Ez a divat, 1982 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1982-02-01 / 2. szám

LEHET EGYKERDÉSEL TÖBB? 1. Köztudott, hogy váloga­tott jégkorongozó volt. Miért nem látjuk soha sportos öltö­zékben a képernyőn? — Elsősorban azért, mert fon­tosnak tartom, hogy a néző érezze: készültem a vele való találkozásra. Ez egyfajta tisz­telet a részemről. Nem érik egymást az öltönyök a szek­rényemben, de azért arra oda­figyelek, hogy kétszer egymás után ne vegyem fel ugyanazt. Hadd mondjam el azt is — ha már hokizó múltamat emle­gette —, hogy én igazi profik között tanultam meg az öl­tözködés fontosságát. 2. Kik voltak ezek? — Egy ideig tagja voltam Franciaországban egy hiva­tásos jégkorongcsapatnak. A játékosok közül a kanadaiak gondosan húzták magukra a versenyöltözéket. A franciák, akik utolsó percben érkeztek, az öltözőben hanyagul ma­gukra rángatták az amúgy is komplikált ruhadarabokat. A mérkőzés kezdete után tíz perccel már jelentkeztek a kö­vetkezmények. Amíg a profik kifogástalan sportfelszerelés­ben játszottak, az amatőröket akadályozta a küzdelemben az itt-ott lógó, csüngő ruhadarab. Ezzel a példával azt szeretném igazolni, hogy a kamera előtti munkához, a feladat jó meg­oldásához, a saját jó közér­zetemhez szükséges a meg­felelő öltözék. 3. Befolyásolja-e ezt a bizo­nyos közérzetet a környezet, a jól-rosszul berendezett tévé­stúdió? — Még azt sem tartom mellé­kesnek, hogy milyen székbe ül le az ember. Számtalanszor tapasztalhatták, hogy a ri­portalanyok és a műsorveze­tők lehetetlen pózban, feszeng­ve üldögélnek a kamera előtt, mert rossz a szék. 4. Említette, hogy nem érik egymást szekrényében az öl­tönyök. Miután mindig ele­gánsan jelenik meg, feltéte­lezzük, tisztában van a kellé­kek szerepével. Hány nyak­kendője van? — Körülbelül harminc és vala­mennyi csíkos. 5. Ezúttal kéket visel. Ked­venc színe? — Nem. Kedvencem a barna és valamennyi árnyalata. 6. Mióta megjelent a képer­nyőn, nem változott a frizu­rája. — Ezt szoktam meg, gyer­mekkoromban kezdtem spor­tolni és a rövid hajjal keve­sebb gondom volt. 7. Beleszól-e a vetélkedők résztvevőinek öltözködésébe? — Megvallom, szívesen meg­tenném, de erre eddig nem találtam módot, pedig néha — talán az illető érdekében is — jó lenne figyelmeztetni az előnyösebb megjelenésre. Meg­jegyzem, hogy kimagasló szel­lemiségű játékosok esetében szinte pillanatok alatt mellé­kessé válik, hogy mi van rajta. 8. Műsoraiban mintha elke­rülné a divattal, az öltözkö­déssel kapcsolatos témákat. Pedig a divat is játék a ruha­darabokkal, a kellékekkel és a kiegészítőkkel. Nem is be­szélve a divatfotókról...­­— Közvetlenül nem merek divattémához nyúlni. Tapasz­talatom szerint ugyanis ezen a területen a többség tudása elég hiányos. Inkább csak humoros színezete miatt te­szek fel divattal kapcsolatos kérdéseket. Például: kiről ne­vezték el a kardigánt? (Lord Cardigan angol tábornokról.) Ha valaki az ilyen kérdésre nem tud válaszolni, azért még nincs szégyenkeznivalója, attól még öltözhet nagyon divatosan" 9. Lehet egy kérdéssel több? Miért utasította­ el kérésünket, miszerint családja körében sze­rettük volna bemutatni? — Mert a családom a magán­életem. c­v FOTÓ: BACSÓ BÉLA 34

Next