Ez a divat, 1988 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
eretem jelem, hiszen többször nyomok 5-6 kilóval többet a kelleténél és nem azért, hogy súlyosabb egyéniség legyek... - Akkor mégiscsak sok ruhája lehet. .. - Most már igen. Mert amióta fellépek, vannak öltönyeim és nyakkendőim is. Növeli a ruhatáramat az a tény is, hogy sötét ember vagyok, idézőjel nélkül. És akinek az arcán dominál a fekete, annak nem elég tisztának lennie, ügyelnie kell arra, hogy ilyennek is lássák. Ezt főként a legvilágosabb színekkel lehet elérni. Az ingeim nyolcvan százaléka ezért fehér. Ám három óra múlva már váltanom kell, hogy ugyanez legyen a hatása, a színe. Képes vagyok ilyenkor ezért hazarohanni. De ha előre tudom, hogy erre nem jut időm, akkor kis szatyorban cipelem magammal a tiszta holmit, hogy napközben akár többször is átöltözhessek. Mások furcsállják, de nekem természetes, ha már egyszer levettem valamit magamról, nem tudom visszavenni még akkor sem, ha mindössze csak öt percig volt rajtam. - ír, rendez, fellép legendásan elfoglalt ember. Mikor, hol és hogyan vásárol? - Szívesen vásárolok külföldön, így van időm nyugodtan válogatni. Nem sajnálom külföldön a dupláját is áldozni egy-egy ingért, zakóért, pulóverért, ugyanis megtérül. Évek múlva, agyonmosottan is megtartják színüket, formájukat. Egyszóval: sokáig hordhatók. Itthon hiába tetszik meg a jó fazon, ha az anyag minősége nem megfelelő. De nem tudok kizárólag külföldről öltözködni, itthon is kell vásárolnom. Egy külföldi utamról nemrégiben hoztam egy szemrevaló zakót. Hazaérve pedig rászántam két napot, hogy keressek hozzá inget, nadrágot, cipőt. A hazai üzletek dzsungeljében általában évszakonként indulok „expedíciós útra", s néhány napot a vásárlásra fordítok. De a fellépőruháimat mindig csináltatom. - Ezek különösen elegánsak? -Csak a szmoking. Az öltönynél kifejezetten törekszem arra, hogy ne legyen túl alkalmi, ünnepélyesen csillogó-villogó, hiszen a színpadon én a hétköznapokról szólok. Tudom, a könnyű műfajban manapság feltűnően elegánsak a művészek, ezzel adják meg a közönségnek a tiszteletet. Nekem ez nem megy, a nyakkendőt is nehezemre esik felvenni. Még lazán is szinte fojtogat, fölösleges ruhadarabnak tartom, semmi értelmét, funkcióját nem találom, így ha csak tehetem, a legelegánsabb öltönyeimet is nyitott gallérú inggel viselem. -Az eddigiekből ítélve önt tehát az öltözködésben is kérlelhetetlen elvek vezérlik. - Ne higgye. Amit idáig elmondtam, az zömmel mind elmélet. Mert általában farmerban, tornacipőben, ingben és pulóverben érzem legjobban magam. Ez a legpraktikusabb, a legkényelmesebb viselet számomra, ebben a legjobb dolgozni, próbálni, rohangálni. Tehát a divat az a terület, ahol hajlamos vagyok kis kompromisszumokra. Kötne-e kompromisszumot, hogy olyan legyen, mint azok a férfiak, akik kizárólag puszta megjelenésükkel hódítani tudnak? Irigyli-e őket? - Nem irigylem őket, de fele királyságomat odaad- FOTÓ: NOVOTTA FERENC nem, ha én is olyan lehetnék. De ez még nem kompromisszum, ugye? - Pedig a figyelem úgyis önre irányul, hogyha bárhol megjelenik, még távozása után is egy kellemes kölni illata emlékeztet arra, hogy ott járt. -Akkor máris kiderült, hogy erősen férfikölnipárti vagyok. Rajongok a jó illatokért. Amit jelenleg használok, az méltán drága, állítólag erotikus, arisztokratikus illat, Fülöp herceg is ezt használja... - Végezetül hadd kérdezzem véleményét a nőkről, a női divatról. - Szeretem a nőies, erotikus divatot. Szerintem minden nőnek kötelessége lenne, hogy csinosan, divatosan öltözködjék. Hiszek benne ugyanis, hogy az első benyomásoknak nagy a jelentőségük. A nők igenis hassanak azzal, amivel csak ők tudnak: szépséggel, kedvességgel, nőiességgel. S aztán kezdődhet a szellemi torna... VÁGÓ JUDIT 53