Ezredvég, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1994 / 12. szám - OLVASÓLÁMPA - Meglepő adalékok irodalmunk történetéhez (Egy jegyzőkönyvről) - Frideczky Frigyes: Mennyire magyar a Magyar Larousse?
Józsefet, Dobozi Imrét, Garai Gábort, Győre Imrét, Ladányi Mihályt, Tandori Dezsőt, Tatay Sándort, Váci Mihályt. Nincs benne Csanádi Imre, Csanády János, Csorba Győző, Csuka Zoltán (Csurka István, Csoóri Sándor igen), Bajomi Lázár Endre, Baróti Szabó Dávid, Baránszky-Jób László, Czine Mihály irodalom- és Cenner Mihály színháztörténész, Bihari Mihály politológus, Gyertyán Ervin esztéta, Scheiber Sándor filológus, a Rabbiképző igazgatója, Schreiber Hugó festő, Schreiber Mátyás zeneszerző, Vámos László rendező és Vámos László fotóművész. Nincs benne Goldmark Károly, Hidas Frigyes, Láng István, Mihály András, Petrovics Emil, Sugár Rezső, Szervánszky Endre és Szabó Ferenc zeneszerző. Nem szerepel Almási Miklós esztéta, Almási Éva színésznő, Almássy Miklós zongoraművész, Almár Iván csillagász, Seregi László táncos, koreográfus szerepel, de Seregi László rendező nem; Csermák József kalapácsvető igen, Csermák Antal zeneszerző nem; mind a három sakkozó Polgár lány igen, de Polgár Tibor zeneszerző, karmester és Polgár László világhírű basszista nem. Kimaradt Tóth Aladár neves zenekritikus, operaigazgató, Ancsel Éva filozófus, Auer Lipót hegedűművész-tanár, szinte az egész európai, sőt amerikai hegedűiskola megalapozója, több neves hegedűművész professzora. Hiányzik Erdélyi Miklós, Fischer Ádám és Fischer Iván, Fricsay Ferenc, Fleischer Antal, Medveczky Ádám, Rubányi Vilmos, Sándor Frigyes, Somogyi László, Széll György, Szenkár Jenő és sok más karmester, s a száznál is több kiváló énekesünk közül: Anday Piroska, Báthy Anna, Budanovits Mária, Gregor József, Gyurkovics Mária, Maleczky Oszkár, Miller Lajos, Némethy Ella, Orosz Júlia, Osváth Júlia, Palló Imre, Pataky Kálmán, Réti József, Sándor Erzsi, Sárdy János, Sólyom Nagy Sándor, Takács Klára, Tiszay Magda, Tokody Ilona, Závodszky Zoltán, Békés András, Márk Tivadar, Mikó András, Oláh Gusztáv, Rékai András, Szinetár Miklós rendező, illetve szcenikus hiányzik, de jelen van Oláh György „újságíró, politikus... a szélsőjobboldali radikalizmus egyik vezéralakja... 1938-tól 1944-ig az Egyedül vagyunké, szélsőjobboldali folyóirat főszerkesztője”. Hunyady Sándor író nem 1830-ban, hanem 1890-ben született; Justh Zsigmond Pusztaszenttornyán született és Cannes-ban halt meg; Kosztolányi Dezső sem 1895-ben, hanem 1885-ben született. Hibát találhatunk még több százat is, de az arányokra jellemző, hogy Szabó Dezső 40, Szabó Pál 15, Szabolcsi Bence, a világhírű zenetudós 13 sorral szerepel, Bartha Dénes, Kroó György, Somfai László, Tallián Tibor zenetörténész-esztéta kimaradt. Tudósaink, felfedezőink, feltalálóink közül is sok érdemes kimaradt, de ez már egy másik cikk tartalma lehetne. Azt reméltük, hogy a Magyar Larousse egyetemes értéke mellett az olvasó identitását, magyarságtudatát is ápolni, erősíteni fogja. Várakozásunkban, sajnos, csalódnunk kellett. (Librairie Larousse, Paris-Akadémiai Kiadó, Budapest) 88