Ezredvég, 2014 (24. évfolyam, 1-6. szám)

2014 / 6. szám - MEGMENTETT OLDALAK - Györe Imre: Petőfi estéje

GYŐRE IMRE Petőfi estéje Ez itt való, való. A Petrich-bátya kertje, Mezőberény s a többi. Körtefák, alma, szilva. Kiszáradt bokrok. Rózsa, virága nincsen, tövisét érzi ujjam s a tövis hegyén vércsepp, mit kiontottam itten roppant kíváncsiságból: valódi-e a tüske? Az volt. Az volt. Vagyis nem álmom látta. A diófa is valódi. Bizony. Mért is ne lenne? S a széthasított rönk is alatta, megpihenni e szörnyű fáradásban. Legyek, darazsak, méhek. Akárha béke lenne. Csak egy lugas hiányzik, hol megbúnék magamban s elő se jőnék estig. Vagy akkor se, csak aztán. Éjfélben, mint kísértet. Bizonyos Petőfi Sándor kísérteté, ki rémít. ______________MEGMENTETT OLDALAK Az itt közölt poéma Tabák András hagyatékából ke­rült elő. A kéziraton olvashatók Győre Imre tollal írt javításai. A tényező címmel megjelent drámai játék és a Magyar monológok című kötetben szereplő Pe­tőfi virrasztásának rokona ez a kiadatlan költemény, amelyben Petőfi Hamlettel beszélget: „Lenni vagy nem lenni? Ez most, / Hamlet pajtás, a kérdés. / Csak nem te kérdezősködsz, / gondok közt tépelődve: / a Hon kérdése itt ez.A Ki rémít és ijesztget, akár a Hamlet úrfi atyjának szelleme az éji várfokon. Hogy aztán elbeszélje, ki ölte meg orozva, fülébe öntve mérget, csalmatok levét, tudjuk. Szólhatnék egyet s másat éppenséggel, de hagyjuk. Hamlet, szegény bolond, ki hitte, elhiszik bolondságait s tűrik. Nem oly időket élünk szép fiam, nem oly időket. És egyfolytán azóta. Hinnéd-e, Hamlet pajtás, hogy kísértettel szólasz, ha szóbaállasz velem, miközben fönn a Nap süt, s a méhek döngicsélnek? Bizony, bizony, a látszat. Abban csalatkozunk, csalatkozunk naponta, hogy elviselni tudjuk napunkat, éjjelünket. S csaljunk magunk, ha tetszik 37

Next