A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 2. KÖTET (1968-1969)

2. kötet / 1-2. sz. - AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓK, NEKROLÓG - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Bevezető Hazay István székfoglalójához

AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓK, NEKROLÓG BEVEZETŐ HAZAY ISTVÁN SZÉKFOGLALÓJÁHOZ* SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR AKADÉMIKUS Tisztelt kibővített Osztályülés ! A Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya mai ülésének egyetlen tárgya HAZAY ISTVÁN akadémiai bev. tag szék­foglalója. Hatalmas munkásság, a tudományos kutatás sok eredménye, a tudo­mány átfogó kérdéseinek felismerésése, helyes megfogalmazása és ilyen módon lehetővé váló megoldása, majd az országos tudományszervezés kérdéseire is ki­terjedő tudománypolitikai működés előzi meg azt a folyamatot, mely a magyar tudományos élet legmagasabb szervezetének tagságához vezet. Kialakult szokás, hogy az akadémiai osztályok vezetői a székfoglaló előadás bevezető­jeként ismertetik a magyar tudománytörténet számára nem közömbös és általában is tanulságos utat, amely az akadémiai székfoglalót megelőzi. HAZAY ISTVÁN mindössze 21 éves volt, amikor megszerezte a mérnöki dip­lomát, az Állami Földmérés szolgálatába lépett, megkezdte feladatainak azóta változatlanul magas tudományos igényekkel való ellátását. Először Orosháza belsőségi hálózatának kiegyenlítésével foglalkozva, azt mélyreható tanulmány­nyal BOLTZ módszere szerint alapozta meg. Néhány év múlva már az egész ország felmérését érintő tanulmányával, a Magyarország területéhez legjob­ban simuló referencia ellipszoid méreteinek és elhelyezésének meghatározásá­val megszerezte az akkor már igen nagysúlyú műszaki doktori oklevelet. Nem­sokára kidolgozta az Állami Földmérés használatára a statikai koordináta ki­egyenlítés egész tárgykörét. Ezzel kapcsolatban azután további fontos dolgo­zatai jelentek meg, többek közt az akkor már nemzetközi súlyú geodéziai és bányaméréstani cikkekkel fémj­­zett soproni folyóiratban. A tudósként, szerve­zőként és emberként megszerzett tekintélyével 1941-ben elnyerte az egyetemi magántanári címet és az Állami Földmérési Szolgálat vezetői posztját. A magyar tudományos élet intenzitásának a felszabadulás utáni gyors növekedése HAZAY ISTVÁN munkáján is éreztette hatását. Az az edd­gi több mint 100 dolgozat és 10 könyv, mely nevét közismertté és megbecsültté tette, nagyrészben a felszabadulás után született, mindig tudományos életünk valódi szükségleteinek kielégítésére. Témáinak megválasztásában elsőrendű szerepet játszott, van-e a kérdésnek gyakorlati értéke, vagy sem. * Elhangzott az MTA X. Osztályának 1968. III. 27-i kibővített osztályülésén. MTA X. Osztályának Közleményei 2, 1968

Next