A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 2. KÖTET (1968-1969)
2. kötet / 1-2. sz. - AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓK, NEKROLÓG - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Bevezető Hazay István székfoglalójához
AKADÉMIAI SZÉKFOGLALÓK, NEKROLÓG BEVEZETŐ HAZAY ISTVÁN SZÉKFOGLALÓJÁHOZ* SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR AKADÉMIKUS Tisztelt kibővített Osztályülés ! A Magyar Tudományos Akadémia Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya mai ülésének egyetlen tárgya HAZAY ISTVÁN akadémiai bev. tag székfoglalója. Hatalmas munkásság, a tudományos kutatás sok eredménye, a tudomány átfogó kérdéseinek felismerésése, helyes megfogalmazása és ilyen módon lehetővé váló megoldása, majd az országos tudományszervezés kérdéseire is kiterjedő tudománypolitikai működés előzi meg azt a folyamatot, mely a magyar tudományos élet legmagasabb szervezetének tagságához vezet. Kialakult szokás, hogy az akadémiai osztályok vezetői a székfoglaló előadás bevezetőjeként ismertetik a magyar tudománytörténet számára nem közömbös és általában is tanulságos utat, amely az akadémiai székfoglalót megelőzi. HAZAY ISTVÁN mindössze 21 éves volt, amikor megszerezte a mérnöki diplomát, az Állami Földmérés szolgálatába lépett, megkezdte feladatainak azóta változatlanul magas tudományos igényekkel való ellátását. Először Orosháza belsőségi hálózatának kiegyenlítésével foglalkozva, azt mélyreható tanulmánynyal BOLTZ módszere szerint alapozta meg. Néhány év múlva már az egész ország felmérését érintő tanulmányával, a Magyarország területéhez legjobban simuló referencia ellipszoid méreteinek és elhelyezésének meghatározásával megszerezte az akkor már igen nagysúlyú műszaki doktori oklevelet. Nemsokára kidolgozta az Állami Földmérés használatára a statikai koordináta kiegyenlítés egész tárgykörét. Ezzel kapcsolatban azután további fontos dolgozatai jelentek meg, többek közt az akkor már nemzetközi súlyú geodéziai és bányaméréstani cikkekkel fémjzett soproni folyóiratban. A tudósként, szervezőként és emberként megszerzett tekintélyével 1941-ben elnyerte az egyetemi magántanári címet és az Állami Földmérési Szolgálat vezetői posztját. A magyar tudományos élet intenzitásának a felszabadulás utáni gyors növekedése HAZAY ISTVÁN munkáján is éreztette hatását. Az az eddgi több mint 100 dolgozat és 10 könyv, mely nevét közismertté és megbecsültté tette, nagyrészben a felszabadulás után született, mindig tudományos életünk valódi szükségleteinek kielégítésére. Témáinak megválasztásában elsőrendű szerepet játszott, van-e a kérdésnek gyakorlati értéke, vagy sem. * Elhangzott az MTA X. Osztályának 1968. III. 27-i kibővített osztályülésén. MTA X. Osztályának Közleményei 2, 1968