A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 3. KÖTET (1970-1971)

3. kötet / 1-3. sz. - "A FÖLD ANYAG ÉS ENERGIAHÁLÓZATÁNAK RENDSZERE" CÍMŰ ANKÉT ANYAGA - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Bevezetés

BEVEZETÉS „A FÖLD ANYAG- ÉS ENERGIAHÁLÓZATÁNAK RENDSZERE" C. ANKÉTHOZ SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR AKADÉMIKUS Sajátságos helyzete van a földtudományoknak a tudományok rendszeré­ben. A kémia, a fizika vagy a matematika egy-egy törzsből fejlődtek hatalmas, de alapjaiban egységes tudománycsoportokká. A földtudományok egyetlen objektumát — Földünket — számos önálló tudomány útján vizsgálják, a többi tudományhoz hasonlóan mindinkább specializálódva, szétágazva, de az egész tudománycsoport alapvető belső kapcsolata nélkül. Tudományágaink — pl. a mineralógia és a meteorológia közelebb állnak a kémia vagy a fizika bizonyos csoportjaihoz, mint egymáshoz. A földtudományok nagy részének egyenként magas fejlettsége ellenére az e tudományágak közti nagy hézagok következtében a valódi nagy föld­tudományi alapkérdések ismeretessége még kisfokú. Tudományágaink endített magas fejlettsége főleg a jelen állapotokra vonatkozó részletek mélyreható fizikai-kémiai megvilágításában nyilvánul meg. A földtudományok saját belső nagy alapkérdései viszont valósággal elsikkadnak e kutatások eredményei között. Kevés konkrétumot tudunk pl. a kiindulási állapotokról, a Föld bel­sejének anyagairól, azok sajátságairól, átalakulásuk feltételeiről, időbeli fejlődéséről, sőt e fejlődés lehetséges irányairól. A földtudományok közös nagy kérdései kutatását nevezzük geonómiai vizsgálatnak. Ennek megfelelően a földtudományok még viszonylag kevéssé befolyá­solják az emberi ismeretek jelenlegi fő vonásait. E befolyásolást a geonómiai kutatások eredményeitől várhatjuk. Természetesen a földtudományok egyes ágai önmagukban nem, csak a földtudományok komplex egésze, a geonómia járulhat a korunkat meghatá­rozó gondolatvilág kialakításához oly mértékben, mint pl. a kémiai és külö­nösen a fizikai tudományok egészei. E hiányosság elsősorban az antropomorf szemlélet szokásos kereteit meghaladó, a laboratóriumokban alig realizálható óriási földi tér-, idő- és szilárdanyag-tömeg méretekre vezethető vissza. Nagy alapkérdéseink megoldásának, egyben tudományágaink hatás­foka növelésének igénye vezetett a földtudományok újabban világszerte jelent­kező szervezeti integrációjához. Ennek következményeként a tudományos 2* MTA X. Osztályának Közleményei 3. 1970

Next