GEONÓMIA ÉS BÁNYÁSZAT - A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 8. KÖTET (1975)
8. kötet / 1-2. sz. - A NEMZETKÖZI GEODINAMIKAI PROGRAM MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK 1974. ÉVI MUNKAÉRTEKEZLETE - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Az univerzális ciklustörvény
A NEMZETKÖZI GEODINAMIKAI PROGRAM MAGYAR NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK 1974. ÉVI MUNKAÉRTEKEZLETE AZ UNIVERZÁLIS CIKLUSTÖRVÉNY SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR AKADÉMIKUS I. Amikor két évi előkészítés után 1969-ben megindítottuk az MTA Föld-és Bányászati Osztálya hosszútávos rendszeres tudományos együttműködését „A Föld anyag- és energiaáramlásai'''' c. ankétsorozat keretében, olyan jelenségek kutatását helyeztük együttműködésünk központjába, amely minden földtudományi folyamatban szerepel. Elősegítheti tehát a földtudományok egymást termékenyítő és rendszerezett fejlesztését, valamint az egységes földtudományi szemlélet kialakulását. Kezdettől fogva különös jelentőséget tulajdonítottunk az áramlások és általában a természeti — fizikai, csillagászati, kémiai, földtudományi és biológiai — folyamatok ciklusosságának, ill. ritmusosságának. A kozmikus távolságokból is megfigyelhető periódusok alapján a földi folyamatok egymásközti és kozmikus kapcsolatai felderítéséhez közvetlen alapokat kaptunk. Ankéti kiadványainak a szabályosan ismétlődő jelenségek ismeretének gazdag tárházává váltak. E folyamatok irodalmában addig nagy helyet foglaltak el a nomenklatúras kérdések. Az elválasztó kategóriák helyett mi a kapcsolatok vizsgálatára, elsőként a rendszerezésre fektettünk súlyt. Ezért a nomenklatúrát sematizálva a következőkben ciklusosnak nevezzük a körfolyamatos és kvázi-körfolyamatos, ritmusosnak a rezgéses és hullámmozgásos jelenségeket. E kétféle jelenségcsoport ismert geometriai kapcsolataira tekintettel mindezen jelenségeket együttesen „ciklusok" néven foglaljuk össze. A cikluskérdés összefüggésvizsgálatának feltétele az egységes kvantitatív rendszerezés. Ehhez a ciklusjelenségek tér- és időméretei együttes meghatározása szükséges. Az adatok egy jelentős része azonban pontatlan, néha csak nagyságrendileg adható meg, így szaktudományi szempontból alig használható. Az öszszes földtudományok együttes okmányozó szintézise, a geonómia kidolgozása során (előkiadás: 1974) a ciklusvizsgálatokat a térméretek mintegy 40 és az időméreteknek is hasonló számú nagyságrendjére, tehát kb. 1600 kombinációjára terjesztettük ki. Ebben a szemléletben a szaktudományilag kevéssé használható adatok relatív hibája nagymértékben lecsökkent, értéke tehát megnövekedett. Az ily módon lehetségessé vált ciklus-rendszerezés meglepő eredményre vezetett. Az egyes szaktudományokban különféle szemlélettel és nomenklata- MTA X. Osztályának Közleményei 8/1—2. 1975