GEONÓMIA ÉS BÁNYÁSZAT - A MTA FÖLD- ÉS BÁNYÁSZATI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI 9. KÖTET (1976)
9. kötet / 1-2. sz. - AZ MTA 1976. ÉVI KÖZGYŰLÉSI NYILVÁNOS OSZTÁLYÜLÉSEIN ELHANGZOTT ELŐADÁSOK - SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉR: Ásványi nyersanyagaink felismerése a földtudományi kutatás új szemléletének tükrében
A SZÁDECZKY-KARDOSS ELEMÉN hatásaira tehát nálunk is különféle ércféleségek és szénhidrogén-telepek keletkezhetnek, amelyek lényeges többletet jeleznek az előző sztatikus, fixista szemléletű indikációkkal szemben. Hosszabb távú kutatásokban tehát mindinkább tekintetbe veendők a földtani dinamizmus hatását tükröző idősebb képződmények, ellentétben a rövidtávú kutatással, amely elsősorban a könnyen megközelíthető, viszonylag fiatalabb nyersanyagtelepekre irányul, többékevésbé sztatikus szemlélettel is megoldhatóan. A következőkben a távlati szempontokra, elsősorban a földtani dinamizmus magyarországi vonatkozásaira összpontosítunk, egyrészt a folyóiratainkban nagyrészt már megjelent hazai, ill. a KAPG és KBA munkák, másrészt mintegy 600 angol, 370 japán, kb. ugyanannyi német, 100 svájci, 90 izlandi 1971— 75-ös dolgozatait összefoglaló IGC félidei beszámolói alapján. Előadásomban nem új megállapításokra, hanem eddigi számos, szerteágazó eredmény és felfogás mérlegelésére és összekapcsolására törekszem. Az elméleti továbbfejlesztést függelékként külön dolgozatban, csatolom. A földtani dinamizmus megítélésében szükségképp szemben állnak egymással a különféle típusú területek kutatóinak tapasztalatai. Azonban mindinkább összeegyeztethetők már a megmerevedett régi táblás területek főleg vertikális mozgásokról tanúskodó fixistább színezetű, és a horizontális takaró és lemezmozgásokkal meghatározott fiatal gyűrt hegységek mobilitást kifejező jelenségei. Már nem a fixista és mobilista álláspontok, hanem a szorosabb értelemben vett lemeztektonikai dinamizmus és az ugyancsak mobilista, de regionálisan plasztikus deformáció modelljei közti ellentétek vannak előtérben. Minthogy a lemeztektonikai felfogás értelmében a kőzetek és az ásványi nyersanyagtelepek képződését a kontinentális területeken lényegileg a litoszféra betolódás, a szubdukció aktiválja, ezért kiindulásul a Kárpát-Dinarid szubdukciós övekre vonatkozó modelleket mérlegeljük. A két első ilyen modell egyidejűleg 1969—71-ben, egymástól függetlenül keletkezett. Az egyiket a lemeztektonika egyik angol—amerikai pionírpárja, DEWEY és BIRD körvonalazta, a másikat magam dolgoztam ki. Mindkét modell kárpáti szirtövek és a belső és külső Dinaridák határát tekinti elsőrendű szubdukciós övnek, éspedig egymás felé irányuló betolódással. Mindkét modell a szubdukciós vonalak folytatását az Alpokban is feltételezi. Mindkét modell a betolódások zömének korát a középkréta és miocén közé helyezi. Különbözik azonban a két modell a betolódások számában. Az általam javasolt modellben a kárpáti és dinarid öveken belül további két betolódási öv szerepel. Ha az azóta általánosan elfogadott alapelvek szerint — együttes megjelenésükben — a radioláris és ofiolitos sorozatokat az akkréció indikátorainak, a szorosabb értelmű melange-jellegű kőzetkeverékeket a betolódási mechanizmus indikátorainak, a hirtelen tektonikai változások határövezeteit a betolódások szerkezeti hatásának, az andezites kőzeteket a betolódás mélységi termékeinek, és ezek kálium , szilícium arányát a magmakamra mélységi indikátorainak tekintjük. MTA X. Osztályának Közleményei 9/1 - 2. 1976