Bihari Napló, 1998. február (9. évfolyam, 22-41. szám)

1998-02-12 / 29. szám

1998. február 12. Kiértékelés az ügyészségen A Bihar megyei Ügyészségen tavaly 16 százalékkal több esetben folytattak vizsgálatot, mint egy év­vel korábban, de nem minden hoz­zájuk intézett bejelentés volt bűn­ügyi jellegű. Vádat közel ugyan­annyi személy ellen emeltek, mint 1996-ban, az előzetes letartózta­tásba helyezettek száma 0,1 szá­zalékkal nőtt. Az intézmény tavalyi tevékeny­ségét elemző mérleg adatait össze­hasonlítva az egy évvel korábbiak­kal, Radu Bodea megyei főügyész a már említett arányokon kívül a to­vábbiakat említette: a kivizsgált s bíróság elé került bűnesetek kö­zött a tavalyelőttinél 64 százalék­kal kevesebb volt a gyilkosság, vi­szont 21 százalékkal több a nemi erőszak és 58 százalékkal több a súlyos testi sértés. Sokkal keve­sebb halálos munkabaleset körül­ményeit vizsgálták ki tavaly, mint tavalyelőtt, a tragikus kimenetelű közlekedési balesetek száma pe­dig szinte változatlan maradt. 15 százalékkal több rablási ügyben emeltek vádat, mint 1996-ban, és 175 százalékkal több megveszte­getési ügyet tartalmazó dossziét küldtek a bíróságra. Sajnos nőtt a kiskorú bűnözők száma, s több ha­társértési ügyben folytattak vizs­gálatot. A gazdasági jellegű bűne­setek kivizsgálásában nehezítette munkájukat, hogy késtek az ilyen­kor elengedhetetlenül szükséges szakértői véleményezések. A főügyész elégedetten nyilat­kozott az általa vezetett közösség tevékenységéről, annak ellenére, hogy tavaly a bíróság 114 száza­lékkal több dossziét küldött vissza hozzájuk kiegészítés végett, illet­ve 18 százalékkal több esetben ho­zott felmentő ítéletet, mint 1996- ban. Érdeklődésünkre elmondta azt is: sok fiatal ügyész dolgozik az intézményben, akik jól felké­szültek, de gyakorlati tapasztala­tokat kell még gyűjteniük. Zámbó Sipos Mónika Sokba kerül a rendteremtés Tavaly júliusban kezdte el garázsbontási akcióját a nagyváradi Polgár­­mesteri Hivatal. A Helyi Tanács határozata értelmében azokat a garázso­kat bontották le, amelyeket engedély nélkül építettek közterületre. A bon­tásra kiírt versenytárgyalást az Agrotransport Sal­a Rt. nyerte. A szerző­dés szerint a Polgármesteri Hivatal fizette ki a bontás és a szállítás költsé­geit, a pénzt utólag próbálta bevasalni az érintett garázstulajdonosoktól. Ha a tulajdonos két héten belül nem szállította el a bontási anyagot, azt a város elárverezhette. Ha a befolyt összeg nem fedezte a kiadásokat, a kü­lönbözhet bírósági végzéssel a tulajdonostól kellett behajtani. Tavaly összesen 1831 garázst vettek nyilvántartásba. Ezekből 496-ot bírósági végzéssel törvényesítettek a helyükön, a tulajdonosokkal szer­ződést is kötöttek. Összesen 250 garázst bontottak le, 220 tulajdonos sa­ját maga végezte el a munkát. Most van folyamatban 268 garázs legalizá­lása, a maradék 817-et az idén lebontják. A Polgármesteri Hivatal szakjelentést nyújtott be a tanácsnak, amely­ben kimutatta, hogy nagyon nehézkes a bontási költségek behajtása. Sok garázs tulajdonosa azonosíthatatlan. Gondot okoz, hogy a lebontott anyagok nagy része értéktelen. A hivatal kérte a helyhatósági testületet, hogy egy határozattal segítsék munkájukat, s engedélyezzék, hogy 500 ezertől 1 millió lejig terjedő büntetéssel sújtsák azokat a garázstulajdo­nosokat, akik nem tettek eleget a felszólításnak. Továbbá kérte, hogy a garázsbontási akció fedezésére a helyi költségvetésből különítsenek el 654 millió lejt. Ebből fizetnék a bontó céget, s később behajtanák a pénzt az azonosítható tulajdonosoktól. A tanácsosok sokallták az összeget, és csak 100 millió lejt szavaztak meg. Ugyanakkor elvárják a Gazdasági Igazgatóságtól, hogy havonta je­lentse, hány elhagyott garázs tulajdonosát sikerült azonosítaniuk. (péteri) _ Ablak. (Gazdagodott)játszótér Fából készült játékok érkeztek e hét elején Nagyvárad December 1. téri játszóterére: faházikó, ho­mokozó, létrákból, csúszdákból, hintákból álló építmény, valamint Frédit és Bénit mintázó rugós szé­­kecskék. A 197.118 osztrák schil­ling, azaz nagyjából 130 millió lej értékű felszerelés az ausztriai székhelyű Bock & Groschartner cég adománya. Nagyváradon is van kirendeltségük, mint megtudtuk, kerti bútorokat forgalmaznak. Tegnap délelőtt a RER-RWE Ökológiai Szolgáltató Rt. emberei még szerelték a játékokat. Cristian Vasilescu, a Nagyváradi Polgár­­mesteri Hivatal Tájékoztatási Igaz­gatóságának munkatársa elmond­ta, hogy mára valószínűleg végez­nek, talán a Municípiumok Szövet­ségének ma kezdődő találkozója alkalmával, a meghívottak váradi látogatásakor avatják majd fel. Mi­vel a játékok sérülékenyek, ráadá­sul tüzelőnek is alkalmasak, egy­két polgárőr vigyáz majd rájuk. A közeljövőben a Polgármesteri Hi­vatal esetleg bódékat állít fel a kör­nyéken, s édességeket, üdítőket árulnak majd. (Neumann) Másutt már régóta használnak fajátékokat, nálunk újdonságként üdvözlik őket a kicsik Országos sztrájkot hirdettek az egészségüi­isek Folytatás az 1. oldalról Sanitas-tagok mintegy 85 százalé­ka csatlakozott hozzá, tudtuk meg az érdekvédelmi tömörülés me­gyei fiókjának vezetőjétől, Cons­tantin Truscától. Nem lesz sztrájk a nagyváradi Gyermekkórházban, bár a dolgozók is egyetértenek a követelésekkel. Dolgoznak a men­tőszolgálat és a vérközpont mun­katársai is, a védőoltásokat is be­adják. A Sanitas sztrájkőrsége na­ponta 10-15 óra között teljesít szolgálatot a Fő utca 35. szám alat­ti székhelyen. Az Egészségügyi Igazgatóság vezetője, dr. Ritli László már aláír­ta a tiltakozók közleményét a sztrájk alatti egészségügyi ellátás­ról. Ebben leszögezik, hogy a megye kórházaiban biztosítják a sürgősségi betegellátást. A gyer­mekgyógyászati rendelőintézetek­ben és körzeti rendelőkben sür­gősség esetén fogadják a bete­geket. A rendelőintézetekbe, fogá­szatokra érkezőket a sztrájkőrség olyan egészségügyi intézmények­be irányítja, ahol ügyeletet tar­tanak. A kórházakban, a szanatóriu­mokban, a laboratóriumokban és a sterilizálókban a személyzet egy­­harmada dolgozik majd. H­atvan évvel ezelőtt viharos gyorsasággal hódította meg a világot egy regény, amelyik aztán csakhamar színpadra és filmvászonra is került. Daphne du Manner fiatal angol írónő 1938- ban adta közre A Manderley-ház asszonya című alkotását, amelyet a magyar olvasók, például már a következő esztendőben, 1939-ben olvashattak. Alfred Hitchcock 1940-ben készített filmet Rebecca címmel a regényből (Laurence Oli­­vier-vel a főszerepben), hogy­ újabb év múltán a színpadon is megje­lenjék a mű; ennek a magyar nyel­vű bemutatója sem váratott sokat magára: a színjátékot 1943. január 29-én mutatta be a budapesti Víg­színház Tolnay Klári és Szakáts Miklós főszereplésével. Hát elkép­zelhető ennél szédületesebb karri­er egy regény esetében?... Daphne du Maurier (1907- 1989) általában olvasmányos regé­nyeket írt, úgynevezett bestselle­reket. Nem véletlen, hogy féltucat­nyi azoknak a könyveknek a szá­ma, amelyek magyarul is olvasha­tók: a Fekete éjszakák, a Bál és ost­rom, a Nyugtalan évek, az Arany és korom és a Madarak (amelyből 1963-ban ugyancsak Hitchcock ké­szít sikeres filmet). Az írónő pszi­­chologizáló hajlama, az a tény, hogy­ mesterien kezeli a meglepő fordulatokat, nagymértékben ma­gyarázzák a sikert. Könyvben, színpadon, filmen egyaránt. És a választott környezet, amelybe cse­lekményeit helyezi, a köznapi em­bernek leginkább megközelíthetet­len, éppen ezért izgató. Itt van ez a bizonyos Mander­ley-ház is. Ami tulajdonképpen egy hatalmas kastély, nesztelen léptű inasokkal, pattogó tűzzel a könyvtár kandallójában, fehér da­­masztabrosszal és ezüstkészlettel a teázóasztalon, dédanyák képei­vel a galérián. Szertartásos étkezé­sek, vizitek és vendégfogadások, séták a tengerparton és készü­lődés a jelmezbálra - ennyiből áll Manderley lakóinak élete, lega­lábbis a cselédség és a garden party szerencsés meghívottai sze­mében. Csakhogy... ennek a fényes életnek van egy árnyékos oldala is: a titkos bűntudat, a névtelen szo­rongás, adott esetben a rettegés az, ami ugyanúgy elválaszthatat­lan Manderleytől, mint a kényelem és a fényűzés. Hogy mindennek hátterében mi húzódik meg? Arról szól maga a regény, a mi esetünk­ben pedig a színmű - és annak kö­szönheti mindkettő páratlan sike­rét: a hátborzongatóan izgalmas cselekmény mellett rendkívül fi­nom pszichológiával érzékeltet­­te/érzékelteti a harmincas évek Európájának szorongásos életér­zését. A világ, s benne a mi konti­nensünk is, egy újabb totális hábo­rú küszöbén állt, ami aztán fel is perzselte a Manderleyk egész fél­tett kis univerzumát. A Manderley-ház asszonyával most egy ritkán látott műfaj lép a váradi színpadra; egy nagyívű, per­zselő, romantikus szerelem törté­nete elevenedik meg a nézők előtt, am­elyben egy bűntényként is in­terpretálható baleset gyanújának árnyéka vetül a tiszta szerelem fölé. Képes-e a legnemesebb érzé­sek egyike önmagában, önnön ere­jében bízva, arra hagyatkozva fölé­be kerülni a fenyegetettségnek? S ha igen, mekkora az az ár, amit a kivívott győzelemért fizetni kell? Ezekre a kérdésekre nyújt választ a darab, amelynek rendezésére - a romantikus történetek színpadi megjelenítésére szenvedélyesen hajló - Tatár Eszter vállalkozott; a budapesti Madách Színház Jászai­­díjas rendezőjének ugyancsak a romantikában (akkor: a klasszikus romantikában) fogant nagyszerű Stuart Máriája kitörölhetetlenül marad meg emlékezetünkben. Most, a Manderley-történetet meg­jelenítendő, népes és kiváló gárdá­val dolgozik megint: Medgyesfalvy Sándor, Szűcs Erika, Fábián Enikő, Ács Tibor, Csíky Ibolya, Meleg Vil­mos, Péterfy Lajos, ifj. Kovács Le­vente, Dobos Imre, Földes László, Hajdú Géza, Revoczky Róbert, Dunkler Róbert, Sólyom Katalin és Vindis Andrea lép majd közönség elé Maria Hajeganu jelmezeiben s díszletében. A Szigligeti Társulat valamen­­­nyi tagja ezúttal is tisztelettel és szeretettel várja nézőit a péntek esti bemutatóra csakúgy, mint az azt követő előadásokra. Nagy Béla irodalmi titkár BEMUTATÓ A SZÍNHÁZBAN A Manderley-ház asszonya SZÁMÍTÓKÖZPONT Privatizáció gazdag befektetőkkel Az egykori területi számító­­központok 1990 után rész­vénytársasággá alakultak. A kö­zelmúltban az Állami Tulajdon­alap országos vezetősége pri­vatizációjuk mellett döntött. Az Országos Informatikai Ta­nács (OII) miniszteri rangú ál­lamtitkára, Justin Tanase mű­ködésük szerint rangsorolta őket. Elképzelése szerint a 23 legjobban működő központot országos stratégia alapján pri­vatizálnák, tehát nem­­ a megyé­ben jól működőnek számító cé­gek vásárolhatnák meg a felkí­nált részvényeket, hanem szá­mítástechnikával foglalkozó, gazdag, ha lehet nyugati tár­saságok. Az állam megőrizne egy úgynevezett aranyrész­vényt, amely többségi tulajdo­nos ellenében is vétójogot biz­tosítana számára. Horia Vintila, a nagyváradi Informatica Rt. menedzsere szerint sem mindegy, hogy ki a gazda, előnytelen szegény társ­sal szövetkezni: „Szoftvergyár­tó tulajdonost szeretnék, leg­szívesebben nyugati cégeknek készítenénk programokat. Ez nyitást jelentene a világ felé, könnyebben lépést tudnánk tartani az informatika gyors fejlődésével. Ez a tevékenység állandó befektetést igényel, te­hát pénzre van szükség. Van­nak már érdeklődők az Egye­sült Államokból, Németország­ból. Felvettük a kapcsolatot Mi­hail Costannal, az Állami Tulaj­donalap megyei fiókjának az igazgatójával. Mivel a nemrég megszavazott új privatizációs törvény és végrehajtási utasítá­sa még nem jelent meg, azt ja­vasolta, az érdeklődők adjanak be vételi szándéknyilatkoza­tot.” A közeljövőben tárgyalások kezdődnek az Országos Infor­matikai Tanács és az Állami Tu­lajdonalap országos vezetősé­ge között, itt dől el majd az is, hogy az ország egyik legjobb­nak számító számítóközpont­jának, a nagyváradi Informatica Rt.-nek a részvényeit ki és ho­gyan vásárolhatja meg. Az igaz­gató minden eshetőségre igyek­szik felkészülni, de a legfonto­sabbnak a munka folytatását, a továbblépést tartja. Makár Ágnes

Next