Bihari Napló, 2004. október (15. évfolyam, 231-256. szám)
2004-10-11 / 239. szám
e AKTUÁLIS ..........................................................................................................KftWí.............................................. Szívroham ellen szeszt? Nagymértékben csökkenti a szívroham kockázatát, ha valaki hetente háromszor-négyszer alkoholt fogyaszt, derül ki egy hosszú távú felmérésből. Az orvosok az egyéb, például az agyra, a májra gyakorolt káros hatások miatt mégsem javasolják a kocsmában tartott egészségmegőrző tréninget. A 12 éven át folyó vizsgálat eredményei szerint a szívroham kockázatának mérséklésében az ivás gyakorisága nagyobb szerepet játszik, mint az elfogyasztott szesz mennyisége, az ital fajtája, vagy az, hogy evés közben fogyasztották-e azt, írja a New Scientist. Hogy a gyakoriság a kulcstényező, meglepetésként hatott mindenkire, mondta Kenneth Mukamal, a bostoni Beth Israel Nővérkórház munkatársa, a vizsgálat vezetője. A vizsgálat eredményeit a The New England Journal of Medicine-ben publikálták. Hígítja a vért A vizsgálatban 40 ezer negyven és hetven év közötti életkorú egészségügyi dolgozó vett részt. Az eredmények szerint azoknál a férfiaknál, akik háromszor vagy négyszer fogyasztottak alkoholt egy héten, 32 százalékkal csökkent a szívroham kockázata azokhoz viszonyítva, akik nem ittak minden héten. Azoknál, akik hetente egyszer-kétszer fogyasztottak alkoholt, 16 százalékkal csökkent a kockázat. A kutatók szerint egy fél pohár ital ebből a szempontból ugyanannyira hatásos volt, mint kettő. Mukamal úgy gondolja, hogy az alkohol hígítja a vért, így véd a szívroham ellen. Azért fontos a gyakori fogyasztás, mert az alkohol a szervezetben viszonylag gyorsan lebomlik, és a vörös vérsejtekre gyakorolt hatása is rövid távú. A kutató elképzelését alátámasztják egyes korábbi eredmények, melyek szerint azoknak, akik rendelkeznek egy anyagcserét lassító génnel, sokkal inkább javára válik a mértékletes alkoholfogyasztás. Miért nem jó inni? Mindezek ellenére az orvosok az alkohol egyéb - például a májra vagy az agysejtekre kifejtett - káros hatásai miatt mégsem biztatnak arra senkit, hogy egészségügyi célból azonnal ugorjon le a sarki kocsmába. Mukamal hangsúlyozta azt is, hogy az eredményekből nem következik, hogy a rendszeres ivók tovább élnek, csupán annyi bizonyos, hogy kevésbé hajlamosak a szívrohamra. Ráadásul az eredményeket nem lehet szükségszerűen a nőkre is vonatkoztatni. Claude Lenfant, az amerikai szív-, tüdő- és vérkutató intézet munkatársa egyéb módszereket ajánl inkább az infarktus ellen: a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentését, a megfelelő testsúly tartását, a testmozgást és a dohányzásról való leszokást. Tényleg jót tenne a szívünknek a pohár gyakori emelgetése? Krónikus fáradtsághoz vezet a mozgásszegény életmód A krónikus fáradtság valódi betegség, egyre nagyobb társadalmi réteget érint, de kialakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Egyes tudósok korábban pszichológiai tényezőkkel magyarázták a betegség kialakulását, mások arra a következtetésre jutottak, hogy az agyban lévő kémiai egyensúlyhiány okozhatja. A krónikus fáradtságszindróma tünetei többek között az izom- és ízületi fájdalom, a fáradékonyság, az emlékezetvesztés, a zaj-, fény- és alkoholérzékenység, a csökkent koncentrációképesség, az emésztési rendellenességek, illetve a súlyos kimerültség, ami évekig tarthat, és a betegeket ágyban fekvésre kényszerítheti. A londoni Royal Free and University College Medical School kutatói szerint a betegség kialakulásának okát a mozgásszegény életmódban kell keresni. Több mint tizenhatezer fő bevonásával végzett vizsgálatukban a brit kutatók ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a betegség a gyermekkorukban kevés fizikai tevékenységet végzőket sújtja a leginkább. Nagy-Britanniában 240 ezer ember szenved krónikus fáradtság-szindrómában, a becslések szerint ebből 25 ezer a fiatal és a gyermek. A testmozgás nem fáraszt, épp ellenkezőleg, felfrissít A „banánpatika” csodatevői A banán magnézium- és káliumtartalma jó hatással van a vérnyomásra, minden olyan esemény előtt ajánlott fogyasztani, ami „felizgat”. Tehát egy kiadós futás előtt érdemes meginni egy nagy pohár banánturmixot. Edzés közben sok magnéziumot kiizzadunk, ezért sport után is ajánlott eme remek gyümölcs. Egyszóval a banán mindig jó! A banán hatására meg is szépülhetünk. B-6-vitamin-tartalma megállítja a hajhullást, ráadásul még egy jókora adag A-, C- és E- vitamint is „bevisz” a szervezetbe, így sejtjeink fiatalok maradnak. A banán lefekvés előtt is ajánlott, altató helyett, de a „nehéz napok” előtti időszak is könnyebb a „társaságában”. Messzire űzhető vele a stressz és a fáradtság is. Táplálék az agynak Nagyon fontos számunkra a külsőnk, hiszen mindenki hiú, legalább egy kicsit. Testünk mellett azonban ne feledkezzünk meg „ a jó öreg szürkeállományról” sem, íme egy-két ennivaló, amely az agyunkat edzi. Nagyon fontos számunkra a külsőnk, hiszen mindenki hiú, legalább egy kicsit. Testünk mellett azonban ne feledkezzünk meg „ a jó öreg szürkeállományról” sem. Íme egy-két ennivaló, amely az agyunkat edzi. Fejlesszük a szürkeállományt! Megkezdődtek dolgos hétköznapjaink, iskola, munka, ki mennyire szerencsés. Agyserkentőkből sosem elég! A szőlőcukorról közismert, hogy gyorsan aktiválja az agyat, ám a sokak által csodaszernek hitt finomság csak nagyon rövid vércukorszint-emelkedést okoz. Ez nem mindig elég. Nézzük a többi „agyabrakot”! Ki gondolta volna, hogy a zsír igenis kell a szervezetnek? Az agynak legalábbis mindenképp. Gondolataink irányítója azonban rendkívül finnyás, nem éri be akármivel. Sőt, csak a halakban és olajos magvakban található omega-3 zsírsavtól fejlődik. Akinek a „zsírokhoz” nem fűlik a foga, próbálkozzon a szénhidrátokkal! A gyümölcsökből, zöldségekből rendkívül sok glükózt szippanthatunk magunkba. Ez ad energiát az agynak, így lesz ötös a matek dolgozatunk, vagy sikeres üzleti tárgyalásunk. Tovább javítják agyunkat és hangulatunkat a teljes értékű fehérjék is. Csemegézz minél több tojást és tejterméket! Reszkessenek a szárnyasok is! Ne kíméljük szervezetünket tőlük sem! Mi az, amit „agyunk egyáltalán nem fogad be”? Az alkoholt, mely öl, butít, nyomorba dönt. A kávé is rossz hatással van a szürkeállományra, mert a reggeli keserű is hátráltatja a tápanyagok feldolgozását, sőt még szívgörcsöt is okozhat. És a mi mondandónk „sava-borsa”: Sokszor együnk keveset, ne pedig fordítva! Együnk „agyabrakot” Szívbetegséget okoz a depresszió A sok bosszankodás, az ellenségeskedő környezet és az enyhe depresszió szívbetegséget idézhet elő. Amerikai kutatók rájöttek az összefüggésekre. A lélektani tényezők fokozzák a C-reaktív proteinként (CRP) ismert fehérje termelését, amelynek szerepe van a szívbetegségek kialakulásában, derítették ki az amerikai Durhamban lévő Duke egyetem kutatói. A CRP-t a máj termeli, egyebek között a véredények falán jelentkező gyulladások ellenszereként. Edward Suarez és kollégái a Psychosomatic Medicine című szakfolyóirat legújabb számában kifejtették: minden második szívroham olyan embert sújt, akinél nem merültek fel az orvosok által ismert, hagyományos előjelek. Ilyenek például a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. A kutatócsoport 121 személyt kérdőíven faggatott: saját magát kiegyensúlyozottnak és nyugodtnak, vagy ingerültnek és könnyen bosszankodónak tartja-e. Az ezt követő vérvizsgálatok kimutatták, hogy a magukat gyakran izgatottnak vagy szomorúnak mondó egyének vérében a többihez képest két-háromszoros a CRP-érték. Suarez korábban már kimutatta azt is, hogy a stressz a könnyen izguló embereknél fokozza a noradrenalin termelését. Ez az úgynevezett stresszhormon az immunrendszerre hat, és olyan gének működését serkenti, amelyek könnyű, de krónikus gyulladási folyamatokat okoznak, amely gyulladások viszont a szívre nézve veszélyes CRP termelését növelik. Magas CRP-szintet állapítottak meg olyanoknál is, akik az eddigi ismeretek szerint számon tartott kockázati csoportokhoz tartoznak a szív megbetegedését illetően: a dohányosoknál, a cukorbetegeknél, illetve azoknál, akiknek magas a koleszterinszintje. 2004. október 11., hétfő □ Élénkítőszerek: A kávé a legelterjedtebb. Rendszeres fogyasztása pszichés függéshez vezethet, és gyomorsavtúltengést, gyomorégést okozhat. Helyette gyümölcs- vagy zöldséglevek ajánlottak, ugyanazt az élénkítő hatást keltik. A tea is ebbe a kategóriába sorolható, függőséget is okozhat, de negatív hatásokról nem beszélhetünk. A kóla magas koffeintartalma miatt káros, helyette a buborékos vizes gyümölcsszörp ajánlotta Oliva. Az olaszok havonta 1,3 litert nyelnek le az élet olajából, az olívaolajból, szívük ennek köszönhetően bivalyerős. Kövessük a jó példát: cseppentsünk belőle a friss salátára, készítsünk vele szószokat, pácoljunk benne húsokat! Az olajbogyóról se feledkezzünk meg! A nedűjében rejlő telítetlen zsírsavak egészségessé tesznek: megvédik az érrendszert a meszesedéstől, megakadályozzák a zsírok lerakódását az erekben, erősítik az izomsejteket. □ Dió: Az omega-3 zsírsavakban van a dió ereje. Ezek a „csodasavak” alacsonyan tartják a koleszterinszintet, meggátolják az agyvérzést, a lelki betegségeket is gyógyítják, nem hagyják, hogy rákos daganat alakuljon ki a szervezetben. Az omega-3 zsírsavak nemcsak az agy szöveteit építik fel, megkönnyítik a receptorok munkáját is. Ezért hatásosak a depresszió gyógyításában. Spanyolnátha újra? Az 1918-19-ben világszerte ötvenmillió halálos áldozatot követelő gyilkos spanyolnátha génjeit állította elő egy kutatócsoport azzal a céllal, hogy megértse, miért volt olyan pusztító a kórokozó. A kutatók az elemzések alapján úgy találták, hogy a gyilkos nátha egy nap visszatérhet, és újra hatalmas pusztítást végezhet a Földön, ugyanis az 1918 után született szönyek közül senki sem immunis a kórokozó. Yoshihiro Kawaoka, a madisoni Wisconsin egyetem professzora és kollégái az 1918-as vírus nyolc génje közül ötöt hoztak létre újra, az állandóan fagyott altalajban eltemetett áldozatok holttestéből származó genetikai minták alapján, írja a New Scientist. A kutatócsoport a spanyolnátha haemagglutinin (H) és neuraminidase (N) nevű fehérjéit rekonstruálta, laboratóriumi körülmények között. A kikísérletezett H és N fehérjéket jelenleg létező influenza-kórokozókba oltották, majd azt tapasztalták, hogy a H fehérje határozottan növeli a jelenlegi vírusok fertőző erejét. Ezek képesek teljesen megfertőzni a tüdőt, és olyan gyulladásos és vérzéses tüneteket idéznek elő, mint amit a huszadik század kezdetén kialakult járványban tapasztaltak. Kiderült: a jelenleg létező influenzavírusok ellen - amelyek tartalmazhatnak hasonló fehérjéket - tulajdonképpen senki sem védett. Ciberchondria fenyeget A hipochondria (beképzelt betegség) új válfaját okozhatja az internet: a ciberchondriát, mármint a kibernetikának, távközlésnek köszönhető képzelt betegséget. A Derby brit egyetem kutatói másfél éven át vizsgálgatták az interneten lévő egészségügyi, diagnosztikai tanácsokkal szolgáló honlapokat és azok látogatóit. Arra jutottak, hogy a félrevezető vagy pontatlan tanácsok könnyen téves öndiagnózishoz vezetnek, azaz olyan betegségeket vél felismerni magán a honlap látogatója, amely egyáltalán nincs is neki. A beképzelt kór miatt azután persze aggódni kezd és gyötrődni. A tanulmány szerint azok az internetes egészségügyi honlapok, amelyeken intézmények szolgálnak tanácsokkal, segítséggel, valóban hasznosak, ám a magánszemélyek által nyújtott javaslatokkal óvatosabban kell bánni, figyelmeztetnek a kutatók. Az oldalt összeállította és szerkesztette: Zámbó Sípos Mónika Csak óvatosan az internettel! Fotó: Zámbó Sipos Mónika