Bihari Napló, 2004. október (15. évfolyam, 231-256. szám)

2004-10-11 / 239. szám

e AKTUÁLIS ..........................................................................................................KftWí.............................................. Szívroham ellen szeszt? Nagymértékben csökkenti a szívroham kockázatát, ha valaki hetente háromszor-négyszer alkoholt fogyaszt, derül ki egy hosszú távú felmérésből. Az orvosok az egyéb, például az agyra, a májra gyakorolt káros hatások miatt mégsem javasolják a kocsmában tartott egészségmegőrző tréninget. A 12 éven át folyó vizsgálat eredményei szerint a szívroham kockázatának mérséklésében az ivás gyakorisága nagyobb sze­repet játszik, mint az elfogyasz­tott szesz mennyisége, az ital faj­tája, vagy az, hogy evés közben fogyasztották-e azt, írja a New Scientist. Hogy a gyakoriság a kulcstényező, meglepetésként ha­tott mindenkire, mondta Ken­neth Mukamal, a bostoni Beth Israel Nővér­kórház munka­társa, a vizsgálat vezetője. A vizsgálat eredményeit a The New England Journal of Medi­­cine-ben publikálták. Hígítja a vért A vizsgálatban 40 ezer­ negyven és hetven év közötti életkorú egészségügyi dolgozó vett részt. Az eredmények sze­rint azoknál a férfiaknál, akik háromszor vagy négyszer fo­gyasztottak alkoholt egy héten, 32 százalékkal csökkent a szívro­ham kockázata azokhoz viszo­nyítva, akik nem ittak minden héten. Azoknál, akik hetente egyszer-kétszer fogyasztottak alkoholt, 16 százalékkal csökkent a kockázat. A kutatók szerint egy fél pohár ital ebből a szem­pontból ugyanannyira hatásos volt, mint kettő. Mukamal úgy gondolja, hogy az alkohol hígít­ja a vért, így véd a szívroham ellen. Azért fontos a gyakori fo­gyasztás, mert az alkohol a szer­vezetben viszonylag gyorsan lebomlik, és a vörös vérsejtekre gyakorolt hatása is rövid távú. A kutató elképzelését alátá­masztják egyes korábbi ered­mények, melyek szerint azok­nak, akik rendelkeznek egy anyagcserét lassító génnel, sok­kal inkább javára válik a mér­tékletes alkoholfogyasztás. Miért nem jó inni? Mindezek ellenére az orvosok az alkohol egyéb - például a májra vagy az agysejtekre kifej­tett - káros hatásai miatt mégsem biztatnak arra senkit, hogy egészségügyi célból azonnal ugorjon le a sarki kocsmába. Mukamal hangsúlyozta azt is, hogy az eredményekből nem következik, hogy a rendszeres ivók tovább élnek, csupán annyi bizonyos, hogy kevésbé hajlamo­sak a szívrohamra. Ráadásul az eredményeket nem lehet szük­ségszerűen a nőkre is vonatkoz­tatni. Claude Lenfant, az amerikai szív-, tüdő- és vérku­tató intézet munkatársa egyéb módszereket ajánl inkább az in­farktus ellen: a koleszterinszint és a vérnyomás csökkentését, a megfelelő testsúly tartását, a testmozgást és a dohányzásról való leszokást. Tényleg jót tenne a szívünknek a pohár gyakori emelgetése? Krónikus fáradtsághoz vezet a mozgásszegény életmód A krónikus fáradtság valódi betegség, egyre nagyobb tár­sadalmi réteget érint, de kia­lakulásának okai egyelőre még nem ismertek. Egyes tudósok ko­rábban pszichológiai tényezőkkel magyarázták a betegség kiala­kulását, mások arra a következ­tetésre jutottak, hogy az agyban lévő kémiai egyensúlyhiány o­­kozhatja. A krónikus fáradtság­szindróma tünetei többek között az izom- és ízületi fájdalom, a fá­radékonyság, az emlékezetvesz­tés, a zaj-, fény- és alkoholérzé­kenység, a csökkent koncentrá­cióképesség, az emésztési ren­dellenességek, illetve a súlyos ki­merültség, ami évekig tarthat, és a betegeket ágyban fekvésre kényszerítheti. A lon­doni Royal Free and University College Medical School kutatói szerint a betegség kialakulásá­nak okát a mozgásszegény élet­módban kell keresni. Több mint tizenhatezer fő be­vonásával végzett vizsgálatuk­ban a brit kutatók ugyanis arra az eredményre jutottak, hogy a betegség a gyermekkorukban ke­vés fizikai tevékenységet vég­zőket sújtja a leginkább. Nagy-Britanniában 240 ezer ember szenved krónikus fáradt­ság-szindrómában, a becslések szerint ebből 25 ezer a fiatal és a gyermek. A testmozgás nem fáraszt, épp ellenkezőleg, felfrissít A „banánpatika” csodatevői A banán magnézium- és káli­umtartalma jó hatással van a vérnyomásra, minden olyan ese­mény előtt ajánlott fogyasztani, ami „felizgat”. Tehát egy kiadós futás előtt érdemes meginni egy nagy pohár banánturmixot. Edzés közben sok magnéziumot kiiz­zadunk, ezért sport után is aján­lott eme remek gyümölcs. Egyszó­val a banán mindig jó! A banán hatására meg is szé­pülhetünk. B-6-vitamin-tartalma megállítja a hajhullást, ráadásul még egy jókora adag A-, C- és E- vitamint is „bevisz” a szervezetbe, így sejtjeink fiatalok maradnak. A banán lefekvés előtt is ajánlott, al­tató helyett, de a „nehéz napok” előtti időszak is könnyebb a „tár­saságában”. Messzire űzhető vele a stressz és a fáradtság is. Táplálék az agynak Nagyon fontos számunkra a külsőnk, hiszen mindenki hiú, legalább egy kicsit. Testünk mel­lett azonban ne feledkezzünk meg „ a jó öreg szürkeállomány­ról” sem, íme egy-két ennivaló, amely az agyunkat edzi. Nagyon fontos számunkra a külsőnk, hi­szen mindenki hiú, legalább egy kicsit. Testünk mellett azonban ne feledkezzünk meg „ a jó öreg szürkeállományról” sem. Íme egy-két ennivaló, amely az a­­gyunkat edzi. Fejlesszük a szür­keállományt! Megkezdődtek dol­gos hétköznapjaink, iskola, mun­ka, ki mennyire szerencsés. Agy­serkentőkből sosem elég! A sző­lőcukorról közismert, hogy gyor­san aktiválja az agyat, ám a sokak által csodaszernek hitt fi­nomság csak nagyon rövid vér­­cukorszint-emelkedést okoz. Ez nem mindig elég. Nézzük a töb­bi „agyabrakot”! Ki gondolta volna, hogy a zsír igenis kell a szervezetnek? Az agynak legalábbis mindenképp. Gondolataink irányítója azonban rendkívül finnyás, nem éri be akármivel. Sőt, csak a halakban és olajos magvakban található omega-3 zsírsavtól fejlődik. Aki­nek a „zsírokhoz” nem fűlik a foga, próbálkozzon a szénhidrá­tokkal! A gyümölcsökből, zöld­ségekből rendkívül sok glükózt szippanthatunk magunkba. Ez ad energiát az agynak, így lesz ötös a matek dolgozatunk, vagy sikeres üzleti tárgyalásunk. Tovább javítják agyunkat és hangulatunkat a teljes értékű fe­hérjék is. Csemegézz minél több tojást és tejterméket! Reszkesse­nek a szárnyasok is! Ne kímél­jük szervezetünket tőlük sem! Mi az, amit „agyunk egyál­talán nem fogad be”? Az alko­holt, mely öl, butít, nyomorba dönt. A kávé is rossz hatással van a szürkeállományra, mert a reggeli keserű is hátráltatja a tápanyagok feldolgozását, sőt még szívgörcsöt is okozhat. És a mi mondandónk „sava-borsa”: Sokszor együnk keveset, ne pe­dig fordítva! Együnk „agyabrakot” Szívbetegséget okoz a depresszió A sok bosszankodás, az ellenségeskedő környe­zet és az enyhe depresszió szívbetegséget idézhet elő. Amerikai kutatók rájöttek az összefüggésekre. A lélektani tényezők fokozzák a C-reaktív proteinként (CRP) is­mert fehérje termelését, ame­lynek szerepe van a szívbeteg­ségek kialakulásában, derítették ki az amerikai Durhamban lévő Duke egyetem kutatói. A CRP-t a máj termeli, egyebek között a véredények falán jelentkező gyul­ladások ellenszereként. Edward Suarez és kollégái a Psychosomatic Medicine című szakfolyóirat legújabb számában kifejtették: minden második szív­roham olyan embert sújt, akinél nem merültek fel az orvosok ál­tal ismert, hagyományos előjelek. Ilyenek például a magas vérnyo­más, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség. A kutatócsoport 121 személyt kérdőíven faggatott: saját magát kiegyensúlyozottnak és nyugodt­­nak, vagy ingerültnek és könnyen bosszankodónak tartja-e. Az ezt követő vérvizsgálatok kimutat­ták, hogy a magukat gyakran iz­gatottnak vagy szomorúnak mondó egyének vérében a többi­hez képest két-háromszoros a CRP-érték. Suarez korábban már kimutatta azt is, hogy a stressz a könnyen izguló embereknél fokozza a noradrenalin ter­melését. Ez az úgynevezett stresszhormon az immunrend­szerre hat, és olyan gének mű­ködését serkenti, amelyek könnyű, de krónikus gyulladási folya­matokat okoznak, amely gyul­ladások viszont a szívre nézve ve­szélyes CRP termelését növelik. Magas CRP-szintet állapítottak meg olyanoknál is, akik az eddi­gi ismeretek szerint számon tar­tott kockázati csoportokhoz tar­toznak a szív megbetegedését il­letően: a dohányosoknál, a cukor­betegeknél, illetve azoknál, akik­nek magas a koleszterinszintje. 2004. október 11., hétfő □ Élénkítőszerek: A kávé a legel­terjedtebb. Rendszeres fogyasztása pszichés függéshez vezethet, és gyomorsavtúltengést, gyomorégést okozhat. Helyette gyümölcs- vagy zöldséglevek ajánlottak, ugyanazt az élénkítő hatást keltik. A tea is ebbe a kategóriába sorolható, függőséget is okozhat, de negatív hatásokról nem beszélhetünk. A kóla magas koffeintartalma miatt káros, helyette a buborékos vizes gyümölcsszörp ajánlott­­a Oliva. Az olaszok havonta 1,3 litert nyelnek le az élet olajából, az olívaolajból, szívük ennek köszönhetően bivalyerős. Kövessük a jó példát: cseppentsünk belőle a friss salátára, készítsünk vele szószokat, pá­coljunk benne húsokat! Az olajbogyóról se feledkezzünk meg! A nedűjében rejlő telítetlen zsírsavak egészségessé tesznek: megvédik az érrendszert a meszesedéstől, megakadályozzák a zsírok lerakódását az erekben, erősítik az izomsejteket. □ Dió: Az omega-3 zsírsavakban van a dió ereje. Ezek a „csodasavak” alacsonyan tartják a koleszterinszintet, meggátolják az agyvérzést, a lelki betegségeket is gyógyítják, nem hagyják, hogy rákos daganat alakuljon ki a szervezetben. Az omega-3 zsírsavak nemcsak az agy szöveteit építik fel, megkönnyítik a re­ceptorok munkáját is. Ezért hatásosak a dep­resszió gyógyításában. Spanyolnátha újra? Az 1918-19-ben világszerte ötvenmillió halálos áldozatot követelő gyilkos spanyolnátha génjeit állította elő egy kutatócsoport azzal a céllal, hogy megértse, miért volt olyan pusztító a kórokozó. A kutatók az elemzések alapján úgy találták, hogy a gyilkos nátha egy nap vissza­­­­térhet, és újra hatalmas pusztítást végezhet a Földön, ugyanis az 1918 után született szön­­­­yek közül senki sem immunis a kórokozó. Yoshihiro Kawaoka, a madisoni Wisconsin egyetem professzora és kollégái az 1918-as vírus nyolc génje közül ötöt hoztak létre újra, az állandóan fagyott altalajban eltemetett ál­dozatok holttestéből származó genetikai minták alapján, írja a New Scientist. A kutatócsoport a spanyolnátha haemagglutinin (H) és neu­raminidase (N) nevű fehérjéit rekonstruálta, laboratóriumi körülmények között. A kikísér­letezett H és N fehérjéket jelenleg létező inf­luenza-kórokozókba oltották, majd azt tapasz­talták, hogy a H fehérje határozottan növeli a jelenlegi vírusok fertőző erejét. Ezek képesek teljesen megfertőzni a tüdőt, és olyan gyulladá­sos és vérzéses tüneteket idéznek elő, mint amit a huszadik század kezdetén kialakult járványban tapasztaltak. Kiderült: a jelenleg létező influenzavírusok ellen - amelyek tartal­mazhatnak hasonló fehérjéket - tulajdonkép­pen senki sem védett. Ciberchondria fenyeget A hipochondria (beképzelt betegség) új válfaját okozhatja az internet: a ciberchondriát, már­mint a kibernetikának, távközlésnek köszön­hető képzelt betegséget. A Derby brit egyetem kutatói másfél éven át vizsgálgatták az inter­neten lévő egészségügyi, diagnosztikai taná­csokkal szolgáló honlapokat és azok látogatóit. Arra jutottak, hogy a félrevezető vagy pontat­lan tanácsok könnyen téves öndiagnózishoz vezetnek, azaz olyan betegségeket vél felis­merni magán a honlap látogatója, amely egyál­talán nincs is neki. A beképzelt kór miatt azután persze aggódni kezd és gyötrődni. A tanulmány szerint azok az internetes egészségügyi honlapok, amelyeken in­tézmények szolgálnak tanácsokkal, segítséggel, valóban hasznosak, ám a magánszemélyek ál­tal nyújtott javaslatokkal óvatosabban kell bán­ni, figyelmeztetnek a kutatók. Az oldalt összeállította és szerkesztette: Zámbó Sípos Mónika Csak óvatosan az internettel! Fotó: Zámbó Sipos Mónika

Next