Bihari Napló, 2005. október (16. évfolyam, 231-256. szám)
2005-10-15 / 243. szám
Fotók: Szeghalmi Örs OllSZAG-VILil« .............................min........................... Orbán Viktor a kutya füléről Új korszak előtt áll Románia, és emiatt a romániai magyarság is - véli Orbán Viktor, aki csütörtök este Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével folytatott megbeszélést Nagyváradon. Szeghalmi Örs Nagyon örül Orbán Viktor annak, hogy Románia csatlakozik az EU-hoz, mert azt hiszi, ez majd elvezet az itteni magyarság autonómiájához. Erről maga a Fidesz elnöke beszélt Nagyváradon. A Tőkés László püspökkel folytatott tárgyalásai utáni sajtótájékoztatón fejtette ki: Románia az uniós tagság megszerzésével új korszak előtt áll majd, az ország életében sok minden megváltozik. Orbán Viktor szerint „a csatlakozásra való nehéz felkészülés kutya füle ahhoz képest, ami az EU-tagság után jön: sok lesz a változás, de a szokatlan elem is”. Erről a „kutya füléről”, vagyis Románia hiányos felkészüléséről sok nyilatkozat látott napvilágot mostanában. Ezek egy része bírálta Orbánékat, amiért megszavazták az Országgyűlésben a román csatlakozást, pedig az itteni magyarság számos elvárása teljesítetlenül maradt. Erre reagálva Orbán így nyilatkozott: „Románia EU-csatlakozása nem Budapesten dőlt el, Brüsszel fog dönteni. A ratifikálás előtt a magyar Országgyűlés nem tudta mélyrehatóan tanulmányozni Románia alkalmasságát, mivel ez az október végi és a jövő tavaszi országjelentésekből derül majd ki”. Orbán szerint azonban a romániai magyaroknak mindenképpen jó hír a csatlakozás, hiszen emberi, gazdasági jogokat, anyagi és szabadabb utazási lehetőségeket kapnak általa. Vége a nemzetállamnak „Ráadásul az EU-csatlakozás után Romániának is komoly kötelezettségei lesznek. Bizonyos dolgokat nem lehet már úgy csinálni, mint eddig. Az autonómia például nem nagy adomány lehet, hanem egy EU-tagállamban egyszerűen jár. A csatlakozással vége a nemzetállami státusnak is” - mondta. Vendéglátója, Tőkés László nem mindenben értett egyet Orbánnal, s tudatta: ők azért folytatják harcukat az autonómiáért, így a mostaninál jobb kisebbségitörvény-tervezetet akarnak, mert „a jelenlegi RMDSZ-féle tervezet csak hamis alternatívája az autonómiának”. Tőkés emellett tudatta: vasárnap hattagú egyházi delegáció megy Brüsszelbe. A küldöttség a romániai magyar történelmi egyházakat képviseli, és aktuális ügyekről tájékoztatja Európát. A jövő hétre tervezett románmagyar kormányülés kapcsán Orbán elmondta: elvárja, hogy a felek pontot tegyenek a Csíkszeredai konzulátus régóta húzódó kérdésének végére. Azt is szorgalmazta, hogy szülessen megállapodás az észak-erdélyi autópálya építésének folytatásáról. A fotósok egyik kedvence: Orbán Viktor Fidesz-elnök, exkormányfő Nagyváradon is szívesen és sokat gesztikulált és forgolódott Újragondolni az állam szerepét A Tőkés Lászlóval megejtett tanácskozás mellett Félixfürdőn egy üzletember-konferencián is részt vett Orbán Viktor Pap István A Fidesz elnöke ott kiemelte: újra kell gondolni az állam szerepét a modern piacgazdaságban. 15 évvel a rendszerváltás után meg kell szabadulnunk minden a múltból ránk maradt képzettől, melyek az előrehaladást is gátolják. Nyugaton az állam nem zárja ki magát a piacról, hanem megkeresi azt a területet, ahol hatékony szerepet tud vállalni, tette hozzá. Elmondta, hogy a két ország között fel kell építeni a bizalmat, amely a gazdasági életben a kereskedelmi kapcsolat mellett megteremti a tőkekapcsolatot is. A bizalmon alapuló tőkekapcsolat kialakulásához viszont nem elegendő az európai integráció és a jogállam, hanem szükség van a közösségi autonómiára is. Párhuzamot vonva az autonómia és az ingatlanbefektetés között, Orbán Viktor elmondta, hogy mindkettőben az a közös, hogy értékeik helyben maradnak. Összehangolt munka A volt miniszterelnök elismerte, hogy Romániában gazdaságpolitikai szempontból sok pozitív változás történt, ezek egyike a radikális adócsökkentés, amely a kis- és középvállalkozók segítésének egyetlen módja. Hozzátette: a magyar kisvállalkozók számára azonban a Romániába való befektetés bizonyos kockázatokat rejt magában. Ezeket a kockázatokat a magyar államnak át kellene vállalnia, például egy befektő magyar exkormányfő zési alap létrehozásával határon túli beruházásokra. Javasolta továbbá, hogy államközi szinten a román és a magyar fejlesztési terveket egyes területeken érdemes lenne összehangolni. Kollégája, Németh Zsolt is elkísérte a Fidesz-elnököt Gyurcsány is idejön Gyurcsány Ferenc is felkeresi Váradot, Orbán Viktor után. Tegnap közös sajtótájékoztatót tartott Debrecenben Csontos János szocialista országgyűlési képviselő és Lakatos Péter, az RMDSZ parlamenti képviselője. A két képviselő ott bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc magyarországi kormányfő a bukaresti kormányülésről hazatérőben október 21-én Nagyváradra látogat. Csontos és Lakatos tárgyalásain amúgy elsődleges feladatnak említették a Debrecen-Nagyvárad vasútvonal helyreállítását, valamint az észak-erdélyi autópálya kérdését. Exkluzív interjú Meglátások a magyar-román kormányülés előtt Folytatjuk exkluzív interjúink sorát: ezúttal a román külügyminiszter, Mihai Razvan Ungureanu válaszolt kérdéseinkre. A magyar-román viszonyrendszert is szóba hoztuk, konkrétumok kapcsán. Közeledik a bukaresti magyarromán közös kormányülés. Honnan jött ez az ötlet? A két állam vezetőinek közös gondolata volt, hogy mindkét állam fejlődése szempontjából üdvös lenne, ha ilyen tanácskozáson beszélnénk meg egyes kérdéseket. Minden állam előre tervezi a saját fejlesztését, az uniós irányelvek szerint. Mégis, ezek a tervek néha átfedik egymást. A mi esetünkben főleg az infrastruktúrát, a környezetvédelmet, a mezőgazdaságot és a gazdaság egészét érintő ügyekben van átfedés. A közös tanácskozáson tehát meglátjuk, miként használható ez ki. Amúgy a dolog a jó kétoldalú kapcsolatokat is mutatja. - Ön személy szerint mit gondol erről a találkozóról? - Az ilyen együttes kormányülések ritkák, és akkor is formálisak. De a mostani románmagyar kormányülés nagyon is konkrét lesz. Kormányhatározatokról, memorandumokról, közös határozatokról fogunk egyeztetni és dönteni. Megnézzük, hogy miként léphetünk fel közösen a államaink fejlesztéséért, főleg olyan témákban, ahol mindkettőnk érdekei egybeesnek. - Ön nemrég tért haza magyarországi látogatásáról. Itthon mindig téma az ottani románok helyzete. Milyennek látja azt? - Természetes dolog a magyarországi románok számbeli fogyatkozása. De ahol csak akarják, megmutathatják, hogy igenis létezik élő román kultúra, függetlenül attól, hogy hányan vannak a románok számszerűen. Reményem szerint minden román törekszik amúgy az önazonossága, a kultúrája megtartására. - Visszatérve az október 20- 21-i közös kormányülésre: gondolja, hogy a magyarországi románok most Önben látják a nagykövetüket? - Már felkértem őket, hogy az ülésre készítsenek egy jegyzéket a magyarországi románok óhajairól. Viszont mivel két állam közös tanácskozásáról van szó, nem lehet az, hogy csak ezekről az ügyekről, a magyarországi románok elvárásairól tárgyaljunk. Lesz ott még szó sok mindenről... Rázván Ungureanu is külön interjút adott nekünk 2005. október 15., szombat Röviden □ Bírságolhatók lesznek. Folytatta a kisebbségi törvény szakaszonkénti vitáját a szenátus. A plénum elfogadta a törvény 8. szakaszát, mely diszkrimináció, illetve a diszkriminációra való felbujtás esetén kihágási bírságot vagy büntetőjogi szankciót ír elő. A módosított passzusban a „nemzeti közösséghez tartozás" kritériumát a „nemzeti kisebbséghez való tartozás" kritériuma helyettesíti. □ Tiltakoznak. A Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezete kérni fogja a magyarországi pártokat, hogy ne fogadják el a budapesti kormány 2006-os költségvetési tervezetét, mivel az nem szán elegendő támogatást a határon túli magyaroknak. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke tegnap elmondta a Mediafaxnak: „Míg a magyar kormány egyre nagyobb mértékben alapoz a határokon túli munkaerő és szürkeállomány bevonására - amit elítélünk csökkenteni kívánja a pénzügyi támogatás amúgy is alacsony szintjét, veszélyeztetve ezzel intézményeink, a Sapientia Egyetem, a színházak, a civil szféra, a művelődési élet, az írott és elektronikus sajtó, a határon túli magyar tudományos élet létét." Rehn ismét figyelmeztet A Romániában tájékozódó Olli Rehn, az EU bővítési biztosa részt vett a Románia gazdaságáról és a Lisszaboni Menetrendről szóló konferencián, amit a bukaresti brit nagykövetség rendezett. Előadásában Olli Rehn utalt az EB országjelentésére is, és kijelentette, a dokumentum „korrekt és objektív" lesz. Hozzátette, a jelentés még az elemzési szakaszban van, végleges változata mintegy tíz nap múlva készül el. Rehn elmondta, Románia EU-csatlakozásra való felkészültségéről a 2006 tavaszán esedékes jelentés mond majd határozott ítéletet. A bővítési biztos elmondta, határozott előrelépés történt néhány területen, így az igazságügyi reformok, a versenypolitika és az állami támogatások területén, de hozzátette, hiányosságok is vannak. Főleg a korrupció leküzdése érdekében sürgetett még határozottabb lépéseket. Szó szerint bátorította a román vezetést, hogy tegye meg „az utolsó kilométert" is a korrupcióellenes harcban, hogy felzárkózzon az EU normáihoz. Ugyanakkor utalt arra is: a csatlakozás kulcskérdéseiben konszenzus kell a romániai ellenzék és a kormányoldal között. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa Már kész is a büdzsé?! Elkészült a 2006-os költségvetés-tervezet, és tegnap a kormány által elfogadott változatban benyújtották azt a parlamentnek - tudatta a pénzügyminiszter. A dolog azért érdekes, mert mint ismeretes, sok a kifogás a tervezet ellen a kormányban is. Mircea Mirlea tanügyminiszter például lemondott, mert kevesli az oktatásnak jutó pénzt. Nem tudja teljesíteni NATO-kötelezettségeit Románia, ha a költségvetésben ennyi marad a honvédelemre szánt rész. Erről a vezérkari főnök, Eugen Badulan nyilatkozott. Erre jött az egészségügyi tárcavezető érdekes bejelentése. Eugen Nicolaescu, aki a másik legszegényebb ágazatot, az egészségügyet irányítja, elégedettségét fejezte ki a 2006. évi egészségügyi költségvetés tekintetében, főleg amiatt, hogy a végén elfogadott, a nemzeti bruttó össztermék majdnem 5%-os arányát saját politikai sikerének tekintette, mondván, hogy az ország jelenleg úgysem képes többet nyújtani.