Bihari Napló, 2005. október (16. évfolyam, 231-256. szám)

2005-10-15 / 243. szám

Fotók: Szeghalmi Örs OllSZAG-VILil« .............................min........................... Orbán Viktor a kutya füléről Új korszak előtt áll Románia, és emiatt a romániai magyarság is - véli Orbán Viktor, aki csü­törtök este Tőkés László püspökkel, az EMNT elnökével folytatott megbeszélést Nagyváradon. Szeghalmi Örs Nagyon örül Orbán Viktor an­nak, hogy Románia csatlakozik az EU-hoz, mert azt hiszi, ez majd elvezet az itteni magyar­ság autonómiájához. Erről ma­ga a Fidesz elnöke beszélt Nagy­váradon. A Tőkés László püs­pökkel folytatott tárgyalásai utáni sajtótájékoztatón fejtette ki: Románia az uniós tagság megszerzésével új korszak előtt áll majd, az ország életében sok minden megváltozik. Orbán Viktor szerint „a csat­lakozásra való nehéz felkészü­lés kutya füle ahhoz képest, ami az EU-tagság után jön: sok lesz a változás, de a szokatlan elem is”. Erről a „kutya fülé­ről”, vagyis Románia hiányos felkészüléséről sok nyilatkozat látott napvilágot mostanában. Ezek egy része bírálta Orbáné­­kat, amiért megszavazták az Or­szággyűlésben a román csatla­kozást, pedig az itteni magyar­ság számos elvárása teljesítet­lenül maradt. Erre reagálva Orbán így nyilatkozott: „Romá­nia EU-csatlakozása nem Bu­dapesten dőlt el, Brüsszel fog dönteni. A ratifikálás előtt a ma­gyar Országgyűlés nem tudta mélyrehatóan tanulmányozni Románia alkalmasságát, mivel ez az október végi és a jövő ta­vaszi országjelentésekből derül majd ki”. Orbán szerint azonban a ro­mániai magyaroknak minden­képpen jó hír a csatlakozás, hi­szen emberi, gazdasági jogokat, anyagi és szabadabb utazási lehetőségeket kapnak általa. Vége a nemzetállamnak „Ráadásul az EU-csatlakozás után Romániának is komoly kötelezettségei lesznek. Bizo­nyos dolgokat nem lehet már úgy csinálni, mint eddig. Az au­tonómia például nem nagy ado­mány lehet, hanem egy EU-tag­­államban egyszerűen jár. A csatlakozással vége a nemzet­­állami státusnak is” - mondta. Vendéglátója, Tőkés László nem mindenben értett egyet Orbánnal, s tudatta: ők azért folytatják harcukat az autonó­miáért, így a mostaninál jobb kisebbségitörvény-tervezetet akarnak, mert „a jelenlegi RMDSZ-féle tervezet csak ha­mis alternatívája az autonómi­ának”. Tőkés emellett tudatta: vasárnap hattagú egyházi de­legáció megy Brüsszelbe. A küldöttség a romániai magyar történelmi egyházakat képvise­li, és aktuális ügyekről tájékoz­tatja Európát. A jövő hétre tervezett román­magyar kormányülés kapcsán Orbán elmondta: elvárja, hogy a felek pontot tegyenek a Csík­szeredai konzulátus régóta hú­zódó kérdésének végére. Azt is szorgalmazta, hogy szülessen megállapodás az észak-erdélyi autópálya építésének folytatá­sáról. A fotósok egyik kedvence: Orbán Viktor Fidesz-elnök, exkormányfő Nagyváradon is szívesen és sokat gesztikulált és forgolódott Újragondolni az állam szerepét A Tőkés Lászlóval megejtett tanácskozás mellett Félixfürdőn egy üz­letember-konferencián is részt vett Orbán Viktor Pap István A Fidesz elnöke ott kiemelte: újra kell gondolni az állam sze­repét a modern piacgazdaság­ban. 15 évvel a rendszerváltás után meg kell szabadulnunk minden a múltból ránk maradt képzettől, melyek az előreha­ladást is gátolják. Nyugaton az állam nem zárja ki magát a pi­acról, hanem megkeresi azt a területet, ahol hatékony szere­pet tud vállalni, tette hozzá. El­mondta, hogy a két ország kö­zött fel kell építeni a bizalmat, amely­­ a gazdasági életben a kereskedelmi kapcsolat mellett megteremti a tőkekapcsolatot is. A bizalmon alapuló tőkekap­csolat kialakulásához viszont nem elegendő az európai integ­ráció és a jogállam, hanem szük­ség van a közösségi autonómi­ára is. Párhuzamot vonva az autonómia és az ingatlanbefek­tetés között, Orbán Viktor el­mondta, hogy mindkettőben az a közös, hogy értékeik helyben maradnak. Összehangolt munka A volt miniszterelnök elis­merte, hogy Romániában gaz­daságpolitikai szempontból sok pozitív változás történt, ezek egyike a radikális adócsökken­tés, amely a kis- és középvál­lalkozók segítésének egyetlen módja. Hozzátette: a magyar kis­vállalkozók számára azonban a Romániába való befektetés bi­zonyos kockázatokat rejt ma­gában. Ezeket a kockázatokat a magyar államnak át kellene vállalnia, például egy befektő­ magyar exkormányfő­­ zési alap létrehozásával hatá­ron túli beruházásokra. Java­solta továbbá, hogy államközi szinten a román és a magyar fejlesztési terveket egyes terü­leteken érdemes lenne össze­hangolni. Kollégája, Németh Zsolt is elkí­sérte a Fidesz-elnököt Gyurcsány is idejön­ Gyurcsány Ferenc is fel­keresi Váradot, Orbán Vik­tor után. Tegnap közös saj­tótájékoztatót tartott Deb­recenben Csontos János szocialista országgyűlési képviselő és Lakatos Pé­ter, az RMDSZ parlamen­ti képviselője. A két kép­viselő ott bejelentette, hogy Gyurcsány Ferenc magyar­­országi kormányfő a bu­karesti kormányülésről hazatérőben október 21-én Nagyváradra látogat. Csontos és Lakatos tár­gyalásain amúgy elsődle­ges feladatnak említették a Debrecen-Nagyvárad vas­útvonal helyreállítását, va­lamint az észak-erdélyi au­tópálya kérdését. Exkluzív interjú Meglátások a magyar-román kormányülés előtt Folytatjuk exkluzív interjúink sorát: ezúttal a román külügyminiszter, Mihai Razvan Ungureanu válaszolt kérdéseinkre. A magyar-román viszonyrendszert is szóba hoztuk, konkrétumok kapcsán.­ ­ Közeledik a bukaresti magyar­román közös kormányülés. Hon­nan jött ez az ötlet?­­ A két állam vezetőinek kö­zös gondolata volt, hogy mind­két állam fejlődése szempont­jából üdvös lenne, ha ilyen ta­nácskozáson beszélnénk meg egyes kérdéseket. Minden ál­lam előre tervezi a saját fejlesz­tését, az uniós irányelvek sze­rint. Mégis, ezek a tervek né­ha átfedik egymást. A mi ese­tünkben főleg az infrastruktú­rát, a környezetvédelmet, a me­zőgazdaságot és a gazdaság e­­gészét érintő ügyekben van át­fedés. A közös tanácskozáson tehát meglátjuk, miként hasz­nálható ez ki. Amúgy a dolog a jó kétoldalú kapcsolatokat is mutatja. - Ön személy szerint mit gondol erről a találkozóról? - Az ilyen együttes kormány­ülések ritkák, és akkor is for­málisak. De a mostani román­magyar kormányülés nagyon is konkrét lesz. Kormányhatá­rozatokról, memorandumokról, közös határozatokról fogunk egyeztetni és dönteni. Megnéz­zük, hogy miként léphetünk fel közösen a államaink fejleszté­séért, főleg olyan témákban, ahol mindkettőnk érdekei egy­beesnek. - Ön nemrég tért haza ma­gyarországi látogatásáról. Itt­hon mindig téma az ottani ro­mánok helyzete. Milyennek látja azt? - Természetes dolog a ma­gyarországi románok számbeli fogyatkozása. De ahol csak akar­ják, megmutathatják, hogy i­­genis létezik élő román kultú­ra, függetlenül attól, hogy há­nyan vannak a románok szám­szerűen. Reményem szerint min­den román törekszik amúgy az önazonossága, a kultúrája meg­tartására. - Visszatérve az október 20- 21-i közös kormányülésre: gon­dolja, hogy a magyarországi románok most Önben látják a nagykövetüket? - Már felkértem őket, hogy az ülésre készítsenek egy jegy­zéket a magyarországi romá­nok óhajairól. Viszont mivel két állam közös tanácskozásá­ról van szó, nem lehet az, hogy csak ezekről az ügyekről, a ma­gyarországi románok elvárása­iról tárgyaljunk. Lesz ott még szó sok mindenről... Rázván Ungureanu is külön interjút adott nekünk 2005. október 15., szombat Röviden □ Bírságolhatók lesznek. Folytat­ta a kisebbségi törvény szakaszonkénti vitá­ját a szenátus. A plénum elfogadta a törvény 8. szakaszát, mely diszkrimináció, illetve a diszkriminációra való felbujtás esetén kihá­­gási bírságot vagy büntetőjogi szankciót ír elő. A módosított passzusban a „nemzeti kö­zösséghez tartozás" kritériumát a „nemzeti kisebbséghez való tartozás" kritériuma he­lyettesíti. □ Tiltakoznak. A Magyar Polgári Szö­vetség Kovászna megyei szervezete kérni fogja a magyarországi pártokat, hogy ne fo­gadják el a budapesti kormány 2006-os költ­ségvetési tervezetét, mivel az nem szán ele­gendő támogatást a határon túli magyarok­nak. Gazda Zoltán, a Kovászna megyei MPSZ elnöke tegnap elmondta a Mediafaxnak: „Míg a magyar kormány egyre nagyobb mérték­ben alapoz a határokon túli munkaerő és szürkeállomány bevonására - amit elítélünk csökkenteni kívánja a pénzügyi támogatás amúgy is alacsony szintjét, veszélyeztetve ezzel intézményeink, a Sapientia Egyetem, a színházak, a civil szféra, a művelődési élet, az írott és elektronikus sajtó, a határon túli magyar tudományos élet létét." Rehn ismét figyelmeztet A Romániában tájékozódó Olli Rehn, az EU bővítési biztosa részt vett a Románia gazda­ságáról és a Lisszaboni Menetrendről szóló konferencián, amit a bukaresti brit nagykö­vetség rendezett. Előadásában Olli Rehn utalt az EB országjelentésére is, és kijelen­tette, a dokumentum „korrekt és objektív" lesz. Hozzátette, a jelentés még az elemzési szakaszban van, végleges változata mintegy tíz nap múlva készül el. Rehn elmondta, Ro­mánia EU-csatlakozásra való felkészült­ségéről a 2006 tavaszán esedékes jelentés mond majd határozott ítéletet. A bővítési biztos elmondta, határozott előrelépés tör­tént néhány területen, így az igazságügyi re­formok, a versenypolitika és az állami támo­gatások területén, de hozzátette, hiányossá­gok is vannak. Főleg a korrupció leküzdése érdekében sürgetett még határozottabb lé­péseket. Szó szerint bátorította a román ve­zetést, hogy tegye meg „az utolsó kilomé­tert" is a korrupcióellenes harcban, hogy fel­zárkózzon az EU normáihoz. Ugyanakkor utalt arra is: a csatlakozás kulcskérdéseiben konszenzus kell a romániai ellenzék és a kor­mányoldal között. Olli Rehn, az EU bővítési biztosa Már kész is a büdzsé?! Elkészült a 2006-os költségvetés-tervezet, és tegnap a kormány által elfogadott változat­ban benyújtották azt a parlamentnek - tu­datta a pénzügyminiszter. A dolog azért ér­dekes, mert mint ismeretes, sok a kifogás a tervezet ellen a kormányban is. Mircea Mir­­lea tanügyminiszter például lemondott, mert kevesli az oktatásnak jutó pénzt. Nem tudja teljesíteni NATO-kötelezettségeit Ro­mánia, ha a költségvetésben ennyi marad a honvédelemre szánt rész. Erről a vezérkari főnök, Eugen Badulan nyilatkozott. Erre jött az egészségügyi tárcavezető érdekes bejelen­tése. Eugen Nicolaescu, aki a másik legszegé­nyebb ágazatot, az egészségügyet irányítja, elégedettségét fejezte ki a 2006. évi egész­ségügyi költségvetés tekintetében, főleg ami­att, hogy a végén elfogadott, a nemzeti brut­tó össztermék majdnem 5%-os arányát saját politikai sikerének tekintette, mondván, hogy az ország jelenleg úgysem képes többet nyújtani.

Next