Bihari Napló, 2008. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

2008-03-18 / 65. szám

n Visszaszáll a turulmadár Újabbal bővült azon Bihar megyei települések száma, ahol turulmadár őrködik a közösség hősi ha­­lottai, áldozattá vált lakosainak emléke felett: emlékművet avattak vasárnap Biharfélegyházán. Rencz Csaba Mintegy másfél éve tették le Biharfélegyházán annak az emlékműnek az alapkövét, melynek makettjét már akkor megnézhettük a református templomban. Az az igazság, ak­kor sokan csak elsiklottunk fe­lette, de azt hiszem, most kije­lenthetjük: párját ritkítóan szép emlékművet álmodott meg Deák Árpád képzőművész, ugyanakkor elismerés illet mindenkit, aki bármilyen for­mában segítette annak formá­ba öntését. Ünnep virágvasárnap Virágvasárnap borús, szeles idő köszöntött Biharfélegy­­házára. A szél megelőzte a há­zigazdák szándékát, és a temp­lomkert előtt helyet kapott kompozíció leplét alaposan megtépázta, így előtűnt a szét­terjesztett szárnyú turul, cső­rében egy karddal. Kovács Fe­renc kántor a Honfoglalás film betétdalát, az egybegyűltek a Székely Himnuszt énekelték el, majd Csepei Róbert szíművész (aki a programvezető feladatát is ellátta) a Nemzeti dalt sza­www.erdon.ro .grássíi valta el. Csűry István megbí­zott püspök hirdetett igét az emlékmű előtti útelágazásban félkörben helyet foglaló vagy álló hallgatóságnak. „Virágva­sárnap Jézus nemcsak Jeruzsá­lembe vonult be, de ím, Fél­egyházára is megérkezett, hogy az emlékmű által begyógyítsa a sebeket, és a hozzátartozók erősebb hittel folytathassák életüket” - mondta egyebek mellett. Az emlékművet Csűry István, Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezetője és id. Saj­ti Zoltán, a helyi egyházközség gondnoka leplezte le. 45+36+13+3 név Megható momentum volt ezt követően, hogy miközben Török Edina és Prinyi Béla egyenként felolvasta a felvésett 97 nevet, gyerekek mindegyik emlékére egy-egy piros szegfűt helyeztek az emlékmű lábához. Csepei Ró­bert a Szózatot szavalta el, a he­lyi kórus révén pedig felhang­zott, hogy....Erdély szent bér­cére zúgva száll, / Visszaszáll a magyar turulmadár.” A leleplezett emlékmű előtt a kórus sorakozott fel Emlékezés: egy­-egy név - egy-egy szegfű Hozzászólók. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügy­vezetője március idusa lévén ar­ról is beszélt Biharfélegyházán, hogy bár Kossuth és Széchenyi sem értett annak idején min­denben egyet, a cél érdeké­ben összefogtak. Csuzi István MPE-vezetőségi tag szerint ma a demokrácia „fegyvereivel" kell harcolnunk. TÉRSÉG „Erejük megújul” Az emlékműre az első világháború­ban elesett 45, a másodikban meg­halt 36 személy neve, továbbá az 1944. október 9-én Nádudvar mel­lett meggyilkolt 13 levente, illetve az 1950. augusztus 1-jén kivégzett 3 férfi neve van bevésve. Egy idé­zet pedig Ésaiás könyvéből: „De a­kik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, jár­nak és nem fáradnak el!" Méltó emlékhely az áldozatoknak A félegyházi emlékmű leleplezését majd megáldását követően nemcsak intézményvezetők és elöljárók, de nagyon sok hozzátartozó is koszorúzott. Rencz Csaba A leleplezés és az emlékműre vésett nevek felsorolása után ünnepi beszédek következtek. Elsőként Kelemen Zoltán alpol­gármester mondott köszönetet mindazoknak, akik segítették a félegyháziakat céljuk elérésé­ben, és Szakály Sándor törté­nészt idézte: aki nem adja meg halottainak a végtisztességet, az nem várhatja el az utókor meg­becsülését. A gondolathoz mint­egy kapcsolódott Szabó Zsolt he­lyi lelkipásztor, aki egyebek mellett kifejtette, hogy méltóan lehet immár emlékezni azokra, kiknek sírján talán nem is nő virág - talán sírjuk sincs. Beszé­det mondott még Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető el­nöke, Csuzi István, az MPE vezetőségi tagja, Beke Imre és Őz Lajos, Nádudvar polgármes­tere, illetve református lelkésze (Nádudvar mellett végeztek ki 13 félegyházi leventét 1944-ben). Túlélők, családtagok Szót kért és kapott továbbá Szerző Erzsébet, az egyik ki­végzett levente lánya, és Kele­men Béla, akit 20 évesen tár­saival együtt halálra ítéltek ál­lamellenes szervezkedésért 1950-ben, de az ítéletét fegyház­­ra változtatták.­ A beszédek után koszorúzás következett, melynek során nemcsak elöljá­rók, intézményvezetők, de hosszú sorban ma már idős túlélők és az elhunytak család­tagjai járultak virágaikkal, ko­szorúikkal „a turul védő szár­nyai alá”. Csűry István püspök áldotta meg az emlékművet Bihar község: „Emlékük áldást fakasztott" Méltóságteljesen emlékeztek március 15-én, Bihar községben az 19 48-49-es forradalom és szabad­ságharc kitörésének 160. évfordulójára. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Dérer Ferenc ferenc.derer@informmedia.ro A református templomba érke­zőket népviseletbe öltözött fia­talok, valamint Nagy Gizella mérnök, a község polgármeste­re fogadta, minden érkező - aki ezzel nem rendelkezett - kapott egy-egy kokárdát. Ennek kö­szönhetően az istentisztelet résztvevői már piros-fehér-zöld kokárdával érkeztek az isten há­zába. Elsőként imát mondott, majd az évforduló eseményeiről szólt Somogyi Imre helybeli ró­mai katolikus plébános. „Min­den esztendőben eljön a tavasz, vele együtt eljön március 15. Egy lehetőség, hogy számot ad­junk az elmúlt időkről, és meg­kérdezzük, hogyan tovább. Nemzetünk, népünk sok meg­próbáltatáson ment át, elődeink azt is megmutatták nekünk, hogy nem szabad feladni. A ki­vívott győzelmet nekünk kell továbbadnunk, nemzedékről nemzedékre” - mondta a lel­kész, majd Petőfi Sándor A vén zászlótartó című versét szaval­ta el. Csernák Béla, a Bihari Református Egyházközség lel­kipásztora, a templomi szertar­tás házigazdája fohászában ar­ról beszélt, hogy a nemzet szét­szóródásában is megemlékezik a nagy elődök tetteiről. Önma­gát ma is úgy kell néznie, hogy vannak utódaink, akik majd visszanéznek ránk. Büszkék le­­hetnek-e ránk, vagy pirulniuk kell majd? Azt, amit a pesti fi­atalok tettek, az utókor ennyi idő után is példaként említi és feltekint rájuk. Emlékük áldást fakasztott - mondta a reformá­tus lelkipásztor. Zárásként Józsa Zoltán hegedűszólóját hallgathattuk meg, valamint Oláh Tünde és Bereczki Enikő szavalatai hangzottak el. Zászlót bontva A templomból a résztvevők zászlót bontva, rendőrök fel­ügyelete mellett indultak a he­lyi Művelődési Házhoz, ahol ün­nepi műsort tekinthettek meg. A menethez újabb helybeliek kapcsolódtak, úgyhogy a kultú­ra háza megtelt érdeklődőkkel. Nagy Gizella polgármester kö­szöntötte nagy szeretettel azo­kat, akik eljöttek, hogy együtt róják le kegyeletüket március idusán. Majd egy Petőfi-idézet hangzott el: „Nem magyar, aki szolga.” A polgármester aztán arról beszélt, hogy a bihari ember hitből él, éljünk most itt mi is, mondta. Ezt követően a Gáspár András Általános Iskola diákjai egy a forradalom kitörésével kapcsolatos irodalmi összeállí­tást adtak elő, felolvasták a 12 pontot, de Kossuth ország­­gyűlési beszédéből is elhangzott egy rész. Herman Ferenc szín­művésznek köszönhetően Svejk, a derék katona monológját hall­gathattuk meg. A kultúrházból a bihari temetőbe, Gáspár And­rás honvéd tábornok síremléké­hez vonultak - ekkor már fák­lyás kísérettel -, ahol Bihar köz­ség elöljárói, civil szervezetek, az egyház, a tanügy, valamint helybeli lakosok helyezték el a síremléken a kegyelet virágait és koszorúit. 2008. március 18., kedd Nemzeti ürömünnep Sajnos vagyok olyan korú, hogy emlékezhe­tem azokra az idő­kre, mikor nem akkor ment az ember Magyarországra, amikor akart, ha­nem amikor engedték, és a határ menti „vi­déken" élők annyiban voltak előnyben a váro­siakkal szemben, hogy számukra az emléke­zetes zöld borítójú, úgynevezett kishatár­­átlépő gyakoribb útra kelést engedélyezett (persze „szigorúan" csak 30 kilométeres sáv­ban lehetett­­ volna­­ mozogni...). Emlékeim­ben úgy maradt meg, de másoktól is hallot­tam hasonlót, hogy a „magyarba menések" időzítésének netovábbja volt, ha valaki au­gusztus 20-án Budapesten lehetett. Igaz, ak­kor az Alkotmánynak meg az új kenyérnek ítélték államalapítónk ünnepét, de a felvonu­lás, a tűzijáték és egyáltalán a fővárosbeli lét volt a lényeg, a lelkesítő. Mindez azért jutott eszembe, mert ma már nem a lelkesedés az első, ami eszünkbe juthat az „anyaországbeli­ek" ünnepléséről. Legyen az augusztus, már­cius vagy október, a hírek Molotov-kok­­télokról, repkedő utcakövekről és tojásokról, fröcsögő szidalmakról, rendőrök tömegoszla­tásáról szólnak. Én már nem akarok nemzeti ünnepen Budapesten lenni! Rencz Csaba Röviden □ Visky István. A Partium Rádió Bi­­harország - bihari arcok című műsorának március 21-i meghívott vendége Visky Ist­ván, a Pelbárthidai Református Egyházköz­ség lelkipásztora lesz. Az adás 19 órakor kezdődik, és a 89,6 MHz-es hullámhosszon sugározza­ a Partium Rádió. □ Kiskereki. Kiskereki község RMDSZ- es polgármester- és tanácsosjelöltjei, polgár­mesterjelöltek (2): Hengye István, Nyíri Sán­dor; tanácsosjelöltek (18): Bertalan Erika, Csorba Attila, Dandé Ottó, Dienes István, Faur Angéla, Hengye István, Jakó Attila, Koncz István, Kovács Anikó Noémi, Lovas Árpád, Mészáros Elek, Nyéki Sándor, Nyíri Sándor, Sanyó Angéla, Stretye Erika, Szabó Zoltán Lajos, Szilágyi Sándor, Zsupon Szabolcs. Borverseny Telegden A mezőtelegdi RMDSZ választmánya 2008. március 29-én megrendezi az V. Sebes-Körös menti borversenyt a község központi vendéglőjében. Benevezés 10-12 óra között, a benevezési díj: az első borfajtáért 20 RON, a másodikért 15 RON, a harmadikért és a to­vábbiakért 10 RON. A nevezési díj magában foglal egy vacsorát is. A verseny három bor­kategóriában zajlik: fehér száraz, fehér aro­más, vörös. Az előzsűrizés 12-14 óra között zajlik, ezt követi a nyilvános zsűrizés 14 órá­tól. A borok minőségét neves Bihar megyei borászok értékelik. Bővebb tájékoztatás Filip Józsefnél, telefon: 0748-41-55-98, illetve Beregi Jánosnál, telefon: 0747-77-56-11. Út az emlékműhöz, a bi­harfélegyházi emlékmű avatására frissen ja­vított úton érkezhettünk meg. A szakasz a települést átszelő­ Nagyvárad-Szatmár or­szágúttól a református templom mögötti gyógyszertárig tart.

Next