Bihari Napló, 2008. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
2008-03-18 / 65. szám
n Visszaszáll a turulmadár Újabbal bővült azon Bihar megyei települések száma, ahol turulmadár őrködik a közösség hősi halottai, áldozattá vált lakosainak emléke felett: emlékművet avattak vasárnap Biharfélegyházán. Rencz Csaba Mintegy másfél éve tették le Biharfélegyházán annak az emlékműnek az alapkövét, melynek makettjét már akkor megnézhettük a református templomban. Az az igazság, akkor sokan csak elsiklottunk felette, de azt hiszem, most kijelenthetjük: párját ritkítóan szép emlékművet álmodott meg Deák Árpád képzőművész, ugyanakkor elismerés illet mindenkit, aki bármilyen formában segítette annak formába öntését. Ünnep virágvasárnap Virágvasárnap borús, szeles idő köszöntött Biharfélegyházára. A szél megelőzte a házigazdák szándékát, és a templomkert előtt helyet kapott kompozíció leplét alaposan megtépázta, így előtűnt a szétterjesztett szárnyú turul, csőrében egy karddal. Kovács Ferenc kántor a Honfoglalás film betétdalát, az egybegyűltek a Székely Himnuszt énekelték el, majd Csepei Róbert szíművész (aki a programvezető feladatát is ellátta) a Nemzeti dalt szawww.erdon.ro .grássíi valta el. Csűry István megbízott püspök hirdetett igét az emlékmű előtti útelágazásban félkörben helyet foglaló vagy álló hallgatóságnak. „Virágvasárnap Jézus nemcsak Jeruzsálembe vonult be, de ím, Félegyházára is megérkezett, hogy az emlékmű által begyógyítsa a sebeket, és a hozzátartozók erősebb hittel folytathassák életüket” - mondta egyebek mellett. Az emlékművet Csűry István, Szabó Ödön, a megyei RMDSZ ügyvezetője és id. Sajti Zoltán, a helyi egyházközség gondnoka leplezte le. 45+36+13+3 név Megható momentum volt ezt követően, hogy miközben Török Edina és Prinyi Béla egyenként felolvasta a felvésett 97 nevet, gyerekek mindegyik emlékére egy-egy piros szegfűt helyeztek az emlékmű lábához. Csepei Róbert a Szózatot szavalta el, a helyi kórus révén pedig felhangzott, hogy....Erdély szent bércére zúgva száll, / Visszaszáll a magyar turulmadár.” A leleplezett emlékmű előtt a kórus sorakozott fel Emlékezés: egy-egy név - egy-egy szegfű Hozzászólók. Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezetője március idusa lévén arról is beszélt Biharfélegyházán, hogy bár Kossuth és Széchenyi sem értett annak idején mindenben egyet, a cél érdekében összefogtak. Csuzi István MPE-vezetőségi tag szerint ma a demokrácia „fegyvereivel" kell harcolnunk. TÉRSÉG „Erejük megújul” Az emlékműre az első világháborúban elesett 45, a másodikban meghalt 36 személy neve, továbbá az 1944. október 9-én Nádudvar mellett meggyilkolt 13 levente, illetve az 1950. augusztus 1-jén kivégzett 3 férfi neve van bevésve. Egy idézet pedig Ésaiás könyvéből: „De akik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!" Méltó emlékhely az áldozatoknak A félegyházi emlékmű leleplezését majd megáldását követően nemcsak intézményvezetők és elöljárók, de nagyon sok hozzátartozó is koszorúzott. Rencz Csaba A leleplezés és az emlékműre vésett nevek felsorolása után ünnepi beszédek következtek. Elsőként Kelemen Zoltán alpolgármester mondott köszönetet mindazoknak, akik segítették a félegyháziakat céljuk elérésében, és Szakály Sándor történészt idézte: aki nem adja meg halottainak a végtisztességet, az nem várhatja el az utókor megbecsülését. A gondolathoz mintegy kapcsolódott Szabó Zsolt helyi lelkipásztor, aki egyebek mellett kifejtette, hogy méltóan lehet immár emlékezni azokra, kiknek sírján talán nem is nő virág - talán sírjuk sincs. Beszédet mondott még Szabó Ödön, az RMDSZ megyei ügyvezető elnöke, Csuzi István, az MPE vezetőségi tagja, Beke Imre és Őz Lajos, Nádudvar polgármestere, illetve református lelkésze (Nádudvar mellett végeztek ki 13 félegyházi leventét 1944-ben). Túlélők, családtagok Szót kért és kapott továbbá Szerző Erzsébet, az egyik kivégzett levente lánya, és Kelemen Béla, akit 20 évesen társaival együtt halálra ítéltek államellenes szervezkedésért 1950-ben, de az ítéletét fegyházra változtatták. A beszédek után koszorúzás következett, melynek során nemcsak elöljárók, intézményvezetők, de hosszú sorban ma már idős túlélők és az elhunytak családtagjai járultak virágaikkal, koszorúikkal „a turul védő szárnyai alá”. Csűry István püspök áldotta meg az emlékművet Bihar község: „Emlékük áldást fakasztott" Méltóságteljesen emlékeztek március 15-én, Bihar községben az 19 48-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 160. évfordulójára. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel vette kezdetét. Dérer Ferenc ferenc.derer@informmedia.ro A református templomba érkezőket népviseletbe öltözött fiatalok, valamint Nagy Gizella mérnök, a község polgármestere fogadta, minden érkező - aki ezzel nem rendelkezett - kapott egy-egy kokárdát. Ennek köszönhetően az istentisztelet résztvevői már piros-fehér-zöld kokárdával érkeztek az isten házába. Elsőként imát mondott, majd az évforduló eseményeiről szólt Somogyi Imre helybeli római katolikus plébános. „Minden esztendőben eljön a tavasz, vele együtt eljön március 15. Egy lehetőség, hogy számot adjunk az elmúlt időkről, és megkérdezzük, hogyan tovább. Nemzetünk, népünk sok megpróbáltatáson ment át, elődeink azt is megmutatták nekünk, hogy nem szabad feladni. A kivívott győzelmet nekünk kell továbbadnunk, nemzedékről nemzedékre” - mondta a lelkész, majd Petőfi Sándor A vén zászlótartó című versét szavalta el. Csernák Béla, a Bihari Református Egyházközség lelkipásztora, a templomi szertartás házigazdája fohászában arról beszélt, hogy a nemzet szétszóródásában is megemlékezik a nagy elődök tetteiről. Önmagát ma is úgy kell néznie, hogy vannak utódaink, akik majd visszanéznek ránk. Büszkék lehetnek-e ránk, vagy pirulniuk kell majd? Azt, amit a pesti fiatalok tettek, az utókor ennyi idő után is példaként említi és feltekint rájuk. Emlékük áldást fakasztott - mondta a református lelkipásztor. Zárásként Józsa Zoltán hegedűszólóját hallgathattuk meg, valamint Oláh Tünde és Bereczki Enikő szavalatai hangzottak el. Zászlót bontva A templomból a résztvevők zászlót bontva, rendőrök felügyelete mellett indultak a helyi Művelődési Házhoz, ahol ünnepi műsort tekinthettek meg. A menethez újabb helybeliek kapcsolódtak, úgyhogy a kultúra háza megtelt érdeklődőkkel. Nagy Gizella polgármester köszöntötte nagy szeretettel azokat, akik eljöttek, hogy együtt róják le kegyeletüket március idusán. Majd egy Petőfi-idézet hangzott el: „Nem magyar, aki szolga.” A polgármester aztán arról beszélt, hogy a bihari ember hitből él, éljünk most itt mi is, mondta. Ezt követően a Gáspár András Általános Iskola diákjai egy a forradalom kitörésével kapcsolatos irodalmi összeállítást adtak elő, felolvasták a 12 pontot, de Kossuth országgyűlési beszédéből is elhangzott egy rész. Herman Ferenc színművésznek köszönhetően Svejk, a derék katona monológját hallgathattuk meg. A kultúrházból a bihari temetőbe, Gáspár András honvéd tábornok síremlékéhez vonultak - ekkor már fáklyás kísérettel -, ahol Bihar község elöljárói, civil szervezetek, az egyház, a tanügy, valamint helybeli lakosok helyezték el a síremléken a kegyelet virágait és koszorúit. 2008. március 18., kedd Nemzeti ürömünnep Sajnos vagyok olyan korú, hogy emlékezhetem azokra az időkre, mikor nem akkor ment az ember Magyarországra, amikor akart, hanem amikor engedték, és a határ menti „vidéken" élők annyiban voltak előnyben a városiakkal szemben, hogy számukra az emlékezetes zöld borítójú, úgynevezett kishatárátlépő gyakoribb útra kelést engedélyezett (persze „szigorúan" csak 30 kilométeres sávban lehetett volna mozogni...). Emlékeimben úgy maradt meg, de másoktól is hallottam hasonlót, hogy a „magyarba menések" időzítésének netovábbja volt, ha valaki augusztus 20-án Budapesten lehetett. Igaz, akkor az Alkotmánynak meg az új kenyérnek ítélték államalapítónk ünnepét, de a felvonulás, a tűzijáték és egyáltalán a fővárosbeli lét volt a lényeg, a lelkesítő. Mindez azért jutott eszembe, mert ma már nem a lelkesedés az első, ami eszünkbe juthat az „anyaországbeliek" ünnepléséről. Legyen az augusztus, március vagy október, a hírek Molotov-koktélokról, repkedő utcakövekről és tojásokról, fröcsögő szidalmakról, rendőrök tömegoszlatásáról szólnak. Én már nem akarok nemzeti ünnepen Budapesten lenni! Rencz Csaba Röviden □ Visky István. A Partium Rádió Biharország - bihari arcok című műsorának március 21-i meghívott vendége Visky István, a Pelbárthidai Református Egyházközség lelkipásztora lesz. Az adás 19 órakor kezdődik, és a 89,6 MHz-es hullámhosszon sugározza a Partium Rádió. □ Kiskereki. Kiskereki község RMDSZ- es polgármester- és tanácsosjelöltjei, polgármesterjelöltek (2): Hengye István, Nyíri Sándor; tanácsosjelöltek (18): Bertalan Erika, Csorba Attila, Dandé Ottó, Dienes István, Faur Angéla, Hengye István, Jakó Attila, Koncz István, Kovács Anikó Noémi, Lovas Árpád, Mészáros Elek, Nyéki Sándor, Nyíri Sándor, Sanyó Angéla, Stretye Erika, Szabó Zoltán Lajos, Szilágyi Sándor, Zsupon Szabolcs. Borverseny Telegden A mezőtelegdi RMDSZ választmánya 2008. március 29-én megrendezi az V. Sebes-Körös menti borversenyt a község központi vendéglőjében. Benevezés 10-12 óra között, a benevezési díj: az első borfajtáért 20 RON, a másodikért 15 RON, a harmadikért és a továbbiakért 10 RON. A nevezési díj magában foglal egy vacsorát is. A verseny három borkategóriában zajlik: fehér száraz, fehér aromás, vörös. Az előzsűrizés 12-14 óra között zajlik, ezt követi a nyilvános zsűrizés 14 órától. A borok minőségét neves Bihar megyei borászok értékelik. Bővebb tájékoztatás Filip Józsefnél, telefon: 0748-41-55-98, illetve Beregi Jánosnál, telefon: 0747-77-56-11. Út az emlékműhöz, a biharfélegyházi emlékmű avatására frissen javított úton érkezhettünk meg. A szakasz a települést átszelő Nagyvárad-Szatmár országúttól a református templom mögötti gyógyszertárig tart.