Fáklya, 1948. október (3. évfolyam, 236-266. szám)

1948-10-06 / 241. szám

A ROMÁN MUNKÁSPÁRT BIHAR MEGYEI NAPILAPJA III. évfolyam, 241. szám. Nagyvárad, 1948. október 6., szerda _ — ~ -c Ara 4 lel Taxfi oos'alä olátita tn Dutneru cont aprob. Dir. GJe PTT. No. 214724/1947. Bihar megyében is visszaadják a zsíros parasztok túlkapásai folytán kvótán felül beszedett gabonát A múlt napokban a Rom­án­ Munkás Párt Központi Bizottságának javaslatára a kormány rendeletet bocsátott ki, amelyben elrendelte a gabona visszaszolgáltatását mindazoknak a személyeknek, akikre a beszolgáltatás alkalmával a túlkapások kö­vetkeztében többet vetettek ki, mint amennyi a termés után járt volna. A visszaszolgáltatás teendőivel megbízott Bizottság már meg is tartotta a megye valamennyi járásában értekezleteit, amelyeken nagyszámú szegény dolgozó parasztnak ítélte vissza a kvótán felül beszolgáltatott gabonamennyiséget, amelyet az illető föld­művesek a Romcereala raktáraiból felszabadított gabonából kapnak vissza a beszolgál­tatásnál kifizetett áron. Megállapította a bizottság, hogy az ilyen túlkapásokat azok a községi beszolgálta­tást végző szervek követték el, amelyekben olyan egyének kerültek be, akik módo­sabb gazdák voltak és igyekeztek a községre kivetett kvótát aránytalanul azokra há­rítani, akiknek kevés földjük és így kevesebb terményük is volt. A járási Bizottságok határozatát a visszaszolgáltatandó mennyiségről a megyei VB bekben hagyta és így semmi akadálya sincs annak, hogy a megkárosított föltön­ vesék átvegyék jogos terményeiket. r Állami szinház lett a nagyváradi Szigligeti Szinház i­ s A minisztérium határozata alapján a nagyváradi Szigligeti Színház állami szin­ház lett. Nagyváradi székhellyel négy város központi színháza ezentúl a nagyváradi­­ Állami Magyar Színház. Nagyvárad, Arad, Temesvár és Szatmár színházi műsoráról a jövőben a nagyváradi Állam­i Magyar Színház gondolkodik. Tegnap este hivatalos ünnepség keretében a Pre­fek­túra nagytermében történt meg a színház hivatalos át­adása, valamint az igazgatók beiktatása. Porkoláb Istvánt nevezték ki igazgatónak, a művészeti vezetéssel Gróf Lászlót bízták meg. A beiktatással kapcsolatos ünnepségre, valamint a színház megindulásának körül­ményeire, illetve jövőbeli terveire, műsor­politikájára, a Színészek szerződtetésére kö­vetkező számunkban térünk vissza.____ Több hirhedt nagytőkést megfosz­tanak román állampolgárságától Bukarest, Agerpress. A Nagy Nemzetgyűlés elnökségének rendelkezése fo­ytán a kö­vetkezőktől vonták­ meg román állampolgárságukat: Nico’ae Malaxa, Blanche Gafencu, Ioana, Lucia Dolette Con"ta"din M­axa, Alice Lid­üardopol Stefan Ausnitz, Greceanu Luch­ 2n, Penna Greceanu, dr. Rudolf Czell. Mindannyin a Hivatalos Közlöny 152—1948.. számában megjelent 125. számú törvény 17. szakaszában megjelölt bűntettet követték el. Nagy mennyiségű gyógyszer érkezett Csehszlovákiából Bukarest, Agerpress. A román,­­ cseh egyezmény keretein be­­­­e­lül egész sorozat gyógyszer, 1 közö­ttk nagymennyiségű piros , szulfamid, (prontozil) érkezett­­ országunkba, amelyeket röv­­i­desen a ,,Standard4“ társaság hoz forgalomba. Az elmúlt na­pokban állami intézményeink­­nek érkezett jelentős mennyi­ségű gyógyszer és pedig: k­e­nin, szulfaguanid, koffein, Pyra­miden és pencillin. Útban van még egy újabb aszpirinből, koffeinből, theobrominból és szulfathiazolból álló szállít­­mány. Bürokrácia helyett becsületes munkát tanulnak a közhivatalok dol­­gozói. A tanulást önkéntesen vállalták a Szakszervezeti ve­­zetők kezdeményezésére. A tananyagot a ,,Scanteia“, a „Fáklya“, vagy a Román Munkás­párt lapjának vezércikke, vagy a Párt más kiadványa alkotja. A tanulás abból áll, hogy egy személy, akire éppen sor ke­­rül, előző este átnézi a meg­­beszélt anyagot, jegyzeteket és kérdéseket készít belőle, más­nap felolvassa a cikket, majd felteszi a 4—5 kérdést. Csak ezeken a mindennap megvitatott cikkeken keresztül, az újság megszerelése és a ben­­ne leírt valódi helyzet mégis, mérése; az elmúlt rezsim kor. Hiányai által elkövetett galád cselekmények leleplezése; a gyári munkás, a dolgozó pa­raszt erőfeszítésének értéke­lése vezethet oda, hogy a hiva­talok tisztviselői levetkezik a múlt által mesterségesen szí­tott ellentétet, lerombolják a közéjük és a kétkezi dolgozók közé emelt kínai falat. Van mit tanúlni az üzemi munkástól és van mit az eddigi munkafeltételeknél sokkal jobb, de még mindig korszerű m­é­­­zőgazdasági felszerelés nélkül dolgozó paraszttól. A gyárban és a mezőn folyó irányított termelés, valamint az ennek si­kerét célozó Szociális verseny­nek át kell hatnia az irodák szellemi munkását is. Hogy tud a sziklemi munkás legjobban belekapcsolódni ezek­be a versenyekbe? Hogy várhat a gyárak, a mezők dolgozóinak segítségére? Úgy, hogy ha a saját munkahelyén kiküszöböli a munka bürokratikus el­­tézé­­sét. Ha pontosan megjelenik munkahelyén, lelkiismeretesen, felelőséggel, pontosan végzi munkáját, takarékoskodj a munkaeszközökkel, megnöveli a munka termelékenységét. A Mezőgazdasági Hivatalnál, ahol szintén bevezették ezt a minden reggeli Szakszervezeti félórát és ahol ez mind nívó­­sabbá válik az egészséges fele­­letek és viták által, már érezni lehet az új szellem kialakulá­sát. S ennek a szellemnek meg kell látszódnia a most e­lején beindult mezőgazdasági kampá­nyon is, azzal, hogy a taná­csot kérő, vagy az ügyes­bajos dolgát itt intéző falusi dolgozó a legrövidebb idő és a legkevesebb for­mais­ág mellett kap orvoslásit sérelmére, hogy aztán hazatérve tovább foly­tathassa a megkezdett mezőgaz­­dasági munkáját. Azok a hivatalok, ahol még nem indult be hasonló olvasó­­kör, példát vehetnek a Mező­­gazdasági Hivatal dolgozóitól. Az újság ma nevelést végez. Mindennapi áttanulmányozása nélkül senki sem képes leküz­deni a beidegződött polgári szokásokat, amelyek pedig aka­dályai a továbbfejlődésnek, ke­rékkötői a haladásnak. A mindennapi újság­olvasás ál­tal marxista nevelést is ka­punk. Felismerjük társada­mi helyzetünket, meglátjuk azokat a szempontokat, amelyek be­tartásával mi is részesei lehe­tünk az építőmunkának és bír­­tokosai annak a felemelő ér­zésnek, amit csak azok a mun­­kások, dolgozó parasztok érez­­nek, akik győztesei a szocializ­­must építő mu­nkaversenyek­­nek. Az ilyen szakszervezeti félóra után máskép megy a minden, np­mi munka. Az eddigi megva­lósítások, s az elért eredmények s az a tudat, hogy millió mun­­kás áll ebben a percben is perzselő hőségben, önti a fo­gaskereket, vagy hajlik a szö­vőszék fölé, hogy többet ter­meljen és ezáltal olcsóbbá te­­gye a vásznat, hogy millió dol­gozó paraszt versenyez az idő­vel az élet olcsóbbá tételéért, okvetlenül arra ösztökél min­denkit, hogy ha csak elenyésző mennyiségben is, de az ő mun­káin is előmozdíthassa az or­szágépítést. Az ilyen el­enyésző munka je­ntősen megnövekszi­k az ország szociális versenyeket gyűjtő medencéjében. Ór­ássá válik s értékét az árleszállítá­sokban, szociális és kultúr in­tézményekben kapjuk vissza, sz életszínvonal emllked­éséve­l érthet­jük-Váljon szokássá éppen ezért minden intézménynél a napi újságolv­asás é magyarázás, ami megtanít az élet helyes szem­szögből való megismeré­"re. I H. .1. Országszerte kitörő örömmel fogadták a dolgozók Pártunk és kormányunk népjóléti intézkedéseit A Scanteia a következőképpen számo be az árleszállításról: A bukaresti Villamos Vasutak műhelyében beszélt Stoicea, az üzem kovácsa, hogy a felesége folyton ösztökélte, vegyen fel kölcsönt, hogy ruhát vehessenek a gyermekeknek. Azt válaszol­tam neki, a Pártunk lapja úja, hogy ár­e-szá­­nitások lesznek, s akkor nyugodtan várhatunk. — Most boldog, hogy nem adósod­­tunk el. De neki is feküdtem a munkának, még jobban, mint ed­dig, mert tudom, hogy miért dol­gozom. Nem úgy, mint a francia munkások, akik csak tőkéseik hasznát gyarapítják, mert ott minden egyre drágul ezalatt és egyre nehezebbé válik a meg­élhetésük. A „Vetőgép” gyár szerelője, Petre Nicolae ceruzával számítja ki, hogy akkordbére után eddig 135 -ej adót vontak le havonta. ..Egy év alatt egy-egy pár cipőt vehetek ebből az adókedvez­ményből a két gyereknek, s ma­gamnak egy pár bakancsot, — mondja boldogan. — így gon­doskodik róllunk a Párt“. A fővárosi „Talpa­s cipőgyár­­munkásai kezdeményezték az or­szág összes cipőgyárai között megindult nagy szocialista mun­­kaversenyt, s ezzel nagyban hoz­zájárultak a cipőárak leszállítá­sához. A Bara Vasile cserző ki­mondja, hogy „nem könnyű do­log úgy dolgozni, hogy egy pár cipő ára sok száz fejjel essen, de a Pártunk megtanít reá, ho­gyan küzdhetjük le az akadályo­kat". A F. R. B. szövőgyár Suditu Mária nevű munkásnőjének két gyermeke van. ,,Ezer lejből mind­kettőnek cipőt vehetek most“ — ujságo’ja mosolygó arccal. Bez­zeg szomorkodik a fiatal Lepa­­­ 1­a­u Konstantins, akit megszédi­­tettek az üzérkedők suttogásai jó előre e’köPölte utolsó fillérét is.

Next