Fáklya, 1949. február (4. évfolyam, 29-56. szám)

1949-02-24 / 52. szám

fAKLYA A boltíves hosszú terem min­­den zugában dolgoznál* * *­ az if­jak. A reszel ok egyenlete* zsz. kenése szolgáltatja az alaphan­got a s­ok szólamú orr­ teszt­ér­hez, a fúrók reccsenésre, a gya­­luk sivitása alakítja a dás ® har­­móniát. Ds még sem rossz a fülnek a sokféle hang, mint ahogy a szem is elégedetten ha letüdőzik a munkába merült ifjakon, az egymásal versengő, tanuló fiatalokon. A Fémipari Műa ®almi Iskola esztergoterméb­en vagyunk. Né­hány hónappal ezelőtt még bombasérült hodály volt ez a terem, m­a pedig lüktető élet folyik itt, tanulnak az ifjak, érik a mosna­ci utánpótlás. Nagy munkában vannak m­ost. Az ifjúság egységesítő megyei konferenciája tisztele­tére gyönyörű esztergamunkát készítenek. Lenin mauzóleumának má­zát készítik vasból. Egy szov­jet folyóiratból vették a min­tát és kollektív munkával esztergályo­zák össze az em­lékmű kicsinyített mását. Az iskola növendékeit élén­ken foglalkoztatja az ifjúsági szervezetet­ egységesítése, ké­szülnek a vasárnapi konferen­ciára, meg van a delegátusuk, aki képviseli majd az intézet közel félezer növendékét a me­gyei értekezleten. A diákok zöme munkás akar lenni Sok a vidéki ifjú, akik szá­mára internátust létesítettek. Munkások, párosított, és értelmi­ségiek gyermekei készülnek az életre ebben az iskolában. A diákok zöme munkás akar len­ni, jól képzett szakmunkás. Perese akadnak szép számmal olyanok is, akik az egyetemre mennek az iskola elvégzése után. Ugyanis az új iskolatör­­vény értelmében ez az intézet műegyetemre jogosít. Naponta tizes csoportokban elemnek ki a diá­kok az Infrati­­rcába, hogy szorossabbra fűz­zék barát­s águkat a munkások­kal, tanuljanak tőlük. Az iskola gondoskodik a mű­szaki nevelésről. Szakembereik oktatják a fiatalokat, országos terv alapján. Az iskola tananya­gát a minisztérium egy szakbi­zottsága állapította meg, de amikor leküldték a tantervet egyúttal felszólították az is­kola tanári karát, hogy tegyék meg észrevételeiket, alkalmaz­zanak kritikát a tantervvel szemben és egészítsék ki módo­sító javaslatokkal. így dolgo­zik együtt az iparü­gyi és köz­oktatásügyi minisztérium az is­kolákkal, az alulról jövő egész­séges bírálat alkalmazásával. „Versenyben vagyunk" A tempós munka és a gépek zakatolása megnehezíti az új­ságíró feladatát. Az ifjakból alig lehet a szót kihúzni, mun­­kájukba merülnek. Orbán Zoltán megmagyaráz­z­a, anélkül, hogy abbahagyná a teíhelést, anélkül, hogy tekin­tetét felemelné. — Versenyben vagyunk. A szembenálló Orosz Sándor­ral versenyez Orbán Zoltán Orosz vezet, már kifúrta a fémtintatartón a lyukat, Orbán pedig csak az esz­te­rgály­ozásn­ál tart. Igaz, hogy ő szebbre polí­rozta, úgy mondja ő, csak­ugyan fényesebben villog a Százezer lejt költöttek az el­múlt hónapban ideológiai mű­vekre. Minden osztályban kü­lön könyvtár áll a növendékek rendelkezésére. De a tanárok is továbbképe­zik magukat. Szakmai kurzust indítottak műszaki tudásuk ki­egészítésére. Ezeken az órákon a felsőbb osztályok növendé­kei is részt vehetnek, hozzá­szólhatnak a kérdésekhez. Minden ügyben, mind fegyel­mi, mind tanulmányi ügyben az ATM delegátusa részt vesz a tintatartó fémlapra, mint a versenytársé. Sok mindent tanulnak az is­kola növendékei. Sok elméletet és még több gyakorlatot De még sok egyéb is érdekli őket, amire az iskola tanrendje rám ad lehetőséget, így közkívá­natra most az iskola vezetősége népszerű tudományos előadás­sorozatot indított be, tanári konferenciákon szava­zati joggal. Százharminc tanuló részesül ösztöndíjban. Az ösztöndíjak szétosztása a diákok belátása és határozata alapján törté­nik. Az alig fél esztendős intézet, mely az iskolareform szülötte, minden jel szerin­t betölti hiva­tását az ifjúság gyakorlati pá­lyákra való irányításával és az új, képzett szakmunkás káde­rek létesítésével. (n.) Fémipari Iskola növendékeit élénken foglalkoztatja az ifjúság egységesítése Sokoldalú és kemény önképzéssel készülnek arra, hogy betöltsék helyüket az épülő társadalomban Százezer ej­y ideológiai könyvtárra A megengedettnél több málélisztet kevertek a kenyérbe a volt „Steiner“ féle sütödében A város vezetősége szigorú vizsgálatot nydított A város köze­látási ügyosztá­­lyának figyelmét felhívták, ar­ra, hogy egyes, a város tulaj­­don­­át"­­ képező pékségekben, nem az előírásnak megfelelő kenyeret készítik. Tekintettel arra, hogy ez súlyosan sérti a dolgozók érdekeit, a város ve­zetősége szigorú vizsgálatot indított. A vizsgálat eredményeként megállapították, hogy a volt Steiner-féle sütődében 19 szá­zalék málélisztet kevertek a ke­nyérhez az előírásos 15 száza­lék helyett. A további vissza­élések elkerüléséért a polgár­­mester­i hivatal Tent loan váro­si főügyészt bízta meg azzal, hogy egy bizottság él­én ellen­őrizze a pékségekben a ke­nyérsütés folyamatát. A bizottság tegnap kiszállt a volt Steiner-féle­ sütődébe és a lisztkészleteknek a raktárból való kiadásától, a kenyér kisü­téséig ellenőrizték a munka­­folyamatot, majd a kisütött ke­­nyérből mintát vettek. Erre azért volt szükség, hogy a ke­nyér minőségét pontosan meg lehessen állapítani és bármelyik pillanatban a hivatalos keve­réssel­­ készült kenyér minőségé­hez viszonyítani. A város vezetősége a legha­tározottabb harcot indította a városi pékségekben megbújt spekulánsok ellen, akik külön­böző trükökkel károsítják meg a dolgozókat. A kenyérjegy alapján ellátott dolgozóknak kötelességük felhívni a város vezetőségének figyelmét min­den esetben, ha rossz minőségű kenyeret osztanak valam­lyik pékségben, vagy Pókban­­­ Tekintettel arra, hogy sok fiók vezetője, arra való hivat­kozással, hogy nem szabad me­leg kenyeret árusítania, mert ez súlyosabb s így megrövidí­tené a dolgozókat, egy napos, vagy annál is régebbi kenyeret árusít. Mint a közelátási ügy­osztálynál értesültünk, a fió­kok és a pékségek kötelesek aznapi kenyeret árusítani, a kenyérnek azonban nem szabad melegnek lennie, nehogy az,,e .­látottakat károsodás érje. Fokozatosan állítják át szakkezdésre a nagyváradi kt­rn­ázattat A Társadalombiztosító Pénztárnak állami kezelésbe való átvételével egyidejűleg, az állami terv előírásainak megfelelően, a nagyváradi kórházakat is átszervezik. A kórházak a jövőben szakmai alapon működnek s ez, amel­lett, hogy megkönnyíti mind a betegek, mind az orvosok munkáját, módot ad arra, hogy tervszerűbben és a szük­ségleteknek megfelelően mű­ködjenek az egészségügyi in­tézmények. Az újjászervezés következ­tében a volt Állami Kór­házban (Köztársaság útja) 140 belgyógyász ad, 140 sebé­szeti és 30 urológiai ágyat állítanak fel. A többi osztá­lyok, amelyek ebben a kór­házban működtek, más egészségügyi intézetekbe te­szik át székhelyüket, így, a volt Irgalmasrend-kórház­­ba­n (Köztársaság útja) az orr, fül, gége és szemgyó­­gy­ásza­tot állították fel. A gyermekkórház a volt Szent József szanatóriumba került. Az itteni lehetőségek meg­engedik, hogy gyermek bel­gyógyászatot és gyermekse­bészetet, tehát két osztályt szzrvezzenek meg. A volt Ba­­baképezde épületében, a Jár­ványkórház kerül elhelye­zésre, míg a volt Gyermek­­kórházban az idült betegeket helyezik el. A volt Járványkórház he­lyére a bőr- és nemibetegek egészségügyi intézete kerül, míg a Zsidókórházban a szü­lészetet és a nőgyógyászatot helyezik el. Helyükön marad­nak a tüdőgondozó és az ideggyógyászat. Ugyancsak az állami terv előírásainak megfelelően a közeljövőben ef­y megy­ei gyógyszer lerakatot állítanak fel Nagyváradon, melynek hi­vatása lesz, hogy kellő menn­­niségű gyógyszerül lássa el mind a biztosítottakat mind pedig a falusi körorvosokat Tekintettel arra, hogy a kórházak átszervezése foko­zatosan történik, az egész­ségügyi intézetekbe a jövő­ben már csak azokat veszik fel, akiknek betegségét az illető kórházban kezdik. A régi betegek továbbra is ab­ban a kórházban maradnak, ahol elhelyezték őket, s­­ gyó­gyulási­­dő után a nagyváradi kórházak már a fent leírt rend alapján végzik el mun­kájukat. Bitescu Gheorg­he bukaresti, Burst­ utca 56 szám alatti akos (telefon 39-2-67) fel­kéri mindazokat, akik bármi­lyen felvilágosítást tudnak ad­ni Niko­ticsinn Olgáról és nővéreiről, Máriáról, Valenti­náról és Kleopátráról, hogy haladék nélkül közöljék vele. Bitescu Gheorghenak értesü­lései vannak a Novgorod vi­­déki Borovics városban lakó Nikiticsina rokonoktól. Szentjánoson, Újpalotán folyik az osztályharc Képek a megyéből, melyekből kiderül: a boh­ózó nép épít, a reakció pedig kért és zavart okoz SZENT JÁNOS község dogo­zó parasztsága nekilátott az ál­­lami terv sikeres végrehajt­ásá­­hoz. Az állami terv keretében a vi­lamosítást kiterjesztik az egész községre, kibővítik a kul­túrházukat, sporttelepet létesí­tenek. Mindezeken kívül pedig a mezőgazdasági munka terén kívánják kivenni részüket az ál­lam­i terv keretében. Ennek ér­dekében terv szerint száz hek­tár napraforgót vetnek és hu­szonkét hektár kendert. Ugyancsak a tervgazdálkodás sikere érdekében tíz holdas konyhakertészetet létesítenek szövetkezeti n­apon. Már az üvegágyakhoz szükséges tábla­üveg és deszka meg­van és megkapják mindazt a szüksé­ges támogatást, ami kitűnő kezdeményezésükhöz szükséges. Mintegy harminc szegény­­paraszt tömörül Szentjánoson a szövetkezetbe, akk tervsze­rű munkával alapos szakérte­­lemmé mintaszerű konyhaker­tészettel sietnek a város, dol­­gozók segítségére a zöldség­­szá'ntás terén. Szentjános községben jól mennek a dolgok, pedig a reak­ció ott is megteszi a magáét. Különösen Paksi Kis Károly, a község papja fáradozik azon, hogy gátat vessen a demokra­tikus fejlődésnek. A pap leg­inkább a fiatalság „neveléséről“ igyekszik gondoskodni és ami­óta Pártunk határozata az if­júsági szervezetek egységesíté­séről, nyilvánosságra került. Paksi Kis Károly minden ere­jével azon fáradozik, hogy visszatartsa az ifjakat az új, osztályharcos szervezetbe való tömörüléstől. Ezért is vezette be azóta az esti istentisztele­teket, a bibla-olvasóköröket és noha tisztán vallási téren fejt ki tevékenységet, tehát o­lyan területen, ahol a vallásszabad­ság értelmében senki sem za­varhatja. Nem nehéz azért fel­fedezni a dolgok közötti össze­függést. Nem nehéz kitalálni, hogy miért vált egyszerre olyan sürgőssé a pap számára az esti misézés és a bib­iakörök létesí­tése. A fiatalság egy része, főleg a ku­ákifjak csakugyan a pap befolyása alá kerültek, szorgalmasan járnak a val­ásos összejövetelekre. ,,Ugyes‘‘ ember Paksi Kis Károly, olyan módszerekkel küzd, amit az alkotmányunk biztosít számára, csak éppen nem számol azzal, hogy „val­lásos“ tevékenysége mögötti célzatosságot könnyűszerrel fel lehet fedezni. A BORS községben a fa­l meg­vásárolta a kultúrházhoz szük­séges építőanyagokat. Nyolc­vanezer téglája van a falunak, amit önkéntes munkával fuva­roztak be a falu dolgozói, akik további önkéntes munká­vál termelik ki a homokot­, a kavicsot és építik fel a kultúr­­házat. * Nem ez a helyzet Újpalotán Ott is volt pedig tégla a kul­túrházhoz, sok tégla, meg a b­­ak, ajtóráma és mindennemű építkezési anyag. Mikor a falu népe hozzá akart látni a kultúr­­ház építéséhez, amikor az új női b­ró elment, hogy megnézze a leraktározott helyen a köz­ség építkezési anyagát, megle­petten tapasztalta, hogy azt már széthordták. Megindult a nyomozás, amely kiderítette, hogy a község régi bírája el­adogatta a falu kultúrházához való építkezési anyagot a köz­ség kulákjainak. Potom pénz­ért, természetbeni ellenszo­gál­­tatásért és „jó barátság“ jegyé­­ben osztotta szét a falu régi bírája a község vagyonát képe­ző építkezési anyagokat. Eb­ben az ügyben a hivatalos vzs­­gálat is megindul.

Next