Fáklya, 1956. október (11. évfolyam, 233-258. szám)
1956-10-02 / 233. szám
A kisipari termelőszövetkezetek országos kulturális seregszemléje Néhány héttel ezelőtt megkezdődött a kisipari termelőszövetkezetek országos kulturális seregszemléje. A kultúrversenyek fogalma nem ismeretlen a szövetkezeti dolgozók előtt, hiszen nemrég fejeződött be a falusi kulturotthonok IV. országos kulturversenyének első szakasza, rövidesen pedig a szakszervezeti műkedvelő színjátszók mérik össze erejüket hazánk fővárosának színpadán. Ezek a nagy kulturversenyek megmutatták és megmutatják a tömegek művészeti tevékenységének hatalmas fellendülését. A verseny méginkább számot ad majd arról, hogy dolgozóink cselekvő részvevőjévé váltak az új, formájában nemzeti, tartalmában szocialista kultúrának. Ez a seregszemle versenyre hív minden színjátszót, népi táncost, szólóénekest, műsorbemondót, kulturagitációs brigádot, népi zenekart, stb. A verseny célja felszínre hozni a termelőszövetkezetekben dolgozó műkedvelők képességét, művészeti készségét. A kulturverseny 1956 augusztus 1 és 1957 július 31 között bonyolódik le, s a következő szakaszai vannak: ez év december 31-én folynak az előkészületek 1957 február 28-ig ejtik meg a selejtezőket a tartományi döntőre, 1957 március 1 és június 30, míg az országos döntőre pedig július hónapban kerül sor Hogy mennyire nagy az érdeklődés a verseny iránt, bizonyítja az is, hogy tartományunk 27 kisipari termelőszövetkezetéből idáig 20 jelentette benevezését mintegy ezer műkedvelő részvételével. A kisipari termelőszövetkezetek első országos kultúrversenye máris megmozgatta a kultúrát és művészetet kedvelő közönséget. Az eddigi jelek biztatóak a margittai Record, a nagyváradi Ifj. Csordás János és a Cortex, valamint a szalontai Volga szövetkezet beneveznek az országos seregszemle minden ágára, s még a legkisebb létszámmal rendelkezők is résztvesznek a versenyen. A mostani versenyen az eredmények mennyiségi és minőségi színvonala mellett tartalomban is sokat kell nyújtaniuk a versenyzőknek. Az előkészületek során különös feladat hárul a színjátszócsoportokra. Részletüket saját életükből merített darabok alkossák, s lehetőleg egyfelvonásosokat vigyenek színpadra. Sajnos, azonban még a mai napig sem állítottak össze műsorfüzetet, s így a műsor megválasztása nehéz. E tekintetben mégsem állunk úgy, mint az elmúlt évek folyamán, hisz az utóbbi időben számos kötet és füzet jelent meg, köztük a „Tizenöt egyfelvonásos“ is. A háromfelvonásos színművek bemutatása igen vitatott kérdés. A műkedvelő együttes sajátos körülményeinél fogva nem vállalkozhat olyan feladatokra, mint a hivatásos színház. Felkészültebb, jobb előadást adhatnak a közönségnek, ha egyfelvonásos darabokat játszanak. Ezek közelebb is állnak életükhöz, a műfaji sajátosságuk következtében jobban nyomon tudják követni a mindennapi életet. Azt is meg kell jegyeznünk, hogy egy nagyobb mű bemutatása hosszú időt, több energiát vesz igénybe. Közben nem tudnak más számokkal foglalkozni. A háromfelvonásos színművek rendezése és díszletezése is nagy gondot okoz. Éppen ezért helytelen a hivatásos színházat utánozni ott, ahol arra nincsenek meg a megfelelő feltételek. A színház dolgozói tegyenek meg mindent, hogy segítséget nyújtsanak a csoportoknak az alakítást illetően. A színjátszócsoportok előkészítése mellett nem szabad megfeledkezni a kulturagitációs brigádokról, a népi táncosokról, kórusokról, népi zenekarokról sem. A kulturagitációs brigádok úgy állítják össze műsorukat, hogy azok saját életüket tükrözzék. A margittai Record és a nagyváradi Progresus szövetkezet máris szép eredményt ért el ezen a téren. Bizonyítja ezt az augusztus 23 tiszteletére megrendezett szövetkezeti műkedvelők tapasztalatcseréje. A népi táncosoknak alkalom nyílik a népi motívumú táncok bemutatására. Különösen nagy lehetőség van erre Borosjenő rajoziban. De vegyék be műsorukba a népi demokratikus országok népi táncait is. Úgyszintén a népi zenekarok is hasonló témákat válasszanak. A kultúrverseny, a színjátszás, a dal, a tánc, a zene eszközeivel, a testvérnépek kultúrájának népszerűsítésével a proletárnemzetköziséget is erősíti, a népek közötti testvériségre is nevel. A verseny akkor segítheti eredményesen békés, építő életünket, ha népünket az ötéves terv teljesítésére, a szocialista haza szeretetére, a béke harcos megvédésére nevel. Ezért a kulturaktivisták legfőbb feladata az irányítás. Az előkészület idején különösen nagy feladat hárul rájuk. A pártalapszervezetek, szövetkezeti elnökök pedig adjanak meg minden támogatást a kultúra munkásainak céljuk eléréséhez. A kultúrmunka mellett szükség van a sokoldalú politikai tanulásra is, mert keveset ér az olyan szereplés, mely nem tudatos művészi munka eredménye. A kisipari termelőszövetkezetek első országos kulturversenye a kulturforradalom újabb seregszemléje, mely a dolgozó emberek újabb ezreit vonja be a művészi életbe. Bizalommal tekintünk szereplésük elé. Az őszi munkálatok sikeres befejezéséért A zoványi kollektív gazdaság egyik legfőbb feladatának tekinti, hogy a mezőgazdasági őszi munkálatokat idejében és jó körülmények között végezze el. Az őszi vetésre megtették a megfelelő intézkedéseket és előkészületeket. Magelőkészítő központot létesítettünk egy triőrrel, egy széléig rostával és egy száraz csávázóval. Ezekkel a felszerelésekkel az őszi vetőmagvaknak több mint 50 százalékát kitakarítottuk és megcsáváztuk. E munkában nagy odaadással tevékenykedett Ambrus Pál, a 72 éves ősz István bácsi és mások. A talaj előkészítését is nagy lendülettel végzik a gazdaságban. Ebben a munkában nagy segítséget kapnak a nagyfalusi GTA 5. számú traktorbrigádjától, akik igyekeznek jó munkát végezni. Már eddig mintegy 40 százalékban a talajt is előkészítettük az őszi vetés alá. A gazdaság tagjai igyekeznek e munkálatokat idejében elvégezni, mert azt akarják, hogy az 1743 kg-os hektárhozamnál — melyet ebben az évben elértek — a jövő évben még nagyobb legyen. Gazdaságunk szeptember hó 22-én meg is kezdte az őszi vetést, és mintegy 3 hektáron elvetette az őszi árpát. Ebben a munkában nagy igyekezettel dolgoznak az első csoport tagjai Bara K. Zoltán irányításával, nagy gondot és figyelmet fordítva arra, hogy a mag megkapja optimális csirázási feltételei. Kitűnt Fülöp György és ifj. Kovács Ferenc munkája. A hét folyamán tovább folyik a munka. A napokban a tagoknak pénzt osztottak. A búza osztását már előzően befejezték. A kollektív gazdaság példáját követik a magángazdaságok dolgozói is, nagy odaadással készülnek az őszi vetés befejezésére. Gyarmati Gyula, levelező GOOOOOOOOOOGQ A székelyhídi állami gazdaság vezet a vetésben Tartományszerte egyre gyorsabb ütemben végzik az őszi mezei munkálatokat. Az első helyen az állami gazdaságok haladnak. Az idén is megmutatkozott az idejében végzett munka előnye: az állami gazdaságok terméseredményei magasabbak voltak, ezért igyekeznek. Az állami gazdaságok között az első helyen a székelyhídi van. Már 427 hektár földet vetett be, ami tervének 50 százalékát teszi ki. A szalontai állami gazdaságban a vetőszántás 72 százalékát végezték el, s bevetettek 310 hektár földet. Dicséretet érdemel a margittai állami gazdaság is, ahol 57 százalékra állanak a vetéssel. Kövessék a kollektív gazdaság példáját A biharpüspöki kollektivisták a napokban végeztek a kukorica betakarításával. A 35 hektár négyzetesen vetett kukorica jó termést hozott. Egy-egy hektáron 5500 kg csöves kukoricát szedtek le a kollektivisták. A kollektív gazdaság már teljesítette is az államnak járó kukorica beadási kötelezettségét. E jó példát az egyénileg dolgozó parasztoknak is követniük kell, mert bizony lemaradtak ezen a téren. SZÍRETELNEK Az ország melegebb vidékein már megkezdték a szüretet. Képünkön a galatesti I. L. Caragiale állami gazdaság corbeancai szekcióján szedik a szőlőt. Mi újság Bogyoszlón? Szeptember végén az idő vetésre sürget. Jól tudják ezt a bogyoszlói kollektív gazdaság tagjai. Földjükön a traktorok éjjel-nappal búgnak, hasítják az esőre szomjas száraz földtáblákat. Nehéz a szántás, régen ázott meg a határ. De az idő előrehaladott, nincs mire várni — mondogatják: vetni kell! Már régen megkezdték az őszi vetéshez a magágyak előkészítését. Az elmúlt héten pedig 15 hektáron földbe került a rozs. Az albisi kollektív gazdaság tagjai is igyekeznek az őszi tennivalókkal. A kapásnövények, napraforgó, szójabab betakarítása és a szántási munkák egy időben folynak. A kollektív gazdaság nagy földtábláján a szántás mellett már a vetés is megkezdődött. Az elmúlt héten jól előkészített magágyba 13 hektáron került földbe a búza. L>ogyoszló község és a hozzátartozó falvak dolgozó parasztsága is megkezdte az őszi betakarítást. Törik a kukoricát, szedik a napraforgót. Ezzel egyidőben jól halad a beszolgáltatás is. Az egyénileg gazdálkodók zsákokkal megrakott szekere naponta érkezik az átvevőközponthoz és a dolgozók egymásután tesznek eleget hazafias kötelezettségüknek. A száraz időjárás miatt azonban még mindig halogatják a vetőszántás megkezdését. Még egyetlen magángazdálkodó búzája sem került a földbe, noha az idő telik, nem vár. A tapasztalat pedig arra tanít, hogy a halogatás nem válik hasznára a jövő évi kalászosok terméseredményénél. Éppen ezért a kollektív gazdaságok példájára minden gazda kezdje meg a szántást-vetést ott azokon a dűlőkön, ahol a szárazság ellenére is lehet szántani. A bogyoszlói néptanács végrehajtó bizottsága pedig fejtsen ki mozgósító felvilágosító munkát az egyénileg dolgozó parasztok között, hogy minél előbb behozzák a községben az őszi vetőszántás terén mutatkozó lemaradást. Sárközi Mihály, levelező Időszerű napirendi pondok a szalontai néptanács ülésszakán képviselők hivatásuk magaslatán állanak, szoros kapcsolatot építettek ki választóikkal, ott az eredmény sem maradt el. Sokan tanulhatunk például Lengyel Kálmántól, a 7. számú választókerület képviselőjétől, akinek kerületében a legjobb eredmény mutatkozik az őszi mezőgazdasági munkálatokban, a terménybeadás teljesítésében. Beigazolódott az is, hogy ott, ahol a képviselő alkalmazza a pártunk által mutatott munkamódszereket, a soron levő feladat mellett a lakosság egyéb tevékenységbe is bekapcsolódik. Lengyel Kálmán elvtárs részletesen beszámolt tevékenységéről. Elmondotta, hogy választókörzetében a dolgozó parasztok 100 százalékban eleget tettek beadási kötelezettségüknek és kifizették adójukat. Több esetben tartott megbeszélést választókerületében, ahol nemcsak megbeszélték, a szükséges közmunkákat, de egyben ott elhatározták: önkéntes munkával hozzák rendbe a járdákat, kitakarítják az útszébi árkokat, kijavítják a hidakat Mindezt nemcsak vállalták, hanem el is végezték. A 7 szám a választókerület lakói önkéntesei vállalták, hogy a járdajavításhoz szükséges betonlapokat Tenkérő Szalontára szállítják és lerakjáka járdára. Ugyancsak önkéntes munkával vezették be 23 házba a helyi rádiósítási hangszórót. Lengyel elvtárs jelentése alapján az ülésszakon megjelent képviselők sokat tanultak. Meggyőződhettek ez alkalommal is, hogy az a képviselő, aki komolyan veszi e szép megbízatását, szoros kapcsolatot tart fenn a dolgozókkal, meghallgatja azok javaslatait s e javaslatokkal felkeres az illetékes szerveket, idejében kéri a szükséges anyagi és erkölcsi segítséget, ott az eredmény nem marad el. Ez ülésszak alkalmából örömmel vettük tudomásul, írja a továbbiakban Bakó Erzsébet —, hogy még sok szalontai képviselőnek van hasonló érdeme. Fazekas Erzsébet, Veres János, Horváth József és mások ugyancsak szép eredményekről számolhattak be. Példájukból tanulhatnának azok, akik megfeledkeztek arról, amivel a dolgozók megbízták. Számomra nagyon tanulságos volt Szalonta város néptanácsi képviselőinek ülésszaka — írja levelében Bakó Erzsébet néptanácsi képviselőnő. A napirendi pontok megvitatásakor sok, a várost érintő kérdést vitattunk meg: többek között a lakosság hazafias magatartását az állam és a dolgozó nép iránt, hogyan tesznek eleget a terménybeadás, az őszi vetés és mélyszántás idején. A vita során kitűnt, hogy ahol a ........ . — , II., r Évadnyitás előtt A hirdetőoszlopokon megjelentek a színház közismert piros-kék plakátjai, a nyári, szabadtéri műsor után megkezdődik az új színházi idény. Az öltözőkben, a színpadon az évadnyitás izgalmai érezhetők, serényen dolgoznak a szabók, asztalosok, díszletfestők, villanyszerelők, takarítónők. De nem kisebb az izgalom az igazgatói irodában és az irodalmi titkárságon sem, ahol a műsorösszeállítás gondjai foglalkoztatják az arra illetékeseket. Mit játszik, mit játsszék a színház az 1956/57-es évben. Ibsen halálának ötvenéves évfordulójáról emlékezik meg világszerte az emberiség. A nagyváradi Állami Színház magyar tagozata is csatlakozik a Világ Béketanács által kezdeményezett akcióhoz. Első bemutatója Ibsen: „Nóra“ című színműve előreláthatólag október végén kerül a közönség elé, a címszerepben Dukász Annával. A férjet Tanai Emil, dr. Rankot Mogyoróssy Győző, Krogstadot Gábor József, Lindenét Ihász Klári alakítják, ,míg a rendezés munkáját Szombati Gille Ottó látja el. Rég volt alkalma a színháznak, hogy a mai haladó nyugati színműirodalom egy termékét mutassa be a közönségnek Ezt a hiányt igyekszik most pótolni, amikor Eduardo da Filippo: „Vannak még kísértetek“ című szatírájával készül az új évadra. A darab — Olaszországon kívül — bejárta már a Szovjetunió, Magyarország, Franciaország színpadjait és ezidén több hazai színház is műsorára tűzte. A főszerepekben dr. Gróf László, Szokolai Zsuzsa, Halasi Gyula, Gulácsi Albert, Dalnoki András, Bárdi Teréz, Borsos Barna, Bányai Éva, Gábor Katalin, Rádai Imre és Borsos Manci készülnek az előadásra, amelyet dr. Gróf László rendez. Sarkadi Imre: „Szeptember" című színművének főszereplője a falu dolgozó népe — egy család tükrében. Az alföld tanyavilágának mai életét igaz, meleg művészettel ábrázoló színmű a mai magyar drámairodalom egyik legértékesebb alkotása. A nagyváradi előadás főszereplői: Solti Miklós, Kovács Apollónia, Kiss István, Balogh László, Tóth- Kovács Ilona, Palócz Vilma, Cseke Sándor, Berényi Ferenc, Sugár Jenő Rendezők: Ihász Aladár és Simon György. Az említett műsordarabokon kívül a színház bemutatja még egy szovjet szerző darabját, előreláthatólag Stein: „Személyes apv“ c. drámáját, Lehár: „Cigány szerelem" c. operettjét, egy új hazai darabot, Gábor Andor: „Dollárpapa“ című bohózatát, Capek: Fiaim című drámáját és Sardou: „Szókimondó asszonyság" c. szatirikus vígjátékát. A nyári színpadon Lehár: „Víg özvegy" című operettje kerül bemutatásra. Felújítja a színház együttese Horia Lovínescu: „Rombadőlt fellegvár" című nagysikerű drámáját, amivel — mint ismeretes — a nagyváradi együttes első díjat nyert ez év májusában, a hazai drámairodalom ünnepi tíz napja alkalmából szervezett versenyen. A román tagozat Valeriu Luca: „A mi szívünk" című drámájával, a hazai színműirodalom ünnepi tíz napján díjat nyert előadással kezdi meg az évadot. A múlt évadban bemutatott darabok felújításán kívül, a román tagozat rövidesen bemutatja Shakespeare: „Tévedések vigjátéka" című darabját, majd Goldoni: „Legyező“ és Jean Paul Sartre: „Főbelövendék klubja" a soronkövetkező bemutatók. A román tagozat színre hozza még ebben a színi évadban V. Alecsandri: „Despot Voda" drámáját és Heltai Jenő történelmi vígjátékát, a „Néma leventét" is. B. E. Jól halad a terménybegyűjtés Diószeg községben Diószeg község pártbizottságának segítségével az alapszervezetek idejében megtették az előkészületeket az őszi munkálatok és az őszi terménybegyűjtésre való mozgósításra. Kiképezték az agitátorokat és ismertették velük a legfontosabb teendőket, így minden agitátor tudja feladatát. Naponta felkeresik otthonukban a dolgozó parasztokat, s elbeszélgetnek velük az őszi munkálatok idejében történő elvégzéséről és a terménybeadás fontosságáról. A községi néptanács végrehajtó bizottsága az agitátorok és képviselők részére nyilvántartási füzetet készített, amelyben feltüntette, hogy minden választókörzetben gazdaságonként mennyit kell vetni, és mennyit kell beszolgáltatni az államnak a különböző terményfélékből. A jó mozgósító munkának megvan az eredménye, mert naponta többezer kiló szemesterményt és burgonyát adnak át a begyűjtőközpontnak Csupán néhány napi eredményt említünk meg. Például szeptember 22-én 43.071 kg szemesterményt és 22.370 kg burgonyát, szeptember 24-én pedig 48.817 kg szemesterményt és 29.137 kg burgonyát szállítottak a begyűjtő helyre a község dolgozói parasztjai. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a napi átlagot túlhaladták, s ha továbbra is így dolgoznak az agitátorok és a képviselők, a begyűjtés tervét határidő előtt teljesítik. A diószegi begyűjtő központ munkaközössége is jól felkészült a termények átvételére. A helyi néptanács és az illetékes szervek segítségével, még a múlt évben hat új górét építettek, amelyekben több mint 70 vagon csöveskukoricát raktározhatnak el. Jelenleg a központ helyiségeinek villamosításán dolgoznak, amely különösen az esti órákban nagyon megkönnyíti majd a munkát. A begyűjtőközpont állandó alkalmazottai és az idénymunkások becsületesen eleget tesznek feladatuknak. Nap-nap után szorgalmasan dolgoznak, hogy akadály nélkül haladjon a termények átvétele. Szutor József, valamint Bercsényi István laboránsok nagy szakértelemmel, rövid idő alatt állapítják meg a termények nedvességtartalmát és utána a raktárban a termelőktől pontosan lemérve átveszik. A felvilágosító munka eredménye az, hogy az egyénileg dolgozó parasztok nagy része már a mezőről a terménybegyűjtő központba szállítja a beadásra szánt terménymennyiséget. Mindezek az eredmények azt bizonyítják: ahol jó a politikai felvilágosító munka, ott halad a terménybegyűjtés. Így Diószeg községben a kitűzött határidő előtt teljesítik a begyűjtési tervet. Antal Sándor a Nagyvárad-tartományi néptanács káderiskolájának lektora