Fáklya, 1965. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1965-10-19 / 247. szám

'f^V *4 hi RKP CRISANA TARTOMÁNYI BIZOTTSÁGA ÉS A TARTOMÁNYI NÉPTANÁCS NAPILAPJA XX. évf. 247. sz. I 1965. október 19, kedd 4 oldal­ára 25 báni. FELKÉSZÜLTEM A TÉLRE A SinTeza vegyiüzem munka­­közösségét minden tevékenysé­gi területen a körültekintés, az előrelátás jellemzi. Egyik ma­gyarázata ez is sorozatos mun­kasikereiknek. Az év minden hónapjában a hónap minden dekádjában és napján ütemesen teljesítették, túlszárnyalták minden feladatukat. Gépkiesés sem zavarta a termelést, a kar­bantartási és javítási munkála­tokat alaposan kidolgozott gra­fikonok alapján végzik. E napokban minden üzemben igyekeznek megteremteni a téli hónapok munkafeltételeit. • Hol tartanak a felké­szültséggel a Sintezá­­ban? Kérdésünkre a legilletékesebb­től, Opre Lajos főgépésztől kaptunk választ. — A téli felkészülés nyári gond. Már július 15-én kidol­goztuk a téli felkészülés 33 pontból álló tervét. Mérnökök­ből, technikusokból bizottságot alakítottunk, amely tanulmá­nyozta és összesítette az egysé­gek dolgozóinak javaslatait. Minden munkálat követésével egy-egy felelős személyt bíz­tunk meg, az előkészületi grafi­kon haladását havonta elemez­tük. Már júliusban hozzákezd­ünk a külső gőz-, kondenz- és vízvezetékek szigeteléséhez. Havonként ellenőrizzük és ki­javítjuk a csapokat, szelepeket, hiszen a hőenergiával való ész­szerű gazdálkodás megtakarítá­si vállalásunk teljesítését segí­ti elő. Kijavítottuk a c­oretil­metil-részleg tetőzetét, a növek­vő gőzfogyasztás biztosítására új kazánt építettünk. — A fenti intézkedések a berendezések előkészí­tésére vonatkoznak. Mit tettek a dolgozók munka­­feltételeinek megjavítása érdekében? — Minden munkahelyen ki­javítottuk az ablakokat, fűtő­testeket, légkondicionáló beren­dezéseket. Megtörténtek a pró­bák, s állíthatom, a tél folya­mán nem lesz fennakadás. — Az elmúlt években az Infrajirea szerszámgép­gyár dolgozói gyakran panaszkodtak a Sinteza vegyiüzemre. Munkacsar­nokaik fűtéséhez innen kapják a hőenergiát. Ezen a téren mit tettek? —■ A meglevő vezeték mellett újabbat is építettünk. Ha az egyik meghibásodna, a másik zavartalanul biztosítja a szer­számgépgyár hőellátását. Meg­történtek a próbák — a beren­dezés kifogástalanul működik. — Mi történik, ha egy eset­leges hóvihar akadályoz­za az üzemanyagellá­­tást? Hogyan gondos­kodtak megfelelő tarta­lékokról? — ötszáz köbméter űrtartal­om pakuratartályt építettünk, a tartalék 40 napos kiesést pótol­hat. Emellett az anyagellátás­ról is grafikont állítottunk ös­­­sze. — összegezésként? — Felkészültünk a télre. A napokban igazgatósági gyűlé­sen elemeztük ez irányú tevé­kenységünket. A terv 33 pontjá­ból 31 -et időre megvalósítot­tunk. Befejezés előtt a még hát­ralevő két intézkedés is. Bátran kijelenthetem, hogy a tél folya­­mán nem lesz fennakadás. Kar­bantartóink derekas munkát végeztek. A létszám emelése nélkül — a karbantartási mun­kálatokkal párhuzamosan — végezték el az előkészületeket. Lejegyezte: KISS SÁNDOR ÚTRAVALÓ JÖVENDŐ SZAKMUNKÁSOKNAK A Crisana textilgyár új, modern épülettömbökkel bővül, s a régi részleget is korszerűsítik. A fél éve folyó építkezéssel és üzembővítés­­sel párhuzamosan sürgetően elő­térbe került a szakmunkás-után­pótlás kérdése is. Ez most különö­sen időszerű, mivel az új szövő­­csarnokba 136 automata­ szövőszé­ket szerelnek be, s ezek működte­tése alaposabb felkészültséget igé­nyel, mint a régi gépparké. A toborzásnál meglepően nagy érdeklődés mutatkozott városszer­­te a textilszakma iránt, úgyannyi­­ra, hogy felvételi vizsgán kellett eldönteni, ki kerüljön be a szak­­képesítő tanfolyamra. Az elmúlt vasárnap 167 jelölt állt a vizsgáz­tató bizottság elé, hogy számot adjon felkészültségéről. A vizsga lefolyása után Dóczy Júliához, a gyár munkaszervezési osztályának munkatársához fordultunk, adjon felvilágosítást a tanfolyam meg­szervezéséről és programjának összeállításáról. — Nyolcvan jelöltet válogattunk ki, akik 9—8—7-es médiával ju­tottak be a tanfolyamra. Ezekből három osztályt alakítunk. Kettőt a szövőknek, egyet az előkészítősök­­nek. Az átképzés időtartama 75 nap, ezalatt mintegy 400 gyakorla­ti és 100 elméleti órán ismerked­nek majd meg a gyártási folya­matokkal. Az oktatással gyárunk legjobban felkészült mérnökeit, technikusait és mestereit bíztuk meg. Szaktantárgyakat, matemati­kát és kevés szakrajzot tanítanak az előre lefektetett tanterv alap­ján. A tanulók 550 lej támogatást kapnak a tanulás ideje alatt. A sikerrel vizsgázók szakképesítést nyernek és azonnal termelésbe áll­hatnak az akkorra beinduló új részlegeken. Azt a 80 új tanulót, aki október 16-án lépte át először gyárunk kapuját sok szeretettel fogadtuk munkaruhában és azt kértük tőlük, igyekezzenek kihasználni azt a rö­vid időt, mely alatt el kell sajá­títaniuk a textil­ szakma gyakorla­ti­ és elméleti ismereteit. Mindazt, ami az elkövetkezendő években hasznos lehet ahhoz, hogy helyt­álljanak a fejlődő iparág előtt álló feladatok teljesítésében. MATULA GT. OSZKÁR technikus TIZENKÉT ÚJ ACÉLFAJTA VAJDAHUNYAD­ (Agerpres) A vajdahunyadi kohászati kombinátban újfajta acélt kezd­tek gyártani. Az új acélfajta nagyobb százalékarányban tar­talmaz nikkelt és krómot. A rozsdamentes termékből csöveket gyártanak. A vajdahunyadi kohászok összesen 12 új acélfajta gyártását vezették be az idén. Ezeket a felszereléseket, előfe­szített betonvas, hegesztett csövek stb. gyártására használják. A múltban csak villamos kemencékben termelt kiváló minősé­gű különleges acélok gyártási technológiáját most az 1. számú Martin-kemence olvasztárjai is alkalmazzák. Ezek jelenleg 22 acélfajtát állítanak elő. Ennek folytán a kombinát fémterm­e­­lésében növekedett a különleges acélok részaránya. A csap­­ágyacél termelése például több mint 9-szeresére növekedett a hatéves tervet megelőző év eredményével szemben. A cellulóz- és papír­kombinát fejlesztési munkálatai GALAC­ (Agerpres). A bráilai cellulóz- és papír­­kombinátnál folyó építkezési és fejlesztési munkálatok második szakaszában újabb sikereket ér­tek el. Az új cellulóz- és papír­gyár körvonalai kezdenek kiraj­zolódni. Eddig befejezték a főző­­részleg — a kombinát egyik fő részlege — berendezéseinek fel­szerelését, és befejezés felé kö­zeledik ez a munkálat a többi részlegekben is. Többek között most szerelnek fel két korsze­rű papírgépet, amelyek évi ter­melőképessége 40.000 tonna, az elektrolízis-részleg fémszerke­zetét stb. Eddig körülbelül 8000 tonna súlyú technológiai beren­dezést szereltek fel, vagyis a tervekben előírt volumen 80 százalékát. hl 1.1. MÁGIÁST SZÍNJÁTSZÓ FESZTIVÁL TARTOMÁNYI SZÁRÁSZA H­árom rajon: sim­leu, Oradea és Mar­ghita legjobb színját­szóit látta vendégül a Mar­ghita rajoni művelődési ház. S ezzel a nagy jelentőségű kulturális eseménnyel elkez­dődött az I. L. Caragiale színjátszófesztivál tartomá­nyi szakasza. Két napon át, szombaton és vasárnap a mű­kedvelő együttesek tolmácso­lásában szocialista jele­nünk történései, epizódjai ele­venedtek meg a színpadon. Hétköznapjaink hőseit láttuk viszont írói megfogalmazás­ban, akik a cselekvő élet fel­vetette konfliktusokkal vias­kodnak az új, az előrehaladás érdekében. Szakszervezeti együttesek és a falusi művelődési ottho­nok színjátszói vetélkedtek a tartomány legjobb csoport­ja cím elnyeréséért. Ki lesz a győztes a lezajlott versengés után — még nem lehet talál­gatni, hiszen a többi rajon még csak az elkövetkezendő vasárnapokon teszi le a garast. Annyit viszont máris le kell szögeznünk: az itt színpadra lépő csoportok arról tettek tanúbizonyságot, hogy a fesz­tivált kiváló alkalomnak te­kintik annak érdekében, hogy EZREK SZÍNPADA egyre magasabb művészi szinten tolmácsolják korunk drámairodalmának eszmei mondanivalóját, tevékeny részt vállaljanak a dolgozók szocialista szellemben való nevelésében. Ez mindenekelőtt a dara­bok helyes, körültekintő meg­választásában jutott kifeje­zésre. A simleui tanügyi szakszervezet csoportja G. Ostafi Precupeata, a voivozi bányavállalat csoportja C. Bratu: Postul X, az Oradea rajoni néptanács színjátszói pedig V. Munteanu: Ploaia c. színművét mutatta be. Ör­vendetes volt tapasztalni, hogy az irodalmi összeállítá­sok is jelen voltak a szaka­szon. Két csoport a nojoridi és a marcai művelődési ott­hon műkedvelői vittek szín­padra jól sikerült irodalmi összeállítást. Ha fel akarnánk sorolni azok nevét, akik igen sikerül­­ten keltették életre színmű­beli hősüket, szinte vala­mennyi szereplő neve idekí­vánkozna. Ezért csak a leg­kiemelkedőbb alakításokról teszünk említést. Antal Ana (Simleu), Badea Nicoleta (Oradea), Ilie Spiridon (Voi­­vozi) bizonyították, hogy szá­mukra a színpad komoly do­log. Természetesen alakítá­saikkal arról is tanúságot tettek,­ hogy számottevő te­hetség birtokában is vannak A színpadon levő csopor­tok előadása mind a bíráló­bizottság, mind pedig a ke­vésszámú nézőközönség tet­szését elnyerte. Sajnálatos, hogy az illetékesek igen keve­set tettek azért, hogy e ver­senyszakasz teltház, felnőtt közönség előtt zajlódjék le. Marghitán szombaton és va­sárnap megkez­dődött az I. L. Caragiale szín­játszófesztivál tartományi sza­kasza. Gyorsabb ütemben a betakarítással és mélyszántással! Bár a vetést egy-két rajon ki­vételével tartományszerte befe­jezték, munka azért van még bőven a mezőn. Több mint 2500 hektár cukorrépa szedetlen. Kü­lönösen nagy terület vár beta­karításra Cris és Salonta rajon­­ban, ahol a répaszedéssel 67, illetve 64 százaléknál tartanak. Mi több: Simleu rajonban 50 hektáron még földben a burgo­nya. Pedig a betakarítás ideje már régen lejárt. Ha sokáig ha­logatják, belepi a hó. Cris, Sa­lonta, Oradea és Simleu rajon egyes mtsz-eiben a madarak „osztoznak“ a lábon álló több száz hektár napraforgón. Felte­vődik a kérdés: ezért vetették, kapálták meg kétszer, hogy most a termés kárbavesszen? A szervezetlenségnek, nemtörő­dömségnek a tagság vallja ká­rát. Az idén, ha később is, de már tartományszerte beérett a ku­korica. Különösen a­ korai táb­lákat már hetek óta lehetne szedni. Mégis, a betakarítás vontatottan halad, amint az alábbi helyzetjelentés is mutat­ja: Tartományi viszonylatban ok­ i M . < r-r • 1­­.1__í__ OP­C__A lUUCl­­ i -lg a i\ur­ch ív^a o^a’s­­zalékát takarították be. Kéthar­mada tehát még lábon áll. Az idő előrehaladottságához képest bárhogyan is számítjuk, kevés a teljesítmény. Pedig az időjárás kedvező. Október második felé­ben vagyunk, s máról-holnapra könnyen megváltozhat az idő. A napok is rövidebbek, kevesebbre haladhatnak. Megannyi érv, mely a betakarítás szorgalma­zására int. Éppen azért a mun­kára alkalmas idő minden per­cét ésszerűen kell kihasználni. A betakarítás nem jelent megter­helést sem az öregek, sem a nők számára. Biztosítani kell, hogy a termés elszállításával párhuzamosan haladjon a terü­let végleges felszabadítása is. Arról a területről, melyről nap­pal leszedik a termést, az esti órákban — holdfénynél és kora reggel — le kell vágni a kórót, másnap pedig el kell szállítani, hogy a traktorok azonnal munkába állhassanak. A betakarítással szorosan összefügg az őszi mélyszántás, amelynek ez ideig 29,9 százalé­kát végezték el. Felesleges hangsúlyozni az őszi mélyszán­tás jelentőségét. Ezt gyakorlat­ból tudja minden mtsz. A trak­torosoktól is sok függ. A munka üteme azonban néha rajtuk kí­vül álló okok miatt lassú. Az őszi kampány idején is talál­koztunk olyan traktorral, amely napokig vesztegelt javítás vagy más okok miatt. A műhelybeli dolgozóknak is át kell érez­niük a gépállomás előtt álló feladatok jelentőségét. Közös ügyről van szó, mert a jövő évi termés sorsa az egész nép, a nemzetgazdaság ügye. Az elő­ző kampányok tapasztalataiból tudjuk, milyen jó szolgálatot tesz a két váltás. Időnyerést, alaposabb gépkihasználást je­lent a mélyszántás idején is. Ugyancsak a kukorica beta­karításához kapcsolódik egy másik időszerű kérdés: a siló­zás. A Cris, Salonta, Oradea, Mar­ghita és a Simbeu rajoni mtsz­­ekben már eddig is nagy men­­­nyiségű erjesztett takarmányt tároltak. Ennek ellenére kevés gazdaság mondhatja el: nincs szükség több silóra. A léi hos­­­szú, a friss takarmányig még sok idő van hátra. Még nem késő, pótolni lehet a hiányt. Az élenjáró mtsz-ek gyakorlata azt bizonyítja, sokkal gazdaságo­sabb a frissen vágott kukori­caszárat besilózni, mint szára­zon feltakarmányozni. A rajoni mezőgazdasági ta­nácsoknak operatív irányítással és ellenőrzéssel oda kell hat­niuk, hogy az őszi munkák mi­előbb véget érjenek.­ ­BALOGH GYÖRGY A pontosság emberei, így lehetne jellemezni az Épület-lakatosáru gyár szerszámműhe­­lyének szakembereit, köztük Orbán Sándor maróst is. Képünkön egy vágószerszám alkatré­szén dolgozik.­­(Vilidár István felvétele) Vasárnap az Állami Bábszín­házban díszelő­adással kezdődött az intézmény 15 éves fennállása alkalmából ren­dezett ünnepi események soro­zata. Vasárnap nyílt meg a műked­velő képzőművészek hagyományos tartományi tárlata. i ŐSZ fI­SZŐLÖ5KERTEKBEN Október első napjaiban megkez­dődött a borszőlő szüretelése. Elő­ször Dobrogeában ért be a szőlő, majd fokozatosan az olténiai homo­kos talajon és a kárpátalji domb­vidékeken. EGY MILLIÓ TONNA SZŐLŐ Borászati szakembereink szep­tember végi becslése szerint az idei szőlőtermés körülbelül egy millió tonna, vagyis hozzávetőleg 100 000 tonnával nagyobb a tavalyinál. Dobrogeában a hektárhozam meg­közelíti az 5 000 kilót, s 600—700 kilóval nagyobb, mint tavaly. Ga­­laji tartományban, ahol az ország legnagyobb szőlőterületei vannak, az átlagos termés meghaladja hektáronként az 5­300 kilót, ami szintén felülmúlja a múlt évit. A szakemberek azonban nem­csak mennyiségileg becsülik fel a termést. Még szüretelés előtt be­ható minőségi vizsgálatnak vetik alá a szőlőt, az állami gazdaságok, tudományos kutatóállomások és borászati üzemek laboratóriumai­ban. Az analízis nemcsak azonnali célokat követ (mint például a szü­retelés és a borkészítés legmegfe­lelőbb időpontjának a megállapí­tása), hanem választ kell adnia arra a kérdésre is, hogy milyen lesz az idei bor? , A SZŐLŐSZEM VALLOMÁSA Az idei hosszú, a költők nyelvén „édes“ ősz bőven elárasztotta nap­fénnyel a szőlőket. Minthogy a bor édessége és ereje a napfény hatására kialakuló cukortartalomtól függ, a gyakorlatias szőlőtermesztők matematikai pontosággal igyekez­nek megmérni, hogy mennyi édes­séget halmozott fel a napfény a szőlőszemekben. A választ elolvashatjuk a kimu­tatásokból, amelyeket a szőlővidé­keken az egyes fajtákról vezetnek. Valea Calug&reascán szeptember 21-én a Leányka-szőlő cukortar­talma 200 gramm volt literenként az előző őszön ugyanezen a na­pon mért 165 grammal szemben. Ménesen szüret előtt literenként 159 gramm volt a Mustoasa cukor­tartalma, 8 grammal több a tava­lyinál, az Otoneié 205 gramm volt, öttel több, mint tavaly. Odobesti­­en a Galbena, amely a legjobban megfelel a helyi éghajlati viszo­nyoknak csupán a szüretelés előtti öt napon Vérenként 11 grammal növelte cukortartalmát. Mur­atla­­ron a Chardonay, az egyik legér­tékesebb itteni szőlőfajta 202 gramm cukortartalmat mutatott. Ezt a szőlőfajtát a montpellier-i nemzetközi borversenyen díszokle­­véllel és aranyéremmel tüntették ki. Az említett szőlőfajtákból készült borok sikerrel felvették a versenyt a világ leghíresebb boraival. A román borok az utóbbi évtizedben 21 nemzetközi versenyen 274 arany­érmet, 228 ezüstérmet, 35 bronz­érmet, két serleget és sok dísz­oklevelet szereztek. A szőlőszem cukortartalmának vizsgálatából megállapítható, hogy szőlőinkben ezen az őszön is­ új aranyérmek érlelődnek. ÚJ SZŐLŐTELEPÍTÉSEK Az 1955 és 1964 közötti időszak­ban 105 848 hektáron telepítettek hazánkban szőlőt. Ebből mintegy 80 000 hektárt a hatéves terv ide­jén telepített szőlők foglalnak el. A szőlőkertek főleg a dombvidéki övezetekben, a hegyoldalakon ter­jeszkedtek, olykor az eróziós, ga­bonatermesztésre alkalmatlan te­rületeken. E területeket teraszosan kiképezték a szőlőtermesztésre. A kísérleti állomásokon elért eredmé­nyek figyelembevételével a tera­szos szőlőművelést sok ezer hek­táron honosították meg Dobrogea, Galati, Arges, Banat tartomány­ban. Ugyanakkor nagy kiterjedésű homokos területen telepítettek sző­lőt Galaji, Oltenia és Crisana tar­tományban. Dél-Oltenia új homoki szőlőiben jelenleg hektáronként 7 000—8 000 kiló szőlőt szüretel­nek. ION CERNEA, az Agerpres szerkesztője

Next