Fáklya, 1973 (17. évfolyam, 1-24. szám)
1973-01-21 / 2. szám
Petőfi szovjet fordítói Mikola Hvedorovics, Petőfi belorusz fordítója vére a nagy magyar költő néhány versét. A legújabb fordítást az év februárjában Szooronbaj Dzsuszujev, a tehetséges költő készítette, aki egy Petőfi-versciklust publikált az Ala-Top irodalmi-művészeti folyóirat hasábjain. Petőfi Sándor költői sorainak fordításakor örömteli könnyedséget éreztem. A toll alig ért a szavak nyomába, a versek dallama szinte önmagától áradt szét. A legérdekesebb feladatot az jelentette, mikor harcot vívtam az „engedetlen” ritmussal és az intonációval, hogy azok verssé formálódjanak. A fordítást megkönnyítette, hogy több magyar szó egybeesik vagy azonos gyökű a mi nyelvünk szavaival, így például az „alma”, az „arpa”, és sok más kirgiz szó pontosan megfelel jelentésében a hasonló hangzású magyar szavaknak. Kubanics Akajev költőbarátommal gyakran utazgatunk Kirgizia különböző vidékein és mindenütt örömmel látjuk, hogy a költészet sok kedvelője milyen nagy gyönyörűséggel olvassa a nagy magyar költő verseit kirgiz fordításban. Akun Asirov ...belorusz nyelven... A belorusz olvasók orosz költők fordításában ismerkedtek meg Petőfivel és szerették meg költeményeit. Egyetemista korunkban rajongtunk alkotásaiért, kívülről megtanultuk és szavaltuk verseit. Petőfi Sándor, a tartalmas, szenvedélyes költeményeibe népi bölcsességet ötvöző költő közel áll hozzánk. Még a 30-as években ismerkedtem meg Kiss István elvtárssal, aki az ukrajnai Hajnyikiban volt tanácselnök. Az első világháborúban, mint magyar hadifogoly, Szibériába került. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom után belépett a bolsevik pártba és örökre öszszekötötte sorsát Szovjet-Oroszországgal. Hosszú, évek teltek el, de Kiss elvtárs nem felejtette el anyanyelvét és baráti beszélgetéseink alkalmával szívesen szavalt Petőfiverseket. Ő volt az első ember, aki bevezetett engem a magyar költészet világába. A Nagy Honvédő Háború után Petőfi verseinek belorusz nyelvre történő fordítását tűztem ki célomul. Első fordításaimat 1957-ben közölték különböző újságok és folyóiratok. Ezek aztán valamilyen úton-módon Magyarországra is eljutottak és az ismert magyar író és kritikus, Dr. Radó György kezébe kerültek. Megindult közöttünk a levelezés. 1968-ban meghívtak a magyar költők fordítóinak budapesti tanácskozására. Ismereteim itt jelentősen bővültek Petőfi verseit, művészetét, valamint általában a magyar líra felépítését és sajátosságait illetően. 1971-ben a minszki Belorusz Kiadó megjelentette Petőfi Sándor válogatott költeményeit tartalmazó kötetet Kard és vers címmel, belorusz nyelven. A könyvet a belorusz irodalmi közvélemény nagy érdeklődéssel és elismeréssel fogadta. Petőfi Sándor születésének 150. évfordulóját széles körben megünneplik köztársaságunk irodalmi életének képviselői. A belorusz folyóiratokban Petőfi-versek jelennek meg és J. Koszolapov zeneszerző megzenésíti a magyar költő néhány versét. Mikola Hvedorovics ...észtül... Észtországban régtől fogva nagyra értékelik Petőfi Sándor művészetét. Tartuban az Észt Tudományos Akadémia Irodalmi Múzeumában őrzik a költő verseinek első észt fordításait, melyek még a múlt század 70-es éveiben keletkeztek. Az első fordító Mihkel Veszke kiemelkedő észt tudós és közéleti személyiség volt. Később Karl Eduard Szeet költő (1862—1960) foglalkozott Petőfi észt nyelvre történő átültetésével. A hazafiság és szabadság lánglelkű dalnokának fordítói között kiemelkedő helyet foglal el Ellen Nyirt, az ötvenes években feltűnt költőnő. A magyar nyelvet a tartui egyetem finnugor tanszékén tanulta, melynek vezetője Paul Ariszte, a világszerte ismert tudós. A fiatal költőnő 1953-ban megjelent Petőfikötetével mutatkozott be az irodalmi életben. A kritika elismerően fogadta munkáját és a kötet az olvasók között is népszerű lett. A magyar költő verseinek fordításakor természetesen több nehézséggel találkoztam — mondja Ellen Nyirt. — Ezek legfontosabbika a Petőfi-versek ritmusának bonyolultsága, a versmértékek változatossága. A fordításban az észt népdalok jöttek segítségemre, amelyekben azonos motívumokat véltem felfedezni. 1964-ben Ellen Nyirt először látogatta meg Petőfi Sándor hazáját. Hazaérve, előkészítette Petőfi verseinek második gyűjteményes kötetét. Lefordította Az apostolt és a Bolond Istókot, melyek most jelentek meg először észt nyelven. — Túlzás nélkül állíthatom, hogy Petőfi második születésének vagyunk tanúi Észtországban — mondja a költőnő. Kötete tízezer példányban jelent meg és pillanatok alatt elfogyott. A Petőfi-fordítások megihlették zeneszerzőinket. Több versét megzenésítették, közülük Ejno Tamberg Dalaim c. műve több kamarakórus műsorán szerepel. Az észt irodalmi élet méltó módon emlékezik meg Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójáról. Az Észt Könyvkiadó Ellen Nyijt fordításában, Róna Emmi magyar művész színes illusztrációival megjelenteti Petőfi János vitézét. Ellen Nyirt nemrég fejezte be egy harmadik Petőfi-kötet sajtó alá rendezését, melyet ugyancsak az évfordulóra jelentetnek meg. A gyűjtemény Az örök fiatal címet viseli, mintegy kifejezve Petőfi költészetének ma is érvényes aktualitását. E. Randman Akun Asirov, Petőfi Sándor verseinek kirgiz fordítója Ellen Nyijt költönő, Petőfi észt fordítója Fotó: I. Dronov, I. Ivanov, Sz. Migdal