Fáklya, 1978 (22. évfolyam, 1-24. szám)

1978-05-07 / 9. szám

AEROFLOT 78 A szovjet légiközlekedési vállalat, az AEROFLOT útvonalainak hossza jelenleg mintegy 900 ezer kilométer. A járatok az ország több mint 3600 városát és települé­sét kötik össze, számuk évről évre nő. Februárban például megindult a menet­­rendszerű Ivanovo—Taskent járat, amely összeköti Oroszország nagy textilipari köz­pontját Üzbegisztán fővárosával, a Szovjet­unió legnagyobb gyapottermesztő centru­mával. Csupán 1978-ban több mint 50 új útvonal szerepel az Aeroflot menetrendjé­ben. A légiközlekedési szakemberek továbbra is elsőrendű jelentőséget tulajdonítanak a nagy távolságokra és a nehezen elérhető körzetekbe való légi szállításnak, de nem feledkeznek meg a helyi járatokról sem, amelyeket jelenleg az összes utasoknak kb. egyharmada vesz igénybe. Nemrég bekap­csolták a légi közlekedésbe az észtországi kis Vormszi-szigetet, ahol mindössze há­romszázan élnek. Kijevben, Oleg Antonov tervezőirodájában az ilyen útvonalakra fejlesztették ki az AN—28 típusú kisgépet, amelynek óránkénti utazósebessége 350 km, repülési távolsága pedig 600 km. Ma már nincs a szovjet népgazdaságnak egyetlen olyan ága sem, ahol ne élnének a repülés adta lehetőségekkel. Ide tarto­zik az is, hogy megkezdték az IL—76-os szállítógép üzemeltetését, amely a szibériai kőolaj- és gázlelőhelyek feltárásában nyújt segítséget. Még egy példa. A legutóbbi öt­éves tervben több mint 431 millió hektár szántóföld és erdőség talajvédelmi mun­kálatait végezték el a levegőből. Folytatódik az AEROFLOT gépparkjá­nak felújítása. A „veterán” TU—104-es, IL—18-as, AN—12-es gépeket korszerű IL—62-es, TU—154-es és TU—134-es gé­pek váltják fel. Munkába állnak az új JAK—42-es gépek és az IL—86-os légi­buszok is. Már­ a múlt évben több mint 30 útvona­lon kényelmes TU—154-es gépek repültek az IL—18-asok és TU—104-esek helyett, a Moszkva—Alma-Ata vonalra pedig beállí­tották a szuperszonikus TU—144-est. A világ légiforgalmi társaságai közül az AEROFLOT elsőként lépte át a bűvös százmilliós utaslétszámot 1976-ban. Egé­szében véve a tizedik ötéves terv idősza­kában (1976—1980) az AEROFLOT-utasok száma meg fogja haladni az 550 millió főt. Az AEROFLOT gépei jelenleg több mint 80 ország fővárosába és nagyvárosaiba közlekednek rendszeresen.­­ Földrengés-előrejelzés: Sza­­halini tudósok hidrogeodinami­­kus módszert dolgoztak ki a földrengések előrejelzésére. 1977- ben az így készült prognózisok 90 százaléka pontos volt A módszer azon a törvénysze­rűségen alapul, hogy a földren­gést megelőző időszakban az előrejelzés céljából speciálisan kialakított mélyedésekben inga­dozik a víz szintje. Kunasir szi­getén például 3—7 nappal a nagy ere­jű földlökések előtt le­esett a víz szintje. Az Iturup szigettől kétszáz kilométerre ke­letre ez év február 2-án bekö­vetkezett földrengést ezzel a módszerrel három nappal koráb­ban jelezték. Szovjet szakértők szerint nem­csak a földrengés időpontjának meghatározása, de helyének „be­tájolása” is lehetséges. Ez egy­mástól nagy távolságra fúrt „jelzőlyukak” hálózatának segít­ségével oldható meg. A Ghánai görögdinnye. Érde­kes kísérlet színhelye a Vavilov­­ról elnevezett Össz-szövetségi Növénytermesztő Intézet kubá­­nyi állomása. A szakemberek egy Ghánából érkezett „zöld kol­lekció” meghonosításán fáradoz­nak, amely 956 féle mezőgazda­­sági kultúrából, elsősorban zöld­ségfélékből áll. Egyedül borsból és paprikából 281, görögdinnyé­ből 7, napraforgóból 5, sárga­dinnyéből 3 fajta szerepel ben­ne. Lehet, hogy a híres kubá­­nyi dinnye mellett hamarosan az afrikai eredetű is kapható lesz a szovjet piacokon.­­ Archeológia. Tizenhat köte­tes régészeti enciklopédia kiadá­sára készülnek a Szovjetunió­ban. Ez az ország területén az utolsó 150 év alatt végzett fel­táró munka eredményeit foglal­ja össze. A első két kötet (Keleti szlávok a VI—XIII. században és Eurázsia nomád népei a kö­zépkorban) már nyomdában van. A teljes sorozat megjelen­tetése a tervek szerint 7—8 évet vesz igénybe. 0 Napkonyha. A végtelen pusztaságokon és sztyeppéken dolgozó geológusok és pásztorok részére ,,napkonyhát” konstruál­tak az Üzbég Tudományos Aka­démia fizikai-technikai intézeté­ben. A melegítő egy alumínium­ból készült parabolatükör, amely összegyűjti a nap sugarait. A napkonyha segítségével, amelynek gyártását már meg is kezdték, ebédet lehet főzni, vi­zet lehet forralni... Három liter víz felforralásához húsz percre van szükség. A­TV mint stadion. Lvovi szakemberek olyan berendezést készítettek, amelynek segítségé­vel otthoni tévékészülékét min­denki felhasználhatja különböző „képernyős” játékokra. Ilyen például az MTV Lehet egy kér­déssel több? című műsorából is­mert „lyukas fal” játék. A be­rendezés egyéb „monitoros” ve­télkedők lebonyolítására is al­kalmas. 0 Lézerszabó: Leningrádban a Volna szabászegyesülésben lé­zeres berendezés szabja ki a szö­veteket. Nemsokára ugyanez lesz a helyzet a városnak mind a kilenc szabászegyesülésében, amelyek részére az új techniká­val felszerelt központi szabászat fogja végezni a munkát. Ez több ezer munkás helyettesítését és nagy termelő területek felsza­badulását teszi lehetővé, gazda­sági eredménye pedig 18—20 millió rubel lesz. A leningrádi konstruktőrök újítását a bőriparban is fel fog­ják használni, azonkívül mind­azokon a helyeken, ahol anya­gok szabásával foglalkoznak.­­ Útépítés. A gazdasági fej­lődés fontos velejárója a kor­szerű közúti hálózat kialakítása. A tizedik ötéves terv első két évében csupán az OSZSZSZK- ban mintegy 20 ezer kilométer szilárd burkolatú út épült. Ezek csaknem 1500 körzeti központot kötnek össze nagyobb váro­sokkal. Hét és félezer kilométer­nyi út épült az oroszországi nem feketeföldű övezetben. Megkez­dődött egy új főközlekedési út­vonal építése Szibéria két nagy ipari központja, Kemerovo és Krasznojarszk között. Az építők vállalták, hogy a Szovjetunió új alkotmányának első évfordulójára 9600 kilomé­ter új korszerű utat építenek meg. A A Novoafonszki barlangok. Néhány évvel ezelőtt egy bar­langkutató csoport a Kaukázus fekete-tengeri partvidékén ma­gasba nyúló Iverszkaja hegy egyik keskeny tölcsérébe csak­nem 200 méter mélyen leeresz­kedve számos olyan karsztüre­­get talált, amelyekhez fogható nincs a Szovjetunióban. Egyes termek hossza eléri a 260 mé­tert, magasságuk pedig csak­nem 100 méter. A természet kő­be vésett mesebeli állatokat, csil­lárokat, függönyöket és „vízesé­seket” alkotott a barlangokban. Ennek láttán a tudósok termé­szetesen arra gondoltak, hogy ezt a nem mindennapi szépsé­get közkinccsé kell tenni. A műszaki-geológiai és hidro­geológiai kutatások befejeztével a bányászok másfél kilométeres föld alatti útvonalat vágtak, alá­dúcolták a barlangboltozatokat, állványhidakat emeltek, külön­leges szellőztetőrendszert létesí­tettek a természetes hőmérséklet és nedvességtartalom fenntartá­sára. Vagyis megoldottak egy sor bonyolult tudományos-mű­szaki feladatot. Figyelemre méltó az építmé­nyek architektúrájának és el­rendezésének ésszerűsége és a termek kifejező művészi megvi­lágítása. A látogatók magneto­fonról hallható tájékoztatást kapnak. Nem véletlen, hogy a novoaronszki barlangokat két év alatt 1 600 000 turista kereste fel. Az itt szerzett tapasztalatot az építők más karsztüregek ki­alakításában is felhasználják. 0 Diáknyár. A moszkvai fel­sőoktatási intézményekben meg­kezdődtek az előkészületek a „harmadik” szemeszterre, a nyári építőtáborozásra. A diákok idén nyáron is szétszélednek az ország minden tájára, de dol­gozni fognak a fővárosban, az olimpiai építkezéseken is. A sok ezres moszkvai diák­­brigádnak van mivel büszkél­kednie. Tavaly. október jubi­leumi évében 800 létesítményt építettek fel, illetve helyeztek üzembe. Ezek között vannak la­kóházak, állattenyésztő farmok, iskolák és klubok, több száz ki­lométernyi út és villamos táv­vezeték. Az építési munkák nagy részét Moszkvában vé­gezték az egyetemisták és főis­kolások, ahol például a Nemzet­közi Kereskedelmi Központ építésében vettek részt.­­ A Komszomol Központi Bizottsága 1978-ban hat területi ipari komplexum építése fölött vállalt védnökséget. Ezek: a kurszki mágneses anomália, a nyugat-szibériai, a pavlodar­­ekibasztuzi, a bratszk—uszty­ilimszki és a dél-jakutföldi, va­lamint a BAM építése. A nyugat-szibériai területi ipari komplexum védnöksége ügyében — öt minisztériummal egyetértésben — nemrég hozott határozatot a Komszomol. Vál­lalta, hogy Komszomol­ megbízó­­levéllel minden évben 10 ezer önkéntest, a nyári egyetemi épí­tőtáborok keretében 20 ezer fia­talt, továbbá 250 kereskedelmi szakképzettségű és a szolgálta­tásokban jártas fiatalt küld Nyugat-Szibériába. A Bajkál—Amur Vasúti Fővo­nal fiatal építői vállalták, hogy a Lenini Komszomol 60. évfordu­lójáig lefektetik a síneket a Bur­ját Autonóm Köztársaság terü­letén kiépítendő első vasúti el­ágazásig — Dabanig. Ezzel je­lentős mértékben megkönnyítik az épülő bajkáli és észak-mujsz­­ki alagutakhoz szükséges anya­gok helyszínre szállítását.­­ Ritka állattani lelet. A tu­dósok tüzetesen tanulmányozzák a magadani területen levő aranykitermelő helyen talált mammutbébit. E kőkorszakbeli jövevény ma­gassága 1 méter, súlya pedig 95 kilogramm. Vizsgálat céljából már végigjárta Leningrád szá­mos tudományos és orvostudo­mányi intézményét. A geomorfológusok megálla­pították, hogy az elefántbébi 44 000 évvel ezelőtt látta meg a napvilágot. Csontvázát röntgen­­vizsgálatnak vetették alá, elké­szítették gipszfiguráj­át, a szak­emberek pedig hozzáláttak be­­balzsamozásához. Az idén a mú­mia elfoglalja helyét a Lenin­grádi Állattani Múzeum mam­­muttermében. A fehérjék molekuláris szin­ten való laboratóriumi vizsgála­ta valószínűleg lehetővé teszi majd a tudósok számára, hogy választ adjanak arra a kérdés­re, milyen fokon rokonok a mammutok más ormányosokkal: az indiai és az afrikai elefánt­tal. A magadani lelet egyedülálló, mert egész mammutot eddig csupán egyszer, 1901-ben sike­rült találni. Az akkori idők tu­dománya azonban nem rendel­kezett megfelelő eszközökkel a lelet tanulmányozásához. RÖVIDEN RÖVIDEN 15

Next