Falu és Város, 1949. január-június (3. évfolyam, 1-12. szám)
1949-01-01 / 1. szám
2 Berki Mihályné az ország első női főispánja szegény földmunkás szülők gyermekeként született a heves megyei Ároktőn. A felszabadulásig bőségesen volt alkalma megismerni a sommás cselédek, a földnélküli parasztok keserves életét, amelynek nyomorúsága ellen annyit lázadozott az elnyomás idején. Éveken keresztül férjével együtt az egri káptalan sokezer holdas birtokán végzett napszámosmunkát, majd pedig egy 200 holdas plébánosi birtokra kerültek. „Nehéz volna eldönteni —■ mondja Berkiné ezekre az időkre emlékezve — várjon az érsek vagy a plébános nyúzott meg jobban bennünket.” Közben néhányszor előfordult, hogy mikor már elviselhetetlnné vált a nyomorúság és annak nyomában az elkeseredés már nem fért beléjük, kidobták őket a birtokról és mehettek más vidékre munkát, kenyeret keresni. A felszabadulás új világot tár fel Berkiné előtt is. 1945-ben belép a Kommunista Pártba és felismerve az asszonyok politikai nevelésének nagy fontosságát, nőszervezéssel foglalkozik. Valójában megalakítja a MNDSz-t, szociális intézmények egész sorát hozza létre asszonytársaival. Közben állandóan tanul. Elvégzi a közigazgatási bevezető tanfolyamot, alkalmassági vizsgát tesz, szemináriumokon, majd 3 hónapos pártiskolán képzi magát. Kinevezik a mezőcsáti járás szociális titkárának és innen kerül 1948 december közepén Zemplén vm. főispáni székébe. Beiktatásakor az üdvözlésekre válaszolva azt mondotta: „A nép ellenségei személyemben nem gyenge nővel, hanem a demokrácia élén haladó MDP-ben osztályöntudatossá lett asszonnyal fognak találkozni, aki új helyén is kommunista becsülettel akar és fog dolgozni.” Részletek Szeged várospolitikájából A népi demokratikus várospolitika természetesen elsősorban a városi dolgozók életszínvonalának javítását, kulturális, szociális felemelkedését szolgálja. A város vezetőségének, a t. bizottságnak, a népi bizottságoknak elsőrendű feladata, hogy a kezdeményezést, irányítást minden a várost érdeklő fontosabb kérdésben kezükben tartsák. A munka tervszerűsége céljából el kell készíteni a községpolitikai programot. Ebben rendszerbe foglaljuk mindazokat a tennivalókat, amelyeket az elkövetkezendő néhány hónap alatt a város fejlődésének megvalósítása érdekében szükségesnek tartunk. Ennek keretében legközelebbi feladataink: A tél folyamán a mezőgazdasági szakoktatás továbbfolytatása és kiszélesítése. Termelő- és értékesítő szövetkezetek fejlesztése. A törvényhatóság területén levő traktorok állapotának felülvizsgálata, a javítások ellenőrzése. A tanyavilág kultúréletének előmozdítása céljából a tájszínház továbbfejlesztése, a városi üzelmekben alakult kultúrgárdák falu látogatásának előmozdítása. A Tanyai gyermekek egészségügyi felülvizsgálatára intézkedések. A női munkanélküliség megoldására háziipari tanfolyam felúlítása legalább 250 nő részére. Az új lakáskataszter felállításának ellenőrzése. Kéményseprőipar községesítésével járó szervezési munkák ellenőrzése. A városi üzemek központosításának szervezési munkálattá. Lengyelkápolnán a közigazgatási kirendeltség végleges felállítása. Községpolitikánk egyik fontos részét képezi a város háztartásának kérdése: hogyan gazdálkodik a város vezetősége a városjövedelmével s általában szem előtt tartja-e a lakosság gazdasági helyzetének, életszínvonalának emelését. Nagy súlyt helyezünk a 3 éves terv városunkra vonatkozó programjának megvalósításáraés ennek minél szélesebb kiterjesztésére. Községpolitikánk minden társadalmi megmozdulásban vezető szerepet játszik, amely a kulturális és anyagi jólétet emeli, így a népművelés terén a «Dolgozók az iskoláért» mozgalomban is. Hangsúlyozottan szem előtt tartandó, hogy a községpolitika mindig csak a reális dolgokkal foglalkozzék s egy-két hónap keretén belül megoldható problémákat vessen fel. Figyelemmel kell lennünk államgazdaságunk mai helyzetére is és elsősorban az önerőnkből való megoldást tartsuk szem előtt. Tb. bizottságunk munkája városunk területén nemcsak abban merül ki, hogy részt vesz a közgyűléseken és hozzászólásaival támogatja a város vezetőségét, hanem tagjai a saját kerületeikben kisgyűléseket tartanak, ahol ismertetik a várospolitika aktuális kérdéseit, pl. a költségvetést, a várospolitikai programot. A tb. bizottsági tagok panasznapokat, a panaszokra vonatkozóan vizsgálatot tartanak, megjelennek a város hivatalaiban, ahol ily módon ellenőrizni is tudják a közigazgatás ügymenetét. Hiba nálunk, hogy a th. bizottság albizottságait nem működtettük eléggé, ezeknek tevékenyebben kellene résztvenniök a munkában. A th. bizottság tagjai részére egyszer havonta közigazgatási szakelőadást tartunk, hogy ismereteiket kibővítsük. Miután a közigazgatási funkciók a múlthoz viszonyítva, más területre is kiterjednek, a közigazgatás közegei a legszorosabb kapcsolatot tartják fenn a néppel. Ma már nemcsak adót, illetéket szed és bizonyítványt állít ki a közigazgatás, hanem feladata a mezőgazdasági munkálatok ellenőrzése, vetőmag, iskolaügyek, stb. s ebben a ténykedéseiben szoros kapcsolatban áll a felszabadulás óta alakított népi szervekkel. DÉNES LEÓ. FALU és VÁROS