Falu és Város, 1950. január-június (4. évfolyam, 1-12. szám)
1950-01-01 / 1. szám
6 Mit kap a falu az ötéves terv első esztendejében? A hároméves tervet befejeztük. Nem is kellett három év, két év és öt hónap alatt végrehajtotta a magyar nép élén az ipari munkássággal. Ezzel csattanós választ kaptak azok, akik 1947 nyarán úgy érveltek a terv ellen, hogy külföldi kölcsön nélkül lehetetlen megvalósítani. A külföldi kölcsön imperialista rabságot jelentett volna— nekünk pedig a szabadság és béke megerősítése kellett, hogy hazánkban is hozzáláthassunk a szocializmus építéséhez. Az ötéves terv céljai a hároméves terv eredményeit sorozatosan meghaladják. A hároméves terv beruházásai 9686 millió forintot tettek ki — az ötéves tervben 50,9 milliárdot fordítunk beruházásokra. A hatalmas beruházási összegből 12,5 milliárd jut közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztését célzó beruházásokra. Alig két héttel ezelőtt fogadta el az országgyűlés az 1950. évi költségvetést, amely már tartalmazza a ma induló ötéves terv első évének beruházásait. Az 1949. évben végrehajtott 4300 millió forint beruházással szemben ez a költségvetés 7251 millió forint tervberuházást tartalmaz. Ebből a hatalmas összegből csupán a földművelésügyi minisztérium vonalán majdnem752 millió forint jut a mezőgazdaság fejlesztésére. Ez az öszszeg a földművelésügyi tárca költségvetését egy év alatt 36 százalékkal növeli. A tavalyi és idei költségvetés beruházásai között a különbség egymagában jóval több, mint a dorbykorszak egy-egy esztendei teljes földművelésügyi költségvetése. 445 millió gépesítésre A döntő súlyt mezőgazdaságunk fejlesztése szempontjából az új esztendőben is a gépesítésre helyezzük. Több, mint 445 millió forintot fordítunk gépesítésre. Ebből az összegből 140 új gépállomást állítunk fel, kiegészítjük a meglévő gépállomások felszerelését és a 19 alközpont és alközponti javítóműhely berendezését. Ezekkel a beruházásokkal lehetővé tesszük, hogy a gépállomások kapacitását mintegy 2 millió hold talajmunkával növeljük. A 100 holdra jutó traktor-lóerőt egy esztendő alatt 1.1- ről 2.5-re emeljük. Jelentős összeg — 105,5 millió forint — jut az állami gazdaságok gépesítésére, a termelőszövetkezeti csoportok közvetlen gépellátására pedig több, mint 9.5 millió forint. Hatalmas összegeket fordítunk az öntözéses gazdálkodás fejlesztésére is. A legjelentősebb beruházás a tiszántúli öntöző-főcsatorna kiépítése, amelynek munkáját a tiszalöki duzzasztómű építésével kezdjük meg. Erre az építkezésre az 1950-es évben 20 millió forintot fordítunk. A hatalmas duzzasztógát és erőmű 1954-re készül el. A terv megvalósításának hármas előnye lesz: lehetővé teszi 200.000 kát. hold öntözését és ezzel a legaszályosabb tiszántúli területet bőségesen termővé változtatja, a víz esési energiájának felhasználásával évi 60 millió kilowattóra elektromos áramot termel és hajózhatóvá teszi a Tiszát Dombrádig, másrészt a hajózható öntöző-főcsatornán, a Berettyón és a Kőrösön keresztül új víziutat létesít. Közvetlenül öntözésre összesen 41 millió forintot fordítunk. Ebből 16 millió forintot új öntözőberendezések létesítésére, elsősorban az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti csoportok részére. Új istállók, silók, mesterséges megtermékenyítő állomások Állattenyésztésünk fejlesztésére 141,6 millió forintot fordítunk. Ebből a legjelentősebb összeg — 72,7 millió forint — az állatszaporulat elhelyezésére szükséges istállók, továbbá silók és egyéb építmények létesítésére szolgál. Újabb mesterséges megtermékenyítő állomást állítunk fel, a főállomások körzetében pedig 33 fiókállomást létesítünk a szarvasmarhatenyésztés céljára. A lótenyésztés fejlesztésére 10 új mesterséges megtermékenyítő állomást, ezenkívül 14 állomáson fedeztetési színt építünk. Állategészségügyi célokra 6,5 millió forint jut. A szántóföldi növénytermelés fejlesztésére 23,6, a gyümölcstermelés fejlesztésére 16.5, a szőlő- és bortermelés fejlesztésére 7.6, az erdőgazdálkodás fejlesztésére 36.7 millió forint jut. A beruházásokból jelentős összeget — 5.6 millió forintot — fordítunk a mezőgazdaságunk és iparunk szempontjából egyaránt igen jelentős gyapot meghonosítására. Ezek a beruházások csupán a földművelésügyi minisztérium vonalán szolgálják a falu dolgozóinak felemelését. A többi minisztériumok is hatalmas beruházásokat végeznek a falvak gazdasági és kulturális elmaradottságának megszüntetésére. Kétszáz kilométer bekötőút építésével újabb 800 községet és települést kapcsolunk be ez évben az országos hálózatba és számos községbe vezetjük be a villanyt és telefont. Elkészül a bajaiközös vasúti és közúti híd, a polgári Tiszahíd és megkezdjük a dunavissvári híd építését. Ezekkel a közlekedési beruházásokkal az ország nagy vidékeit hozzuk közelebb egymáshoz,és újabb eldugott falvakat vonunk be a gazdasági élet vérkeringésébe. Hatalmas beruházások a falu kulturális színvonalának emelésére Nagy súlyt helyezünk az ötéves tervben a kulturális színvonal emelésére, a Volt uralkodó osztály műveltségi monopóliumának teljes felszámolására. 1950-ben 115 új általános iskola épül falun, a legmodernebb berendezéssel, csővázas bútorokkal felszerelve. A tanítói lakások építését tovább folytatjuk: 17 új tanítói lakás épül. 100 fizikai kislaboratóriumot kapnak a falusi általános iskolák és 1300 iskolarádió fogja még tökéletesebbé tenni ifjúságunk nevelését. A falusi felnőtt lakosság kulturális színvonalának emelésére hatalmas mértékben megnöveljük a falusi könyvtárak számát. A már működő 10 körzeti könyvtár mellett még 12 körzeti könyvtárat szervezünk, amelyek az alapkönyvtárak működését irányítják. Mintegy 1500 új falusi alapkönyvtárat állítunk fel, ezek könyvállománya egyenként 150—300 kötet között mozog. Az új alapkönyvtárak létesítése mellett állandóan bővítjük a meglevő könyvtárak könyvállományát is. Eddig öt kultúrautóbuszunk működött, ez évben hétre emeljük számukat. Mozigépeket, zenegépeket, több mint 500 rádiót és 1000 vetítőgépet juttatunk ez évben a falvaknak. Többszáz kultúrház kap 5—8000 forintos támogatást berendezési tárgyak beszerzésére és kisebb javításokra. Az erre a célra fordított összeg meghaladja a három millió forintot. Nagy gondot fordítunk az 1950-es tervévben is a falusi dolgozók egészségügyi színvonalának további javítására. Egészségügyi intézményekkel látja el a terv a termelőszövetkezeti központokat, gépállomásokat és tanyaközpontokat, 306 új falusi orvosi rendelőt, 20 tüdőgondozót, 71 népfürdőt állítunk fel és a szülőotthonok számát 98-ról 155-re emeljük. Szaporítjuk a falusi bölcsődék és gyógyszertárak számát és ismét sok falusi orvost látunk el gépkocsival. Ötéves tervünk fejlett mezőgazdasággal rendelkező ipari országgá építi ki hazánkat. Az ipari munkásság nyomán a falu dolgozói is mind többen a szocializmus építésének útjára lépnek. Ezt bizonyítja, hogy már 1500 termelőszövetkezeti csoport működik az országban és szinte alig akad község, ahol a dolgozó parasztság kisebb-nagyobb csoportjai ne érdeklődnének az után, hogyan lehet újabb termelőszövetkezeti csoportot létrehozni, vagy belépni a már működő csoportokba. Ez a tény mutatja: dolgozó parasztságunk egyre nagyobb tömegei ismerik fel világosan, hogy boldogulásuk és felemelkedésük útja a szövetkezeteken keresztül vezet. Ezért fordít különös gondot 1950. évi költségvetésünk is a gépállomások mellett a szocialista jellegű nagyüzemi formák, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek fejlesztésére, mert ezek segítségével visszük győzelemre falun is a szocializmus ügyét. D. G. FALU és VÁROS