Falusi Gazda, 1862. július-szeptember (2. évfolyam 4. félév, 1-13. szám)

1862-07-03 / 1. szám

3­ rága kisebb s sötétebb sárga, a telet jobban kiállja, — miért is inkább a hegyes s­zordona;­b vidékekre való, silányabb talajjal elégszik; a repczével összekorcsosodik. Van tavasz- és őszi­rapsza. — Az őszirapszát 14 nappal később lehet elvetni, mint az őszi­­repczét, s gyakran a korán learatott gabna tarlójába is vethető.— Árpa közé is jó sükerrel lehet veteményezni. A tavaszrapszát Né­metország sok vidékén már régóta termelik. — Tenyészideje igen rövid, s legfölebb 10 —12 hétig tart s ezért azon földet, melyben tavaszvetemány volt, el lehet ennek még készíteni. A vadrapsza hibásan vadrepcze, alföldi mezőinken vadon tenyészik. A tavaszrepcze vagy rapsza bizonytalanabb s olcsóbb mint az őszi repcze vagy rapsza.­­ A repcze pedig mindenkor értéke­sebb a rapszánál. A rapszát átalában ugyanazon rovarok támadják meg, mint a repczét, de a földibolhák, hernyók és czingolángok még­is in­kább megkímélik. Végül említést érdemel még , miszerint a T. Bánságban nem repcze, hanem a rapsza termeltetik. B. Nyári Gyula: Hl. Dinnye-kísérlet. Az 0. Dr. Pólya József ur kertjében kisérlet-képen május hó 5-től 8-káig elültetett czukor- és görög-dinnye fajok eddigi tenyé­­­­szeti folyama eképen áll : 0 #*’5 Május 16 -áig kikelt..................... 36 szál. " V* » 23-% »..................... 204 » Junius 6-áig ,....................128 ,, Mindössze 368 szál. Némely fajokból u. m. Marssovszky Ignácz gór. — Teleki torzló gór. — Gr. Széchenyi István gór. — Szilágyi Mihály gör. pe Sultána favorika.— Gr. Batthyány Lajos. — Szontag Gusztáv. Iv­rónay Gábor. — Fogarassy János. Petőfi Sándor. — Kazin­­„Is­igy 11 fajból egy szál sem kelt ki. Az elültetett 86 fajból nála tehát 75, és ezek közöl legjobban s csaknem egy szálig ki­­rtek a Dr Pólya József ur magvai, melyek 1858 és 1859-ik cs.ből származnak, mi arra mutat, hogy azok a legérettebb diri­dből valának gyűjtve, és gondosan conserválva.­­­,,A PA kikelt dinnyerászok junius 24-kéig 3-szor megkapáltattak, Jpó czukordinnye rásza megheréltetett. E napig már '/2 és 1 jP „lire kinyúlt indákat, és a görög dinnyén 5 virágos gyümölcsöt diete látni. d­ k tartós szárazság ideje alatt, mely­ a dinnye-rászák növését ceni torka homokban nagyon hátráltatta, 4-szer kapott az 8 ültetvény estvéli öntözést, és mind ennek daczára, némely s valószínűleg azért, hogy hiányos lehetett a mag, igen né­haiadnak növésükben. Mint­egy 5 naptól fogva, az uralkodó hideg szelek séjtek, egy f 3é megsárgították a gyöngébb rászák leveleit. A görög-dinnye fiatalabb rászákat megtámadván a levelé­­si (levél-tetü) ellenök tegnap chlormeszes-viz használtatott, mi er­énynyel? majd megmutatja a jövendő.­­est, junius 25. 1862. Mikovényi Károly. Selymészet. a)Selymészeti t n «t­ó­s­í­t­á­s. Alól irott gyermekkoromban selyemtenyésztéssel kicsinben foglalatoskodtam, és pedig meglehetős jó s szerencsés sikerrel, s tavai megtudván februarius hóban hogy a magy­ar gazdasági egye­­­­sület selyembogár-magot kiosztani szándékozik, én is folyamod­­­tam s szerencsés voltam 3 latot nyerni, melynek felét minthogy­­ nem volt a háznál több eperfa, magam tenyésztettem, másik felét­­ kiadtam más értelmes egyéneknek, én kaptam 1­­/2 latból 60 font gubót, azok kaptak ugyan annyiból 50 fontot, melyet török egye­zésünk szerint 70 uj kr. fontját átvettem, az én tenyésztett 60 fontból készitettem fele részből, a mely jobb s arra alkalmatos volt, úgy az átvettböl szintén feléből 100 lat magot , a gubókat nem bír­tam eladni nekem megmaradtak, az idén 50 latot eladtam baná­­tüsi vidékre különféle áron, 20 latot 1-ső májusban kitettem de 8-ik májusban az eperfa levelek elfagytak kénytelenittettem a kikelt hernyókat elhányni, 9-én újra költésre kitettem 20 latot de má­jus 18 án újra elfagytak a levelek ismét elpusztultak a hernyók, most a még hátra levő 10 latot mind utolsó magomat kitettem, oda haza elegendő levelem nem lévén kénytelen voltam minden­felől szerezni, s szerencsésen 3-szor kitenyésztettem, melyből kap­tam 400 font gubót, azokból a jobbakat kiválogatván 40 fontot készitettem, 80 lat magot, a mely most is megvan, a gubókat nyersen nem birtam eladni, mert nem találkozott vevő, m­ig sept. 20-án találkozott egy a­ki megvette a tavalival együtt, de minthogy már ki voltak száradva jól, nem nyomot többet mind 2 mázsát, az egészért kaptam egy fontért 160 krt. a kiharapottakért pedig 1 f. egy fontért, és igy selyemtem értésben e vala működésem. Ajánlott minden legillöbb tisztelettel,maradok T. ez. uraságod­nak szives szolgája. Csuch Ágoston, volt gazdatiszt. b) Figyelmeztetés az 1861-dik selyemtermesztési jutalmakat illetőleg. A vonatkozott évi jutalmak a nml­. m. kir. helytartó tanács által az országos pénztárból legközelebb utalványoztatván, mi­helyt az orsz. magyar gazdasági egyesület alelnöke nagy.­. Koriz­­mics László és titoknoka tiszt. Morócz István urak Londonból ha­za érkeznek, azonnal el fognak az utalványozott pénzösszegek az illető városi vagy községi elöjáróknak küldetni, hogy általok a nyertes selyemtermesztőknek kézbesittessenek. Kelt Pesten, 1862. jun. 15. Ordódy Sándor, egyesületi segédtitoknak. A természet­tudomány Mentői mélyebben tekint a korlátolt emberi ész az örökalkotó műveibe, annál végtele­nebb tér nyílik meg szemei előtt, melynek vizsgálása míg egyfelől gyönyörrel tölti el lelkét — addig másfelől látva parányiságát, imádni tanulja az örök mindenség bölcs alkotóját . . . A magyar k. természet­tudományi társulat működései. A kir. magyar természet­tudományi társulat jan. 11-diki szakg) ülésében Jendassik Jenő egyetemi élettani tanár a borda­közti izmok müködésérőli czimü nagyobb munkájából tett közlé­seket. E szorosan tudományos, terjedelmesebb s a társulat közlő ■ífr

Next