Falusi Gazda, 1864. január-június (4. évfolyam 1. félév, 1-27. szám)

1864-04-20 / 17. szám

262 Szaporítása módját terjedelmesen megírta Schamal János úr 6). Szerinte 1) magvetés, 2) gyökérsarjak, 3) nemesítés által. 1) A magvetésre legjobbak a korai fajta bu­sós szilvák, melyeket azonnal el kell vetni sző­röstös bőröstől, miként mondani szokták. Ezen szilvafaj legalkalmasb a nemesítésre, mert leg­több nedvvel képes táplálni a nemes ojtoványt, feltéve, hogy a maga idején átültettetett. 2) Gyökér sarjakat ha szedtünk és gyűjtünk, azoknak gyökereit megnyesni, ojtovias­szal be­kenni és faiskolába ültetni szükséges azért, hogy szakáll-gyökereket nevelni képes legyen, így nem taplósodik meg a gyökere. Ekkor gyakor­latlanságunkat nem leend szükséges bevallani a sógorok előtt, miként azt Siebenfreud ur tette , azt írván Schamal urnak, hogy a gyök­­hajtásróli szaporítás nekie nem sikerült 7). 3) Nemesítésre alanyul minden szilvafajt használ. Ezen állítás mutatja a t. sógor úr gyakor­­latiatlanságát; mert ha ö kegyelmes kertész­ember, tudhatná, hogy a magyaváló szilvafajok nem a legjobb alanyok, sőt a beszterczei szilva alanyul nem is ajánlható. A szilvaf­ajok osztályozása: I. osztály. Hosszú szilva. Hosszú szilva, magyarul beszterczei vagy berzenczei név alatt ismeretes, hosszas tojás­­alakú gyümölcs. Hámja gyönyörű hamvas kék, húsa setétsárga, magva hosszan hegyezett. *) Ezen osztályba tartoznak Liegl szerint 1) rend. Szilvák hosszú gyümölcscsel, min­den szinben, sima nyári hajtással, a) kék, b) pi­ros, c) sárga, d) zöld, e) tarkás gyümölcscsel. 2) rend. Damaskusi szilvák minden szinben, gyümölcsük gömbölyded, az ágak nyári hajtása pelyhes, a) kék, b) piros, c) sárga, d)zöld, e) tarka. II. osztály. Gömbölyű szilva. Gyümölcse gömbölyű, alul-felül kerekített, tompa, rövid maggal. 1) rend. Gömbölyű szilva. Sima nyári haj­tással. a) kék, b) piros, c) sárga, d) zöld, e) tar­kás színekben. 2) rend. Valódi gömbölyű, pelyhes nyári hajtással, a) kék, b) piros, c) sárga, d) zöld, e) tarkás színekben. *) Johann Schamal. Jungbunzlau, 1857, 17. Miirz. 5Bd($e Sßerme&ruitgs« unb (Erjtchmtgéart bér gemeinen ^auijmetf^fe wäre für bfe allgemeine Sanbebfultur räthlfch? ') Az idézett Schamal János úrhoz intézett levél így szól : »Saut feiner erfl fürjlid) jugeíommenen brieflichen TOttbeilung mit bér Anjucht bér Sroetfchfcnunterlagen fedj jahrelang geplagt, unb mft ben Ausläufern ber ^auépfíaume total fiasco gemacht... Azt mondja erre a magyar példabeszéd : „A fej nem tud hozzá, ne fogjon hozzá !“ A növény­tenyésztés tudományos alapjai. I. A NÖVÉNY SZERKEZETE. 3. A sejtek és rostok további fejlődése és a sejtek belseje. (Folytatás:) D) A sejtek vegyészeti alkata, s miféle anyagot foglalnak a sejtek magaikban. Valamennyi növényben a sejtek egyeplőké­­pen egy negyed­sorú vagy alkatú állományból képződnek. Ezt az állományt ennélfogva nevezik is sejtenynek, (cellulosának). A sejteny színtelen és átlátszó anyag, a­milyenek a sejtek falai is. Ez az első és nélkülözhetlen anyag, mely nélkül sejt nem alakulhat; sőt azt lehet monda­ni, hogy a növények vázának leglényegesebb és alap alkatrésze a sejteny. Azonban a­milyen egyenlő mindenütt a sej­tek ezen alkatrésze, oly egyenlőtlenek, sőt vég­telenül változók alkatrészeikre nézve azon állo­mányok, melyekkel a sejtek belseje van meg­töltve.

Next