Falusi Gazda, 1864. január-június (4. évfolyam 1. félév, 1-27. szám)
1864-04-20 / 17. szám
262 Szaporítása módját terjedelmesen megírta Schamal János úr 6). Szerinte 1) magvetés, 2) gyökérsarjak, 3) nemesítés által. 1) A magvetésre legjobbak a korai fajta busós szilvák, melyeket azonnal el kell vetni szőröstös bőröstől, miként mondani szokták. Ezen szilvafaj legalkalmasb a nemesítésre, mert legtöbb nedvvel képes táplálni a nemes ojtoványt, feltéve, hogy a maga idején átültettetett. 2) Gyökér sarjakat ha szedtünk és gyűjtünk, azoknak gyökereit megnyesni, ojtoviasszal bekenni és faiskolába ültetni szükséges azért, hogy szakáll-gyökereket nevelni képes legyen, így nem taplósodik meg a gyökere. Ekkor gyakorlatlanságunkat nem leend szükséges bevallani a sógorok előtt, miként azt Siebenfreud ur tette , azt írván Schamal urnak, hogy a gyökhajtásróli szaporítás nekie nem sikerült 7). 3) Nemesítésre alanyul minden szilvafajt használ. Ezen állítás mutatja a t. sógor úr gyakorlatiatlanságát; mert ha ö kegyelmes kertészember, tudhatná, hogy a magyaváló szilvafajok nem a legjobb alanyok, sőt a beszterczei szilva alanyul nem is ajánlható. A szilvafajok osztályozása: I. osztály. Hosszú szilva. Hosszú szilva, magyarul beszterczei vagy berzenczei név alatt ismeretes, hosszas tojásalakú gyümölcs. Hámja gyönyörű hamvas kék, húsa setétsárga, magva hosszan hegyezett. *) Ezen osztályba tartoznak Liegl szerint 1) rend. Szilvák hosszú gyümölcscsel, minden szinben, sima nyári hajtással, a) kék, b) piros, c) sárga, d) zöld, e) tarkás gyümölcscsel. 2) rend. Damaskusi szilvák minden szinben, gyümölcsük gömbölyded, az ágak nyári hajtása pelyhes, a) kék, b) piros, c) sárga, d)zöld, e) tarka. II. osztály. Gömbölyű szilva. Gyümölcse gömbölyű, alul-felül kerekített, tompa, rövid maggal. 1) rend. Gömbölyű szilva. Sima nyári hajtással. a) kék, b) piros, c) sárga, d) zöld, e) tarkás színekben. 2) rend. Valódi gömbölyű, pelyhes nyári hajtással, a) kék, b) piros, c) sárga, d) zöld, e) tarkás színekben. *) Johann Schamal. Jungbunzlau, 1857, 17. Miirz. 5Bd($e Sßerme&ruitgs« unb (Erjtchmtgéart bér gemeinen ^auijmetf^fe wäre für bfe allgemeine Sanbebfultur räthlfch? ') Az idézett Schamal János úrhoz intézett levél így szól : »Saut feiner erfl fürjlid) jugeíommenen brieflichen TOttbeilung mit bér Anjucht bér Sroetfchfcnunterlagen fedj jahrelang geplagt, unb mft ben Ausläufern ber ^auépfíaume total fiasco gemacht... Azt mondja erre a magyar példabeszéd : „A fej nem tud hozzá, ne fogjon hozzá !“ A növénytenyésztés tudományos alapjai. I. A NÖVÉNY SZERKEZETE. 3. A sejtek és rostok további fejlődése és a sejtek belseje. (Folytatás:) D) A sejtek vegyészeti alkata, s miféle anyagot foglalnak a sejtek magaikban. Valamennyi növényben a sejtek egyeplőképen egy negyedsorú vagy alkatú állományból képződnek. Ezt az állományt ennélfogva nevezik is sejtenynek, (cellulosának). A sejteny színtelen és átlátszó anyag, amilyenek a sejtek falai is. Ez az első és nélkülözhetlen anyag, mely nélkül sejt nem alakulhat; sőt azt lehet mondani, hogy a növények vázának leglényegesebb és alap alkatrésze a sejteny. Azonban amilyen egyenlő mindenütt a sejtek ezen alkatrésze, oly egyenlőtlenek, sőt végtelenül változók alkatrészeikre nézve azon állományok, melyekkel a sejtek belseje van megtöltve.