Falusi Gazda, 1866. július-december (6. évfolyam 2. félév, 1-26. szám)
1866-09-12 / 11. szám
Hatodik évfolyam. 11. sz Pest, szept. 12-én 1866. FÖLDMIVELÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG HETI KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden szerdán nagy negyedrét idén a szükséges ábrákkal felvilágositva. Előfizetési feltételek: Egész évre.........................................................4 ft. Félévre...............................................................2 ft. Negyedévre ...................................................1 ft. szerkeszti Dr. FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKEST GUSZTÁV. Vegytrágya (compost) készítéséről. A compost-trágya-készités s azzal a trágyázás csak kevés a haladás követésre méltó fokozatáig emelkedett gazdászatok kivételével van honunkban alkalmazásba elterjedve, pedig nagyon is érdemes volna a méltánylásra, miután a compostkészités mintegy takarékraktárul szolgál, melybe minden még jelentéktelen s máskép haszonra nem fordítható hulladékok is berakathatnak s összhalmozódhatnak. A composthalmokba rakott mindenféle nyersanyagoknak az elporhangulás s fölbomlás azon fokát kell hogy elérjék, miszerint alkalmazásuk után azonnal, nem pedig a földbeni hosszabb fekvés után szolgáltassanak növényi kész táplálékot ; ezen átalakítást a növényi anyagoknál az úgynevezett erjedés az ásványoknál az elmállás idézi elő, ezen kétnemű föloldatokból oly vegyi összeköttetések keletkeznek, melyek a növények által fölszivatva elsajátítódhatnak ; a compostkészitésnél minden trágya-folyadékok csak ne legyenek épen homöopatice elritkitva fölhasználhatók, vizrészük a halom erjedési menete alatt elpárologván, csupán trágyaerővel biró részük marad meg. Az erjedés, elkorhadás, s rothadásnak előállitása s előmozdítására erjedési tehetséggel biró, s erjedést előmozdító anyagok, kellő nedvesség s bizonyos melegségi fokozat igényeltetik. Az erjedési képességgel biró anyagokhoz tartoznak az állati és növényi testek, melyek közül az elsők jőnek gyorsabban erjedésbe mint az utóbbiak, azonban az állati anyagok oldékonysága tekintetében is létezik nagy különbség, legkönnyebb oldatuak azok, melyek vízben föloszlanak, vagy azzal belsőleg áthatnak, mint a hús, vér, hogy, legnehezebben azok, melyek vízben föl nem oldhatók, s szilárd alkotásuknál fogva vizzel át sem hathatók, mint a csontok, szarv, szőr stb.; hasonló különbségek mutatkoznak a növényi hulladékoknál is, tömegük nagyobb részét tevő rostény miatt könnyebben s gyorsabban oldatnak föl a nedvteljesek, milyenek a zöld s félérésü növények, levelek, gyökök, stb. nehezebben s lassudan az érettek s megszáradtak, mint a szalma, s száraz falevelek. Erjedést idéző s előmozdító hatást gyakorolnak különösen a könnyű oldatu állati hulladékok, p. o. a hugy, enyves viz, meleg évszakokban nemcsak hogy maguktól jőnek hirteleni erjedésbe, de a szeszgyártási keverékhez vegyitett élesztőhöz hasonlólag más erjedési tehetséggel biró anyagokat is képesek gyors erjedésbe hozni, s azoknak rothadásbani sebes átmenetét eredményezni; ily rothadási gyorsításnak példájául szolgál az egészséges embernek tiszta edénybe gyűjtött hugya, mely lassuban oldatik föl, s tökéletes rothadása 14 nap alatt sem áll be, de kevés élesztő hozzátétele 7 — ha egyszersmind, már erős rothadásba lévő hugyból is vegyitődik hozzá, 3 nap alatt teljesen bevégződik rothadása; ennél még gyorsabb hatást idéz elő a húgytartó edényben keletkezett fehér üledék, ebből 100 rész fris hugyba vegyített két rész annak 24 óra alatti teljes rothadását eszközli; miután a könnyű oldatú állati anyagok hason arányba hatnak a növényi testek föloldására, lényeges az állati hulladékoknak composzhalmokbal vegyítése, hogy a trágyalevek öntözése; ha azonban trágyalé nem áll rendelkezés alatt, a hiány következő eljárással lenne pótolható u. m. döghus, vér, csonthulladékokra annyi viz öntessék, hogy az egész tömeget ellepje, mihelyt abból rothadási bűz fejlődik ki; öntözési használatra vizzel föleresztendő, annyira azonban, hogy a rothadási szag érezhető maradjon, úgy szinte a szappanfőzésnél fölmaradó alj is, miután az konyhasón kívül lugtartalommal is bír, 3 — 4 rész vízzel feleresztve, composzrakásoknak nedvesítésére, de csak erjedésük első szakában haszonnal alkalmazható. A növényi anyagok erjedésénél más egyéb vegyi terményeken kívül savanyúk is képződnek, épen ezen Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a szerkesztőséghez, üllöi-ut "/is. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni.