Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)
1867-07-10 / 13. szám
Hetedik évfolyam. 13 87. Pest, július 10-én 1867. PÖL 3DMIVELÉÍS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét íven, a szükséges ábrákkal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre..................................................4 ft. Félévre . . .........................................2 ft. Negyedévre.............................................1 ft. szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a szerkesztőséghez, zöldik-utcza 25. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni. 1. Messze, ... — Petőfiként, hol az ég a földet éri, hol az ezeregy éj meséinek bűbájos varázsszava hangzik; hol a puszták véghetlenségében vesz el a szem, vezetjük gondolatban t. olvasóinkat, hogy bemutassuk azon légkör szépséges gyermekét : az arabi televért. „Falusi Gazdánk“ 9-ik számában a vadlóról elmélkedvén, Ígéretet tevénk, miszerint a lovak változványairól s ma már az u. n. fajtákról időnkint szólani fogunk s alakonkint is bemutatandjuk. — Fogadják tehát mélyen tisztelt gazdatársaink e közleményt ígéretünk teljesítésének kezdeményéül. Az arabs televér egyike a fajták őseinek, s talán nem követünk el szerénytelenséget, ha egyszersmind a lovak legszebbikének nevezzük, a mi különben ízlés dolga is lévén s — de gustibus non est disputandum. Mivel az arabs faj ló származása az ősi, az igen régi időben gyökerező, s mint maguk az arabsok állítják, kétezer évig felvihető; némely hypologusok Arábiát nevezik a ló ősi hazájának, mig mások ellenben okadatolva bizonyitják be, miszerint ősi időben a ló tökéletesen ismeretlen vola náluk, s úgy a békés, mint háborgós időben a tevéket használták czéljaik elérésére. — Nem czélunk ezen állítások bonczolgatása vagy czáfolgatása, elég, ha tudjuk, hogy Arabia és az arabs volt az, kinek legelőször volt fajlova; de Arabia és az arabs televér ismét az, melynek jelenleg a legtöbb fajták köszönik eredetök és létezésöket. És ez mind tenyész, mind élettanilag tekintve, egyik főérdemét képezi az arabi lónak. Ha nincs Arabia és televérü fajlova, a most már annyira elhíresedett angol lótenyésztés s vele együtt futtató lova ott pihenne az ismeretlenség sötét homályában, mint mindazon nemzetek és égaljak tenyészete és lova, melyek a természet nyujtotta ujjmutatásra nem hallgatva, sem újat teremteni, sem a régit megtartani nem A t arc'll) s tele vér. Arabs télévé r.