Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)

1867-07-10 / 13. szám

Hetedik évfolyam.­­ 13­ 87. Pest, július 10-én 1867. PÖL 3DMIVE­LÉÍS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét íven, a szükséges ábrák­kal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre..................................................4 ft. Félévre . . .........................................2 ft. Negyedévre.............................................1 ft. szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulajdonos HECKEN­AST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­lemények és levelezések a szerkesztőség­hez, zöldik-utcza 25. szám alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó-hivatalhoz (egye­­tem-utcza 4-ik szám­a.) czimezve kéretnek beküldetni. 1. Messze, ... — Petőfiként, hol az ég a földet éri, hol az ezeregy éj meséinek bűbájos varázsszava hangzik; hol a puszták véghetlenségében vesz el a szem, vezetjük gondolatban t. olvasóinkat, hogy be­mutassuk azon légkör szépséges gyermekét : az arabi televért. „Falusi Gaz­dánk“ 9-ik szá­mában a vad­ló­ról elmélkedvén, Ígéretet tevénk, miszerint a lovak változványairól s ma már az u. n. fajtákról időnkint szólani fogunk s alakonkint is be­­m­utatandjuk. — Fogadják tehát mélyen tisztelt gazdatársaink e közleményt ígé­retünk teljesíté­sének kezdemé­nyéül. Az arabs tele­­vér egyike a faj­ták őseinek, s ta­lán nem követünk el szerénytelenséget, ha egyszersmind a lovak leg­­szebbikének nevezzük, a mi különben ízlés dolga is lévén s — de gustibus non est disputandum. Mivel az arabs faj ló származása az ősi, az igen régi időben gyökerező, s mint maguk az arabsok állítják, kétezer évig felvihető; némely hypologusok Arábiát nevezik a ló ősi hazájának, mig mások ellenben ok­­adatolva bizonyitják be, miszerint ősi időben a ló tö­kéletesen ismeretlen vola náluk, s úgy a békés, mint háborgós időben a tevéket használták czéljaik el­érésére. — Nem czélunk ezen állí­tások bonczolga­­tása vagy czáfol­­gatása, elég, ha tudjuk, hogy Ara­bia és az arabs volt az, kinek leg­először volt faj­lova; de Arabia és az arabs tele­­vér ismét az, melynek jelen­leg a legtöbb faj­ták köszönik ere­detök és létezésö­­ket. És ez mind te­­nyész, mind élet­­tanilag tekintve, egyik főérdemét képezi az arabi lónak. Ha nincs Ara­bia és televérü fajlova, a most már annyira elhí­­resedett angol lótenyésztés s vele együtt futtató lova ott pihenne az ismeretlenség sötét homályában, mint mindazon nemzetek és égaljak tenyészete és lova, me­lyek a természet nyujtotta ujjmutatásra nem hall­gatva, sem újat teremteni, sem a régit megtartani nem A t arc'll) s tele vér. Arabs télévé r.

Next