Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)

1867-10-20 / 23. szám

hetedik évfolyam. teles­ 23. 87. te­l­ est, október 2­1-én­ 18­ 17. F­ÖL­DMIVSZ .T^ÎSS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét íven, a szükséges ábrák­kal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre..................................................4 ft. Félévre........................................................2 ft.­­ Negyedévre.............................................1 ft. j szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulajdonos HECKEN AST GUSZTÁV. i Minden a lap szellemi részét érdeklő köz­­­­lemények és levelezések a,,Falusi Gazda“ szerkesztőségének egyetem-utcza 4. sz. i alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadó­hivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik szám­a.) czimezve kéretnek beküldetni. Mesters­é­ges rétek. A rétek természetiek, vagy mesterségesek. A ter­mészetiek eredetileg pázsitos gyepek, melyek több­nyire mélyebb rónaföldek, hogy a folyamok kiöntései évenkint megtermékenyíthessék. A mesterséges rétek, melyeket sokan kaszálóknak is neveznek, felszántott s takarmánynak alkalmas füvek magvaival behintett holdak, melyek folyamvizzel el nem áraszthatók. A természetes réteket nem tárgyalom, de a mes­terségesek, a nálunk mindinkább gyarapodó aszályok miatt, komoly gondunkat követelik, midőn azok a szárazabb réteken és legelőkön a gyenge rostos gyö­kerű, azért a földbe igen csekélyen leható pázsitokat tövestül kiszárítják. Sűrűn hangzik a panasz: megint nincs széna! kiaszott a legelő! ha kukoriczakórónkat is most etetjük fel, mit vetünk télen marháink eleibe? Szalmát, házfedelet ! P A panaszokat három dolog fogja megszüntetni: honunk aszályos részein magas erdők nevelése, — mely tárgyról többször írtunk,—­a birtokok egybe­tagosítása és a mesterséges kaszálók. A birtokok tagosítása már munkában van, sok határon be is végeztetett; a töb­binek birtokosai a vigasztalást nehezen várják, hogy földeiket valahára úgy használhassák, mint értelmes­­ségök kivánja, ne is tartozzanak földeik felét kárté­kony szokás szerint ugarnak hagyni, kaphassák ki a szinte káros közlegelőből az őket illető földrészt, hogy azt sokkal nagyobb hasznukra fordíthassák. De lássuk, a mesterséges réteket miképen készít­hessük és használhassuk legczélszerűbben. A gazdá­nak tudnia kell, barmainak egész éven át mennyi széna legyen szükséges, ha város közelében lakik, oda számíthatja még, mennyit termeszthessen eladásra. Mitterpacher mezei gazdászatában azt tanácsolja, az igenis megm­ohosodott, vagy már kopár rétet szán­­tassuk fel, vettessük be árpával, vagy zabbal kevert szénamaggal. Az árpa vagy zab árnyékában a pázsi­tok magvai kikelnek, miután a gabona learattatott, a pázsitok dús növése be fogja a földet borítani. De mi­dőn honunk rónáit az aszály már majd évenkint láto­gatja, a rövid rostos gyökerű pázsitok helyett sokkal erősebb alkatú füveket kell mesterséges kaszálóknak választanunk. Bár e végre több egyéb fű volna ajánl­ható, kicsinyben tett tapasztalásom után tanácsolni merem, tétessenek kisérletek nagyban a sangái és hon­­kongi czukros czirokokkal, melyek magvait az orszá­gos gazdasági nemes egylet czukornádpótul hozatott Chinából ; de mivel már a répaczukor országszerte nagy sikerrel gyártatik s olcsón kapható, a czukornak költségesebb készületű czirokokat jobb lesz széna­füvek gyanánt termesztenünk, mert egészen czukro­­sak lévén, tápanyaggal bővelkednek, s még hizlalásra is alkalmasak. Ezen kívül erős gyökerekkel bírván, a földbe oly mélyen lehatnak, hogy aszályos nyáron is dúsan növekednek, 8—10 talp magas kórókat emelnek. Magvaikból évenkint osztogatok ingyen, úgy tar­tom, azok a gazdasági nemes egyleteknél is kaphatók. Magtermelésre épen úgy neveltetnek, mint a közön­séges czirok. Egy szemről terem legalább ezer! De szénafűnek sűrűn kell e magvakat vetni, mikor a ku­­koric­zát szokás ültetni. Kaszáltatni kell, midőn 2 talpnyi magasságra emelkedett, midőn sarjai ismét 2 talpnyiak, másod­szor is megkaszáltatható, igen kedvező időjárással talán harmadszor is. Ilyen mesterséges kaszáló egy holdról több szénát adand, mint a természetes kettő­ről. Igaz, a czirok alá a földet évenkint fel kell szán­tani, de a czirokszénának bizodalmassága a szántás költségét jutalmasan megtéríti. A czukros czirokoknak kettős hasznukat is ve­hetjük, mert ha a sűrű szénafüveket akkor arattatjuk le, mikor magvaikat megérlelték, azután kicsépeltet­­jü­k és darává öröltetjük, embernek is jó tápot adnak, az egész magvak pedig lovak abrakolására, szecskává vágott szalmájok juhok eleségeül alkalmasak.

Next