Falusi Gazda, 1867. július-december (7. évfolyam 2. félév, 13-29. szám)
1867-10-20 / 23. szám
hetedik évfolyam. teles 23. 87. tel est, október 21-én 18 17. FÖLDMIVSZ .T^ÎSS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden hó 10., 20- és 30-ik napján egy nagy negyedrét íven, a szükséges ábrákkal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre..................................................4 ft. Félévre........................................................2 ft. Negyedévre.............................................1 ft. j szerkeszti JESKÓ GUSZTÁV. Kiadó-tulajdonos HECKEN AST GUSZTÁV. i Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a,,Falusi Gazda“ szerkesztőségének egyetem-utcza 4. sz. i alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadóhivatalhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni. Mesterséges rétek. A rétek természetiek, vagy mesterségesek. A természetiek eredetileg pázsitos gyepek, melyek többnyire mélyebb rónaföldek, hogy a folyamok kiöntései évenkint megtermékenyíthessék. A mesterséges rétek, melyeket sokan kaszálóknak is neveznek, felszántott s takarmánynak alkalmas füvek magvaival behintett holdak, melyek folyamvizzel el nem áraszthatók. A természetes réteket nem tárgyalom, de a mesterségesek, a nálunk mindinkább gyarapodó aszályok miatt, komoly gondunkat követelik, midőn azok a szárazabb réteken és legelőkön a gyenge rostos gyökerű, azért a földbe igen csekélyen leható pázsitokat tövestül kiszárítják. Sűrűn hangzik a panasz: megint nincs széna! kiaszott a legelő! ha kukoriczakórónkat is most etetjük fel, mit vetünk télen marháink eleibe? Szalmát, házfedelet ! P A panaszokat három dolog fogja megszüntetni: honunk aszályos részein magas erdők nevelése, — mely tárgyról többször írtunk,—a birtokok egybetagosítása és a mesterséges kaszálók. A birtokok tagosítása már munkában van, sok határon be is végeztetett; a többinek birtokosai a vigasztalást nehezen várják, hogy földeiket valahára úgy használhassák, mint értelmességök kivánja, ne is tartozzanak földeik felét kártékony szokás szerint ugarnak hagyni, kaphassák ki a szinte káros közlegelőből az őket illető földrészt, hogy azt sokkal nagyobb hasznukra fordíthassák. De lássuk, a mesterséges réteket miképen készíthessük és használhassuk legczélszerűbben. A gazdának tudnia kell, barmainak egész éven át mennyi széna legyen szükséges, ha város közelében lakik, oda számíthatja még, mennyit termeszthessen eladásra. Mitterpacher mezei gazdászatában azt tanácsolja, az igenis megmohosodott, vagy már kopár rétet szántassuk fel, vettessük be árpával, vagy zabbal kevert szénamaggal. Az árpa vagy zab árnyékában a pázsitok magvai kikelnek, miután a gabona learattatott, a pázsitok dús növése be fogja a földet borítani. De midőn honunk rónáit az aszály már majd évenkint látogatja, a rövid rostos gyökerű pázsitok helyett sokkal erősebb alkatú füveket kell mesterséges kaszálóknak választanunk. Bár e végre több egyéb fű volna ajánlható, kicsinyben tett tapasztalásom után tanácsolni merem, tétessenek kisérletek nagyban a sangái és honkongi czukros czirokokkal, melyek magvait az országos gazdasági nemes egylet czukornádpótul hozatott Chinából ; de mivel már a répaczukor országszerte nagy sikerrel gyártatik s olcsón kapható, a czukornak költségesebb készületű czirokokat jobb lesz szénafüvek gyanánt termesztenünk, mert egészen czukrosak lévén, tápanyaggal bővelkednek, s még hizlalásra is alkalmasak. Ezen kívül erős gyökerekkel bírván, a földbe oly mélyen lehatnak, hogy aszályos nyáron is dúsan növekednek, 8—10 talp magas kórókat emelnek. Magvaikból évenkint osztogatok ingyen, úgy tartom, azok a gazdasági nemes egyleteknél is kaphatók. Magtermelésre épen úgy neveltetnek, mint a közönséges czirok. Egy szemről terem legalább ezer! De szénafűnek sűrűn kell e magvakat vetni, mikor a kukoriczát szokás ültetni. Kaszáltatni kell, midőn 2 talpnyi magasságra emelkedett, midőn sarjai ismét 2 talpnyiak, másodszor is megkaszáltatható, igen kedvező időjárással talán harmadszor is. Ilyen mesterséges kaszáló egy holdról több szénát adand, mint a természetes kettőről. Igaz, a czirok alá a földet évenkint fel kell szántani, de a czirokszénának bizodalmassága a szántás költségét jutalmasan megtéríti. A czukros czirokoknak kettős hasznukat is vehetjük, mert ha a sűrű szénafüveket akkor arattatjuk le, mikor magvaikat megérlelték, azután kicsépeltetjük és darává öröltetjük, embernek is jó tápot adnak, az egész magvak pedig lovak abrakolására, szecskává vágott szalmájok juhok eleségeül alkalmasak.