Falusi Gazda, 1868. január-június (8. évfolyam 1. félév, 2-26. szám)
1868-05-26 / 21. szám
Nyolczadik évfolyam. 21. SZ. Pest, május 26-án 1868. FÖLDMŰVELÉS, KERTIPAR ÉS GAZDASÁG KÖZLÖNYE, TÖBB SZAKÉRTŐ KÖZREMŰKÖDÉSE MELLETT Megjelenik minden héten kedden, egy negyed-rét j ivén, a szükséges ábrákkal fölvilágosítva. Előfizetési föltételek: Egész évre..............................6 ft. — kr. Félévre.......................................3 „ — „ Negyedévre.............................1 „ 50 „ szerkeszti FARKAS MIHÁLY. Kiadó-tulajdonos HECKENAST GUSZTÁV. Minden a lap szellemi részét érdeklő közlemények és levelezések a„Falusi Gazda“ szerkesztőségéhez Üllői-ut u/13. sz. alá, az előfizetési pénzek pedig a kiadóhiva■talhoz (egyetem-utcza 4-ik száma.) czimezve kéretnek beküldetni. Őszinte szó Magyarország Flóra-barátihoz. Minden lépten nyomon egy-egy növény kínálkozik ismertetés végett, tőlünk függ lehajolni, kezeink közé fogva természettani sajátságit kikutatni. Hiszen az állatok közeledésünk alkalmával elfordulnak tölünk, az ásványok pedig mélyen rejtvek a föld gyomrába. Az állatok ugyancsak fölkeresik mindenütt a növényeket, s melyek részökre tápot nyújtanak, azokat legelik, de a többit letapossák vagy érintetlenül odahagyják ; egyedül az ember, mint Istennek legnemesebb teremtménye van hivatva arra, hogy a növények körül búvárkodjék, lényegileg megismerje és megnevezni képes legyen azokat. Bármelyik növénygyűjteményt szemle alá véve, ki fog tűnni azon elvitázhatlan természeti igazság, mikép növendék-gazdáinknak nem elég, ha zárt falak közt holmi színezett jnövény-ábrákkal ismerkednek meg, vagy tudományosan előadott növénytant lapozgatnak, hanem azok segélyével szét kell tekinteni a mezők térségein, kertekben, erdők közt, ott a természet ártatlan gyermekeit a növényeket, mint élő híven ecsetelt rajzokat kézbe kell fogni, virágait, leveleit s egyéb tulajdonaikat elemezni s velők megismerkedni. A füvészet lélekemelő tudomány, a füvek gyüjteménye pedig olyan kellemes foglalkozás, mely időnkint szenvedélyévé válik, s az ifjúkor legnemesebb foglalkozásai közé tartozik. Hogy a füvésztan ez utóbbi három évtized alatt a szakférfiak szellemi képességét nagy mérvben felfokozta, azt tagadni nem lehet; többi közül azóta jutott kezeink közé Barta Tamás elkezdett, de be nem végzett jeles munkája; továbbá Gönczy Pál és Mihálka Antal növénytanaik, mindkettő a füvészet emelése s terjesztése végett dicséretes szorgalommal állíttatott ki ; legújabban pedig Kovács Gyula és Brassay Soma nagyobbszerű művei gazdagiták a füvésztudományt; a kézirat országos gazdasági egyletünk közvetítése által a mi báró Sina Simonféle 100 db arany jutalmat nyerte el, is innen tova a sajtó alól gazdaközönségünk kezei közé kerülend. E helyütt nem elemezzük körülményesebben a növénytant, hanem azt csak mint segédeszközt tekintvén, fő feladatunk leene röviden azon eljárást taglalni, mely a növények gyűjtése körül fölmerül. Két évtized előtt nem lévén Diószegi Soma füvészkönyvénél alaposabb magyar útmutatóm, azt hévvel karoltam fel, s az abból merített ismereteket szorgalommal igyekeztem a füvek nagy tárházába alkalmazni. 1842-ik évben Keszthelyen kezdem meg gazdasági pályámat; midőn a füvészettel is először jön alkalmam megismerkedni, csakhamar beláttam, hogy minden észszerű gazdának mulhatlanul növényismével kell bírnia, mert nélküle nem lehet helyes fogalma az okszerű növénytermelésről, nem képes határozottan kimondani azon növények előnyét, melyek használata folytán állattenyésztését sikeresen előmozdíthatja! — homályban van előtte számos olyan növények ismerete, melyek az embernek magának is tápot nyújthatnának; végül a füvésztan nélkül nem képes helyesen megkülönböztetni az ipar- s kereskedelmi növényeket, s azokat,melyek hasznosak vagy ártalmasok lehetnek! ? Hogy a szakértő kertésznek növényismével mulhatlanul birnia kell, a legbecsesebb növénygyűjteményét pedig a díszelgő kerti virágok közt leli fel; — azt mondanom is felesleges. Keszthely remek vidéke szerfelett gazdag tér a füvészet gyakorlására; még 1842-ik évben a boldogult gr. Festetics György aranykorából fentmaradt gazdasági intézet ifjúsága előtt szabadon kitárultak a keszthelyi angol- és füvészkertek, a gazdászat tere,ezekenkivül: a regényes Tátika, Rezi, Csobáncz, Szigliget bérczei és egyéb remisek.