Falusi Gazda, 1868. január-június (8. évfolyam 1. félév, 2-26. szám)

1868-01-14 / 2. szám

11 fordíttatik. És miután a szükséglet jelentékeny részét az ottani gazdaság jövedelme fedezi, a hiánylat 28,000 ftban és az állampénztárból fedeztetik. Csupán egy vegytani laboratóriumra 18,000 ft. hoza­tott javaslatba, tehát több mint akármelyik gazdasági inté­zetünk egész évi költségvetése. Vonhatnék még párhuzamot t, képviselőház, a hohen­­heimi gazdasági akadémia és a hazánkban levő gazdasági intézetek között, hol a kis Würtemberg 354 □ mérföld te­rületével, alig 2 millió lakossal és csak 17% millió évi be­vétellel 18,000 ftot áldoz évenkint a gazdasági akadémiára és a földmivelési iskolára, tehát annyit, a­mennyi a hazánk­ban lévő gazdasági intézetek egyikének költségvetése. És ezáltal tette és teszi a wü­rtembergi kormány azon akadé­miát világhirüvé és általa az országot virágzóvá.­‘ Fermebbi adatok, fájdalom, elég szomorú képét tüntetik fel azon helyzetnek, melyben hazánk, eme ki­­válólag földmivelő ország gazdászati tanintézetei ten­­genek, hogy a dolgok ilyetén állása mellett a mezőgaz­­dászati szakértelem s azzal kapcsolatban a földipar sem fog felvirágozhatni — bizonyos. Hogy mennyire hátrább állunk e tekintetben nemcsak a birodalom örökös tartományai, hanem csak például Poroszországnál is­ szolgáljanak adatul e kö­vetkező statistikai kimutatások : 1866-dik év elején az egész osztrák birodalom­ban volt: I. magasb állami mezei gazdászati és erdészeti tanintézet 3, u. m. a magyar-óvári (mezei gazdászati), a mária-brunni (erdészeti) és a selmeczi (bányász- és erdészakadémia) ; II. országos és magánytanintézet Alsó-Ausztriában 4, Felső-Ausztriában 2, Stájerországban 7, Illyriában és a partvidéken 4, Csehországban 12, Morva- és Silé­­ziában 6, Gácsország- és Bukovinában 3, a magyar korona­tartományokban 5, és ezek közül is (a budai ipartanodát s a szőlőiskolát kivéve) csak a keszthelyi és körösi (Horvátországban) mint országos intézetek­ben tartottak előadások, m­ig a debreczeni csak kelet­kező félben volt. Tehát összesen véve állami, országos és magány­­tanintézet az egész birodalomban volt 46, — s ebből Magyarországra (vagy 15 millió népességre) mint ki­­válólag földiparos országra csak 5, azaz tényleg csak 4 esett! Poroszország, értem az 1866 előtti Poroszorszá­got, 18 millió lélekszám mellett, tehát csak valamivel nagyobb volt, mint a magyar sz. korona tartományai együtt­véve, 4 magas­ gazdászati tanintézetet tartott fenn az állam költségén, a berlini és hallei egyetemen pedig rendszeres tanszéket állított a mezei gazdászat­­nak, ezenkívül még 21 földmivelési és 12 külön gaz­dászati szakiskolában terjeszti a szakértelmet ! Reméljük azonban, hogy politikai helyzetünk jobbra fordultával a magas minisztérium a gazdászati tanügy rendezését legsürgősb teendőjének fogja is­merni, s e részben a művelt külföld­ hasonintézmé­­nyeinek mintájára azt hazánkban is haladéktalanul életbeléptetendő. Dr. Farkas Mihály: Jelentés az 1807-diki szüret eredményéről a budai szőlőiskolában. A szüret eredményéről a budai szőlőiskolában és kísérleti szőlőben, az orsz. m. gazd. egyesület szőlő­­mivelési szakosztálya f. é. október 25-én tartott ülésé­ben dr. Entz Ferencz e következő jelentését adta be:*) „A szüret az idén okt. 7-én vette kezdetét az gyesület gellérthegyi szőlejében, s hozzá fogtunk nem mint ha a szőlő teljes érettsége azt sürgette volna, hanem azért, mivel a szőlő az előre fordult idővel rothadni kezdett, és még azért is, mivel azt, miután szomszédjaink már megszüreteltek a Gellérthegyen csak nehezen lehetett megőrizni. Az eredményre nézve már kezdetben kettő tűnt fel leg­inkább, 1­ ör az, hogy mind­azon fajok, melyek már idáig is jó termőknek bizonyultak be, az idén szintén jól termettek sőt termettebbek voltak, mint máskor, és 2­ or, hogy az idén Szőlő átalán véve okt. elején még nem volt tökéletesen érett, ennélfogva valami jelesebb bort sem lehetett várni, habár Buda az idén legalább is 2 —3 héttel későbben szüretelt, mint máskor; igaz marad tehát, hogy a jó őszi idő a szőlőt leginkább megérleli ugyan, de azért még­sem pótolhatja ki azon hátramaradást, melyet június végével, és egész július havában a rendkívüli hideg időjárás benne okozott. A beálló rothadás s a kártétel fenyegetvén, kénytelenek voltunk szü­retelni, annál is inkább, minthogy kísérleti szőlőben e munka 2—3 annyi időbe kerül, mint más közönséges szőlőkben, mi­vel valamennyi fajbor külön készítése, ugyanannyi elapró­zott szüretelési vesződséggel jár; már pedig a fajborok csi­­nálására soha sem volt még annyi alkalom, mint az idén, midőn valamennyi eléggé képviselt szőlőfajunkon termés mutatkozott, s az alsó gyűjteményes szőlő is erre alkalmat nyújtott, miután az idén épen ennek kedvéért­ az asztali fa­jokból mi sem adatott el. Mennyiségileg több lett a Gellérten, mint tavai; tavai 70, az idén 100 és néhány akó. Több lett tehát, de nem sok­kal, ugyanazon országos tapasztalás logikájánál fogva, mely szerint a szőlők, melyek tavai el nem fagytak és termettek, az idén rendesen alig hoztak annyit, mint tavai, ha pedig a mienk mégis valamelyest többet termett, ez mint uj szőlőben könnyen megmagyarázható, természetes és fokozatos termő­­képességének progressiójából. Az alsó szőlő adott 50 és néhány akót; ez tavai el volt fagyva s akkor alig termett néhány puttonyra való szőlőt. Ha pedig az idén 50 akót termett, hát korán sem pótolta még ki a tavasi hiányt, de megvigasztalni sem tudna az idei gyér áldás, ha szem elől találnánk téveszteni, hogy a szőlő­iskola részint asztali fajokból áll, melyek legnagyobb részt húsosak, és részint, vagy inkább legnagyobb részt oly fajok­kal van beültetve, melyek nem termékenységök miatt, ha­nem azért foglalják el helyüket, hogy tanulmányt nyújtsa­nak a fajismeret terén magunknak és másoknak. Az orsz. magy. gazd. egyesület szőlőiskolája nem egyszerű szőlő, hanem oenologico-botanicus kert, melynek szüretje nem a hordóban, hanem az ismeret­terjesztés terén keresendő. A mennyiségről lévén szó, szintén meglepőnek mutat­kozik az egyes szőlőfajok termőképességi graduatiója, mely egyébiránt a fajon kivül, még más tényezőktől is fün­g. így termett p. o. a Gellérten a bogdani dinka 5000 tőke után 21 puttonyra való jó leves szőlőt, a zöld dinka 17, a sárfehér 1% puttonyt, és a szőlőiskolában az Augustána, fehér Isa­bella sat. 100 tőkén alig egy hitvány bik­inget, a­miből az áldozatnak nagysága, de egyszersmind a szellemi épülés fontossága kiviláglik, mely ez intézetben a magyar boros *) Közöljük itt igazgató ur jelentését egész terjedelmében, annyival is inkább, miután az különösebben az egyes szölőfajok ismer­tetésére nézve több tekintetben tanulságos és érdekes adatokat foglal magában. Szerk.

Next