Falusi Gazda, 1868. január-június (8. évfolyam 1. félév, 2-26. szám)
1868-01-14 / 2. szám
11 fordíttatik. És miután a szükséglet jelentékeny részét az ottani gazdaság jövedelme fedezi, a hiánylat 28,000 ftban és az állampénztárból fedeztetik. Csupán egy vegytani laboratóriumra 18,000 ft. hozatott javaslatba, tehát több mint akármelyik gazdasági intézetünk egész évi költségvetése. Vonhatnék még párhuzamot t, képviselőház, a hohenheimi gazdasági akadémia és a hazánkban levő gazdasági intézetek között, hol a kis Würtemberg 354 □ mérföld területével, alig 2 millió lakossal és csak 17% millió évi bevétellel 18,000 ftot áldoz évenkint a gazdasági akadémiára és a földmivelési iskolára, tehát annyit, amennyi a hazánkban lévő gazdasági intézetek egyikének költségvetése. És ezáltal tette és teszi a würtembergi kormány azon akadémiát világhirüvé és általa az országot virágzóvá.‘ Fermebbi adatok, fájdalom, elég szomorú képét tüntetik fel azon helyzetnek, melyben hazánk, eme kiválólag földmivelő ország gazdászati tanintézetei tengenek, hogy a dolgok ilyetén állása mellett a mezőgazdászati szakértelem s azzal kapcsolatban a földipar sem fog felvirágozhatni — bizonyos. Hogy mennyire hátrább állunk e tekintetben nemcsak a birodalom örökös tartományai, hanem csak például Poroszországnál is szolgáljanak adatul e következő statistikai kimutatások : 1866-dik év elején az egész osztrák birodalomban volt: I. magasb állami mezei gazdászati és erdészeti tanintézet 3, u. m. a magyar-óvári (mezei gazdászati), a mária-brunni (erdészeti) és a selmeczi (bányász- és erdészakadémia) ; II. országos és magánytanintézet Alsó-Ausztriában 4, Felső-Ausztriában 2, Stájerországban 7, Illyriában és a partvidéken 4, Csehországban 12, Morva- és Siléziában 6, Gácsország- és Bukovinában 3, a magyar koronatartományokban 5, és ezek közül is (a budai ipartanodát s a szőlőiskolát kivéve) csak a keszthelyi és körösi (Horvátországban) mint országos intézetekben tartottak előadások, mig a debreczeni csak keletkező félben volt. Tehát összesen véve állami, országos és magánytanintézet az egész birodalomban volt 46, — s ebből Magyarországra (vagy 15 millió népességre) mint kiválólag földiparos országra csak 5, azaz tényleg csak 4 esett! Poroszország, értem az 1866 előtti Poroszországot, 18 millió lélekszám mellett, tehát csak valamivel nagyobb volt, mint a magyar sz. korona tartományai együttvéve, 4 magas gazdászati tanintézetet tartott fenn az állam költségén, a berlini és hallei egyetemen pedig rendszeres tanszéket állított a mezei gazdászatnak, ezenkívül még 21 földmivelési és 12 külön gazdászati szakiskolában terjeszti a szakértelmet ! Reméljük azonban, hogy politikai helyzetünk jobbra fordultával a magas minisztérium a gazdászati tanügy rendezését legsürgősb teendőjének fogja ismerni, s e részben a művelt külföld hasonintézményeinek mintájára azt hazánkban is haladéktalanul életbeléptetendő. Dr. Farkas Mihály: Jelentés az 1807-diki szüret eredményéről a budai szőlőiskolában. A szüret eredményéről a budai szőlőiskolában és kísérleti szőlőben, az orsz. m. gazd. egyesület szőlőmivelési szakosztálya f. é. október 25-én tartott ülésében dr. Entz Ferencz e következő jelentését adta be:*) „A szüret az idén okt. 7-én vette kezdetét az gyesület gellérthegyi szőlejében, s hozzá fogtunk nem mint ha a szőlő teljes érettsége azt sürgette volna, hanem azért, mivel a szőlő az előre fordult idővel rothadni kezdett, és még azért is, mivel azt, miután szomszédjaink már megszüreteltek a Gellérthegyen csak nehezen lehetett megőrizni. Az eredményre nézve már kezdetben kettő tűnt fel leginkább, 1 ör az, hogy mindazon fajok, melyek már idáig is jó termőknek bizonyultak be, az idén szintén jól termettek sőt termettebbek voltak, mint máskor, és 2 or, hogy az idén Szőlő átalán véve okt. elején még nem volt tökéletesen érett, ennélfogva valami jelesebb bort sem lehetett várni, habár Buda az idén legalább is 2 —3 héttel későbben szüretelt, mint máskor; igaz marad tehát, hogy a jó őszi idő a szőlőt leginkább megérleli ugyan, de azért mégsem pótolhatja ki azon hátramaradást, melyet június végével, és egész július havában a rendkívüli hideg időjárás benne okozott. A beálló rothadás s a kártétel fenyegetvén, kénytelenek voltunk szüretelni, annál is inkább, minthogy kísérleti szőlőben e munka 2—3 annyi időbe kerül, mint más közönséges szőlőkben, mivel valamennyi fajbor külön készítése, ugyanannyi elaprózott szüretelési vesződséggel jár; már pedig a fajborok csinálására soha sem volt még annyi alkalom, mint az idén, midőn valamennyi eléggé képviselt szőlőfajunkon termés mutatkozott, s az alsó gyűjteményes szőlő is erre alkalmat nyújtott, miután az idén épen ennek kedvéért az asztali fajokból mi sem adatott el. Mennyiségileg több lett a Gellérten, mint tavai; tavai 70, az idén 100 és néhány akó. Több lett tehát, de nem sokkal, ugyanazon országos tapasztalás logikájánál fogva, mely szerint a szőlők, melyek tavai el nem fagytak és termettek, az idén rendesen alig hoztak annyit, mint tavai, ha pedig a mienk mégis valamelyest többet termett, ez mint uj szőlőben könnyen megmagyarázható, természetes és fokozatos termőképességének progressiójából. Az alsó szőlő adott 50 és néhány akót; ez tavai el volt fagyva s akkor alig termett néhány puttonyra való szőlőt. Ha pedig az idén 50 akót termett, hát korán sem pótolta még ki a tavasi hiányt, de megvigasztalni sem tudna az idei gyér áldás, ha szem elől találnánk téveszteni, hogy a szőlőiskola részint asztali fajokból áll, melyek legnagyobb részt húsosak, és részint, vagy inkább legnagyobb részt oly fajokkal van beültetve, melyek nem termékenységök miatt, hanem azért foglalják el helyüket, hogy tanulmányt nyújtsanak a fajismeret terén magunknak és másoknak. Az orsz. magy. gazd. egyesület szőlőiskolája nem egyszerű szőlő, hanem oenologico-botanicus kert, melynek szüretje nem a hordóban, hanem az ismeretterjesztés terén keresendő. A mennyiségről lévén szó, szintén meglepőnek mutatkozik az egyes szőlőfajok termőképességi graduatiója, mely egyébiránt a fajon kivül, még más tényezőktől is füng. így termett p. o. a Gellérten a bogdani dinka 5000 tőke után 21 puttonyra való jó leves szőlőt, a zöld dinka 17, a sárfehér 1% puttonyt, és a szőlőiskolában az Augustána, fehér Isabella sat. 100 tőkén alig egy hitvány bikinget, amiből az áldozatnak nagysága, de egyszersmind a szellemi épülés fontossága kiviláglik, mely ez intézetben a magyar boros *) Közöljük itt igazgató ur jelentését egész terjedelmében, annyival is inkább, miután az különösebben az egyes szölőfajok ismertetésére nézve több tekintetben tanulságos és érdekes adatokat foglal magában. Szerk.