Falusi Vasárnap, 1959 (2. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-24 / 21. szám

MŰSOR egyetem. — 9.30: Bánffi László és zenekara játszik. — 10.10: A Gyer­­me­krádió műsora. — 11.00: Pillantás a nagyvilágba. 11.15: Ajándékmű­sor. — 12.10: Operettrészletek. — 13.00: Tánczene. — 13.40: Az első éj­szakán. — 14.00: Szendray László és zenekara játszik. — 14.30: Napiren­dem — 15.10: Fiatalok Zenei Újság­ja. — 15.35: Beszélgetés külföldön járt fiatalokkal. — 15.55: Szív küldi. — 16.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.45: Élőszó­val-muzsilkával. — 18.45: Ismerkedés a gyárral. — 19.20: Van új a Nap alatt. — 19.35: Laka­tos Sándor és zenekara játszik. — 20.40: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának nyilvános Haydn hang­versenye. Petőfi: 14.15: Orosz nyelvlecke. — 14.35: Operettrészletek. — 15.00: Ze­nekari hangverseny. — 16.15: Rész­let Rideg Sán­dor Tűzprób­a c. regé­nyéből. — 17.00: Amíg a Pillangó­kisasszony eljutott a színpadig. — 18.05: A nyaralóban. — 19.05: Szind­­bád nyolcadik utazása. — 21.05: Ked­ves dallamok. — 21.25: Mezei csokor. Csütörtök Kossuth: 6.20: Néhány perc tudo­mány. — 8.10: Vidéki népi zene­karok muzsikálnak. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Petőfi útján. — 9.40: Táncdalok. — 10.10: Üt az éjszakából. — 11.00: Új szelek szár­nyán. — 11.20: Koldusdiák. — 12.10: Könnyűzene. — 12.55: Szigetvár. — 13.10: Farkas József és zenekara játszik. — 14.00: Sakk-matt. — 14.10: Tánczene. — 15.10: A munkásmoz­galom dalaiból. — 15.25: Amit látni, olvasni, hallani szeretnénk. — 15.45: A Gyermekrádió műsora. — 16.05: Napirenden. — 16.10: Egy falu — egy nóta. — 17.15: Beszélgetés a nép­zenéről. — 17.45: Lányok, asszonyok. — 16.00: Operettrészletek. — 18.45: A Magyar Tanácsköztársaság történe­teiből. — 19.00: Puccini: Tosca há­­romfelvonásos dalmű. Petőfi: 14.15: Operarészletek. — 15.00: Berki Béla és zenekara ját­szik. — 15.30: A Moszkvai Rádió esztrádzenekara játszik. — 16.10: Ma­gyar századok. — 16.40: Monteverdi, az opera megteremtője. — 17.15: Atom és világegyetem. — 17.30: Tánczene. — 18.10: Rádióegyetem. — 19.05: 1000 szó angolul. — 19.15: Né­met és finn népdalok. — 19.45: Több mint szállás. — 20.00: Holdfényben. — 21.05: Tánczene. — 21.05: A tüdő­­gümőkór korszerű gyógyítása. Péntek Kossuth: 8.10: Régi magyar ope­rettekből. — 9.10: Magyar Indulók. — 9.50: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Két szál (pünkösdi rózsa. — 11.60: Rádióegyetem. — 12.10: Tánc­zene. — 13.00: Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. — 14.10: Út­törő-híradó. — 15.30: Korunk cso­dája. — 16.15: Szív küldi. — 17.15: Új Zenei Újság. — 18.05: Gyári szi­réna. — 18.25: Népdalokkal a Duna mentén. — 19.10: Ifjú Figyelő. — 20.30: Péntek este. — 21.30 : 8500 kilométer. — 21.40: Magyar nóták, csárdások. Petőfi: 14.15: Operettrészletek. — 15.45: Május a Tisza partján. — 16.30: Operaáriák és kettősök. — 17.50: Argentin népi táncok. — 18.25: Színházi élet Pécsett. — 19.09: 1000 szó oroszul. — 19.15: Tánczene. — 21.05: Bajazzok. Szombat Kossuth: 6.20: Orvosi tanácsok. — 8.10: Lányok, asszonyok. — 9.00: Úttörő híradó. — 10.25: Operett­részletek. — 11.00: Új szelek szár­nyán. m. — 12.10: Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik. — 12.45: Mi új­ság a könyvesboltokban? — 13.00: Operarészletek. — 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.50: Keringő rit­musban. — 14.45: Tánczene. — 15.10: Fürkész Ádám, az évszázadok ván­dora. — 16.00: Élőszóval-muzsikával. — 18.00: Gondolat. — 18.45: Szív küldi. — 19.15: Kulturális élet Sop­ronban. — 19.30: Nagy mesterek mu­zsikájából. — 20.30: A Rádió dal­színházának bemutatója: Vidróczki. Zenés ballada a Mátra betyárjáról. — 22.25: Táncoljunk! Petőfi: 14.15: Operakalauz. — 15.15: Horgászok öt perce. — 16.30: Haydn és a magyar zene. — 17.30: Hang­lemezgyűjtők húsz perce. — 17.50: Beszélgetés a szabadidőről. — 18.15: Romantikus operákból. — 18.45: Tu­dósok nemzetközi együttműködése az Anktarktiszon. — 19.05: Tánczene. — 19.30: Közvetítés bajnoki labda­rúgó mérkőzésekről. — 20.00: Prágai­­ tavasz 1959. — 21.45: Könnyűzene. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség parasztifjúsági hetilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Urbán Ernő főszerkesztő, Kovács Imre felelős szerkesztő, Antal Ká­roly, Gerencsér­ Jenő, Hollósi Tibor. Szerkesztőség: Budapest, vm., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100, 142—220 Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Blaha Lujza tér 1—3. Megjelenik hetenként. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő postahivatalnál. Előfizetési díj 1 hó­napra 8,—, V. évre 24,— forint. 8559— Egyetemi Nyomda, Budapest F. v.: Janka Gyula Jót cáfoltok a soproni — Gratulálunk a VIT sportjelvé­nyekhez. — Köszönjük. Nehéz volt megsze­rezni, de megérte. Most otthon foly­tatjuk a munkát, de nem mint ver­senyzők. A mérce és a stopperóra vár ránk. A PÁRBESZÉD Fertődön hangzott el, a legújabb VIT-jelvényesek — a soproni járás községeinek KISZ-tit­­kárai — elindultak haza, ki-ki a sa­ját falujába. Követjük őket útjukon Tóth Sán­dor járási KISZ-titkárral együtt, hogy megtudjuk, hogyan sportolnak a fiatalok a nyugati határszélen. Ér­dekes az ellentét. Amíg Lövőn, Nagycenken, Völcsejen a nyári spartakiádra készülnek, az Osztrák Alpok ide is jól látható csúcsain, a Raxon és a schneebergen még hó csillog. A járásban a labdarúgóik léptek pályára legkorábban. A KISZ-Ku­­páért küzdenek, összesen tizenhá­rom csapat indult a cenki és a lö­vői csoportban. A találkozón csak azok vehetnek részt, akik nem sze­repeltek még bajnoki mérkőzésen. A három legjobb együttest a KISZ jutalomban részesíti. A labdarúgást sokan szeretik, de nem a legfonto­sabb sportág már. Tóth Sándor egy számokkal teleírt lapot tesz elénk. — A spartakiádokon — előzetes számítások alapján — több mint ezer fiatal indul. A VIT jelvényszer­ző versenyeken pedig ezerötszáz részvevőre számítunk. jaink háromnegyed része KISZ-tag­ott lesz a versenyeken és számos KISZ-en kívüli fiatal is indul. HOGYAN LÁTJUK az összefüg­gést a spartakiád és a VIT-verse­­nyek között a járásban? Abban va­lamennyi KISZ-vezető egyetért, hogy a spartakiád az elsődleges, hiszen a VIT-versenyek október közepéig járásban tartanak. Viszont ahol mód nyílik rá — igen helyesen — az atlétikai számokat együtt rendezik meg. Legutóbb Hidegségen és Kövesden volt ilyen viadal. — Jól felkészültek a verseny ren­dezői? — Igen. Elsősorban a falusi taní­tók, KISZ- és sportvezetők kerül­tek a verseny rendezőinek sorába. Ők jól ismerik már a kiírást, a sza­bályokat. Gondoskodtunk arról is, hogy lehetőleg minden spartakiádot és versenyt ellenőr nézzen végig. Kópházán jó hír fogad: szép szám­mal jelentkeztek a spartakiádra a fiatalok, s egy lány-tornászcsapat is indul. Fertőhomokon húsz kiszista vesz részt a helyi spartakiád-dön­­tőn. Lövőn hasonló a helyzet. Völ­­csej kis falu és mégis híre van a járásiban. Atlétái és tekézői már eddig is jól megállták helyüket. TÖBB FALUBAN új pálya várja a spartakiád részvevőit. Peresztegen labdarúgópályát, öltözőt építettek a tsz-falu fiataljai. Itt nemcsak futbal­lozni, hanem atletizálni, kerékpároz­ni és tornázni is lehet. Pinnyén, Ebergőcön és Fertőbozon röplabda­­pályát készítettek. A soproni járásban mintegy har­minc község van, valamennyi ter­melőszövetkezeti. A sportkörök még­sem egységesek. Ú­jkéren és Pin­­­nyén KISZ-sportkör van. Pereszte­gen és még néhány faluban már tsz-sportkör működik, de a falvak többségében még a falusi sportkörök irányítják a sportéletet. Megkérdez­tük, mikor egyesülnek a sportkö­rök, megtudtuk, hogy néhány hét múlva megoldják ezt a problémát. A későbbiek során újból megláto­gatjuk a soproni járást, hogy hírt adjunk az egységes sportkörök munkájáról. Varga Béla Egy perc alatt a 1958-ban, egy derült júniusi dél­előtt a Birkózó Világkupa szabad­fogású küzdelmeinek megkezdése előtt, amikor a szófiai stadion hir­detőtáblájára kitették a nehézsúlyú birkózók neveit, a hazai szurkoló­­sereg hangosan felmoraj­lott. Arra számítottak, hogy — mint korábban — a török Kaplan ellenfele a baj­nok Mehmedov lesz, s helyette most Ahmedov nevét látták. A második meglepetés akkor érte a bolgár szurkolókat és szakembereket, ami­kor a nagyhírű török birkózó a vi­lágkupa döntőjében alul maradt, az eddig ismeretlen Ahmedoval szem­ben. Ahmedov az 1958-as kötöttfogású világbajnokságon, Budapesten is jól szerepelt. Ek­kor már huszonnyolc éves volt. Nem éppen a legfiata­labb kor ahhoz, hogy valaki a leg­jobbak között legyen a nemzetközi küzdelmekben. Az arany- és a bronzérem azonban — amelyet a két nagy világversenyen egy év alatt megszerzett — nagyszerű fegyver­tény. Milyen utat tett meg a népszerű bolgár birkózó, amíg eljutott idáig? Ahmedovnak már húszéves korában megjósolták a világsikert, amikor falujában egy perc alatt földhöz vágta Bulgária abszolút bajnokát, Kolja Karinovot. Az eset egy falusi hírverő versenyen történt. Akkor még igen kevesen tudták megma­gyarázni, hogyan történt, hiszen nagyszerű fogását egy szempillantás alatt hajtotta végre. Pályafutása azt bizonyítja, hogy a vidék kimeríthetetlen tartalék, külö­nösen a nagy fizikai erőt kívánó sportágakban. Ahmedov spartakiá­­don elért kezdeti sikerek után a hadseregben fejlesztette tovább sporttudását. Mikor bevonult, 100 ki­lós, gyors, ügyes versenyző volt — de jóformán semmit sem ismert a birkózás technikájából. A hadsereg sportfoglalkozásain fejlődött techni­ földhöz vágta­ á­ kála, megtanították a versenyzés minden fortélyára. Nyitva állt az út a világsiker felé. Azóta, hogy Ahmedov e nagy nemzetközi sikereit elérte, szülő­falujának, Podalvának lakossága is eljegyezte magát a nehéz­ atlétikával. A falu lakosai nemcsak büszkék Ahmedov eredményeire, hanem mindent elkövetnek: ha majd Ah­­medov visszavonul az aktív spor­tolástól, szülőfalujának birkózói kö­zül kerüljön ki utódja. Mátyási László Ahmedovot, az 1958-as budapesti kö­töttfogású birkózó-világbajnokságon sem győzték le (MTI — Petrovics) Jjgy ía tehet!... 1:1... Döntetlenül végződött tehát Üllésen a helyi csapat és az algyői együttes labdarúgó-mérkőzése. Pedig az üllésiek győzelmet vár­tak fiaiktól, s mi tagadás: sokan elkeseredtek, hogy csak ennyire tellett csatáraik góllövő tudományából. A mérkőzés után Spitzer Sándor játékvezető már éppen átöltözött, amikor erélyes kopogtatást hallott. Kinézett és a helyi csapat több szur­kolóját pillantotta meg. „No, ennek fele se tréfa” — gondolta magában, de azért — lesz ami lesz — ajtót nyitott. Egy ideig farkasszemet néztek, méregették egymást. Aztán előlépett a kis csoport vezetője: „A játék­­vezetésért” — mondta és háta mögé dugott kezét hirtelen előrántva — egy csokor virágot adott át a meglepetéstől elképedt játékvezetőnek. Nem ez az egyetlen ilyen eset a szegedi járásban. Bálint Sándor játékvezető nemrégiben az Algyő—Kübekháza-mérkőzést vezette, amelyen váratlanul a vendégcsapat szerezte meg a győzelmet iti arányban. A játékvezetői jelentés szerint „a hazai közönség nagyon rendesen visel­kedett, a mérkőzés során egyetlen sértő bekiabálás, megjegyzés sem hagzott el”. íme, Így is lehet... Ajánljuk figyelmébe ezt a példát azoknak a nézőknek, akik néhanapján még mindig összetévesztik a sportpályát — a bika­viadallal. (—t —gy: „Béke és Barátság“ sportünnepély Cegléden Kétezer részvevő és több mint négyezer néző tapsolta végig a Pest megyeiek Cegléden ren­dezett Béke és Barátság sportünnepélyét. Bal­oldali képünk a megnyitó ünnepséget, az alsó a ceglédi 204-es számú iparitanuló-intézet lá­nyainak gálagyakorlatát mutatja (Dr. Reitter László felvételei) Huszonötezer néző gyűlt össze a napokban, hogy tanúja legyen a Miskolc—Bábonyibérc hullámvasút­hoz hasonló útvonalán megrendezett nemzetközi motocross verseny küz­delmeinek. A szurkolók a versenyizgalom mellett megismerkedhettek egy új fogalommal, a „crossal” is. A tizenöt körös, mintegy harminc kilométeres távon a motorosoknak rendkívül ne­héz tereppel kellett megküzdeniük. Kanyarok, meredek lejtők, emelke­dők és mély horgosokat átszelő út­vonalak váltogatták egymást a kör­pályán. A versenyzők sokszor egy keréken haladva, nagy fizikai erő­kifejtéssel tudtak csak a kormány urai maradni. A több mint hatvan induló között számos vidéki moto­ros is szerepelt. A pesti versenyző­kön kívül két szovjet és kilenc csehszlovák versenyzőt is vendégül láttak a miskolciak. A verseny, amelyet öt futamban bonyolítottak le, délelőtt tíztől egy óráig tartott. A közönség nagy ér­deklődéssel és izgalommal figyelte a sokszor akrobatatus ügyességet mutató versenyzőket. Szakszerű ér­deklődéssel, mert hiszen a több me­gyéből összesereglett nézők közül legalább ezerötszázan saját motor­ral érkeztek a verseny színhelyére. (Ma ugyanúgy tért hódat a motor­­kerékpár, mint néhány év előtt a bicikli.) A versenyben egyébként az MHS központi motoros klub és a Buda­pesti Dózsa motorozói szerepeltek a legjobban. A 125 köbcentis motorok verse­nyében sokáig Szabó József, a miskolci MHS versenyzője veze­­tett kitűnő Csepel-gépén Rudolf Okunyov szovjet bajnok, a 350-es kategória győztese, IZS- motorján Motorral a levegőben ... Zsemberi Ferenc, az MHS központi motoros klub­jának versenyzője Pannónia motorján egy mély árokból felbukkanva méte­reket repül, mielőtt földet ér « (Rózsa György és MTI — Marosi László felv.) ‘":'V

Next