Falusi Vasárnap, 1959 (2. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-24 / 21. szám
MŰSOR egyetem. — 9.30: Bánffi László és zenekara játszik. — 10.10: A Gyermekrádió műsora. — 11.00: Pillantás a nagyvilágba. 11.15: Ajándékműsor. — 12.10: Operettrészletek. — 13.00: Tánczene. — 13.40: Az első éjszakán. — 14.00: Szendray László és zenekara játszik. — 14.30: Napirendem — 15.10: Fiatalok Zenei Újságja. — 15.35: Beszélgetés külföldön járt fiatalokkal. — 15.55: Szív küldi. — 16.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 16.45: Élőszóval-muzsilkával. — 18.45: Ismerkedés a gyárral. — 19.20: Van új a Nap alatt. — 19.35: Lakatos Sándor és zenekara játszik. — 20.40: A Magyar Rádió szimfonikus zenekarának nyilvános Haydn hangversenye. Petőfi: 14.15: Orosz nyelvlecke. — 14.35: Operettrészletek. — 15.00: Zenekari hangverseny. — 16.15: Részlet Rideg Sándor Tűzpróba c. regényéből. — 17.00: Amíg a Pillangókisasszony eljutott a színpadig. — 18.05: A nyaralóban. — 19.05: Szindbád nyolcadik utazása. — 21.05: Kedves dallamok. — 21.25: Mezei csokor. Csütörtök Kossuth: 6.20: Néhány perc tudomány. — 8.10: Vidéki népi zenekarok muzsikálnak. — 8.55: Édes anyanyelvünk. — 9.00: Petőfi útján. — 9.40: Táncdalok. — 10.10: Üt az éjszakából. — 11.00: Új szelek szárnyán. — 11.20: Koldusdiák. — 12.10: Könnyűzene. — 12.55: Szigetvár. — 13.10: Farkas József és zenekara játszik. — 14.00: Sakk-matt. — 14.10: Tánczene. — 15.10: A munkásmozgalom dalaiból. — 15.25: Amit látni, olvasni, hallani szeretnénk. — 15.45: A Gyermekrádió műsora. — 16.05: Napirenden. — 16.10: Egy falu — egy nóta. — 17.15: Beszélgetés a népzenéről. — 17.45: Lányok, asszonyok. — 16.00: Operettrészletek. — 18.45: A Magyar Tanácsköztársaság történeteiből. — 19.00: Puccini: Tosca háromfelvonásos dalmű. Petőfi: 14.15: Operarészletek. — 15.00: Berki Béla és zenekara játszik. — 15.30: A Moszkvai Rádió esztrádzenekara játszik. — 16.10: Magyar századok. — 16.40: Monteverdi, az opera megteremtője. — 17.15: Atom és világegyetem. — 17.30: Tánczene. — 18.10: Rádióegyetem. — 19.05: 1000 szó angolul. — 19.15: Német és finn népdalok. — 19.45: Több mint szállás. — 20.00: Holdfényben. — 21.05: Tánczene. — 21.05: A tüdőgümőkór korszerű gyógyítása. Péntek Kossuth: 8.10: Régi magyar operettekből. — 9.10: Magyar Indulók. — 9.50: A Gyermekrádió műsora. — 10.10: Két szál (pünkösdi rózsa. — 11.60: Rádióegyetem. — 12.10: Tánczene. — 13.00: Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. — 14.10: Úttörő-híradó. — 15.30: Korunk csodája. — 16.15: Szív küldi. — 17.15: Új Zenei Újság. — 18.05: Gyári sziréna. — 18.25: Népdalokkal a Duna mentén. — 19.10: Ifjú Figyelő. — 20.30: Péntek este. — 21.30 : 8500 kilométer. — 21.40: Magyar nóták, csárdások. Petőfi: 14.15: Operettrészletek. — 15.45: Május a Tisza partján. — 16.30: Operaáriák és kettősök. — 17.50: Argentin népi táncok. — 18.25: Színházi élet Pécsett. — 19.09: 1000 szó oroszul. — 19.15: Tánczene. — 21.05: Bajazzok. Szombat Kossuth: 6.20: Orvosi tanácsok. — 8.10: Lányok, asszonyok. — 9.00: Úttörő híradó. — 10.25: Operettrészletek. — 11.00: Új szelek szárnyán. m. — 12.10: Ifj. Magyari Imre és zenekara játszik. — 12.45: Mi újság a könyvesboltokban? — 13.00: Operarészletek. — 13.40: Válaszolunk hallgatóinknak. — 13.50: Keringő ritmusban. — 14.45: Tánczene. — 15.10: Fürkész Ádám, az évszázadok vándora. — 16.00: Élőszóval-muzsikával. — 18.00: Gondolat. — 18.45: Szív küldi. — 19.15: Kulturális élet Sopronban. — 19.30: Nagy mesterek muzsikájából. — 20.30: A Rádió dalszínházának bemutatója: Vidróczki. Zenés ballada a Mátra betyárjáról. — 22.25: Táncoljunk! Petőfi: 14.15: Operakalauz. — 15.15: Horgászok öt perce. — 16.30: Haydn és a magyar zene. — 17.30: Hanglemezgyűjtők húsz perce. — 17.50: Beszélgetés a szabadidőről. — 18.15: Romantikus operákból. — 18.45: Tudósok nemzetközi együttműködése az Anktarktiszon. — 19.05: Tánczene. — 19.30: Közvetítés bajnoki labdarúgó mérkőzésekről. — 20.00: Prágai tavasz 1959. — 21.45: Könnyűzene. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség parasztifjúsági hetilapja Szerkeszti a szerkesztő bizottság Urbán Ernő főszerkesztő, Kovács Imre felelős szerkesztő, Antal Károly, Gerencsér Jenő, Hollósi Tibor. Szerkesztőség: Budapest, vm., Blaha Lujza tér 3. Telefon: 343—100, 142—220 Kiadja az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat Budapest, VII., Blaha Lujza tér 1—3. Megjelenik hetenként. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyi (Budapesten a kerületi) kézbesítő postahivatalnál. Előfizetési díj 1 hónapra 8,—, V. évre 24,— forint. 8559— Egyetemi Nyomda, Budapest F. v.: Janka Gyula Jót cáfoltok a soproni — Gratulálunk a VIT sportjelvényekhez. — Köszönjük. Nehéz volt megszerezni, de megérte. Most otthon folytatjuk a munkát, de nem mint versenyzők. A mérce és a stopperóra vár ránk. A PÁRBESZÉD Fertődön hangzott el, a legújabb VIT-jelvényesek — a soproni járás községeinek KISZ-titkárai — elindultak haza, ki-ki a saját falujába. Követjük őket útjukon Tóth Sándor járási KISZ-titkárral együtt, hogy megtudjuk, hogyan sportolnak a fiatalok a nyugati határszélen. Érdekes az ellentét. Amíg Lövőn, Nagycenken, Völcsejen a nyári spartakiádra készülnek, az Osztrák Alpok ide is jól látható csúcsain, a Raxon és a schneebergen még hó csillog. A járásban a labdarúgóik léptek pályára legkorábban. A KISZ-Kupáért küzdenek, összesen tizenhárom csapat indult a cenki és a lövői csoportban. A találkozón csak azok vehetnek részt, akik nem szerepeltek még bajnoki mérkőzésen. A három legjobb együttest a KISZ jutalomban részesíti. A labdarúgást sokan szeretik, de nem a legfontosabb sportág már. Tóth Sándor egy számokkal teleírt lapot tesz elénk. — A spartakiádokon — előzetes számítások alapján — több mint ezer fiatal indul. A VIT jelvényszerző versenyeken pedig ezerötszáz részvevőre számítunk. jaink háromnegyed része KISZ-tagott lesz a versenyeken és számos KISZ-en kívüli fiatal is indul. HOGYAN LÁTJUK az összefüggést a spartakiád és a VIT-versenyek között a járásban? Abban valamennyi KISZ-vezető egyetért, hogy a spartakiád az elsődleges, hiszen a VIT-versenyek október közepéig járásban tartanak. Viszont ahol mód nyílik rá — igen helyesen — az atlétikai számokat együtt rendezik meg. Legutóbb Hidegségen és Kövesden volt ilyen viadal. — Jól felkészültek a verseny rendezői? — Igen. Elsősorban a falusi tanítók, KISZ- és sportvezetők kerültek a verseny rendezőinek sorába. Ők jól ismerik már a kiírást, a szabályokat. Gondoskodtunk arról is, hogy lehetőleg minden spartakiádot és versenyt ellenőr nézzen végig. Kópházán jó hír fogad: szép számmal jelentkeztek a spartakiádra a fiatalok, s egy lány-tornászcsapat is indul. Fertőhomokon húsz kiszista vesz részt a helyi spartakiád-döntőn. Lövőn hasonló a helyzet. Völcsej kis falu és mégis híre van a járásiban. Atlétái és tekézői már eddig is jól megállták helyüket. TÖBB FALUBAN új pálya várja a spartakiád részvevőit. Peresztegen labdarúgópályát, öltözőt építettek a tsz-falu fiataljai. Itt nemcsak futballozni, hanem atletizálni, kerékpározni és tornázni is lehet. Pinnyén, Ebergőcön és Fertőbozon röplabdapályát készítettek. A soproni járásban mintegy harminc község van, valamennyi termelőszövetkezeti. A sportkörök mégsem egységesek. Újkéren és Pinnyén KISZ-sportkör van. Peresztegen és még néhány faluban már tsz-sportkör működik, de a falvak többségében még a falusi sportkörök irányítják a sportéletet. Megkérdeztük, mikor egyesülnek a sportkörök, megtudtuk, hogy néhány hét múlva megoldják ezt a problémát. A későbbiek során újból meglátogatjuk a soproni járást, hogy hírt adjunk az egységes sportkörök munkájáról. Varga Béla Egy perc alatt a 1958-ban, egy derült júniusi délelőtt a Birkózó Világkupa szabadfogású küzdelmeinek megkezdése előtt, amikor a szófiai stadion hirdetőtáblájára kitették a nehézsúlyú birkózók neveit, a hazai szurkolósereg hangosan felmorajlott. Arra számítottak, hogy — mint korábban — a török Kaplan ellenfele a bajnok Mehmedov lesz, s helyette most Ahmedov nevét látták. A második meglepetés akkor érte a bolgár szurkolókat és szakembereket, amikor a nagyhírű török birkózó a világkupa döntőjében alul maradt, az eddig ismeretlen Ahmedoval szemben. Ahmedov az 1958-as kötöttfogású világbajnokságon, Budapesten is jól szerepelt. Ekkor már huszonnyolc éves volt. Nem éppen a legfiatalabb kor ahhoz, hogy valaki a legjobbak között legyen a nemzetközi küzdelmekben. Az arany- és a bronzérem azonban — amelyet a két nagy világversenyen egy év alatt megszerzett — nagyszerű fegyvertény. Milyen utat tett meg a népszerű bolgár birkózó, amíg eljutott idáig? Ahmedovnak már húszéves korában megjósolták a világsikert, amikor falujában egy perc alatt földhöz vágta Bulgária abszolút bajnokát, Kolja Karinovot. Az eset egy falusi hírverő versenyen történt. Akkor még igen kevesen tudták megmagyarázni, hogyan történt, hiszen nagyszerű fogását egy szempillantás alatt hajtotta végre. Pályafutása azt bizonyítja, hogy a vidék kimeríthetetlen tartalék, különösen a nagy fizikai erőt kívánó sportágakban. Ahmedov spartakiádon elért kezdeti sikerek után a hadseregben fejlesztette tovább sporttudását. Mikor bevonult, 100 kilós, gyors, ügyes versenyző volt — de jóformán semmit sem ismert a birkózás technikájából. A hadsereg sportfoglalkozásain fejlődött techni földhöz vágta á kála, megtanították a versenyzés minden fortélyára. Nyitva állt az út a világsiker felé. Azóta, hogy Ahmedov e nagy nemzetközi sikereit elérte, szülőfalujának, Podalvának lakossága is eljegyezte magát a nehéz atlétikával. A falu lakosai nemcsak büszkék Ahmedov eredményeire, hanem mindent elkövetnek: ha majd Ahmedov visszavonul az aktív sportolástól, szülőfalujának birkózói közül kerüljön ki utódja. Mátyási László Ahmedovot, az 1958-as budapesti kötöttfogású birkózó-világbajnokságon sem győzték le (MTI — Petrovics) Jjgy ía tehet!... 1:1... Döntetlenül végződött tehát Üllésen a helyi csapat és az algyői együttes labdarúgó-mérkőzése. Pedig az üllésiek győzelmet vártak fiaiktól, s mi tagadás: sokan elkeseredtek, hogy csak ennyire tellett csatáraik góllövő tudományából. A mérkőzés után Spitzer Sándor játékvezető már éppen átöltözött, amikor erélyes kopogtatást hallott. Kinézett és a helyi csapat több szurkolóját pillantotta meg. „No, ennek fele se tréfa” — gondolta magában, de azért — lesz ami lesz — ajtót nyitott. Egy ideig farkasszemet néztek, méregették egymást. Aztán előlépett a kis csoport vezetője: „A játékvezetésért” — mondta és háta mögé dugott kezét hirtelen előrántva — egy csokor virágot adott át a meglepetéstől elképedt játékvezetőnek. Nem ez az egyetlen ilyen eset a szegedi járásban. Bálint Sándor játékvezető nemrégiben az Algyő—Kübekháza-mérkőzést vezette, amelyen váratlanul a vendégcsapat szerezte meg a győzelmet iti arányban. A játékvezetői jelentés szerint „a hazai közönség nagyon rendesen viselkedett, a mérkőzés során egyetlen sértő bekiabálás, megjegyzés sem hagzott el”. íme, Így is lehet... Ajánljuk figyelmébe ezt a példát azoknak a nézőknek, akik néhanapján még mindig összetévesztik a sportpályát — a bikaviadallal. (—t —gy: „Béke és Barátság“ sportünnepély Cegléden Kétezer részvevő és több mint négyezer néző tapsolta végig a Pest megyeiek Cegléden rendezett Béke és Barátság sportünnepélyét. Baloldali képünk a megnyitó ünnepséget, az alsó a ceglédi 204-es számú iparitanuló-intézet lányainak gálagyakorlatát mutatja (Dr. Reitter László felvételei) Huszonötezer néző gyűlt össze a napokban, hogy tanúja legyen a Miskolc—Bábonyibérc hullámvasúthoz hasonló útvonalán megrendezett nemzetközi motocross verseny küzdelmeinek. A szurkolók a versenyizgalom mellett megismerkedhettek egy új fogalommal, a „crossal” is. A tizenöt körös, mintegy harminc kilométeres távon a motorosoknak rendkívül nehéz tereppel kellett megküzdeniük. Kanyarok, meredek lejtők, emelkedők és mély horgosokat átszelő útvonalak váltogatták egymást a körpályán. A versenyzők sokszor egy keréken haladva, nagy fizikai erőkifejtéssel tudtak csak a kormány urai maradni. A több mint hatvan induló között számos vidéki motoros is szerepelt. A pesti versenyzőkön kívül két szovjet és kilenc csehszlovák versenyzőt is vendégül láttak a miskolciak. A verseny, amelyet öt futamban bonyolítottak le, délelőtt tíztől egy óráig tartott. A közönség nagy érdeklődéssel és izgalommal figyelte a sokszor akrobatatus ügyességet mutató versenyzőket. Szakszerű érdeklődéssel, mert hiszen a több megyéből összesereglett nézők közül legalább ezerötszázan saját motorral érkeztek a verseny színhelyére. (Ma ugyanúgy tért hódat a motorkerékpár, mint néhány év előtt a bicikli.) A versenyben egyébként az MHS központi motoros klub és a Budapesti Dózsa motorozói szerepeltek a legjobban. A 125 köbcentis motorok versenyében sokáig Szabó József, a miskolci MHS versenyzője vezetett kitűnő Csepel-gépén Rudolf Okunyov szovjet bajnok, a 350-es kategória győztese, IZS- motorján Motorral a levegőben ... Zsemberi Ferenc, az MHS központi motoros klubjának versenyzője Pannónia motorján egy mély árokból felbukkanva métereket repül, mielőtt földet ér « (Rózsa György és MTI — Marosi László felv.) ‘":'V