Falusi Vasárnap, 1960 (3. évfolyam, 1-39. szám)
1960-05-22 / 21. szám
ÚJ CSILLAG AZ ÉGI ÚTON Május elsején felszállt egy amerikai repülőgép, fedélzetén gyilokkal, pisztollyal, mérgezett tűvel. Két héttel később felszállt egy szovjet űrhajó, kabinjában élelmiszerrel, ruhaneművel, a legprecízebb műszerekkel. Az egyik belopódzott szovjet városok fölé, de a szovjet emberek rakétával fogadták. A másik elrepült a világ nagy metropolisai felett s útját az emberiség örömujjongása kísérte. Az egyik kémkedni készült, a másik a tudomány gazdagítására, az egyik megmérgezni a nemzetközi légkört, a másik viszaállítani az emberiség hitét a békében, a békés fejlődés korlátlan lehetőségeiben. Valóban drámai körülmények között indult útjára a világ első űrhajója, s ezek a körülmények csak még inkább aláhúzzák óriási jelentőségét. Az Egyesült Államok militarista körei újabb és újabb kísérleteket tesznek a nemzetközi feszültség növelésére. A Szovjetunió béketettei pedig ébren tartják a béke reményét, s az égi utakat új „csillag” rója, amely ismét magasba röpíti az emberiség képzeletét Magával ragadja a képzeletet mindenek előtt a nagy teljesítmény. Íme az űrhajó „személyi lapja”. Súlya: négy és fél tonna, háromszor annyi, mint az eddig fellőtt összes amerikai műholdak súlya együttvéve. Kabinja egy földi gombnyomásra leválasztható, s benne már minden készen áll az űrhajós fogadására: élelmiszerek és védőruháik, tökéletes hő- és légszigetelő berendezések. És magával ragadja a képzeletet, hogy a 320 kilométer magasságban keringő űrhajó szovjet földről elindulva elhaladt Párizs, London, New York és a világ többi nagyvárosa felett — jelezve a szovjet tudomány diadalát. Igen, mindennél jobban magával ragadja a képzeletet a nagyszerű szimbólum. Az ajándék, a békés fejlődést szolgáló szovjet tudomány alkotása — az egész emberiségé, miként az emberiség érdekeit szolgálja Szovjetunió következetes harca a a tárgyalások eszméjének megvalósításáért. Az űrhajó diadalmasan halad kijelölt pályáján. Útját a szovjet tudósok akarata irányítja. S a szovjet nép harca a békéért egyesülve száz- és százmilliók békeakaratával, előbb vagy Nagy István György kutatómérnök Az utóbbi két és félévben a szovjet tudomány hozzászoktatta a világot a nagy kozmikus „szenzációk”-hoz. Május 15-én azonban minden eddigit felülmúló, több mint négy és féltonnás mesterséges hold felrepítéséiről érkezett jelentés, amely immár a hetedik a szovjet mesterséges égitestek sorában. Az új mesterséges égitest sok vonatkozásiban különbözik az eddigiektől, amelyek elsősorban a műszeres űrkutatás céljait szolgálták. Ilyen szerepet töltöttek be a Nemzetközi Geofizikai Év programjában is. Az új mesterséges égitest szputnyik-űrhajó, ami azt jelenti, hogy oly módon építették és rendezték be, amelyen már ember is helyet foglalhat. A szputnyik-űrhajónál nemcsak a hajtóművek eddig is példátlan teljesítményét kellett fokozni, hanem olyan körülményeket kellett teremteni, hogy az ember helyt tudjon állni a számára szokatlan viszonyok között, elvégezhesse kitűzött tudományos feladatát. Ezt az új, ember alkotta égi építmény különleges berendezésekkel és műszerekkel oldja meg. Ezek biztosítják a megfelelő hőmérsékletet, oxigén éseutóbb a kijelölt pályán, a béke útjain kormányozza majd az emberiség hajóját is. H. M. rét, s azt, hogy a jövő űrutasa a súlytalanság állapotában tudjon táplálkozni, valamint elis viselhetővé teszik a gyorsulás következtében fellépő fizikai megterhelést. Ilyenformán az új szovjet óriásszputnyik az embert szállító űrhajó előkísérletének tekinthető. Sinka József csillagász, az Űrhajózási Bizottság titkára Mint az eddigi mesterséges égitestek, az új szputnyik-űrhajó is a világűrt „vallatja”. Vallatja, és amit a felső légkörben uralkodó viszonyokról megtud, azt rádió-távközlőrendszer segítségével továbbítja a földi megfigyelőhelyek felé. E rendszert akkumulátorok és napelemek táplálják. Az utasfülke műszerei azonban különböznek az eddigi mesterséges holdak műszereitől. A kutatókat ugyanis itt elsősorban az érdekli, hogyan hat a rakétára és az emberre a világűrbe való felbocsátáskor fellépő gyorsulás. Ennek tanulmányozására kvarc vagy más alkalmas kristályból készült gyorsulásmérőket alkalmaznak. A gyorsuláson kívül más hatásokkal is számolni kell, így bizonyos rezgésekkel. (Folytatás a 6. oldalon.) Közeleg az idő, amikor az ember elhagyja a Földet és más égitestre utazik. De a tudósoknak addig még számtalan problémát kell megoldani, hogy biztonságossá tegyék az ember útját a világűrben, ahol számtalan meglepetés várhat az űrutasra. A rakétafülkét úgy építik, hogy a káros tényezők hatása csökkenjen, de földi viszonyokat gyakorlatilag még nem tudnak teremteni a fülkében. Az űr hajósainak erős fizikumú, kitartó embereknek kell lenniök. Az ember ma még „csak” 30 000 méter magasra tud emelkedni. Mérnökök és orvostudósok azon dolgoznak, hogy ezt a magassági határt kitágítsák. Különleges felszereléseket terveznek a magasrepülők részére. A laboratóriumi kísérletek majdnem a valóságnak megfelelő viszonyok között történnek. Tanulmányozzák a megfelelő viszonyokhoz való szoktatás módszereit. A szovjet tudósok munkája révén hamarosan biztosítani tudják az ilyen repülések biztonságosságát és az ember sértetlen visszatérítését a Földre. Képünkön fenn: A próbarepülő a magassági repüléshez készül a hermetikusan záródó sisakban. Ő lesz talán az első űrhajós is? ... Ha majd utast is visz az űrhajó . .. Szovjet rajz az űrrakéta kabinjáról és a védőöltözetben levő „pilótáról”. 1. légzőkészülék; 2. Kabinrögzítő; 3. Védőruha; 4. Éleiem; S. Kijárati nyílás; 6. Lokátor; 7. Műszerfal; 8. Kabinfal; S. Az űrhajó Két nyilatkozat a szputnyik űrhajóról Untig az első ember útra kel... erre repül a szovjet űrhajó. A moszkvai planetárium előtt liállított hatalmas földgömbön mutatják a legújabb rakéta útját „Bip-bip-bip” — így jelentkezik a Signal-adó, az űrhajó rádiója. Egy moszkvai rádióellenőrző állomáson állandó kapcsolatot tartanak fenn az óriás-szputnyikkal iit Óriási lépés Az űrhajó világvisszhangja A vasárnap kilőtt szovjet űrhajó szputnyik óriása elismerést keltett világszerte. A külföldi lapok és kommentárok különösen két körülményt emelnek ki. Az egyik az,hogy a Szovjetunió pontosan időzíteni tudja rakétakísérleteit, a másik pedig, hogy ismét bebizonyosodott a szovjet tudomány és technika magas fejlettsége és fölénye az amerikai rakétatechnikával szemben. A News Chronicle washingtoni tudósítója szerint ,siz amerikai tudósok, törvényhozók, sőt Werher von Braun fő rakétaszakértő is nyíltan beismeri, hogy öt-tíz évvel maradtak le a Szovjetunió mögött”. A pekingi lapok elsősorban azt emelik ki, hogy a négy és féltonnás szputnyik- űrhajó elindítása előre meghatározott pályáján óriási lépést jelent az ember bolygóközi utazásának megvalósulása felé. A lengyel Trybuna Ludu a következőket írja: „Viharos gyorsasággal közeledik az a perc, amikor az ember elfoglalja helyét az űrhajó kabinjában. Élete a bonyolult műszerektől függ majd, amelyeknek határtalanul pontos működését a szovjet tudósok eddigi sikeres rakétakísérletei szemléltetően bizonyították.” A Neues Deutschland arra mutat rá, hogy míg Nyugaton a viszonylag kisebb eredményeket reklámszerűen felnagyítják, addig a szovjet tudósok folytatják komoly tudományos munkájukat, amelyet a világ közvéleménye nagy tisztelettel és megbecsüléssel figyel. Az AFP kommentátora azt húzza alá, hogy a négy és fél tonnás szputnyik fellövése a tudomány diadala és egyúttal a Szovjetunió erejének közvetlen bizonyítéka. 3