Mándics Mihály: Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944-1964 (Csávoly, 1969)
Fejezetek a csávolyi krónikából
A Szociáldemokrata Párt 36 főnyi tagságát a munkáspártok egyesítéséig megtartotta. Az egyesítéskor mintegy 25% ment át a MKP-ba. Elnök hunyadi György, majd Ódor András volt, titkár ERCSI PÁL, jegyző VALCSIK János, ifjúsági vezető Kódos József, ercsi pál négy éven keresztül megyei törvényhatósági tagként működött. Az SZDP a földosztásban és a házakba való betelepítésben tevékenyen működött közre. A Nemzeti Parasztpárt 1945 október havában alakult meg. Első titkára Orgoványi János volt, akit rövidesen várnagy József váltott fel. Később munkás István lett az elnök, titkár pedig turcsányi József. A párt taglétszáma 1945-ben 30, 1946-ban 50, 1947-1949-ben 80 fő volt. Nagy gondot fordítottak az ifjúság helyes foglalkoztatására. A másodbírói tisztet a tanácsok megalakulásáig turcsányi József töltötte be. A Nemzeti Bizottságban és a községi elöljáróságban 2-2 taggal vettek részt. A Kisgazdapárt 1945 nyarán alakult meg. Elnöke stranyocki Márton, ügyvezető alelnöke dr. bezerédi József, titkára mester lászló, jegyzője tolnai Mihály lett. 1946-1949 a vezetőség nem változott. A taglétszám 1945-ben 400,1946-1947-ben 149, 1948-1949-ben 75 fő volt. A létszámcsökkenés oka a kitelepítés volt. A politikai élettel községünkben mindenkor szorosan összefüggött az itt élő nemzetiségek élete és együttműködése is. A faluban magyarok, németek és bunyevácok laknak, megoszlásuk azonban a be- és kitelepítések eltérő tendenciája következtében állandóan változott. 1734- ben a Bajáról kirajzó bunyevácok voltak többségben. A Kígyós keleti partján az első utcasort ők építették és zömében ma is ott laknak. A községnek ez a része a felszabadulásig szinte semmit sem változott. A németek zömmel száz évvel később telepedtek meg községünkben. Nagyon ügyesen szerezték és gyarapították birtokaikat. Rendszerint a kocsmában potom áron, borért, birkáért felvásárolták az akkoriban még tehetős bunyevác gazdák földjeit. Köztudott, hogy mennyire szeretnek dáridózni a délszlávok. A németek ügyesen használták ki a hetedhét országra szóló prélókat és aránylag rövid idő alatt kialakultak a német gazdák többszáz holdas nagybirtokai. A falu kapitalizálódása a németek fasizálódását is elősegítette. A fejlődés különbözősége következtében a bunyevácok a felszabadulás után igen aktívan kapcsolódtak be a mai rendszer építésébe. Jóformán ágyúdörgés közben alakult meg tömörítésükre az Antifasiszta Front. Székházuk a jelenlegi Diákotthon volt, ahol rövidesen a 65 délszláv iskola is helyet kapott. Első tevékenységeik közt főként a