Falvak Dolgozó Népe, 1959 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1959-02-03 / 5. (609.) szám

8 FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 1959. február 3., kedd Nagyrak­épes kicsi tála Tavaly Bodoson, Sepsi ra­jon e kicsi falujában két­ neve­zetes esemény történt. Az­­egyik ősszel, úgy­­betakarítás­ táján történt, am­ikor az összefogást a közös akarat, mint forgószél a kukoricalevelet, úgy seperte el az egész falu határából az összes mezsgyéket. Talán három éve lehet már annak, hogy 7 dolgozó földmű­ves letért az egyéni gazdálko­dás agyontaposott, kátyús út­járól. Heten, jórészt kommunis­ták, társulva indultak el a­­zon, a Bodosban még veretlen, de napfényes holnap felé veze­tő úton, amelyet a párt mu­tatott nekik. Nehéz, s kemény volt a há­rom úttörő esztendő. De a hét társult földműves jól dolgozott. Bebizonyították a falunak, hogy összefogással ésszerűbben, gé­pek segítségével többet lehet kicsikarni a bodosi földből. Tavaly, amikor a kedvezőt­len időjárás folytán az egyéni gazdák általában 8-10 mázsa búzát arattak, a Petőfi Sándor társulás hektáronként 24 má­­­zsa 60 kilót csépelt. Cukorrépá­ból 2 és fél vagonnal takarí­tottak be egy hektárról. Kuko­ricájuk is olyan termést adott, amilyenre még nem volt példa a falu határában. Székely La­jos, Józsa András s a többi kommunista a nagyszerű ered­ményekkel agitáltak leghaté­konyabban. Ezzel magyaráz­ható tehát, hogy a Petőfi Sán­dor társas gazdaság taglétszá­mmá 72-re emelkedett. A falu többi földművesei pedig meg­alakították a második társu­lást,­­melyet a másik nagy for­radalmi költőnkről, Ady Endré­ről neveztek el. A két társulás közgyűlésén, már megszületett az első közös határozat. Közös költségen, kö­zös munkával faiskolát telepí­tenek, ahol legalább harminc­ezer gyümölcsfa-csemetét ne­velnek, amit majd a falu hatá­rában, megfelelő helyekre ül­tetnek el. A jövő tavaszon pe­dig szőlőt is telepítenek. ★ A másik nagy esemény, az önkéntes hozzá­járulással­ épített kultúrotthon felavatása volt. Két és fél esztendővel eze­lőtt, a néptanácsi képviselők kezdeményezésére, népgyűlésen határozta el a falu, hogy le­bontják a rozoga táncházat, ami vagy húsz esztendővel eze­lőtt még az egyik módosabb gazda csűre volt. De a kultúr­a­forradalom kiteljesedése óta ez az épület messze állott a­ kö­­vetelményektől. Ezért mond­ták ski-j$...egyhajngúl,ag. réíté- ; leteF «'--egV'. Ízét múlva, el ..is’ ita,- * hárították még a szuvasot is a helyéről. A régi épületanyag javát, szépen csomóba rakták. Önkéntes munkával hordott a falu követ, téglát, homokot s hamarosan megkezdték az épí­tést. Szakemberben nem volt hiány, hiszen a faluban lakó száznegyvennyolc családból ta­lán húsz sincs olyan, aki ne lenne kőműves, vagy ács. Amilyen nekibuzdulással in­dult meg az építés, egy hónap alatt bizonyosan felkerült vol­na a kapáscserép a tetőzetre, de közbeszólt a késő­­ősz, s így az építkezést félbe kellett hagyni. Az emberek bosszan­kodtak, meg vitatkoztak. Töb­ben, különösen az öregebbek elkezdték, hogy minek akkora épület ? Kisebb is megfelelne. Minek kell akkora színpad ? Annak kell, hogy igazi szí­nészek is megférjenek rajta, ha vendégszereplésre jönnek a fa­luba. A nagy öltözőre, könyv­tár­szobára, gyűlésteremre egy­re nagyobb szükség lesz majd ezután — érveltek a kommu­nisták s azok, akik megtanul­ták tőlük a holnapot ma látni. Közben kitavaszodott, Barabás András kőműves,­­ néptanácsi képviselő s Bedő Dénes egy népgyűlésen azzal állottak elő, hogy nem kell tovább osztani a semmit, inkább egy nekiru­gaszkodással húzzák fel a falakat, ügy is lett. Az ácsmunkát pedig elvégeztették az önként felajánlott összegből. Cserepet a rajoni néptanács adott aján­dékba, így nztán tavalyelőtt fedél alá került az épület. De hátra volt még az alsó felső padláshoz a deszka, asztalos munka, ajtók, ablakok, belső berendezés, vakolás, ami sok pénzt felemésztett. És akárhogy osztották, szorozták, a tavalyi önkéntes hozzájárulásból be­folyt pénzből csak az ajtókra, ablakokra futotta. — A két társas gazdaság tagjainak odaadásával, ügy­buzgalmával nyélbeüthetjük a dolgot, — indítványozta Szé­kely Lajos képviselő, az alap­szervezet titkára. És másnap a néptanácsi képviselők, ki-ki a maga választókörzetében, elin­dultak házról házra. Mindenütt előadták, miről lenne szó, és nem csalódtak sehol se. A leg­többen 100-150 lejt ajánlottak fel és önkéntes munkával is segítették a kultúrotthon befe­jezését. Józsa­­ Géza 150­ lejt adott, négy alkalommal fát és stromokot fuvarozott, d­égy és fél éve­ fré­dig a­ kőműveseknél­­se­­gítkezett. Józsa tamás pedig 13 napot dolgozott. Józsa La­jos asztalos a felajánlott 100 lejen kívül 22 napot, Rebeka István Mártoné kőműves pedig 21 napot dolgozott. Sorolhatnánk tovább ház­szám szerint is az egész falut, hisz az avatóünnepségen az építőbizottság beszámolt, hogy ki, mivel járult hozzá ahhoz, hogy ilyen gyorsan készült el az új kultúrotthon. Különösen Székely György, Dávid József, Molnár Ferenc, Józsa Géza, Bogdán Gyula, Egyed Vilmos és sokan mások érdemelnek még munkájukért dicséretet. No meg a rajoni néptanács végrehajtó bizottsága és a közművelődési osztálya is, mert minden szükséges segít­séget megadtak ahhoz, hogy a bodosiak nekibuzdulását siker koronázza. Húsz mázsa cemen­tet, s huszonhárom köbméter deszkát küldtek a bodosi kul­túrotthon számára. A deszká­ból még arra is jutott, hogy huszonkilenc padot készítsenek a nagyterembe, ahová két nagy csempekályhát is állítottak. A rajoni néptanács végrehajtó bi­zottsága egy nagy rádiót is a­­jándékozott e művelődni vágyó, nagyraképes kicsi falu kultúr­­otthonának. NAGY B. ISTVÁN BŐVÜL A SZOCIALISTA SZEKTOR MEZŐTEREM­­BEN A múlt év november végén a Nagykároly rajoni Mezőterem község dolgozó földműveseinek 82 százaléka lépett már be a társulásokba és a kollektív gaz­daságba. A fentebb említett időig a kollektivizált, illetve szö­­vetkezetesített földterület több mint 1500 hektár volt. Volt, mert az elmúlt másfél hónapban a társulásokba belépett családok száma tovább szaporodott. Nem­rég 56 család kérte felvételét a társulásokba. (Gnandt István) TÖMEGESEN LÉPNEK A TÁRSULÁSBÓL A KOL­LEKTÍVÁBA NAGY­­IRATOSON Az Arad rajoni Nagyiratoson január 14-én 78 család lépett át a társulásból a kollektív gaz­daságba. Felsőnek Kúnszabó Mi­hály, Petőfi Sándor, Andó Jó­zsef, Rajcsek József adták be kérvényüket. S ezt látva, a töb­bi társultak egyre többen hatá­rozták el, hogy áttérnek a szo­cialista gazdálkodás magasabb­­rendű formájára. A kérvények száma január 16-ára már 94-re, 18-ára pedig 100-ra szaporodott. (Szikszai Mihály) TÉLI NAPOK, HASZNOS NAPOK Nálunk a tét nemcsak a pi­henés, hanem a tervezés, tanu­lás és a munka ideje is, — írja Miklós Ján­osné csekefalvi (Ma­gyar Autonóm Tartomány) leve­lezőnk. Levelének további részé­ben beszámol arról, hogy min­den csütörtök este az emberek szorgalmasan járnak a politikai tanfolyamokra és más tanulmá­nyi körökre. De sor kerül szín­darab tanulásra is : mind az if­júság, mind a házasemberek rö­videsen színdarabot mutatnak be s ezért szorgalmasan készülnek a szerepekre. A társulásba is nemrég új ve­zetőséget választottak. Ugyanak­kor határozatot hoztak az álló­alap megteremtésére is. Eszerint két hektárig egy bárányt, 3—5 hektárig pedig egy bárányt és egy juhot fog az állóalapra ösz­­szeadni minden társult dolgozó paraszt. S az ad­óalap gyors nö­vekedésére megvan minden re­mény, mert nálunk a falu apra­­ja-nagyja egész földterülettel már a társulásban munkálkodik. Hogy lesz ebből kibékülés? — Hidd el Róza, én csak ak­kor pörlekedek, ha az uram leissza magát... — Hidd el sógor, én csak ak­kor iszom le magamat, ha a asszony pörlekedik... (A Szabad Föld nyomán) ! A XXI. ko­ngresszus a világ érdeklőd­éséne­k k­özéppontjában A nemzetközi közvélemény figyelme az elmúlt héten Moszk­vára, a Szovjetunió Kommunis­ta Pártja XXI. rendkívüli kon­gresszusára irányult. Az érdek­lődés középpontjában a Sz. Hruscsov elvtárs által előter­jesztett jelentés áll. Nagy fi­­gyelmet szenteltek a lapok a kongresszusi küldöttek és a külföldi vendégek felszólalásai­nak is. Az alábbiakban szemelvénye­­ket közlünk a nemzetközi sajtó­ból. BOLGÁR NK A Trud című lap N. Sz. Hrus­csov jelentéséről vezércikkében többek között a következőket ír­ja: , A bolgár nép nagy lelke­sedéssel köszöntötte ezt a törté­nelmi jelentőségű dokumentu­mot és boldog, hogy egy úton halad azokkal a népekkel, ame­lyek a Szovjetunióval az élükön, ragyogó jövőt építenek maguk­nak és harcolnak a béke és a szocializmus erőinek gyepelmé­ért a kapitalizmus és a háború felett.* FRANCI­AORSZÁG „A szovjet hétéves terv — írja a Combat című lap — a kapita­lista világhoz intézett konkrét javaslat a békés versengésre. Fo­gadjuk el ezt a javasltat. In­kább versenyezzünk a jobb élet­ért, semhogy tovább folytassuk a termonukleáris fegyverkezési hajszát.“ OLASZORSZÁG ,,Aki a nyugati országokben tagadná a Szovjetunió óriási sikereit az ipar fejlesztése és a mezőgazdasági termelés terén — írja a Justitia — nemcsak nyilvánvaló valságot próbál­na letagadni, hanem megkoc­káztatja, hogy hamis sz­ében tüntesse fel a Szovjetun­ó és a nyugati országok közötti gazda­sági erőviszonyokat . Az Unita a jelentésről szóló egyik cikkében hangsúlyozza, hogy. ..Külpolitikai téren N. Sz. Hruscsov ismét megerősítette az SZKP-nek azt az elhatározá­sát, hogy tovább harcol a nem­zetközi feszültség enyhítéséért, a béke m­egerőstéséért, a nem­zetközi kapcsolatok fejlesztésé-­­ért és a háborús veszély elhárí­tásáért." ANGLIA „Az első ötéves terv kezdetén milliókról volt szó. — írja a News Chronicle — most Hrus­csov milliárdokról, sőt trilliók­ról beszél. Harminc évvel eze­lőtt a szovjet vezetők azt mon­dották, hogy a Szovjetunió 50—100 évvel elmaradt a fejlett kapitalista országok mögött. Most pedig meggyőződésük, hogy nincs messze az a nap, amikor Oroszország a legna­gyobb ipari hatalom lesz a vilá­gon." INDIA : Hruscsov jelentése nemcsak a kongresszusi küldöttekhez, nemcsak a Szovjetunió, vagy a kommunista országok népeihez, hanem az egész világhoz szól.“ — írja a Hindustan Standard című lap. NYUGAT-NÉ­METORSZÁG „Most, miután az egész világ megismerte a Szovjetuniónak a mesterséges holdak és az űrra­kéta fellövésével elért figyelem­re méltó technikai sikereit, — írja a Neue Rhein Zeitung — gazdasági téren is fel kell ké­szülnie bármilyen meglepetés- GÖRÖGORSZÁG Az Arghi című lap hangsú­lyozza, hogy az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a Szo­cialista tábor javára és hogy a háború nem elkerülhetetlen. NORVÉGIA Az Aftenposten című lap ki­emeli, hogy a jelentés a hideg­háború felszámolásának és a nemzetközi feszültség enyhítésé­nek szükségességét hangsúlyoz­za. EGY ÉVI MUNKA EREDMÉNYEIRŐL Az aranyosrákosi Budai Nagy Antal kollektív gazdaság (Torda rajon) január közepén tartotta meg évi beszámolóját. A beszá­moló híven tükrözte egy évi munka eredményeit, megvalósí­tásait. A kollektív gazdaság 1958- ban búzából 19 és fél mázsás, őszi árpából pedig 23­ mázsás átlagtermést ért el hektáronként. Jól jövedelmezett a zöldségter­mesztés is, amely az elmúlt év­ben 314 ezer lejt hozott a gaz­daságnak. A kollektív gazdaság két tehergépkocsija is 130 ezer lejt jövedelmezett. A jól végzett munka eredménye: a tagok szód részesedése volt. Búzából pél­dául 1 munkaegységre 5 kiló, kukoricából 4 kiló, pénzből 8 lej és még sok más termény jutott. Az összes termények pénzbeli értéke 46 lejt tesz ki. (Bíró Máté) híradás székelykalról Községünkben két társas gaz­daság is van. Az egyik az ,,Uj kalásza másik az ,,Új baráz­da” társulás. A napokban az új barázdában gyűlésre gyűltek össze a tagok: az 1958-ban elért eredményeket, hiányosságokat e­­lemezték, valamint az idei veté­si tervet állították össze. Ezen az összejövetelen azonban egy más fontos kérdésről, az állóa­lap megteremtéséről is tanács­koztak. A társult tagok végül is elhatározták, hogy 1959-ben 40 ezer lejt adnak össze az állóa­lapra. Ebből a pénzből 100 juhot és vetőgépeket fognak vásárolni. Az új barázda példáját látva, az Új kalász is elhatározta a közös alap létesítését. De egye­sek már arról is vitatkoznak,, hogy minek is egy községben két társulást és kétféle alapot léte­síteni, mikor együtt sokkal több­re mennének. De az élet nemcsak a társu­lásokban, hanem a kultúrotthon­­ban is erősert pezseg. Minden második vasárnap előadás van a kultúrotthonban. Élésközben pedig szorgalmasan készül a szerepre mindkét színjátszó cso­port, mert Székelykálon két ilyen csoport is működik. Sőt van még egy 40 tagú dalárda is, s a dalárda tagjai is elég sűrűn próbálnak és fellépnek. A fogyasztási és értékesítő szövetkezet se akar lemaradni a község fejlődésétől, hanem min­den szükséges árut idejében be­szerez. Nem is panaszkodik sen­ki a szövetkezetre, van ott min­dig minden, amire feltétlenül szükségük van. (Idős: Kiss Fe­renc) tálVAK DOLGOZÓ NÉPE — szerkesztőség: Bucureşti Plai» Soim­eii nr. I. Telefon 18.20.14. 17.60 40. — Előfizetéseket elfogadnak a helyi felelősök, postakézbesitők és minden postahivatal Előfizetési ár: 3 hóra 3 lej. félévre 6 lej. egész évre 12 lej. Taxele achitate In numerar conform aprobării Direcției Ge* ■erate » Poştelor dată cu numărul 32932 din 1951. Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „L V. Stalin'', STAS — 3442 — K

Next