Falvak Dolgozó Népe, 1960 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1960-01-05 / 1. (657.) szám

1960. január 5-, kedd FALVAK DOLGOZÓ NÉPE Egyre több vaj és más tejtermék kerül a dolgozók asztalára. Konyen Katalin és Severin Ni­­colae, a nagyszebeni Sibiana tejtem­ékgyár dolgozói a friss vajat szedik ki a köpütőből (M. Teodorescu felvétele) A községi néptanácsoknak irányítaniuk kell a téli szakoktatás menetét A balavásári kultúrotthon az ősz folyamán új igazgatót kapott. Szász Zoltán nagy lelkesedéssel, szorgalommal­­látott hozzá teendői elvégzé­séhez, többek között a téli mezőgazdasági szakoktatás megszervezéséhez. Személye­sen foglalkozott a hallgatók toborzásával s a társulások vezetőivel közösen határozták el, hogy az egyes hallgatók, melyik csoportban vesznek részt. A tanfolyamra jelent­kező 48 dolgozó parasztot két csoportra osztották s a terv szerint az első csoport tagjai január 20-án végeznek a szakoktatással, a második csoportbeliek meg március 20 körül. Mindkét csoporttal Ko­­lumbán István, a helyi iskola természetrajz tanára foglal­kozik. Tizenkét előadás kere­tében a szőlőtermesztéssel kapcsolatos legfontosabb tud­nivalókat ismerteti meg. Jó-e az elgondolás ? Alap­jában véve nem, mert két lé­nyeges fogyatékosságot is tar­talmaz. Egyrészt: semmi ér­telme sincs annak, hogy az egyes csoportok tagjai két hónap alatt végezzenek a téli mezőgazdasági szaktanfolya­mokkal, így indokolatlanul nagy erőfeszítéseket kell ten­­niök a tanulásra. Úgy kellett volna megszervezni a heten­ként kétszeri előadásokat, hogy az első csoport tagja­ival Kolumbán István tanár hétfőn foglalkozzon, a má­sodik csoporttal meg szomba­ton. Így a tanuló-dolgozó parasztoknak több idejük len­­ne az ajánlott szakanyagok tanu­lmányozására, elsajátítá­sá­ra. A másik fogyatékosság: a szakoktatás megszervezésekor nem vették figyelembe­ a ta­valyi helyzetet. A múlt télen ugyanis Kolumbán szaktanár vezetésével Szalma László, Szalma József, Dali József és mások — összesen huszon — megismerkedtek már a szőlő­­termesztéssel kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalókkal. Mi­nek kell velük a szakanyagot most megismételtetni? Vajon ha idén is ugyanazt hallják, mint tavaly- érdekelni fogja-e őket az előadó ,,felfrissítő“ magyarázata ? Aligha. Mi lett volna a célszerű megoldás ? Az, ha a tavaly téli szakokta­tási évet sikerrel befejező húsz dolgozó parasztot egy és ugyanazon csoportba sorol­ják és új leckesorozatot je­lölnek ki számukra — akár a szőlészettel kapcsolatban is. Talán nem futotta volna­­ erre Kolumbán tanár erejé­ből? Kérni kellett volna az Erdőszentgyörgy rajoni nép­tanács mezőgazdasági osztá­lyának­­a segítségét. A községi néptanács végre­hajtó bizottsága ismeri-e a téli szakoktatás megszervezé­sének módját ? De mennyire. Szász Zoltán kultúrotthon igazgató naponta elbeszélget Nicula Ioan elnökkel, Fülöp József titkárral és más végre­hajtó bizottsági tagokkal. A községi vezetők azonban meg­elégedtek azzal, hogy az új kultúrotthon igazgató lelke­sedéssel látott hozzá a mun­kához, s máris ért el bizonyos eredményeket a téli mezőgaz­dasági szakoktatás megszer­vezésében. De hogy ügyeseb­ben, átgondoltabban is megszervezhette volna a téli mezőgazdasági szaktanfolya­mokat, arra már kevésbé gon­doltak. Ezért nem foglalkoz­tak végrehajtó bizottsági gyűlésen a kérdéssel. Bizonyos­­ változtatásokat persze még utólagosan is esz­közölhetnek. De ezen kívül a végrehajtó bizottságnak le kell vonnia a tanulságokat a szakoktatás megszervezésé­nek hibáiból s minden olyan problémával, amely a községi néptanács hatáskörébe tarto­zik, idejében és szervezett formában kell foglalkoznia, hogy könnyen felszámolható hibák ne gátolják a néptaná­csok előtt álló feladatok ide­jében való, eredményes meg­oldását. KOLOZSI MÁRTON A Falvak Dolgozó Népe postájából Élénk kulturális élet a Kolozsvár tartományi Tacs községben Aránylag jól berendezett művelődési otthonunkban a következőképpen szerveztük meg kulturális tevékenysé­günket Mindenekelőtt vezetőtaná­csot alakítottunk s munkater­­vünk alapján felosztottuk a tennivalókat. A szervezett munka nyomán művelődési otthonunk csakhamar mozgal­mas kulturális tevékenység színhelyévé vált. A nemrég összetoborzott színjátszó- és tánccsoport hetenként kétszer tart próbát, amelyekből máris megállapíthatjuk, hogy sok kedves meglepetést tartogat­nak nézőközönségünk számá­ra. Ezek azonban csak egy ré­szét képezik kultúrm­unkánk­­nak. A kollektív gazdaság Vörössarok helyiségében u­gyanis minden vasárnap déle után természettudományi elő­­adásokat tartunk, amelyeket általános politikai ismertetők előznek meg. Ugyanitt műkö­­­dik a gazdaság agrármérnö­kének bevonásával az agro-­ technikai tanfolyam is. A kulturális nevelés másik módját az olvasókörök meg­szervezésén és az általános kultúrkör beindítása révén biz­­tosítottuk. Az olvasókörök fe­­lelősei eljárnak a fonókba, a­­hol rövid politikai tájékozta­­tás után a dolgozókat érdek­lő nevelő hatású regényrész­­leteket olvasnak fel, amelye­ket aztán közös megbeszélés követ. Sok érdekes kérdéssel ismerkednek meg a kultúrkör látogatói is. TORŐ JÁNOS levelez® Szülőotthont avattak a Nagybánya tartományi Menyén Nagy öröm érte falunk dol­gozóit a közelmúltban. Nem­­rég felavattuk az új szülő­otthont, amely hat ágával ren­delkezik s bőségesen el van látva orvossággal és a szük­séges orvosi műszerekkel. Vé­kony Anna orvosnő személyé­ben lelkiismeretes, hozzáértő szakembert kaptak betegeink. " A jövőben tehát már nem­ kell 15—16 kilométer távolságra vinni a betegeket, otthon is megkapják a szükséges orvo­si segítséget. DOMBY BÉLA levelező önkéntes munkával fejlesztik községüket nemrég megkezdték a mocsa­ras területek lecsapolását. Mostanáig mintegy 46 ezer köbméter földet mozgattak meg önkéntes munkával a sáncolás során. Ugyancsak önkéntes munkával és önkén­tes hozzájárulással a faluban több utcát (összesen 3 kilo­­méter) villamosítottak, s befe­jezéshez közeledik már a 600 férőhelyes kultúrotthon építése is. A kollektivisták életkorülmé­­­nyei n­apról-napra javulnak. Ezt bizonyítja az is, hogy az elmúlt évben 12 család új há­zat épített, mintegy 300-an kijavították a régit, 90-en pe­­­dig bevezették a villanyt. NAGY TERÉZ levelező A pécskai (Temesvár tarto­mány) dolgozó földművesek — a néptanács végrehajtó bi­zottságának irányításával — Miért késlekedik az egrespataki művelődési otthon felépítése? Románok, magyarok vegye­sen lakják a Zilah rajoni Eg­respatakot. Testvéri egységüket hűen jelképezi a falu élénk műve­lődési élete. Az énekkar pró­báin 40 román és magyar földműves találkozik estén­ként. A román nép és az egy­ütt élő nemzeti kisebbségek haladó hagyományainak meg­­becsülői a tánccsoportok is- Gudea Florica és Mike Jolán tanítónők odaadással foglal­koznak a 24 tagú tánccsoport­tal, sok éjfélbe nyúló estén át tanítják a román és ma­gyar népi táncokat. Ez a testvéri együttműkö­dés érvényesül a művelődési élet bármely formájában. Két színdarabban készülnek a Caragiale fesztiválra, két nyelven agitál a rigmusbri­gád. A legjobb szereplők kö­zött mindig ott találjuk Oni­­cas Gavrilt, Hosszú Aurélt, Szeredai Józsefet, Onicas Onilát és Szeredai Katalint. Crisan Georgina, a művelő­­dési otthon igazgatója, telje­sen végzi munkáját, hogy mi­nél sokoldalúbbá váljék a nevelőmunka. Crisan Augus­tin, az iskola igazgatója, és Ketlerman Éva tanítónő a színjátszó csoportok és a rig­musbrigád rendszeres tanítá­sával szereztek érdemeket. Mărgrădan Vasile mező­gazdasági technikus, Csorba János egészségügyi felelős és Iepure Florian állategészség­ügyi felelős is rendszeresen hozzájárulnak a közművelő­dés fellendítéséhez. Különbö­ző szakmai előadásaik igen fontos részét képezik a neve­­lőmunkának. Mindezek után kissé furcsa hogy ennek a művelődni vá­gyó nagy­községnek még nincs művelődési otthona. Pedig a kultúra iránti ál­dozatkészség sem hiányzik az emberekből. Évek óta a műve­lődési otthon felépítésére gyűjtögették az önkéntesen felajánlott összegeket. Kicsi­­dőnként beszerezték a szüksé­ges anyagokat is. Tégla, cse­rép, fa és minden kellék ott van felhalmozva az iskola ud­varán. A tavasszal akarták megkezdeni az építkezést. És ekkor jött a bökkenő. A tartományi néptanács tanügyi és művelődési osztálya nem hagyta jóvá a tervet, amelyet a Tartományi Tervező Intézet dolgozott ki. Megállt minden. Ha nem felelt meg a terv, va­jon miért nem készítettek má­sikat? Az egrespatakiaknak szük­ségük van a művelődési ott­honra. Ezért fizették jó szív­vel az önkéntes hozzájáru­lást, ezért végeztek sok ön­kéntes munkát. De emellett szól az élénk kulturális tevé­kenység is, amely egyelőre az iskola egyik nagyobb ter­mét veszi igénybe. A művelődési otthon felépí­tése bizonyosan sokkal jobb feltételeket biztosítana a sok­oldalú művelődési munka kibontakozására. BARABÁS SÁNDOR A náznánfalvi (Magyar Autonóm Tartomány) kollektív gazda­ság orvosi rendelője mellett jól ellátott gyógyszertár működik.

Next