Falvak Dolgozó Népe, 1963 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1963-07-10 / 28. (840.) szám

M­INDEN MUNKÁT írta : Nicolae Ionescu mérnök a Mezőgazdasági Főtanács alelnöke nyári időszak az, amelyben a gabonatermés betakarításával és elrak­tározásával egyidejűleg lefektetjük a jövő termés alapját is. A jelen pillanatban tehát sokrétű feladatok állnak előttünk s mindegyikük külön-külön felér egy-egy csatával, amelyben feltétlenül győznünk kell. A végeredmény a munka pontos és színvonalas elvégzésétől, az egész akció eredményes kibontakozásától függ. A munka sikerét számos tényező határozza meg s ezeket jól ismerjük. A mezőgazdasági tanácsok tagjai, az egyes gazdaságok vezetői és szakemberei értékes tapasztala­tokat szereztek ezen a téren s azokat bizonyára sikerrel fogják alkalmazni. A nyári mezei munka eredményes kibontakozásának legfőbb előfeltétele az egész gép- és traktor állomány kifogástalan állapota. Ebből a szempontból ma job­ban állunk az előző éveknél. Az a tény, hogy a javításokat nem kampányszerűen végeztük, hanem az egész évre felosztottuk, lehetőséget adott arra, hogy a legtöbb tartományban idejében befejezzék ezt az akciót. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy minden egyes kombájn el legyen látva a szükséges rostokkal, s hogy idejében megjavítsák a kombájnok és cséplőgépek trierjeit, hogy a kicsépelt gabona minél tisztább legyen. Legalább két mozgó javítóműhely berendezése minden gép- és traktorál­lomás keretében, az egyes munkahelyek ellátása a szükséges anyagokkal és pótalkatrészek­kel, főleg pedig az egész betakarítási kampány szükségletét fedező üzem- és kenő­anyagokkal — mindezek olyan intézkedések, amelyek a nyári mezei munka feltétlen eredményességét biztosítják. A mezőgazdasági felszerelés megszakítás nélküli üzemeltetésének lehetősége azonban nem csupán a gépek állapotától, hanem a gépkezelők — traktorosok és kombájnvezetők — hozzáértésétől is függ. Ezért a mezőgazdasági tanácsoknak, a GTA-k vezetőségeinek és a szocialista mezőgazdasági egységek mérnökeinek különös gondot kell fordítaniuk a gépkezelők és a mezőgazdasági gépeken vagy traktorokon dolgozó traktoros tanulók, kombájnvezetők és kisegítőik, cséplőgép­kezelők, aratógépkezelők stb. — minél alaposabb kiképzésére. Sokan ezek közül más években is dolgoztak és megfelelő tapasztalatokkal rendelkeznek. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy gép- és traktorállomásaink az utóbbi időben több ezer traktort és kombájnt kaptak. Jelentősen megnövekedett tehát a gépkezelők száma, akik közül sokan most első ízben vesznek részt ebben a munkában. Annál nagyobb figyelmet kell fordítanunk kiképzésükre. Különös figyelemmel kell felkészítenünk azokat, akik a szalmapréseken dol­goznak, minthogy ezek a gépek csak újabban szerepelnek a GTA-k állományában. A gépek működésének nem kielégítő ismerete, az esetleges üzemhibák orvoslásával kapcsolatos tájékozatlanság a gépek leállását eredményezheti, ami közvetlen káros hatással van a munkálatok elvégzésére. Megfelelően ki kell képeznünk gépkezelőinket arra is, hogy helyesen be tudják állítani a kombájnt a hüvelyesek kicséplésére. Ezt gyakran elmulasztják s az eredmény rendszerint utólag mutatkozik meg a nagy szemveszteségben. A nyári mezőgazdasági kampány előkészületeihez tartoznak a kollektív gazda­ságok különböző feladatai is : a szalmagyűjtők, zsákok előkészítése, a gabonarak­tárak idejében való fertőtlenítése, az összes szállítóeszközök kijavítása. Mindezeket alapos és átfogó szervezési tervvel kell kiegészíteni, amelynek alapján minden embernek konkrét feladatot kell kijelölni és azt idejében a tudomására kell hozni. Az előző évek gyakorlata bebizonyította, hogy a begyűjtési veszteségek csök­kentése, a tékozlás kiküszöbölése szorosan összefügg a betakarítás időpontjával. Döntő fontosságú tehát, hogy helyesen határozzuk meg az egyes táblák betakarí­tásának pillanatát. Ez a gazdaság agronómus mérnökének a feladata. A gyakorlatban is beigazolt tudományos kutatási eredmények azt bizonyították, hogy a gabona szemvesztesége akkor a legkisebb, ha az aratás abban a 3—5 napban megy végbe, ameddig a viaszérés tart. Ebben az időszakban ajánlatos aratógépet (Folytatás a 2. oldalon.) Világ proletárjai, egy­esült­etek!­­1•. 28. ((844.) SZÁM * Ara 25 báni * MEGJELENIK HETENKÉNT 1963. július 19. szerda A saríngai közlek- J tív gazdaságban nyomban a kalá- I szosok learatása­ után hozzákezd­tek a nyári szán- | táshoz Figyelmes aratást a vetőmagparcellákon A vetőmag értéke szorosan összefügg az aratás időpontjának helyes megválasztásával Ezért különös gonddal kell elvégeznünk a betakarítást. A vetőmagtermesztő parcellákat rendszerint teljes éréskor aratják le, mert az érett nö­vényekben jobban megszilárdulnak az át­öröklődő biológiai tulajdonságok. A teljes érésben való betakarítás műszaki és gazda­sági szempontból is fontos. Minél nagyobb a vetőmag nedvességtartalma, «­» például túl­­korai betakarítás esetében — annál nehezebb és költségesebb a vetőmag tárolása s annál könnyebben elveszti csiraképességét. Az aláb­bi táblázat mutatja, hogy a korai betakarí­tás és a fokozott nedvességtartalom esetében milyen mértékben csökken a vetőmag csira­­l­épessége. Az egyes vetőmagtermesztő parcellák be­takarításának időpontját a növényfaj és faj­ta biológiai tulajdonságai alapján (a beérés egyenletessége, a pergéssel szembeni ellen­állóképesség stb.) figyelembevételével állapít­ják meg. A búzánál az érés a kalász közepén levő szemekkel kezdődik és innen halad a kalász töve és hegye felé. Az árpánál ugyancsak mi­nél rövidebb idő alatt el kell végezni a be­takarítást, mert a beérett kalászok rendkívül könnyen töredeznek. A teljes érés előtt learatott rozs csak na­gyon kis mértékben érik be utólag. Minthogy a rozs könnyen kiszóródik, az aratást teljes érés után a legrövidebb időn belül el kell végezni. A zab meglehetősen egyenletlenül érik be, a beérés a legfelső szemekkel kezdődik és onnan halad lefelé. Általában a kombájnnal való aratásnál fi­gyelembe kell venni azt, hogy a korai beta­(Folytatás a 2. oldalon.) r Gazdag szüretünk lesz az idén r A folyamatos melegágyi zöldséghajtatás szép jövedelmet biztosít r Ha szakszerű a legeltetés r MIND TÖBB BAROMFIT SZÁZHEKTÁRONKÉNT r Fényképezőgéppel a csuhu­rai kollektív gazdaságban r 102 SZÁZALÉK (KORMOS GYULA KARCOLAT­A) r KÜLPOLITIKA (Heti kommentárunk; Porang apó és társai; Időszerű tanulmány; Röviden)

Next