Falvak Dolgozó Népe, 1966 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1966-10-19 / 42. (1011.) szám

Világ proletárjai, egyesüljetekt 42. (IMI) szán. • Ars 35 báni • MEGJELENIK HETENKÉNT • im. Október 10., szerda KÖZLEMÉNY Ez év október 12 és 14 között plenáris ülést tartott a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága. A plenum megvitatta a nyugdíjak emelé­sével és a nyugdíjtörvények javításával kap­­csolatos javaslatokat. A vita során felszólal­tak a következő elvtársak : Ion Mărcuş Tu­dor Ionescu, Ion Cotoţ, Gheorghe Vasilichi, Gheorghe Mihoc, Ion Ioniţă, Augustin Alexa, Constantin Doncea, Simion Ţalgăr, Anton Breitenhofer, Constantin Nistor, Vasile Vaida, Ion Cosma, Ştefan Voicu, Suzana Gâdea és Manea Mănescu. A plénum egyöntetűen elfogadta a nyug­díjak emeléséről, a nyugdíjtörvények javítá­sáról és az alkalmazottak hozzájárulásából való pótnyugdíj létesítéséről szóló határoza­­tot. A plenáris ülés elhatározta, hogy közzé kell tenni a sajtóban és megvitatásra a dol­gozók elé bocsátani az állami társadalombiz­tosítási nyugdíjak és az alkalmazottak hoz­zájárulásából létesített pótnyugdíj folyósítá­sára vonatkozó törvénytervezetet, még mi­előtt azt Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elé terjesztik. A plénum kifejezte azt a meggyőződését, hogy a nyugdíjak emelésére vonatkozó intéz­kedések, valamint a nyugdíjazás új szabályo­­zása Románia Szocialista Köztársaságban — ami jelentős tényezője a dolgozók anyagi ér­­dekeltetése általános rendszerének — a nyug­díjasok és családtagjaik életszínvonalának emelkedéséhez vezet, fontos ösztönző tényező lesz az anyagi és szellemi javak termelésé­ben, biztosítva az alkalmazottak számára azt a lehetőséget, hogy nyugdíjazásukkor meg­felelő jövedelemben részesülnek, a hazánk fejlődéséhez és előrehaladásához való hozzá­járulásuk arányában. A napirend második pontjaként a plénum meghallgatta a Román Kommunista Pártnak és a Románia Szocialista Köztársaság kor­mányának külpolitikai tevékenységére vo­­natkozó tájékoztatást és egyöntetűen jóvá­hagyta ezt a tevékenységet, a párt és az ál­lam külpolitikáját, amely mindenben meg­felel a román nép, a szocializmus és a béke ügye érdekeinek. Pártunk és államunk kül­politikájának alapja a szocialista országok­kal való testvéri barátság és együttműködés sokoldalú fejlesztésére, a szocialista világ­­rendszer, a nemzetközi kommunista és mun­kásmozgalom egységének és összeforrottsá­­gának erősítésére irányuló tevékenység. A plénum nagyra értékelte a párt és a kor­mány tevékenységét a párt- és állami vona­lon lezajlott látogatáscseréket és kontaktu­sokat, amelyeknek célja a gazdasági, politi­kai, kulturális-tudományos együttműködési kapcsolatok fejlesztése az összes országokkal, társadalmi rendszerükre való tekintet nél­kül, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a jogegyenlőség és a köl­csönös előny alapján, valamint az európai és a világbiztonság biztosítására, az imperializ­mus agresszív politikája elleni harc támoga­tására, a béke megmentésére tett erőfeszí­téseket. A plénum újra kifejezte a román nép tel­jes szolidaritását a vietnami népnek a sza­badságért, függetlenségért és hazája újra­egyesítéséért vívott igazságos harcával, a ro­mán népnek azt az elhatározását, hogy to­­vábbra is minden anyagi és erkölcsi-politi­kai támogatást megad az agresszorok elleni teljes győzelemig. A plénum hangsúlyozta pártunknak és államunknak azt az elhatáro­zását, hogy a világ többi békeszerető erőivel együtt fokozza tevékenységét a Vietnami DK — e szabad, független és szuverén állam — elleni amerikai légitámadások végleges és feltétel nélküli megszüntetéséért, az USA vietnami agresszív háborújának megszünte­téséért ; a vietnami nép számára lehetővé kell tenni, hogy egymaga, külföldi beavat­kozás nélkül döntsön hazája sorsáról. A plénum elhatározta Vasile Vilcu elv­társ megválasztását az RKP KB Végrehaj­tó Bizottságának tagjává és azt, hogy Faze­­kas Lajos elvtárs a Központi Bizottság pót­tagjainak sorából a Központi Bizottság tag­jainak sorába lép. A plenáris ülés munkájának befejeztével beszédet mondott Nicolae Ceauşescu elvtárs, az RKP KB főtitkára. OKTÓBER BEREKÉST SEPSI RAJOMBAN A természet jeleiből ol­vasni tudók hosszú őszt jósolnak­ A nap olyan me­legen tűz a Sepsi rajoni mezőkre, mintha feledtet­,­ni akarná, hogy október közepét mutatja a naptár. Árk azok, akik gonddal, szakértelemmel megmun­kálták a földeket, nem hagyják „elámítani“ ma­gukat, igyekeznek a burgo­nyát mielőbb kiszedni, a répát kiforgatni a földből és elvetni a jövő évi ke­­nyérnekvalót. Mert legyen akármilyen hosszú is az ősz, ahhoz a temérdek ten­nivalóhoz, amit most el kell végezni, csak akkor elég, ha minden percét munkára fordítják az idő­nek. Gépek ezrei, MTSZ tagok tízezrei dolgoznak a határban, fogatok, teher­autók karavánja­­ viszi ra­kományát az átvevő he­lyekre. Sepsi rajon élenjár az őszi kampányban. Brassó tartomány többi rajonja jónéhány százalékkal mö­götte van a feladatok tel­jesítésében. Mielőtt határ­­nézőbe elindultunk volna, belepillantottunk a rajoni mezőgazdasági tanács 14-i kimutatásába. Az első ked­vező adat a burgonyáról szól : 4483 hektárról ki­szedték a burgonyát, hát­ra van 1456 hektár termé­sének betakarítása. A je­lenlegi ütemet sikerült va­lamelyest is fokozni, határ­időre végezhetnek ezzel a terménnyel. A botfalusi, höltövényi, hermányi és vargyasi MTSZ-ek elsőnek jelentették a burgonyasze­dés befejezését- Baróton, Kökösön, Földváron, Hid­­végen, Arapatakon, Mikó­­újfaluban az utolsó hektá­roknál tartanak. Erőtelje­sen indult s jó ütemben halad a cukorrépa betaka­rítása. Sarjúkaszálást 6200 hektáron terveztek a ra­­jonban. Lekaszáltak 6952 hektárt, ami azt jelenti, hogy többet tettek a téli takarmányozás biztosítá­sáért, mint az előző őszö­kön. Az MTSZ-ek rajoni szövetségének alelnöke. Szabó István — akivel ezekben a napokban csak véletlenül lehet találkozni valahol, valamelyik falu határában — azt mondot­ta, hogy a betakarítás elő­meneteléért a jó szervezést kell dicsérni. Az illyefalvi MTSZ elnö­két, Kertész Gyulát és Fe­­rencz Gergely agrármér­nököt csak hosszú keresgé­lés után találták meg a si­­teházi dűlőben. Mozgékony ember mindkettő. Kerék­párral, szekérrel, motorral járják a három falu ha­tárára kiterjedő gazdasá­got. Egy cukorrépa tábla végében tanakodtak, s kö­rülöttük legalább 25 ember várta az eredményt. Az történt ugyanis, hogy a traktor nem mert neki­indulni a répa táblának­ Az augusztusi esőktől nagyra nőtt gyom eltakarta a sá­vosan vetett répasorokat. Emiatt nem tudták a feszí­tőgép késeit beállítani. Vaktában nem dolgozha­tott a traktoros, mert csak kárt tett volna a répában. Az elszök és az agrármér­nök azonnal kiszaladt a helyszínre. Előbb azonban hívták Szakács Zoltánt is, a GTA karbantartó műhe­lyének felelősét. Közös erővel megtalálták a meg­oldást. A silótöltő géppel „leborotválták“ a gyomot (jó lesz takarmánynak be­­silózva), s így tisztán lát­hatóvá váltak a répasoro­k. Be lehetett állítani a ké­seket. Az 1. számú brigád tagjai szaporán hozzáfog­tak a szedéshez­— Nagyon fontos ilyen­kor, a munka dandárja idején, a zavartalan mun­kamenet biztosítása — mondotta az elnök. — Ha most nem sikerült volna a gépet azonnal beállítani, az emberek elszéledtek volna, ami nem válnék a munkafegyelem javára. Nem csak arról kell gon­doskodni, hogy mindenki előre tudja a teendőit, de törődni kell azzal is, hogy zavartalanul dolgozhassák a tagság. SIPOS BELLA (Folyta­tása a 2. oldalon) A minőségi munka a gépkezelőkön múlik Az őszi kultúrák bevetése a gépkezelők tevékenységének jelen­tős hányadát képezik. Az idei ősszel bevetendő majdnem 3,5 millió hektárnyi területnek több mint 94 százalékát gépi eszközökkel végzik. Mezőgazdaságunk ma több mint 81 000 traktor, 36 000 eke, 23 000 kultivátor és szinte 66 000 gépi vetőgép felett rendelkezik. A gépkezelők jól rátermett emb­erek. Többségük tagjai is azon egységnek, amelyekben dolgoz­nak. Az állam megjutalmazza a termés fokozásáért harcoló gépkezelőket. A jó minőségű mun­káért, valamint a terv teljesítéséért prémiumban részesíti őket. A vetés minősége elsősorban attól függ, hogyan szervezik meg munkájukat a gépkezelők, hogyan állítják be gépeiket a külön­böző munkákra, milyen a gépi eszközök technikai állapota. Az állami gazdaságok, a gépállomások, a kísérleti telepek és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek vezetősége éppen ezért beha­tóan gondoskodjék arról, hogy a gépkezelőknek kitűnő munkafel­tételeket biztosítson a mezőn. Lássák el őket idejében vetőmaggal, s ehhez kötelezően csatolják a piros cédulás látleleteket, biztosít­sák a fűtő- és üzemanyagokat, sőt a motorokhoz szükséges vizet is A munkát két váltásban, vagy hosszabbított váltásokban szer­vezzék meg, a műszaki segítséget pedig — állandó jelleggel —­ a mozgóműhelyek nyújtsák. Különös figyelmet szenteljenek a gép­kezelők jó életkörülményeinek a biztosítására a mezőn, őrködje­nek a munkavédelem normáinak szigorú betartása felett A gépállomások brigádfelelőseinek, valamint az állami gazda­ságok karbantartó gépészeinek nagy szerepük van a gépek beál­lításában. A vízszintesség biztosítása, a vetőgépek összes öntőszá­lainak működése, valamint a traktorok legmegfelelőbb sebessége a munkák során mindmegannyi feladat számukra. A vetés minő­sége elsősorban a hektáronkénti legmegfelelőbb növénysűrőség­ben, a helyesen, kihagyások nélküli egységes táblákban rejlik. A mezőgazdasági egységek szakemberei, vezetői legyenek nagyon figyelmesek az elvégzett munkák átvételénél, legyenek igényesek a „kitűnő munka" jelző odaítélésénél. Ez az igényesség ösztönző­leg hat a gépkezelőkre és hozzájárul a termés növekedéséhez.

Next