Falvak Dolgozó Népe, 1967 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1967-08-02 / 31. (1052.) szám
31. (1052.) szám • MEGJELENIK HETENKÉNT • Ara 25 bani • 1967. augusztus 2., szerda Máramaros, a Maros-Magyar Autonóm és Brassó tartományban kitormás ütemet kíván aratás A három tartományból számos olyan mezőgazdasági egységet említhetnénk meg, ahol jó ütemben halad a kenyérgabona betakarítása és szép eredményeket értek el. Sajnos, ezekben a tartományokban azonban nem ezek, hanem a jóval nagyobb számú gyengébben dolgozó egységek határozzák meg az eredményeket, ahol viszont az aratás rendkívül lagymatagon folyik. Nem egy egységben a nemtörődömség és a felelőtlenség egészen hihetetlennek tűnő helyzetekhez vezetett. A ludasi GTA például 3 defektes mozgóműhellyel kezdett a kampányhoz. Medgyes rajonban, a 12 000 hektár búzával bevetett területről egy munkahét alatt alig 482 hektáron végezték el az aratást. A kismajtényi MTSZ-ben (Nagykároly rajon) Ion Mudura traktorista egyik nap kombájnjával 151 kg, a másikon 140 kg búzát, vágott le és csépelt ki, mivel gépe csak percekig dolgozott, viszont órák hosszat állt. Mindegyik tartományból csupán egy-egy példát hoztunk fel. Bár nehezen hihető, hogy esetleg még találni a ludasihoz hasonló GTA-t, ahol azok a felszerelések sem működnek, amelyek a többi gép jó működését hivatottak biztosítani — meg kell mondanunk, hogy a felhozott példák távolról sem olyan egyediek, és kirívóak, hogy ne találnánk párjukat az illető tartományokban. A Maros-szépgyár Autonóm tartományban például szinte mindenütt megengedhetetlen késlekedéssel láttak az aratáshoz. Mindhárom tartomány számos egységében megvárták amíg peregni kezdett a szem, s csak akkor szánták rá magukat, hogy meginduljanak a kombájnokkal. A kaszák és sarlók igénybevételét még jobban halogatták. Miután beindult az aratás — kevés egység kivételével — ez rendkívül lassú ütemben haladt. Sok helyen a kaszások késedelmeskedve nyitottak utat a kombájnoknak. Mezőszengyelen emiatt például hat kombájn állt. Mezőkemény- telkén viszont Gelu Pa- í ves mérnök tudtával, a gé- pék egyszerűen letapodták a gabonát és úgy álltak be a táblába. A mérnök számára ez kényelmesebb megoldásnak tűnt, mint kaszásokkal utat nyittatni a gépek számára. Az okozott károkért nem tudni, hogy néz majd a szövetkezeti tagok szeme közé a közgyűlésen. A sármási GTA összes kombájnjai 2—3 napot vesztettek amiatt, hogy a búzatáblák szélén fedezték fel és javítottak ki számos hibát. A nyárádszeredai GTÁ I kombájnjai viszont kereken , négy napig álldogáltak hason-ló okokból az ákosfalvi határban. Hasonló példákat hozhat- nánk fel Brassó és Máramaros tartományból is. A legtöbb kiesést és késedelmeskedést azonban a géphibák okozzák. A múlt hét A. SOARE (Folytatása a 4. oldalon) A Medgyes rajoni „Atel“ mezőgazdasági termelőszövetkezet végeláthatatlan búzatábláin működésben az aratókombájn t Végeztek az aratással BUKAREST TARTOMÁNYBAN 505 000 hektárnyi területen a múlt hét folyamán végeztek a szalmásgabona betakarításával. A jó munkaszervezésnek köszönhetően az aratással és csépléssel rövid idő alatt készültek el. A munkálatokban Feteşti, Călăraşi és Slobozia rajon járt az élen és valósította meg a legnagyobb hektárhozamot a tartományban. A tartomány mezőgazdasági egységeiben jelenleg teljes lendülettel folyik a nyári szántás és a másodvetés. Az elmúlt hét közepéig több mint 100 000 hektáron készültek el a nyári szántással és több mint 35 000 hektár tarlóba került takarmánynövények vetőmagva. DOBRUDZSA TARTOMÁNYBAN az állami gazdaságok és MTSZ-ek szintén befejezték a gabona betakarítását. Az összesen 308 000 hektáron termesztett búza jól fizetett. Az aratással és csépléssel elsőnek Tulcea, Hîrşova és Negru Vodă rajon végzett. Jelenleg javában folyik a tarlók felszabadítása a szalmától, a nyári szántás, valamint a búzának az átvevő központokhoz való szállítása. GALAC ÉS IAŞI tartományokban szintén befejezték a szalmásgabona aratását, Ploieşti tartományban pedig a befejezéshez közeledik. Vasárnapig, országszerte 2 640 000 hektárról takarították be az árpát és a búzát, azaz az ezekkel a növényekkel bevetett területek 89 százalékáról. Az állami gazdaságokban az aratással 96°/o-ban végeztek vasárnapig. egyöntetűen támogatja pártunk és államunk külpolitikáját A Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatai — amelyen a párt és a kormány külpolitikáját vitatták meg —, országszerte hatalmas visszhangra leltek. Kommunisták és egyszerű emberek olvassák és tanulmányozzák figyelemmel Nicolae Ceauşescu elvtársnak az ülésszakon elhangzott előadói beszédét pártunk és kormányunk külpolitikájára vonatkozóan, valamint a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának többi anyagát. Valamenynyien érezzük és tudjuk, hogy ezek a dokumentumok saját haladás- és békeóhajainkat fejezik ki. Csatlakozva az ülésszakon résztvevő képviselők és meghívottak érzelmeihez, dolgozók százai küldenek nyilatkozatokat és leveleket az újságok és folyóiratok szerkesztőségeibe, amelyekben meleg szavakban fejezik ki teljes egyetértésüket és támogatásukat pártunk és kormányunk külpolitikája iránt, a Nagy Nemzetgyűlés munkálatai során kinyilvánított eszmék és elvek iránt, mintegy megerősítve ezáltal a Nagy Nemzetgyűlés szavazatát. Az ország szüntelen fejődésének záloga CONSTANTIN TÜDOSE, a Branişte községi (Olténia) „30 Decembrie“ MTSZ brigádosa Szeretjük pártunkat és azért követjük teljes odaadással, mert egész politikája — az is, amelyet „itthon“ folytat, s az is, amelyet a határokon túl valósít meg — alapvető létérdekeinkben gyökereznek. Mezőgazdasági termelőszövetkezetünknek jelképes elnevezése van : „30 Decembrie“ — az a dátum, amikor hazánk köztársasággá vált. Azóta egyesítettük földjeinket, s Branişte-ben nagy és gazdag szövetkezetet létesítettünk. Esztendőről-esztendőre gyarapodtunk és gazdagodtunk, házainkban növekedett a jólét. A szövetkezeti tagok egyesített erőfeszítése ebben az évben is gazdag termést biztosított. Erről bárki meggyőződhet, ha idelátogat. Nagyon jól tudjuk, hogy a párt és a kormány külpolitikája az egész ország szüntelen fejlődéséhez szükséges minél jobb körülmények biztosítását célozza. Éppen ezért szövetkezetünk valamennyi férfiával, asszonyával és ifjújával együtt szívvel-lélekkel támogatjuk a párt és kormány külpolitikáját, amelyet a Nagy Nemzetgyűlés legutóbbi ülésszakán Nicolae Ceauşescu elvtárs oly világosan kifejtett. Ez a politika hazánk minden lakója vágyainak és érdekeinek ad hangot. Meggyőződésem, hogy Olténia tartomány majd egy millió földművese hasonlóképpen gondolkodik, teljes mértékben támogatja az ország külpolitikáját. A párt és a kormány békére és együttműködésre irányuló politikáját úgy támogathatjuk a legjobban, ha fáradhatatlanul dolgozunk, hogy szövetkezetünk földjei gazdagon gyümölcsöző kertekké változzanak. A béke, a haladás és szocializmus nagy eszméinek hirdetője HOSSU MAGDA történelem-tanárnő Marosvásárhely Egy ország külpolitikája mindig tükörképe azoknak a kapcsolatoknak, amelyek más országokhoz, más népekhez fűzik. A legnagyobb érdeklődéssel kísértem tehát a Nagy Nemzetgyűlés ülésszakának munkálatait, amely megvitatta a Román Kommunista Párt és a kormány külpolitikáját. Örömmel tölt el a tudat, hogy Románia Szocialista Köztársaság külpolitikája tükrözi népünk békés törekvéseit, a nemzetközi együttműködés, a haladás és prosperitás, a népek közötti megértés, a szabadság és szocialista építés ügye iránti tántoríthatatlan odaadást. Nicolae Ceauşescu elvtárs beszédében vázolta a Román Kommunista Párt és országunk kormányának mélységes felelősségérzetről és következetességről, bölcs előrelátásról tanúskodó külpolitikai tevékenységét, egyben meghatározta e tevékenység irányát. Korunk nemzetközi kérdéseinek alapos marxista-leninista elemzése, a beszámoló elméleti és gyakorlati értéke mindenki számára az ismeretek újabb forrását jelentik. Fel(Folytatása a 3. oldalon) A FALUSI KÖZÉLELMEZÉSI EGYSÉGEK TEVÉKENYSÉGÉNEK JAVÍTÁSA • Nagyobb hatáskörrel felruházott üzletmegbízottak • A közélelmezési egységek típusainak növelése • Új, helyi jellegű kerthelyiségek • Bővül a cukrászkészítmények választéka • Megkönnyítik a falusi egységek ellátását A fogyasztási szövetkezetekre hárul az a feladat, hogy az ország lakossága nagy részének ellátásáról gondoskodjanak. Az utóbbi években jelentős mértékben megnövekedett a falusi közellátási egységek száma, valamint a szakemberek száma is. Ugyanakkor a falusi lakosság jövedelmének gyarapodása arányában — megnövekedett a gazdagabb választékú és jobb minőségű áruk iránti szükséglet. A falusi közélelmezési egységek tevékenységében éppen ezért sürgető tennivalóként merül fel az egységtípusok és az általuk forgalomba hozott készítmények diverzifikálása. A napokban felkerestük DUMITRU DUMITRESCU elvtársat, a Centroccll Közélelmezési Igazgatóságának igazgatóját, hogy ismertesse olvasóinkkal az ilyen vonatkozású intézkedéseket. — Mindenek előtt azt szeretnénk tudni mennyire és hogyan fejlődött a falusi közélelmezési egységek hálózata? — A lakosság fokozódó igényeinek megfelelően évről évre növekedett falusi közélelmezési egységeink száma, s szüntelenül gyarapszik továbbra is. Jelenleg 1200 egységgel több létezik, mint 1959- ben. A vendéglők, falatozók és bodegák mellett nagyszámú cukrászdát nyitottunk meg, amelyek a tésztakészítmények, fagylaltok és hűsítők egyre nagyobb választékát kínálják. Számos falusi jellegű, hagyományos és sajátos helyi ételkülönlegességet felszolgáló nyári kerthelyiséget nyitottunk falun. Ezek közül megemlíteném a Suceava tartományi Vama és Solca, a Brassó tartományi Szecsele és Vidombák, a Ploieşti tartományi Breaza és Româneşti, a Maros-Magyar Autonóm tartománybeli Ludas, Radnót, Gyu- MIRON VHICU (Folytatása a 3. oldalon)