Falvak Dolgozó Népe, 1970 (26. évfolyam, 1-51. szám)

1970-03-11 / 10. (1187.) szám

A legfontosabb ápolási mun­kák a következők : a szellőz­tetés, árnyékolás, öntözés, porhanyítás, gyomlálás, ritkí­tás, kiegészítő trágyázás és végül a gombabetegségek és állati kártevők leküzdése. A szellőztetés egyike a leg­kényesebb ápolási munkák­nak, különösen a hőigényes zöldségféléknél (paradicsom, paprika, tojásgyümölcs) rend­kívül fontos, hogy csak olyan­kor szellőztessünk ha a belső és külső hőmérséklet között nincs nagy különbség. A nap­ii­ka annyira kényes, hogy plusz 5—k­ C° hőmérséklet alatti szellőztetés esetén köny­­nyen megsárgul, különösen, ha a szél is fúj. Az ilyen „megfázott“ palánta nagyon nehezen jön helyre. Ezért a hőigényes zöldségféléket csak akkor szellőztessük, ha a kül­ső hőmérséklet legalább plusz 8—10 C°. Míg a hőigényes zöldségféléknél a megfázástól kell tartani, addig a káposzta­féléknél igen gyakran találko­zunk a palánták „felnyurgu­­lásával“, ennek oka a helyte­len szellőztetés. Ezek a növé­nyek ug­yanis csak úgy adnak erőteljes, zömök, edzett palán­tát, ha a melegágyat viszony­lagosan hűvösen tartjuk, már­ciusban sokat szellőztetünk, meleg napokon az ablakot teljesen eltávolítjuk. Az árnyékolással az erős napsütéstől óvjuk a palántá­kat. Erre a műveletre rend­szerint közvetlen tüzdelés után van szükség, de néha,, erős napsütéskor, a déli órák­ban, nem árt a paprikát rö­vid ideig árnyékolni, még ab­ban az esetben is, ha nem a tüzdelés utáni időszakról van szó. Sohasem szabad az abla­kot teljesen leárnyékolni, szal­mával, gyékénytakaróval vagy meszeléssel, mert az árnyéko­lás utáni erős fény könnyen kárt tehet a palántákban. Ezt a műveletet az erre a célra készült árnyékolóval kell vé­gezni. A szellőztetésen kívül az öntözés az egyik legkénye­sebb ápolási munkája a me­legágynak. Arra a kérdésre, hogy hetenként vagy napon­ként hányszor öntözzünk, na­gyon nehéz válaszolni. Álta­lános szabályként fogadjuk el, hogy inkább ritkábban, de alaposan öntözzünk, hideg, nedves időbér, ritkábban, me­leg napsütésben gyakrabban. A melegágyak öntözésénél vi­gyázzunk arra, hogy a víz keménysége és hőmérséklete megfelelő legyen, vagyis a víz lágy legyen, (lágy vízióén könnyebben oldódnak a talaj­ban levő ásványi sók) és hő­mérséklete közelítse meg a melegágy hőmérsékletét. Hi­degvizes öntözésre különösen a paprika nagyon érzékeny. A melegágy öntözésére az el­ső időszakban legalább 30—25 C-­os vizet használjunk. Az ápolási munkák közé tartozik a porirányítás is, mert a gyakori öntözés a me­legágy földjét összetör­i­ti, vagy éppen meg is kérgesíti. HÁZTÁJI KERT HÁZI KERT A melegágy ápolási munkái Gyümölcssövény a kiskertben (II.) Előző cikkünkben arról volt szó, hogy a klasszikus sövény­nél rövid (klasszikus) termőre való metszést kell alkalmazni, mert csak így tehetünk eleget a kettős célnak (esztétika és gazdaságosság). Az almás ter­mésünknél alkalmazott rövid metszések közül hazánkban leginkább a Gaucher és a Lorette-metszés volt elterjed­ve. Kis módosítással a klasz­­szikus gyümölcssövényeknél ma is ezt alkalmazzák. Ismé­telten hangsúlyozzuk, hogy a körtével jobban teh­et boldo­gulni, mint az almával. Más­szóval a körte sokkal jobban bírja a rövid metszést iránt az alma, jóllehet a körténél is vannak fajták, amelyeknél a rövid metszés nem célravezető (Pisztrángkörte, Hubertmus­­ko­tály stb­.) • A­­ klasszikus metszések kö­zül kettőt fogunk röviden is­mertetni éspedig a Gaucher (olv. Gosé) és a Lorette (olv. Lorét) metszést. Mindkettőnél beszélünk téli (száraz) és nyári (zöld) met­szésről. A téli metszés ideje a tél vége, vagy a kora tavasz, míg a nyári metszést több részletben a vegetációs idő­szakban kell elvégezni. Függetlenül a korona alak­tól a Gaucher metszésnél a vázágakat a megelőző évi nö­vekedés figyelembe vételével vágjuk vissza, cél az, hogy a visszavágott részen az összes rügyek kihajtsanak. Közepes növekedés esetén ez azt je­lenti, hogy a vázágnak az egy éves részét 1/3-ára vagy felé­re vágjuk vissza A rövid 5—15 cm-es termő­részeket, dárdákat, termő­­nyársakat, gyorüstermő-n­yár­sokat érintetlenül hagyjuk. A 8—10 mm. átmérő­jű 30—40 cm hosszú vesszőket 3—6 rügyre, az ennél gyengébbeket 3—4 rügyre metsszük vissza. Az egy cm-nél vastagabb és 50 cm-nél r­osszabb vesszőket tó­ból távolitjuk el. Az idősebb termőrészeknél arra törekszünk, hogy azokon a rövid képleteken kívül (dár­da, termőnyárs, termőkálács) csak egy vessző maradjon. El­lenkező esetben» a termőrészek nagyon elsűrűsödnek, ami nagymértékben befolyásolja a termés minőséget Nyáron elsőrendű munka a hajtásválogatás ; ezt akkor kezdjük el, amikor a hajtások­ 5—10 cm. hosszúak. Ilyenkor eltávolítjuk az ikerhajtások egyikét, az oldalhajtások kö­zül a függőlegesen állókat tő­ből metsszük ki, a többi haj­tást egymástól 10—15 cm. tá­volságra hagyjuk meg. A második zöldmunka a hajtások visszacsípése, ezt a munkát „pincirozás'‘-nak is szokás nevezni és akkor vé­gezzük, amikor a­ hajtások 15—20 cm-esek. Az elsőrendű hajtásokat 5—8 levélre csíp­jük vissza. A másodrendű haj­tásokat, amelyek az elsőrendű 1 hajtások hónaljában jelennek meg, 2—3 levélre később újra visszacsípjük. Mivel a hajtások nem növe­kednek egyenletesen, a nyári metszést tulajdonképpen fo­lyamatosan kell végezni, ami rendkívül megnehezíti a mun­kát. Ez a hibája a klasszikus metszésnek, ezért ajánljuk csak az olyan gyümölcster­mesztőnek, aki ráér pepecsel­ni. A zöldmetszésnek a célja a rügyek differenciálódásának elősegítése, de néha (különö­sen esős nyarakon) éppen el­lenkező hatást vált ki, a fák buján növekednek és a termő­­rügyek kialakulása elmarad. A Lorette metszés esetében a term­őrészeket télen érintet­lenül hagyjuk. A vezérvesz­­szők visszakurtítására is csak a nedvkeringés megindulása után kerül sor. Azzal a céllal, hogy a friss hajtások gyengén növekedjenek. A Lorette metszés egyszerű, majdnem mechanikusnak mondható metszés. A termő­re való metszésre a tenyész­­idő alatt kerül sor, júniustól szeptemb­erig 3—4 ízt­en. Jú­nius végén vagy még inkább július első harmadában min­den olyan hajtást, amely leg­alább 30-40 cm hosszú és ceru­za vastagságú, az ún. levélrózsa felett rövid hajtáscsonkra vágjuk vissza. Augusztusban újra átvizsgáljuk a fát és a 30—40 cm-es hajtásokat u­­gyancsak levélrózsára vágjuk vissza. Az utolsó metszésre szeptember­­elején kerül sor, amikor minden olyan hajtást, amely meghaladja a 15 cm­­es hosszúságot levélrózsára vágunk vissza. Ha ilyenkor túl erős, visszavágatlan haj­tás maradt a fán, tőből eltá­volítjuk. Ugyancsak ebben az időszakban kerül sor az idő­sebb fákon a termőrészek rit­kítására és esetleg ifjítására Amint látjuk, a Lorette met­szés rendkívül munkaigényes, de sok örömöt okozh­at a ve­le foglalkozónak Hároméves vízszintes füzér Csütörtök 17.30 Magyar nyelvű a­­dás. Filmriport a kolozs­vári porcelángyárból • A bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Ház tánccsoportjának műso­rából • Kezdődik a sporthorgászati idény 18.05 Filmsorozat. Twist Oliver. Charles Dickens azonos című regényé­nek filmváltozata. 13 részben 19. ## Esti híradó 13.3« Premier pia« : Ni­­chita Stanescu költő 20. ## Reflektor 20.15 Tudomány és ter­melés 20.45 Színházi est 21.45 A jövő hét műso­rából Péntek 17.00 Tévé­iskola 18.00 A gyermekek vilá­gából 18.30 Rajzfilmek 18.50 Népi zene tévé né­zők kérésére. fenekei Jelen* Ma­carie 19.00 Pesti híradó 19.2# Reflektor 19.3# Kérdezzünk — tu­­dományos adás 20.45 Nürnbergi per (II.) 22.05 Zene 22.15 Éjszakai híradó 22.30 Nemzetközi szemle Szombat 17.00 Német nyelvű a­­dás 18.05 Jóestét lányok, jó­­estét fiúk 19.00 Pesti híradó 19.20 Rajzfilmek 19.30 Tévé-riport 19.45 Tévé-enciklopédia 20.40 Tévé-előzetes 20.45 Filmsorozat — Bosszúállók 21.35 A Mondial együttes műsora 22.10 fejszakai híradó 22.20 Részletek az idei San Remo-i könnyűze­ne fesztivál döntőjéről 22.4# Tévé-sport. Vasárnap 8.45 Gyermekek és isko­lások vasárnapi mati­néja 10.15 Faluműsor 11.3# Szimfonikus zene 12.35 MAGYAR NYEL­VŰ ADÁS • Filmri­port a dévai hőerőmű­ről • A temesvári O­­pera táncosainak mű­sora • Szilágyi Domo­kos új könyvekről • A Csíkszereda­ művelődé­si ház könnyűzene e­­gyüttese játszik 17.25 A sötét folyó­k folytatásos film utolsó része 18.00 Közvetítés a bécsi fedettpályás atlétikai EB-ről 1­9.00 Esti híradó 19.20 Filmújdonságok 19.40 Filmriport a szicí­liai nemzetközi folk­­lórfesztiválról 20.80 Háromcsillagos film 22.00 fejszakai híradó 22.10 Stockholmi közvetí­tés a jégkorong VB­A- csoportjának küzdel­meiről Hétfő 19.9# Ifjúsági adás 19.9# Esti híradó 19.35 Filmriport 19.59 Reflektor 29.95 Háború és béke — második rész 21.29 Névtelen csillag — vetélkedő Kedd 18.99 Gyermekműsor 19.09 Esti híradó 19.29 A volán mellett 19.35 Az ismeretlen atom — tudományos adás 29.90 Reflektor 29.25 A vádlott — játék­film 22.18 Éjszakai híradó . Szerda 18.99 Iskolások műsora 19.09 Esti híradó 29.29 Tévé filmtéka — Stan és Bran 22.99 Jégkorong VB 22.45 Éjszakai híradó FALVAK DOLGOZÓ NÉPE 11 " ............... ■ ■■ Ezt a műveletet az erre a cél­ra készített kis fakéssel lehet a legkönnyebben elvégezni. Porhanyítás alkalmával vi­gyázni kell a földkeverék ned­­vességi állapotára is. Legjobb ezt a műveletet olyankor el­végezni, amikor a földkeve­rék félszáraz. A porhanyítás előtt kerül sor a gyomlálásra abban az esetben, ha siettünk a vetés­sel és nem vártuk meg, hogy a gyorsan eskrázó gyommag­vak kikeljenek. A palánta nevelésnél alkal­mazhatjuk a kiegészítő trá­gyázást is, melynek legtökéle­a gombabetegségek és ál­lati kártevők elleni küzde­lem, elsősorban az előzetes védekezésből, vagyis vetőmag csávázásból és a melegágy kellékeinek fertőtlenítéséből áll. A lótetű ellen összesze­déssel, csapdával és csalétek­kel védekezünk. A különböző gombabetegségek ellen (első­sorban a paradicsom levél be­tegségei) 0,5 százalékos kor­tesebb formája a tápoldatos öntözés. Először tiszta vízzel megöntözzük a melegágyat, majd tápoldattal és végül is­mét tiszta vízzel öntözünk, hogy így a tápoldatot lemos­suk a levelekről. Ez az utolsó öntözés azért fontos, mert másképpen a levelek kön­­­­nyen égési sebeket szenved­hetnek. Tápoldatot készíthe­tünk szerves és szervetlen trágyából. A friss marhatrá­gya tízszeres hígításban, a baromfitrágya 12—15-szörös hígításban és a különböző műtrágyák az alábbi táblázat szerint használhatók fel i­­­déz­ lével permetezünk. A szártövi rothadás ellen a leg­jobb védekezés a melegágy gondos ápolása, különösen az öntözés és a szellőztetés sza­bályainak pontos betartása. A melegágyat éppen olyan gon­­­dos ápolásban kell részesíte­ni mint egy csecsemőt. V. I. A palánták tápoklatos öntözése a melegágyban A tűzdel«» után 10—12 napra, a második 0—7 nap múlva majd 8—7 na­ponként 10 liter vízben fel­oldott műtrágya grammban A termesz­­tett faj amnion­­*•1 ét­rom szuper­foszfát !«•/. kálisó 40V* A trágyázás időpontja Korai káposztafélék f f 1. és H. topóidat««» öntözés •*»2#« 12—15 napra a kikeléstől utána 3-4 na­ponként 111. IV. és V. tápol­­«latos öntözés4a 4«1« 3-4 naponként Palántázás előtt 5—1­ nappal vaht utolsó tápoldatos öntözés2# 4#m Paradicsom, paprika és tojásgyömölcs I. és 11. tápoldatos öntözésS *4n IV. IV. V. tápoldatos öntözés1«m 24 Az utolsó tápoldatos öntözés a palántázás előtt 5—8 nappal 1« 4«] Hazánkban az elmúlt hé­ten változékony, enyhe, tava­­szias volt az időjárás. A sík­vidéki megyékben plusz 8—12 fokig is felszökött a hőmérő higanyszála. Az o­rszág terü­letén a legalacsonyabb hő­mérsékletet — mínusz 18 fo­kot — Gyergyóalfaluban és Csíkszeredában mérték. A talaj hőmérséklete a me­zőgazdasági zónákban 2—18 cm mélységben plusz 1 és mí­nusz 2 fok között ingadozott. Moldvában és az erdélyi me­dencében ennél alacsonyabb : mínusz 2—5 fok volt. Az elkövetkező napokra ál­talában nedves idő várható. Az égbolt­­jobbára borult lesz. Az ország csaknem vala­mennyi megyéjében esni fog az eső. A hegyekben eső, ha­­vas eső, elvétve havazás. Mér­sékelt, helyenként erősödő szél. A legalacsonyabb hő­mérsékleti érték mínusz 4 és plusz 6 fok, a legmagasabb pedig plusz 2 és 12 fok között váltakozik. PRONOSPORT Tippünk a március 15-i 11-es számú versenyre Bük. Dinamo—K­vázi „U“ 1 Iaşi-1 ..Poli“—Farul1 PTA—SteauaX CFR—Jiul1 FC Argeş—ASA1 Petrol­ul —Rapid2 Bari—FlorentinaX Inter—Lanerossi1 Juventus—Cagliari1 I­azio—Palermo a Napoli—Milani Sampdoria—Roma1 Verona—Torino1

Next