Falvak Dolgozó Népe, 1983 (39. évfolyam, 1-52. szám)

1983-02-19 / 8. (1841.) szám

Február 20-tól 26-ig VASÁRNAP 8.00 Konzultáció érettségizőknek; 8.30 Mindenkit érdekel; 9.00 A haza védel­mében — katonai adás; 9.30 A zene örömei; 10.00 Faluműsor: Valóra vált­juk az Országos Pártkonferencia hatá­rozatait ■ Közeledik a tavaszi kam­pány ■ Napirenden a kertészetben ■ Néptanácsok életéből ■ Szocialista me­zőgazdaságunk élenjáró egységei ■ Folklórműsor; 11.45 Gyermekek világa; 13.00 Vasárnapi album: Déli hangver­seny ■ Könnyűzene ■ Vidám jelene­tek ■ Bordalok ■ Rajzfilmek ■ Lab­darúgás: Craiovai U . C. S. Tîrgovişte ■ A Vasutasok napjára ■ Népdalok ■ Humor ■ Aurelian Andreescu énekel ■ Nemzetközi varieté; 18.40 Gyermek­műsor; 19.00 Híradó; 19.20 Barangolás az országban; 19.40 Megéneklünk, Ro­mánia; 20.20 A tévé filmmúzeuma: Hó­fehérke és a hét bohóc - játékfilm; 22.00 Opera-, operett- és balettest; 22.25 Eseménykrónika. HÉTFŐ 15.05 Magyar nyelvű adás: Heti ese­ményösszefoglaló ■ Valóra váltjuk az Országos Pártkonferencia határozatait ■ Riport a săcelei téesz­ről. ■ Napi­renden ■ A munkásosztály egysége — a román nép nagy győzelmeinek bizto­sítéka ■ Hazafias és forradalmi da­lok ■ Hagyomány és jelen valóság a kolozsvár-napocai Február 16 műhe­lyekben ■ Honpolgári fórum ■ Nép­tanácsok háza táján ■ Vers és kép ■ Hegyi turizmus ■ Szemtől szemben; 17.50 1001 este; 20.00 Híradó; 20.15 Gazdasági körkép; 20.45 Tévészínház, folytatásokban: William Shakespeare — Téli rege (I. rész); 21.50 Könnyűze­ne; 22.00 Eseménykrónika; KEDD 11.05 Az ötéves terv szakmái; 11.30 Rajzfilmek; 11.45 Suceavai zenei kör­kép; 12.30 Gazdasági körkép; 16.05 Is­kolai élet; 16.35 Ifjúsági klub; 17.20 Tanácsadó mezőgazdászoknak; 17.50 1001 este; 20.00 Híradó; 20.15 Napiren­den a gazdaságban; 20.25 Politikai­ideológiai fórum; 20.40 Hazafias és for­radalmi dalok; 20.50 William Shakes­peare — Téli rege (II. rész); 22.00 Ese­ménykrónika. SZERDA 16.05 Konzultáció a politikai-ideológiai oktatásban résztvevőknek; 16.25 Pro­­noexpresszhúzás; 16.35 Kulturális élet; 17.00 Egyetemisták fóruma; 17.50 1001 este; 20.00 Híradó; 20.15 Napirenden a gazdaságban; 20.30 Tévé-ankét; 20.50 Téli csillagok — román játékfilm; 22.00 Eseménykrónika. CSÜTÖRTÖK 11.05 Iskolai élet; 11.35 Rajzfilmek; 11.45 Enola Gay (II. rész); 12.30 Nyug­díjasok műsora; 16.05 A falusi iskola — a falu iskolája; 16.20 Ifjúsági stú­dió; 17.35 Tévériport; 17.50 1001 este; 20.00 Híradó; 20.20 Napirenden a gaz­daságban; 20.35 Folklórműsor; 20.50 A jelenkori világ és az eszmei konfron­tációk ; 21.10 Az emberi test — tudo­mányos sorozatfilm; 21.30 A zene hul­lámhosszán; 22.00 Eseménykrónika. PÉNTEK 15.05 Konzultáció nyolcadikosoknak; 15.30 Német nyelvű adás; 17.25 Lottó­húzás; 17.35 Tanácsadó gépkocsive­zetőknek; 17.50 1001 este; 20.00 Híradó; 20.20 Napirenden a gazdaságban; 20.30 Meghívottunk...; 20.45 Nemzetközi ki­tekintő; 21.10 Rendelés a postán — NDK játékfilm; 22.00 Eseménykrónika; SZOMBAT 11.05 A haza nagy könyvéből; 11.30 Rajzfilmek; 12.00 Zeneóra; 13.00 Dalol­janak a gyermekek!; 13.30 Hétvége: A Craiovai Szépművészeti Múzeumban ■ Tanulók a pódiumon ■ Rajzfilmek ■ Szélrózsa ■ Hihetetlen, de igaz ■ Sakk ■ Balett ■ Muppets ■ Riport a metróról ■ Versek ■ Tévériport ■ Nemzetközi varieté ■ Tévésport; 18.30 Február hónap eseményeinek össze­foglalója; 18.50 1001 este; 19.00 Híradó; 19.20 Hétvége (II. rész): Tévéenciklo­pédia ■ Mondovízió ■ (20.20) Ragado­zó madár — angol folytatásos film (1. rész) ■ Szórakoztató műsor; 22.00 Ese­ménykrónika; 22.10 Románcok és bor­dalok. (A televízió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.) MIT OLVASSUNK? A korszerű gazdálkodásról A korszerű mezőgazdasági ismeretek terjesztése világszerte egyre jobban e­­lőtérbe kerül, hiszen a rohamos váro­siasodás és az egyre erőteljesebb iparo­sodás a mezőgazdálkodástól is nagyobb hatékonyságot követel. A sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése természetszerűen együtt jár a mezőgaz­daság egész rendszerének átalakításával. A régi, külterjes (extenzív) gazdálko­dásról fokozatosan áttértünk a hatéko­nyabb belterjes (intenzív) mezőgazdál­kodásra. A mezőgazdálkodás korszerűsítése, hatékonyságának növelése, az új ag­rárforradalom megvalósítása, az ipar­szerű mezőgazdálkodásra való áttérés számtalan bonyolult szervezési és ter­vezési problémát vet fel. Ezeket elem­zi nagy szakmai kompetenciával a Fur­­dek Mátyás—Péter György szerzőpáros könyve*. A könyv alcíme „Mezőgazda­ságunk fejlesztésének időszerű gazda­sági kérdései“ már egymagában is el­árulja a szerzők célkitűzését, amit a könyv előszavában így foglalnak össze: „Könyvünkben az elmúlt három évtized szocialista mezőgazdaságának gazdasági elemzését elvégezve, hozzá kívánunk járulni ahhoz, hogy a mezőgazdaságunk előtt álló minőségi, forradalmi változá­sokat mindenki megértse. Ezzel egy­szersmind igyekszünk szerény részt vál­lalni a hazai közgazdasági kutatás adós­ságainak törlesztésében.“ A kilenc nagy fejezetre tagolt mű szinte észrevétlenül, fokozatosan ismer­teti meg velünk a korszerű mezőgaz­dálkodás legbonyolultabb, legelvontabb kérdéseit is. Bevezetőként tisztázzák a mezőgazdaság helyét és szerepét a gaz­dasági életben, rávilágítanak pártunk agrárpolitikájának célkitűzésér­e, majd tudományos alapossággal kifejtik a me­zőgazdaság belterjes fejlesztésének ob­jektív szükségességét. Tisztázzák a bel­terjesség fogalmát és lényegét, a kül­terjes és újratermelés mibenlétét. Ezu­tán rátérnek a hatékonyság és jöve­delmezőség összefüggéseinek elemzésé­re, olyan problémákat érintve, mint például a jövedelmezőség és földjára­dék a szocialista mezőgazdaságban, a­­milyeneket eddig mások nem vizsgáltak meg alaposan, tudományosan. Végül rátérnek a mezőgazdasági termelés kör­zetesítésének (zónálásának) és szakosí­tásának (specializáció) összefüggéseire, s ezek alapján a gazdasági optimum ki­dolgozásának szükségszerűségére, majd behatolunk az iparszerű mezőgazdaság és a vertikális integráció műhelytitkai­ba. Befejezésként ismertetik a matema­tikai modellek szerepét a mezőgazda­ság tudományos tervezésében, tervezés újszerű szemléletének kialakításában. Érdekes, hasznos és értékes könyvvel gyarapították szakkönyvtárunkat. FARAGÓ TIBOR * Furdek Mátyás—Péter György: Korszerűség, hatékonyság Románia szo­cialista mezőgazdaságában, Politikai Könyvkiadó. Olvastuk Botanikus kert 2300 méter magasságban A 2300 méter magasságban fekvő Pa­mir botanikus kert csodálatos növények e­­gész gyűjteményével rendelkezik. Az itt viruló növények számos sajátos tulajdon­sággal rendelkeznek. Ezek között említen­dő a rendkívül nagy növekedési energia, amely döntő hatást gyakorol a növények alakjára, egész élettevékenységükre. Ez­zel magyarázható az például, hogy a tölgy már négyéves korában termést hoz, ami sík vidéken csak 10—20 éves korban kö­vetkezik be. A fehér akác, a zelnice, a meggy és az orgona egészen törpe cserje korában virágozni kezd. A pamíri növé­nyeknek ezt a rendkívül nagy növekedési energiáját, többek között, az erősebb ibolyántúli sugárzással magyarázzák. Szuperegerek Az USA-beli Pennsylvania egyetemének orvosi karán patkányok növekedését irá­nyító géneket ültettek át néhány egérbe, s ezek a normálisnál kétszer nagyobb utó­dokat hoztak világra. A kísérlet célja, hogy a módszert tökéletesítsék, s gazdasá­gilag fontos állatokra alkalmazzák. Az amerikai tudósok szerint a genetika fejlő­désével igen hatásosan lehet majd küzde­ni az emberi szervezetben fellépő rendel­lenességek ellen, többek között a rákgyó­gyászatban lehet majd korszakalkotó e­­redményeket elérni. Most már világszerte foglalkoznak genetikával. Az egyik legna­gyobb sikert a Carnagie intézet tudósai érték el, akik génátültetéssel megváltoztat­ták egy gyümölcsmuslica szemének szí­nét. A szuperegerek azonban az állatokon végzett kísérletek eddigi legnagyobb si­kere. SZABAD SZEMMEL MEGFIGYELHETŐ CSILLAGÁSZATI ESEMÉNYEK 1983-BAN A naprendszer legérdekesebb és egy­ben legnehezebben megfigyelhető boly­gója a Merkur. Mivel legközelebb (58 millió kilométerre) kering a Nap körül, ennek nagy fényessége miatt csak ak­kor figyelhető meg szabad szemmel, ha pályáján keringve a Földről nézve legtávolabb kerül a Naptól. Ilyenkor a Naptól mért szögtávolságát fokokban mérjük. A Merkur tömege a Föld töme­gének 5,6 százaléka. A Földről mért ke­ringési ideje 116 nap (szinódikus kerin­gési idő). A Merkur egy év alatt három­szor kerüli meg a Napot. Ezért évente hatszor nyílik kedvező alkalom a meg­figyelésére. Ilyenkor háromszor nap­nyugta után a nyugati égbolton, három­szor pedig napkelte előtt a keleti ég­bolton kereshető fel a Merkur. Megfi­gyelését azonban gyakran akadályozza a felhős látóhatár, a füst és a por. A bolygó légkör nélküli felülete rosszul veri vissza a napfényt; a beeső fénynek mindössze 5,8 százaléka jut el hozzánk. Mindezek a körülmények együttesen o­­kozzák azt, hogy szabad szemmel leg­nehezebben megfigyelhető bolygó éppen a Merkúr lett. Ebben az évben a Merkúr legnagyobb keleti kitörésbe kerül április 21-én (20°), augusztus 19-én (27°) és december 13-án (21°); ezen idő­pontok körül lehet felkeresni a vörössárga bolygót a nyu­­gat­i égen az esti szürkületben. Az első esetben a Nap 20 07 perckor nyugszik, a bolygó pedig 100 perccel később. A második esetben a Nap 20 óra 16 perckor nyugszik, a bolygó pedig háromnegyed órával később. A harmadik esetben a Nap 16 óra 36 perckor nyugszik, a bolygó pedig 78 perccel később. A legnagyobb nyugati kitörését a Merkúr február 8-án (26°), június 8-án (24°) és október 1-én (18°) éri el. Ezen időpontok közül a Merkúrt meg lehet találni a keleti égbolton napkelte előtt a hajnali szürkületben. Az első esetben a Merkur 6 óra 09 perckor kel, a Nap pedig 7 óra 26 perckor. Tehát­ a Merkur ezen a napon 78 perccel hamarabb kel a Napnál. A második esetben egy órá­val hamarabb kel a bolygó, mint az 5 óra 32 perckor kelő Nap. A harmadik e­­setben 6 óra 12 perckor kel a Nap, a Merkur pedig 86 perccel hamarabb. Láthatóságának legkedvezőbb időszaka az április, május és júliusban követke­zik be, amikor a bolygó deklinációja (az égi egyenlítőtől való szögtávolsága) -H22 fok. A Vénusz az év elején rövid ideig, mint alkonycsillag látható a nyugati é­­gen az esti szürkületben. Ezután egyre későbben nyugszik le. A legnagyobb ke­leti kitérést június 16-án éri el, amikor a Naptól mért szögtávolsága 45 fok lesz. Ezen a napon 2 óra 57 perccel később követi a 21 óra 01 perckor lenyugvó Nanot. A Nannal való alsó együttállá­sa augusztus 25-én lesz. Ekkor a Vénusz a fénylő nankorong miatt nem látható. Ezután, mint hajnalcsillag lesz látható nankelte előtt a hajnali égbolton. A le°naevobb nyugati kitörését november 4-én ér el. A Nantól mért szögtávol­sága 47 fok. A bolygó ezen a napon 4 órával korábban kel, mint a 6 óra 56 perckor kelő Nap. A Mars az év elején rövid ideig a nyugati égen látható az esti szürkület­ben az éjszaka beállta előtt. Június 3- án együttállásba kerül a Nappal, ezért nem látható. Később napkelte után kel fel a keleti égbolton. Egyre később kel. Decemberben már éjfél után egy óra­kor kel. Az év végén a Mars dekliná­ciója 5 és 7 fok között változik, így al­kalmas a szabad szemmel való megfi­gyelésre. A Jupiter az év elején 4,5 órával éj­fél előtt kel. Május 27-én kerül szem­benállásba a Nappal (a Föld kerül a Nap és a Jupiter közé). Ekkor a látó­határ felett egész éjjel látható. Ezután egyre hamarabb nyugszik le. Decem­ber 14-én kerül együttállásba a Nappal, ekkor a Föld és a Jupiter között van a Nap, így nem lesz látható. Az év folya­mán a deklinációja változik —20° és —23° között. Ezért és nagy fényessége miatt a bolygó szabad szemmel az áp­rilis—júniusi időszakban jól megfi­gyelhető. A Szaturnusz az év kezdetén éjfél u­­tán 2 órával, majd egyre korábban kel. Április 21-én szembenállásba kerül a Nappal. Ilyenkor a látóhatár felett e­­gész éjjel látható. Október végén kerül együttállásba a Nappal; ekkor nem lát­ható. Ezután átkerül a hajnali égbolt­ra. Az év folyamán a deklinációj a —1411 és —8° között változik. Narancssárga e­­rős fénye miatt a február-júniusi idő­szakban szabad szemmel jól megfigyel­hető. Részleges napfogyasztkozás lesz de­cember 4-én. A fogyatkozás 14 óra 38,5 perckor kezdődik és 15 óra 35,4 perckor fejeződik be. A Hold a napkorongnak csak kis részét takarja el. Részleges holdfogyatkozás lesz de­cember 20-án. Ekkor a Föld félárnyéka takarja el a Holdat, ez pedig szabad szemmel nem látható. CZIMB­ALMOS LÁSZLÓ Februári ételek CÉKLALEVES. Meghámozunk és egyforma, hosszúkás darabokra vá­gunk öt közepes nagyságú céklát, két markát, két petrezselyemgyö­keret és egy kis zellergumót, majd egy félkilós fehérkáposztát s esetleg egy póréhagymát is hozzádará­­lunk. Egy nagy fej hagymát olajban üvegesre párolunk, erre rátöltjük az előkészített zöldséget, s pár percig így sütjük tovább. Utána belera­kunk fél kiló marhalábszárat, vagy sertéscsülköt, felöntjük vízzel, hogy bőven ellepje és néhány kanál pa­radicsompürével, kevés céklasaláta­­lável, borssal, babérlevéllel és da­rált köménymaggal ízesítjük. Kis lángon, fedő alatt puhára főzzük és tejfölözve tálaljuk. GOMBÁS CSIRKE. A megtisztí­tott csirkét felhasítjuk. Olajon meg­pirítunk egy fej apróra vágott hagy­mát, majd hozzáadunk 40 deka fel­darabolt gombát, megsózzuk, bors­sal meghintjük s addig pároljuk, míg el nem főtte a levét. Ráhintünk egy evőkanál lisztet, kevés tejjel sűrű masszává kavarjuk, s 1—2 percig tovább pároljuk. Ha kihűlt, petrezselyem zöldjével, esetleg ke­vés majoránnával ízesítjük és egy nyers tojással simára keverjük. Az egészet betöltjük a csirke hasüregé­be, s a nyílásokat fogpiszkálóval összetűzzük, majd sóval és vajjal, vagy zsírral bedörzsölve a sütőben pirosra sütjük. HOLLAND CSIRKE. Evőkanálnyi apróra vágott és olajban megpirí­tott vöröshagymát összekeverünk egy ledarált csirkemellel, vagy 20 deka darált disznóhússal, egy tejbe áztatott és szétmorzsolt zsemlével és egy nyers tojással.» Tetszés sze­rint fűszerezzük és megtöltjük vele a csirkét. Lesózzuk, majd kevés ka­rikára vágott murokkal és petre­zselyemmel vajban, vagy zsírban megpirítjuk. Felengedjük egy deci száraz fehér borral és előbb lefedve puhára pároljuk, majd a sütőben pirosra sütjük. Visszamaradt levét kevés citromlével ízesítjük, egy deci tejszínnel és egy tojás sárgájával sima mártássá keverjük, s felfor­­rósítva a feldarabolt csirkére önt­jük. Zsírban kisütött burgonyával, vagy pirított kenyérdarabokkal tá­laljuk. VARGA OLGA Falvak Dolgozó Népe 7

Next