Famunkás, 1962 (62. évfolyam, 1-13. szám)

1962-09-17 / 10. szám

. —W/1t-’' Az Országos Erdészeti Főigazgatóság felügyelete alá tartozó faipari vállalatok 1962.I. félévi eredményei és további feladatai pártunk vih. kong­resszusának irányel­vei kimondják: „A következő években az ország gazdasági tevékenysé­gének középpontjában a II. öt­éves terv teljesítése és gazda­sági céljainkkal összhangban álló túlteljesítése áll. Ez egész népünktől jelentős erőfeszítést követel.“ Vállalataink az év elején je­lentkező nehézségek ellenére sikeresen teljesítették az I. félévi feladataikat, és biztosít­va vannak az éves terv teljesí­tésének feltételei. Az OEF-ipar munkáját ez évben már sehol sem jelle­mezte a mennyiségi szemlélet és a tervteljesítés érdekében a termékcsere; az ipar munká­ját a gazdaságosság elve veze­ti, a­ termelékenység emelke­dése, az önköltség csökkentése és a minőség javítása. Pártunk VIII. kongresszusának tiszte­letére a felajánlások ennek szellemében történtek és ke­rülnek teljesítésre. A fűrész- és lemezipari vál­lalatok I. félévi tervüket 105,9 százalékra teljesítették és ez az előző év hasonló időszakát 12,6 százalékkal haladta meg. A vállalatok közül kiemelke­dik: a Dél-Magyarországi Fű­részek Barcs 106,5%, Buda­pesti Falemezművek (városi üzem) 106%, Gyufaipari Válla­lat 108,5%, Nyugat-Magyaror­szági Fűrészek Szombathely 109,5% és az Észak-Magyar­országi Fűrészek Miskolc 114,4%-os tervteljesítésével. Vállalataink az egy munkás­ra eső termelési értéket 104,4 százalékra, az egy órára eső termelési értéket 107,2 száza­lékra teljesít­ették, 97,5 száza­lékos munkáslétszámmal. Az I. osztályú minőség há­nyada fenyő fűrészárunál 40,1, enyvezett lemeznél 61,6, fa­rostlemeznél 67,6, forgácslap­nál pedig 93,6 százalék. Általában minden termék­nél magasabb az L osz­tályú minőség aránya a tervezettnél. Jelentős eredmény, hogy fa­ipari vállalataink ma már nép­­gazdasági szempontból is je­lentékeny exportot bonyolíta­nak le. KÜLÖN KI KELL EMEL­NI új iparágaink, a farost- és forgácslapüzemek jó munkáját mind a gazdaságosság, mind a minőség tekintetében. A vállalatoknak 1962 II. fél évében pártunk VIII. kong­resszusa irányelvei szellemé­ben a feladatok nagyságához mérten komoly munkát kell végezniük. A tervfegyelmet illetően to­vább kell erősíteniük az álla­mi fegyelmet, s szigorúan meg kell követelniük a tervelőírá­­sok és a gazdálkodásra vonat­kozó utasítások végrehajtását. A népgazdaság fizetési mér­legének javítása szempontjá­ból minden erőfeszítést meg kell tenni az export fokozása érdekében. A minőséget tovább kell ja­vítani, hogy mint alapanyag­termelő ipar a feldolgozó ipar szükségletét kielégíthessük. Komoly eredményeket ér­tünk el a Mohácsi Farostle­mezgyár II. lépcsője beruhá­zásának befejezésével. A 20 000 köbméter kapaci­tású üzem folyó évben már teljes kihasználással dolgozik. Ugyancsak jelentős a Dél-Ma­gyarországi Fűrészek (Barcs) rekonstrukciója, ahol ma egy korszerű és jelentős technoló­giai előrehaladással felépített, lombos gömbfát feldolgozó fű­részüzem működik. FOLYÓ ÉVI FELADATA­INK KÖZÜL még meg kell említeni a Mohácsi­­Farostle­mezgyár III. lépcsőjének, a felületkezelő üzemrész beru­házásának megkezdését, mely üzem 1963. év végén kezdi meg próbaüzemeltetését, és a teljes beruházás 1964-ben ke­rül befejezésre. Most készült el a Nyugat- Magyarországi Fűrészek (Szombathely) 25 000 köbméte­res forgácslap üzemének be­ruházási programja, mely üzem beruházása 1965-ben nyer befejezést, és előkészü­let alatt áll a Budapesti Fa­lemezművek városi üzemének rekonstrukciója. A munkaverseny üzemeink­ben már rég nem kampány­­szerű, a szocialista brigádok és az üzemek dolgozói konk­rét felajánlásokat tesznek, amelyek teljesítésével iparunk munkáját jelentősen előrevi­szik, és ezt látjuk most meg sokszorozva pártunk VIII. kongresszusára tett felajánlá­sokban. Mittelmann Miksa főosztályvezető-helyettes A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár igazgatójának gondjai Megkezdődött az épületfel­újítási munka a Sátoraljaúj­helyi Bútorgyárban. Az üzem fele átépítésre kerül. Világos, korszerű munkahelyeket kap­nak a dolgozók, akik azzal há­lálják meg a róluk való gon­doskodást, hogy társadalmi munkában végzik el az egyes műhelyek, illetve üzemrészek ki- és beköltöztetését. Az épít­kezés idején voltaképpen fele annyi alapterületen végzik a munkájukat, mint eddig, de a pártkongresszus tiszteletére vállalták, hogy a helyszűke, s a vele járó hátrányok ellené­re is­­ teljesítik a tervet. Demján Gyula igazgatónak egy perc nyugta nincs, min­denütt ott van, ahol irányítás­ra, segítségre van szükség. Mégis sikerült néhány percet e rabolni tőle, hogy megtud­juk: — Milyen kísérleti tevé­kenységet folytat a gyár a varia konyhabútorok újabb változatainak kiala­kítása érdekében? — Jelenleg a hőálló dekorit műanyaglemezekkel borított és műanyag érlécekkel ellátott modern varia-változat minta­darabjainak elkészítésével foglalkozunk. A kereskedelem, nemkülönben a szakemberek hozzánk írt levelei arról ta­núskodnak, hogy kíváncsian várják ennek a bútortípusnak megjelenését. Sajnálatos, hogy a kooperáló műanyagkészítő vállalatok hosszú szállítási terminust állapítanak meg s ez fékezi munkánkat. — Beszélnünk kell egy má­sik gátló tényezőről is. A bel­kereskedelemben már csak ízléstelen, korszerűtlen dísz­vasalások kaphatók. Kéré­sünkre, hogy gyártsanak az újfajta bútorok stílusának megfelelő fogantyúkat és dí­szítő elemeket, érdemleges vá­laszt nem kaptunk. Hogy emiatt ne kelljen megtorpan­nunk, a Műanyaggyárral együttműködve szerezzük meg a gyártáshoz a szükséges szer­számokat. Közvetlen kapcsola­tot létesítettünk az Elzett gyárral is az új bútorhoz szükséges mágneses csappan­tyúk gyártása érdekében. A zománcfestékkel is sok a baj. Állandóan vizsgálják a Tiszapalkonyai Vegyiművek új festék- és­ lakkanyagait, mert a használatban levők — különösen a szállításnál — csődöt mondanak. — Új tervek, prototípu­sok? — A közelmúltban mintegy 15 prototípus-garnitúrát gyár­tottunk. A kereskedelemnek és felügyeleti szervünknek tet­szettek az új típusú bútorok. Legjobban a kihúzható asztal­lapos, korszerű műanyagválto­zatú, teakonyha, valamint a tűlábakkal ellátott, műanyag­­borításos, több darabból álló varia-változat nyerte meg tet­szésüket. Ezekből nagy meny­­nyiséget rendelt a belkereske­delem. Demján Gyula igazgató vé­gül a kongresszusi versenyről és a dolgozók nagyszerű segít­ségéről emlékezett meg. — Szükségtelen hangsúlyoz­ni — mondotta — hogy a gyár életének jelenlegi időszakában milyen hatalmas nyereséget jelent a pártkongresszus tisz­teletére indított munkaver­seny széles körű kibontakozása. Ma már a gyár minden mun­katerületén működik szocia­lista brigád. Számuk elérte a nyolcat. Egyikük már harmad­ízben, a Gagarin-brigád pedig másodszor nyerte el a megtisz­telő címet. Sajnos, termelékenységünk alakulását károsan befolyásol­ja az a tény, hogy még min­dig keretszerkezetes bútort gyártünk. Fájlaljuk — joggal —, hogy elhúzódik a lapokból történő bútorgyártás technoló­giájának bevezetése. A pigme­­tizált poliészter lakköntéses kenderpozdorja-lapokból ugyanis — jóval rövidebb át­futási idővel és nagyobb ter­melékenységgel — gyárthat­nánk a korszerű bútorokat. Sz. L A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár 15 darabos variálható konyha­berendezése fépítők lapja | [ FAIPARI SZÁMA ] LXII. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM. /0W­: ARA 40 FILLÉR 1962. SZEPTEMBER. 17. Lengyel Faipari Műszaki és Tudományos küldöttség hazánkban Szeptember 4-től 13-ig a magyar és lengyel faipari tu­dományos egyesületek tapasz­talatcsere-akciójának kereté­ben Metrák Czeslawnak, a Varsói Fatechnológiai Intézet igazgatóhelyettesének vezeté­sével 16 tagú lengyel delegá­ció tartózkodott Magyarorszá­gon. Ennek során — két cso­portra oszolva — 16 budapesti és vidéki faipari vállalatnál tettek tanulmányi látogatást Néhányan felkeresték a Fa­ipari Kutató Intézetet is. A küldöttség tagjai sok hasznos tapasztalattal és szép emlékkel tértek vissza hazá­jukba. t Javaslataik hasznosítását várják a Csongrádi Bútorgyár dolgozói Több mint egy hónapja szakszervezeti központunkból bizottság járta be a Csongrá­di Bútorgyárat. A takarékos­ság szempontjából szemlélték meg a gyártást, raktározást. Észrevételeiket közölték a ve­zetőkkel. Múlt héten ismét meglátogattuk a gyárat, hogy megnézzük, volt-e hatása az észrevételeknek. Zsúfoltság, hulladékhegyek A legszembetűnőbb, hogy aránytalanul sok a gyár udva­rán és a műhelyekben a fel­használandó anyag és a hul­ladék. Előbbiből általában 5— 6 vagon szokott máglyázatla­­nul állni, mostanában azonban előfordult, hogy 70 vagon fa­anyag is áll tömör rakásokban. A töméntelen fa nemcsak a helyet foglalja, hanem minő­ségileg romlik is, a rakások alján sok darabon húzódik vé­gig egyre sötétebbé váló szür­keség. Nem mehetünk el szó nél­kül a gyárban található hulla­dékhegyek mellett sem. Nem vitatjuk azt, hogy hulladék nélkül nincs fafeldolgozás. Azt azonban állítjuk, hogy a Csongrádi Bútorgyárban lá­tott hulladékmennyiség nem csekély része elkerülhető. Lát­tuk például, hogy az ajtókere­tek gézvágásánál találomra he­lyezik a gépbe az anyagot, és más helyeken sem használnak sablont. A ráhagyás széles­ségben, illetve hosszúságban átlagban 1—4 centiméterig ter­jed. Emellett hatalmas hulla­dékkupacok keletkeznek, ame­lyeknek egy részét hasznosít­ják ugyan, más része azonban a vásárló számára olcsó, a­­népgazdaság és a gyár egésze szempontjából azonban drága tüzelő lesz. Felhasználatlan erő Nemcsak anyag vész kárba a Csongrádi Bútorgyárban. Annak az erőnek és szándék­nak bizonyos hányada is fel­használatlan, amellyel a gyár dolgozói a fenti jelenségek egy részét megszüntethetnék. Ott­­tartózk­odásunk alkalmával ugyanis éppen műszaki és szakszervezeti aktívaértekezlet volt a vállalatnál. Tapasztal­tuk, hogy milyen sok okos ész­revételük van a műszakiaknak és a munkásoknak, mennyi erő és akarat van bennük ar­ra, hogy olcsóbban és korsze­rűbben termeljenek. Hadd álljon itt néhány a megszívlelendő javaslatokból. Pintér István, tmk-vezető kí­sérleti műhely felállítását sür­gette. Pusztai István, a 3. sz. gépműhely vezetője elmondot­ta, hogy az üzemrészükben használt lift meghosszabbítá­sával nagyon sok szállítást megtakaríthatnának. Több olyan javaslat is elhangzott, amelyek megvalósításával ke­vesebb importfát használnának fel. Zsigó László, az 1. sz. gép­műhely vezetője elmondotta, hogy módosíthatnák a sarok­keverő ágyneműs részét és a nyitható ülőszékeket. Kis Já­nos üzemvezető a görbe szegek eladását kifogásolta. Számos észrevétele volt még Józsa Je­nő gyártásvezető mérnöknek, Menczer Rókus főművezető­nek, Lantos József programo­zónak és Szabó Istvánnak, az enyvezőműhely vezetőjének. Elhangzott az is, hogy hosz­­szabb ideje nagy mennyiségű műgyantát tárol a gyár sza­badban, napon, egy része már használhatatlanná vált. Vajon felelősségre vonnak-e valakit a keletkezett kárért? Vagy ezt is a többihez írják? Sürgős teendők Tévedés ne essék, nem arról van szó, hogy a gyár csapni­valóan rosszul dolgozik. A szá­mok, a gyártott mennyiség, a bútorok minősége egyaránt mutatja, hogy igyekeznek, s jó eredményeket érnek el. A növekvő feladatokat teljesíte­ni, jóval gazdaságosabban ter­melni azonban Csongrádon is csak több kis és nagy módo­sítás, korszerűsítés bevezeté­sével lehet. Erre azért is szük­ség van, mert a gyárat jelen­legi helyén nem tudják bőví­teni. Szükséges volna tehát, ha a gyár vezetősége a dolgozók valamennyi javaslatát újra megvizsgálná. Több javaslat ügyében a minisztérium segít­sége is szükséges. Meg kelle­ne fogadniuk a takarékossá­­­­got vizsgáló szakszervezeti bi­zottságnak azt a tanácsát is,­­ hogy látogassanak meg más­­ üzemeket, és sürgősen vegyék­­ át a másutt bevált korszerűbb­­ új technológiát és takarékos­­s­­ági módszereket. Az értekez­­­­leten a minisztérium képvise­­­­lői — annak ellenére, hogy jelezték érkezésüket — nem vettek részt. Rajta kívül álló okokból, de távol volt az igaz­gató is. A főmérnök ott volt ugyan, de hallgatott. Annak el­lenére, hogy a minisztérium és a szakszervezet együttes fel­hívásával elrendelt értekezle­ten tulajdonképpen a beszá­molót valamelyik gazdasági­­ vezetőnek kellett volna tar­­t­­ania s nem az szb-titkárnak.­­ Reméljük, hogy az értekez­leten felszólaló különféle ve­zető beosztásban dolgozó mű­szakiak nemcsak elmondták hasznos gondolataikat, hanem a saját hatáskörükben az ed­digieknél jóval többet tesznek azok megvalósítása érdekében. Pacsay Vilmos Szép munkákkal jelentkeztek az ipari tanulók országos ki­állításán a faipari tanulók. A hagyományos bútormodellek mellett láttunk modern bútor­darabokat is. Az intarzia szak­osztály tagjai például érdekes kutatásról számolnak be kiál­lítási anyagukkal. Keresik azokat a formákat, amelyek megfelelnek a modern búto­roknak is. Szép számú és igé­nyes munka dicséri a faszob­rász tanulókat. Ezekben a szakmákban nincs is baj az utánpótlás nevelésé­vel. Igaz, jó a szakmunkás­­képzés a többi fás szakmában is. Ezt azonban gazdagabb anyaggal kell bizonyítani a jövőben. Például az épületasz­talos szakmában, ahol igen sok szép, mutatós munka készült A vállalatoknak több lehető­séget kell biztosítaniuk a jö­vőben a tanulók részére, hogy jelentőségének megfelelően mutassák be szakmájukat ezen a kiállításon. A kiállított anyagokat érté­kelte a bíráló bizottság. Máso­dik helyezést ért el az Angyal­földi Bútorgyár, az Újpesti Asztalosárugyár és a 45. Ál­lami Építőipari V. tanulója, a III. helyet pedig az Újpesti Bútorgyár tanulója szerezte meg. Az intarziás munkákért csak II. díjat adtak ki, amit a 18. intézet intarzia szakköre kapott meg. Az Angyalföldi Bútorgyár tanulói által készített kis szobabútor­modell

Next