Fehérvári Hírek, 1947. július (3. évfolyam, 151-171. szám)

1947-07-06 / 151. szám

ifi. Mai számtunkhoz teljes het rádióműsort mellékelünk ! 11. évfolyam 151. azért, Ara 40 fillér ! 947. Julius 6. Vasárnap Az arató és cséplőrész SZÉKESFEHÉRVÁR és FEJÉR MEGYE DEMOKRATIKUS NAPILAPJA Felelős szerkesztő: BERTALAN IMRE 14AGA kiadáséról szóló rendeletét sok helyen rosszul értelmezik. Több nagygazda pénzben, akarja ezt kifizetni, noha a bérmegállapító tanács határozata szerint kizárólag természetben adható ki 7—10 százalékig. A cséplési dij elevátoros gépeknél 5, elevátornélkülieknél 5,5 százalék. Az etetőmunkást a géptulajdonos fizeti, akinek legújabban az MKP 10 százalékot követel. A munkások biztosítási díját a gazda és a géptulajdonos fizeti. A kisiparosság évtizedek óta harcol a betegségi, öregségi biztosításért. A demokrácia megerősödése és állandósulása volt szükséges ahhoz, hogy sok megharcolnivalója közül ezt a harcot meg-,nyerje. A múlt héten háromezer kommunista kisiparos gyűlése előtt jelentette be Molnár Erik népjóléti miniszter, hogy elkészítette a fontos törvényjavaslat végleges tervezetét. A demokrácia, mely szociális lelkiismeretére valló törvényjavaslat általános megelégedést váltott ki tervezőjének kivonatos ismertetésében is. Nem vitás, hogy a kisiparosnak a múlt tapasztalatai alapján, de még a felszabadulás nehéz, küzdelmes két éve után sincs sok oka arra, hogy hinni is tudjon valami jóban. Túlságosan megszokta már, hogy kérdésű szónoklatok, küldöttség járások, ankétozások és egyéb porhintő módszereken keresztül állandóan felszínért tartotta a múlt rendszer is, csak éppen nem tett semmit a mostani javaslathoz hasonló szociális kívánságai megvalósítása érdekében. Még a felszabadítás utáni két év sem tudott komolyan lendíteni az iparosság sorsán, hiszen a látszólag egymással ellentétes érdekek bonyodalmas öszszevisszaságában ezt még eddig alig volt módjában a demokráciának is megtenni. Ez a feladat a demokrácia augusztus 1-én induló nagy offenzívájára, a kisemberek felemeléséért kezdődő hároméves harcunk megnyerésére vár. A hároméves terv első ismertetése kapcsán mondta Gerő Ernő, akinek pedig nemcsak az ország újjáépítésében, de a hároméves terv kidolgozásában is oroszlánrésze van, hogy nemzetgazdasági tervünk megvalósítása el sem képzelhető a mintegy 200 ezer főnyi magyar kisiparosság hozzájárulása és boldogulása nélkül. És a hároméves terv, amely a reakció minden gyűlölködő és szégyenletesen nyílt parlamenti agitációja ellenére is törvénnyé vált, a többi dolgozó rétegekével együtt meg fogja oldani a kisiparosság problémáit is, bármilyen hihetetlenül hangozzék ez ma még az oly sok fals hangot megismert iparos fülekben. Az új kisiparos társadalombiztosítási törvény figyelemmel lesz a kisipar teherbíróképességére. Tudok, aminthogy ők is tudják és érzik, hogy ez még nem az egyetlen megoldatlan kérdése a kisiparnak. Demégis ez az első eset, hogy ténylegesen kap is valamit és az első lépés azon az úton, amelyen nemcsak áldozatokat követelnek az iparosságtól. Hogy ez ne maradjon ígéret, az már az iparosságon is múlik. Azon a hozzájáruláson és támogatáson, amiről Gerő Ernő szólott. Négy és félmillió forint hitelt kapott Fejérvármegye építési anyagok beszerzésére Az építésügyi miniszter nyilatkozott a Fehérvári Hírek munkatársának Veress Péter építésügyi miniszter — mint tegnap már jeleztük — városunkba érkezett. Fehérváron a Megyeházán testt látogatást és dr. Kispéter alispán társaságában végiglátogatta a hivatalokat. , Látogatásakor alkalmunk volt megkérdezni a minisztert, mik a céljai látogatásának és milyen segítséget várhat a megye a közeljövőben az építésügyi minisztériumtól. — Elsősorban a legjobban elpusztított falvakat látogatom meg — mondta a miniszter —. Ezeknek újjáépítésére már eddig is nagyobb összegeket utalt ki a vezetésem alatt álló minisztérium. Így három és félmillió hitelt kapott a megye, tégla, cserép és egyéb építési anyagok beszerzésére, amelyet még egymilliós póthitel követett. A jövő évi költségvetésben az összes romaalvak újjáépítése nagy öszszeggel szerepel. Újjáépítjük a házakat, de ezt úgy képzeljük megoldani, hogy a házak tulajdonosai is járuljanak hozzá anyagi képességeik arányában. Jó, tudom, hogy Fejér megye községei pusztultak el legnagyobb mértékben a háború alatt. Ehhez járul mégaz is, hogy egymásután három nyáron sújtotta aszály ezt a megyét. Ennek következtében ma az egész országban a fejér megyei paraszt a legszegényebb, ezért segítjük őt leginkább. Az összetelepítések folytán több helyen maradt jószágfelesleg, ebből elsősorban a telepes községeket és a romközségeket juttatjuk állatokhoz — fejezte be a Fehérvári Híreknek adott nyilatkozatát a miniszter. Amit a miniszter mondott, azok már nem ígéretek, hanem határozott eredmények, amelyeknek elérésében oroszlánrésze van dr. Kispéter Istvánnak, a vármegye népszerű alispánjának, aki sohasem szűnik rámutatni illetékes helyeken a vármegye súlyos helyzetére. A Vadásztöltény gyár húzóüzemének kiváló munkásai 115 százalékkal haladták túl az előirányzott termelést A Vadásztölténygyár üzemi dolgozói pénteken délután fél 6-kor az üzem problémáit kívánták megbeszélni a munkáspártokkal a hároméves tervvel kapcsolatban. Az üzem meghívására jelen volt a MKP részéről Tóth Lajos megyei titkár, Fejér megyei Tervbizottságának elnöke és Rajidas István az „MKP helyi szerveze- t tének titkára. Az értekezlet lefolyása tanúbizonyságot tett Székesfehérvár dolgozó népének politikai felkészültségéről és megmutatta, hogy minden erejével a dolgozók életnívójának emelését akarja megvalósítani. Példa erre a húzóüzem utolsó teljesítménye, ahol az előirányzott termelést itz százalékkal haladták túl. Az MKP megyei titkára megdicsérte teljesítményükért a műhely dolgozóit, annak vezetőjét , Szánti Józsefet és a gyárvezetőt, Tószegi Andor mérnököt, akinek "tervei alapján folyik a serény munka" . Az elért eredmények és a dolgozók felszólalásai mutatják, hogy a gyárvezetőség és a munkásság között megvannak a jó együttműködés alapjai, ami előfeltétele a tervszerű munkának. A felszólalók a munkásérdekeket és a termelés fellendítését tartották szem előtt. Nagy Margit munkásnő az autóbuszjárat kérdésében szólalt fel és követelte, hogy hosszabbítsák meg a járat útját a gyárig, a munkaidő kezdetén és végén. Az észszerűsítő mozgalom igen szép kezdeményezésre falért Szabó László és László Ferenc munkásoknál. A gyár területén kis láda hívja fel a figyelmet: Váltsd pénzzé gondolataidat! Ide kell bedobni az észszerűsítési terveket, melyeket mindenkor figye- lemmel kisér az üzem technikai bizottsága. A gyár területén megvalósította a munkásság kulturális felemelkedését szolgáló zeneszobát és olvasószobát. Vasárnaponként a munkásság hétvégi kirándulásokra jár. Tervbe van véve és röviden meg is valósul az üzemi kirándulás, más üzemek meglátogatása tanulmányi célból. Tószegi mérnök ismertette a 3 éves terv első évének tervvázlatát, melyből kitűnik, hogy a gyár már az első évben olyan szövőgyári orsókat gyárt hazai anyagból, amit eddig külföldről hoztak be készgyári hiányként, drága pénzért. Ugyancsak külföldi piacra kerül a ma még hazai piacra készülő bányagyutacs és sok más. Tóth Lajos, Rudas István és Bánki János vasmunkás az üzem kérdéséhez szóltak hozzá. A megyei Tervbizottság elnöke záró felszólalásában hangsúlyozta, hogy a politikai szabadság mellett a gazdasági szabadságot is meg kell teremtenünk. A magyar dolgozó nép sorsát, de az országét is Magyarországon döntik el, mégpedig a dolgozó magyar nép. A külországok belügyeit tiszteletben tartjuk, de megköveteljük, hogy Magyarország függetlenségét tartsák tiszteletben. Felakasztotta magát Németh István 68 éves Kecskeméti utcai lakos tegnap délután lakásán felakasztotta magát és meghalt. A rendőrség megindította a nyomozást annak kiderítésére, hogy mi kergetné öngyilkosságba a szerencsétlen öregembert.Némethet még a mai nap folyamán felboncolják. Itt említjük meg, hogy tegnap délben ismeretlen tettesek betörtek a Vértanu utcai Gémesiné-féle üzletbe. Az okozott kár kb. 800.— Ft. — Ugyancsak betörtek a MÁV Konzum pénztárába. .A nyomozás megindult.