Fehérvári Hírek, 1947. július (3. évfolyam, 151-171. szám)

1947-07-06 / 151. szám

i fi V Mai számttnkhoz teljes heU rádióműsort mellékelünk ! Jí. évioiyam 151. azért, Ara 40 fillér i 947. Julius 6. V asárnap у Az arató és csépiőrész kiedásérói szóló rendeletéi sok helyen rosszul értelmezik. Több nagygazda pénzben, akarja ezt kifizetni, noha a bérmegáliapitó tanács ha­tározata szerint kizárólag természetben adható ki 7—10 százalékig. A cséplési dij elevátoros gépeknél 5. elevatornélkülieknél 5.5 százalék. Az eteiőmunkést a gépfulajdonos fizeti, akinek legujabben az MKP 10 százalékot követel. A munkások biztosítási diját a gazda és a gép­tulajdonos fizeti. SZÉKESFEHÉRVÁR és FEJÉR MEGYE DEMOKRATIKUS NAPILAPJA Felelős szerkesztő: BERTALAN 1MREV4Ä\ A kisiparosság évtizedek óta harcol a betegségi, öregségi biztosításért. A demokrácia megerősödése és állandósulása volt szükséges ahhoz, hogy sok meghar- colnivalója közül ezt a harcát meg-, nyerje. A múlt héten háromezer kommunista kisiparos gyűlése előtt jelentette be Molnár Erik népjóléti miniszter, hogy elkészítette a fontos törvényjavaslat végleges tervezetét. A demokrácia, mély szociális lelkiisme­retére valló törvényjavaslat általános megelégedést váltptt ki tervezőjének kivonatos ismertetésében is. Nem vitás, hogy a kisiparosnak a múlt tapasztalatai alapján, de még a felszabadulás nehéz, küzdelmes két éve után sincs sok oka arra, hogy hinni is tudjon valami jóban. Túl­ságosan megszokta már, hogy kérdé­sit szónoklatok, küldöttség járások, ankétozások és egyéb porhintő mód­szereken keresztül állandóan felszí­nért tartotta a mul{ rendszer is, csak éppen nem tett semmit a mostani ja­vaslathoz hasonló szociális kívánsá­gai megvalósítása érdekében. Még a felszabadítás utáni két év sem tu­dott komolyan lendíteni az iparosság sorsán, hiszen a látszólag egymással ellentétes érdekek bonyodalmas ösz- szevisszaságában ezt még eddig alig volt módjában a demokráciának is megtenni. Ez a feladat a demokrácia augusz­tus i-én induló nagy offenzivájára, a kisemberek felemeléséért kezdődő hároméves harcunk megnyerésére vár. A hároméves terv első ismerteté­se kapcsán mondta Gerő Ernő, aki­nek pedig nemcsak az ország újjáépí­tésében, de a hároméves terv kidol­gozásában is oroszlánrésze van, hogy nemzetgazdasági tervünk megvalósí­tása el sem képzelhető a mintegy 200 ezer főnyi magyar kisiparosság hoz­zájárulása és boldogulása nélkül. És a hároméves terv, amely a reakció minden gyűlölködő és szégyenletesen nyilt parlamenti agitációja ellenére is törvénnyé vált, a többi dolgozó ré­tegekével együtt meg fogja oldani a kisiparosság problémáit is, bármilyen hihetetlenül hangozzék ez ma még az oly sok fals hangot megismert iparos fülekben. Az uj kisiparos társadalom- biztosítási törvény figyelemmel lesz a kisipar teherbiróképességére. Tud- uk, aminthogy ők is tudják és érzik, hogy ez még nem az egyetlen megol­datlan kérdése a kisiparnak. De .még­is ez az első eset, hogy ténylegesen kap is valamit és az első lépés azon az utón, amelyen nemcsak áldozato­kat követelnek az iparosságtól. Hogy ez ne maradjon Ígéret, az már az iparosságon is múlik. Azon a hozzájáruláson és támogatáson, amiről Gerő Ernő szólott. Négy és félmillió forint hitelt kapott Fejér­vármegye építési anyagok beszerzésére Az építésügyi miniszter nyilatkozott a Fehérvári Hírek munkatársának Veress Péter építésügyi miniszter — mint tegnap már jeleztük — vá­rosunkba érkezett. Fehérváron a Me­gyeházán ttftt látogatást és dr. Kispé- ter alispán társaságában végiglátogat­ta a hivatalokat. , Látogatásakor alkalmunk volt megkérdezni a minisztert, mik a cél­jai látogatásának és milyen segítséget várhat a megye a közeljövőben az építésügyi minisztériumtól. — Elsősorban a legjobban elpusz­tított falvakat látogatom meg — mondta a miniszter —. Ezeknek új­jáépítésére már eddig is nagyobb összegeket utalt ki a vezetésem alatt álló minisztérium. Így három és félmillió hiteit kapott a megye, tégla, cse­rép és egyéb épitési anya­gok beszerzésére, amelyet inég egymilliós póthitel kö .'eteti. A jövő évi költség- vetésben az összes rom* mlvak újjáépítése nagy ösz- äzeggel szerepel. Újjáépítjük a házakat, de ezt úgy képzeljük megoldani, hogy a házalt tulajdonosai is járuljanak hozzá anyagi képességeik arányában. Jó: tudom, hogy Fejérmegye köz­ségei pusztultak el legnagyobb mér­tékbe! a háború alatt. Ehhez járul még -az is, hogy egymásután három nyáron sújtotta aszály ezt a megyét. Ennek következtében ma az egész országban a fejérmegyei paraszt a legszegényebb, ezért segítjük ót leg­inkább. Az összeteiepitesek folytán több helyen maradt jószág- felesleg, ebből elsősorban a telepes községeket és a romközségekef juttatjuk ál­latokhoz — fejezte be a Fehérvári Híreknek adott nyilatkozatát a miniszter. Amit a miniszter mondott, azok már nem ígéretek, hanem határozott eredmények, amelyeknek elérésében oroszlánrésze van dr. Kispéter Ist­vánnak, a vármegye népszerű alis­pánjának, aki sohasem szűnik rámu­tatni illetékes helyeken a vármegye súlyos helyzetére. A Vadásztöltény gyér huzóüzemének kiváló munkásai Í15 százalékkal haladták tűi az előirány­zott termelést A Vadásztölténygyár üzemi dol­gozói pénteken délután fél 6-kor az üzem problémáit kivánták megbeszél­ni a munkáspártokkal a hároméves tervvel kapcsolatban. Az üzem meg­hívására jelen volt a MKP részéről Tóth Lajos megyei titkár, Fejér mé- § gye" Tervbizottságának elnöke és Rn- jj das István az „MKP helyi szerveze- I tének titkára. Az értekezlet lefolyása I tanúbizonyságot tett Székesfehérvár dolgozó népének politikai felkészült­ségéről és megmutatta, hogy' minden erejével a * dolgozók életnívójának emelését akarja megvalósítani. Példa erre a huzóüzem utolsó teljesítménye, ahol az előirányzott termelést irt százalékkal haladták túl. Az MKP megyei titkára megdi­csérte teljesítményükért a műhely dolgozóit, annak vezetőjét : Szánti Józsefet és a gyárvezetőt, Tószegi Andor mérnököt, akinek "tervei alap­ján folyik a serény munka. . Az elért eredmények és a dolgozók felszólalásai mutatják, hogy a gyár­vezetőség és a munkásság között megvannak a jó együttműködés alap­jai, ami előfeltétele a tervszerű mun­kának. A felszólalók a munkásérdekeket és a termelés fellendítését tartották szem előtt. Nagy Margit munkásnő az autó­buszjárat kérdésében szólalt fel és követelte, hogy hosszabbítsák meg a járat útját a gyárig, a munkaidő kezdetén és végén. Az észszerüsiiő mozgalom igen szép kezdeményezésre faléit Szabó László és László Ferenc munkásoknál. A gyár területén kis láda hívja fel a figyelmet: Váltsd pénzzé gondolataidat! Ide kell bedobni az észszerüsítési terveket, melyeket mindenkor figye-' lemmel kisér az üzem technikai bi­zottsága. A gyár területén megvalósította a munkásság kulturális felemelkedését szolgáló zeneszobát és olvasószobát. Vasárnaponként a munkásság hétvégi kirándulásokra jár. Tervbe van véve és röviden meg is valósul az üzemi kirándulás, más üzemek meglátoga­tása tanulmányi célból. Tószegi mérnök ismertette a 3 éves terv első évének tervvázlatát, mely­ből kitűnik, hogy a gyár már az első évben olyan szövőgyári orsókat gyárt hazai anyagból, amit eddig külföldről hoztak be készgvárf hiányként, drága pénzért. Ugyancsak külföldi piacra kerül a ma még hazai piacra készülő bá­nyagyutacs és sok más. Tóth Lajos, Rudas István és Bánki János vasmunkás az üzem kérdéséhez szóltak hozzá. A megyei Tervbizott­ság elnöke záró felszólalásában hang­súlyozta, hogy a politikai szabadság mellett a gazdasági szabadságot is meg kell teremtenünk. A magyar dol­gozó nép sorsát, de az országét is Magyarországon döntik el, mégpedig a dolgozó magyar nép. A külorszá­gok belügyeit tiszteletben tartjuk, de megköveteljük, hogy Magyarország függetlenségét tartsák tiszteletben. Felakasztotta magát Németh István 68 éves Kecske­méti-utcai lakos tegnap délután laká­sán felakasztotta magát és meghalt. A rendőrség megindította a nyomo­zást annak kiderítésére, hogy mi ker­getne öngyilkosságba a szerencsétlen öregembert. *Némethet még a mai nap folyamán felboncolják; Itt említjük meg, hogy tegnap dél­ben ismeretlen tettesek betörtek £ Vértanu-utcai Gémesiné-féle üzletbe. Az" okozott kár kb. 800.-— Ft. — Ugyancsak betörtek a MÁV Kon- zum pénztárába. .A nyomozás meg­indult.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék