Fehérvári Hírek, 1947. október (3. évfolyam, 222-248. szám)
1947-10-02 / 222. szám
Ш. évfolyam 222 számára 40 fillér 1947. október 1. Szerda éSFEHÉ R VÁ R é. ? FEJÉR MEGYE DEMOKRATIKUS N A P I L APJA Felelős szerkesztő: BERTALAN IMRE. * 0^ .*9V.e® co ST A Megvonják az iparengedélyt 50 banktól a vége felé közeledő iparrevizió során. Ennek keretében felülvizsgálták a bankok és hitelintézetek iparengedélyeit is, ahol azonban több esetben nem találták érdemesnek az iparűzés további engedélyezését. Közel 50 bank és hitelintézet vezetői volt,- már eddig gazdasági bűncselekménnyel vádolva, ezek elvesztik iparengedélyüket. A megszűnésre ítélt pénzintézetek közül csak 017 működik a fővárosban, a többi vidéki. Voronyezsi emlékeztető sb. i.) Harsány szóval adta ki a parancsot százötvenezer magyar lemészárlására Jány-Hautzinger Gusztáv altábornagy, a tragikus sorsú 2. magyar hadsereg parancsnoka, Horthy sváb törzstiszti karának ez a kitenyésztett díszpéldánya. A harsány vezérszó öt évvel ezelőtt hangzott el. Most a rettenthetetlen hős, aki a hiányzó páncéltörőket és gépfegyvereket, a beígért, de gálábul meg nem adott német repülőtámogatást egyéni bátorsággal akarta pótoltatni, igazi mivoltában, bután áll és gyáván makog a nép bírósága élén. Elsősorban hazafiatlan s csak másodsorban volt buta és gyáva az a szellem, amely a Jány Gusztávokat kitermelte, amelyhazug módon nem a magyar határokat védte a Donnál az ,,ellenségtől“, hanem Hitler visszavonuló, vert hadait és megengedte, hogy Hautzingerek töltsék meg összefagyott, vak, kéz- és lábnélküli embercsonkokkal, szörnyűségesen elkirízott magyar fiatalokkal az ország valamennyi kórházát. Ugyanakkor a Margit-körút cellái megteltek ,,viszszavonulókkal“, hős tiszt urakkal, akik ott hagytak csapot-papot és meg sem álltak a Kárpátokig. Ugyanaz az egyoldalú, fafejű, kegyetlen "és ostoba bokázó szellem, amely kinevelte ezt a csak „viselkedő", hangoskodó, álhazafi tiszti típust, ezeket a voronyezsi futóbajnokokat, ugyanaz felelős másfélszázezer magyar lemészárlásáért és azért is, hogy a nemrég még annyira gyűlölt ,„művelt nyugattól“ is utált nácik csatlósaiként háborúba sodródtani, a Szovjetunió ellen. Különálló fejezete a rémdrámának, ami a főtárgyalás vallomásaiból kitűnik, hogy a hitleri Lebensraumot ezer és ezer kilométerre a magyar határtól magyar fiúkkal védő főmagyar Hautzinger mily szörnyű kegyetlenséggel tolnoztatta és gyilkoltatta három szám a szovjet polgári lakosságot ott, ahol száz kilométeres körzetben keresve sem találtak partizánt. A két világháború között eltelt 25 esztendő gyűlölködő szelleme, hazug uszító propagandája csak a szovjet és egész világellenes hadüzenethez, a futó németek mögött kiadott hírhedt hadparancshoz és a magyar történelem legszégyenteljesebb tragédiájához , a voronyezsi katasztrófához vezethetett. 1942. január 13. a gyász és szégyen napja, emlékeztet minden magyart arra a bűnös, elnyomó osztálypolitikára, amelynek fenntartása és megmentése érdekében a Horthyreakció a németbarát „tengely“ katasztrófa-politikáját vitte. Ez a politika menthetetlenül Hitler karmai közé sodorta az országot, a hitleri útt pedig a világ túlnyomó fele ellen folytatott háborúba torkollott. A háború aranygalléros magvetői, szövetkezve a nyugati tőke uraival ismét megjelentek és saskeselyűként köröznek az építeni vágyó, békeszerető népek feje fölött. Minden erőfeszítésük arra irányul, hogy a világot ketté hasítsák. Természetesen nálunk ahol még jelentékeny erői vannak a reakciónak, talajra talál ez a szellem. Nem tartozik ide, mert elméleti kérdés, hogy hibája vagy erénye-e a demokráciának, hogy nem a Jány Gusztávok szelleme vezérli. És annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg, a győztes „ellenség“ nem ellenségként, s nem „fogat fogért“ paranccsal jött ide, mégis feltámadtak itt az összeeső.küvő, Jány-féle patkányok, a mili-istarista uszítók, hogy megkíséreljék Mohács és Muhi tragédiája mellé mégegyszer odaállítani a voronyezsi magyar tragédiát. A magyar nép éberségén múlik, hogy a szabadon járó Jány Gusztávok ne fertőzhessék meg demokráciánk levegőjét. —— A nemzetközi politika sokrétegű problémája között bennünket, magyarokat pillanatnyilag az Egyesült Nemzetek rólunk szóló tárgyalásai érdekelnek. Mint ismeretes, vita alakult ki Magyarország UNO tagfelvételéről, melynek során a nyugati hatalmak ellenezték, a Szovjetunió követelte felvételünket. Ma érkezett jelentések szerint, valamennyi nagyhatalom kitart eddigi álláspontja mellett. A döntés hétfőre várt napját holnapra halasztották el az úgynevezett csatlós államok — közöttük Magyarország — felvétele ügyében. Hazaárulók harcbavetése Mi sem jellemzőbb az amerikai imperializmus provokációs és uszító politikájára, mint az, hogy harcba vetették a magyar Nagy Ferencet és a horváth fasizmus vezérét, Macseket a délkeleteurópai országok ellen. Nagy Ferenc és Macsek emlékiratot nyújtottak át az UNO küldöttségek brazil elnökének, amelyben kérik, hogy Magyarországot és a többi délkeleteurópai volt csatlós államokat ne vegyék fel az Egyesült Nemzetek szervezetének tagjai sorába. Nagyon jellemző a konzervatív körök tárgyilagos megítélésére a Vatikán lapjának, az Osservatore Románénak az a megállapítása, hogy Nagy Ferenc nem magyar politikus, hanem csak Washington árnyéka és politikai halott. Tito összefogásra szólít Tito marsall a jugoszláv Népfront 2. kongresszusán nagy beszédet mondott. Beszédében összefogásra szólította fel a világ demokratikus erőit és népfrontot követel a világbéke megszilárdítására. Rámutatott Tito, hogy Amerikában voltaképpen két egyforma párt van, mindkettőt az amerikai tőkések maroknyi csoportja irányítja. A nemzetközi reakció, az amerikai pénzmágnásokkal az élén, újra fel akarja éleszteni a fasizmust. Olyan a nemzetközi helyzet — állapította meg Tito —, hogy nemcsak az ország belsejében, hanem az egész világon össze kell fogniok a haladó elemeknek. ja*»iHarcba vetették a nazaárulókat Magyarország ellen Holnapra halasztották a döntést Magyarország UNO tagsága ügyében . A Vatikán lapja Nagy Ferenc amerikai kapcsolatairól Tito összefogásra szólította fel a világ demokratikus erőit A koalíciós pártok elfogadták tárgyalási alapnak a munkáspártok kormányprogramját . Ma fontos minisztertanács : a minisztériumok újabb csökkentéséről és a főispáni karban történő változásokról Budapesti tudósítónk jelenti: A két munkáspárt korlrtányi programjának közzététele után a koalíciós pártokban megindultak a tárgyalások a végleges program létrehozása érdekében.Hétfőn a Nemzeti Parasztpárt vezetősége elvi jelentőségű határozatában leszögezte, hogy a munkáspártok közös programjával egyetért. A Parasztpárt önálló pontként kívánja bevenni a kormány programjába szövetkezeti életünk fejlesztését. Ugyancsak hétfőn foglalkozott a Kisgazdapárt is a két munkáspárt által a többi koalíciós pártok elé terjesztett programmal. A párt vezetősége elfogadta tárgyalási alapul a munkaprogrammot, amelyet már tegnapi számunkban részletesen ismertettünk. A kérdés végleges rendezése ügyében ma, kedden délelőtt 10 órakor ül össze Dinnyés Lajos miniszterelnöki és a koalíciós pártok vezetőinek értekezlete. Ezen az értekezleten döntést hoznak a programnak .az államháztartási kiadások csökkentéséről szóló pontjaiban is, így a minisztériumok számának újabb csökkentése, az államtitkárok kérdése és a főispáni karban tör ténő változások szerepelnek a mai pártközi tárgyalások anyagában. Fővárosi jólértesült politikai körök véleménye szerint legfeljebb 30 államtitkára lesz a munka kormányénak. Az egyes törvényhatósági városok és a hozzájuk tartozó megyék főispáni állásait ezentúl egy személlyel töltik be. £3S екзанягяшв» Ezer tiszt hazatért Szerdán vagy csütörtökön várható Máramarosszigetről egy 1048 ste- s mélyből álló tiszti szerelvény érkezése, az alábbi fejérmegyei volt hadifoglyokkal : Dr. Ellinger József, Lózsa Jenő, Gelencsér Sándor, Demeter Vilmos, Farkas József és Réczey István Szfehérvár. *• Bolgár miniszterek Budapestért Magyarországnak a délkeleteurópai demokráciákkal való szorosabb együttműködése és jóviszonya felé újabb lépés történt. A magyar-bolgár kulturális egyezmény megkötésére Budapestre érkezik Jugov bolgár belügyminiszter Karaszov kultuszminiszter társaságában. A bolgár miniszterek budapesti látogatása és a kulturális egyezmény megkötése a két demokratikus ország kapcsolatait és tradicionális barátságát hivatott szentesíteni.