Fehérvári Hírek, 1947. október (3. évfolyam, 222-248. szám)

1947-10-02 / 222. szám

Ш. évfolyam 222 szám­ára 40 fillér 1­947. október 1. Szerda éSFE­H­É R V­Á R é. ? FEJÉR M­EGYE DE­M­O­KRATIKUS N A P I L A­P­J­A Felelős szerkesztő: BERTALAN IMRE. * 0^ .*9V.e® co ST A Megvonják az iparengedélyt 50 banktól a vége felé közeledő iparrevizió során. Ennek keretében felülvizsgálták a ban­kok és hitelintézetek iparengedélyeit is, ahol azonban több esetben nem találták érdemesnek az iparűzés további engedélyezését. Közel 50 bank és hitelintézet vezetői volt,-­ már eddig gazdasági bűncselekménnyel vádolva, ezek el­vesztik iparengedélyüket. A megszűnésre ítélt pénzint­ézetek közül csak 017 működik a fő­városban, a többi vidéki. Voronyezsi emlékeztető sb. i.) Harsány szóval adta ki a parancsot százötvenezer magyar le­mészárlására Jány-Hautzinger Gusz­táv altábornagy, a tragikus sorsú 2. magyar hadsereg parancsnoka, Hor­thy sváb törzstiszti karának ez a ki­­tenyésztett díszpéldánya. A harsány vezérszó öt évvel ezelőtt hangzott el. Most a rettenthetetlen hős, aki a hi­ányzó páncéltörőket és gépfegyvere­ket, a beígért, de gálábul meg nem adott német repülőtámogatást egyéni bátorsággal akarta pótoltatni, igazi mivoltában, bután áll és gyáván ma­kog a nép bírósága élén. Elsősorban hazafiatlan s csak má­sodsorban volt buta és gyáva az a szellem, amely a Jány Gusztávokat kitermelte, amely­­hazug módon nem a magyar határokat védte a Donnál az ,,ellenségtől“, hanem Hitler vissza­vonuló, vert hadait és megengedte, hogy Hautzingerek töltsék meg össze­fagyott, vak, kéz- és lábnélküli em­bercsonkokkal, szörnyűségesen elkirí­­zott magyar fiatalokkal az ország valamennyi kórházát. Ugyanakkor a Margit-körút cellái megteltek ,,visz­­szavonulókkal“, hős tiszt urakkal, akik ott hagytak csapot-papot és meg sem álltak a Kárpátokig. Ugyanaz az egyoldalú, fafejű, ke­gyetlen "és ostoba bokázó szellem, amely kinevelte ezt a csak „viselke­dő", hangoskodó, álhazafi tiszti tí­pust, ezeket a voronyezsi futóbajno­kokat, ugyanaz felelős másfélszázezer magyar lemészárlásáért és azért is, hogy a nemrég még annyira gyűlölt ,„művelt nyugattól“ is utált nácik csatlósaiként háborúba sodr­ód­tani, a­­ Szovjetunió ellen. Különálló fejezete a rémdrámának, ami a főtárgyalás vallomásaiból kitűnik, hogy a hitleri Lebensraumot ezer és ezer kilométer­re a magyar határtól magyar fiúk­kal védő főmagyar Hautzinger mily szörnyű kegyetlenséggel tolnoztatta és gyilkoltatta három szám a szovjet pol­gári lakosságot ott, ahol száz kilo­méteres körzetben keresve sem talál­tak partizánt. A két világháború között eltelt 25 esztendő gyűlölködő szelleme, hazug uszító propagandája csak a szovjet és egész világellenes had­üzenethez, a futó németek mögött ki­adott hírhedt hadparancshoz és a magyar történelem legszégyentelje­­sebb tragédiájához , a voronyezsi katasztrófához vezethetett. 1942. január 13. a gyász és szé­gyen napja, emlékeztet minden ma­gyart arra a bűnös, elnyomó osz­tálypolitikára, amelynek fenntartása és megmentése érdekében a Horthy­­reakció a németbarát „tengely“ ka­tasztrófa-politikáját vitte. Ez a poli­tika menthetetlenül Hitler karmai közé sodorta az országot, a hitleri útt pedig a világ túlnyomó fele ellen folytatott háborúba torkollott. A háború aranygalléros magvetői, szö­vetkezve a nyugati tőke uraival is­mét megjelentek és saskeselyűként kö­röznek az építeni vágyó, békeszerető népek feje fölött. Minden erőfeszí­tésük arra irányul, hogy a világot ketté hasítsák. Természetesen nálunk ahol még jelentékeny erői vannak a reakciónak, talajra talál ez a szel­lem. Nem tartozik ide, mert elméleti kérdés, hogy hibája vagy erénye-e a demokráciának, hogy nem a Jány Gusztávok szelleme vezérli. És annak ellenére, hogy a Vörös Hadsereg, a győztes „ellenség“ nem ellenségként, s nem „fogat fogért“ paranccsal jött­­ ide, mégis feltámadtak itt az összeeső.­­­küvő, Jány-féle patkányok, a mili-­is­tarista uszítók, hogy megkíséreljék­­ Mohács és Muhi tragédiája mellé mégegyszer odaállítani a voronyezsi magyar tragédiát. A magyar nép éberségén múlik, hogy a szabadon járó Jány Gusztávok ne fertőzhessék meg demokráciánk levegőjét. —­­— A nemzetközi politika sokrétegű problémája között bennünket, ma­gyarokat pillanatnyilag az Egyesült Nemzetek rólunk szóló tárgyalásai érdekelnek. Mint ismeretes, vita ala­kult ki Magyarország UNO tagfel­vételéről, melynek során a nyugati hatalmak ellenezték, a Szovjetunió követelte felvételünket. Ma érkezett jelentések szerint, valamennyi nagy­hatalom kitart eddigi álláspontja mel­lett. A döntés hétfőre várt napját hol­­napra halasztották el az úgynevezett csatlós államok — közöttük Magyar­­ország — felvétele ügyében. Hazaárulók harcbavetése Mi sem jellemzőbb az amerikai im­perializmus provokációs és uszító po­litikájára, mint az, hogy harcba vetették a magyar Nagy Ferencet és a horváth fasizmus vezérét, Macseket a délkelet­­európai országok ellen. Nagy Ferenc és Macsek emlékira­tot nyújtottak át az UNO küldött­ségek brazil elnökének, amelyben ké­rik, hogy Magyarországot és a többi délkeleteurópai volt csatlós államo­kat ne vegyék fel az Egyesült Nem­zetek szervezetének tagjai sorába. Nagyon jellemző a konzervatív körök tárgyilagos megítélésére a Va­tikán lapjának, az Osservatore Ro­mánénak az a megállapítása, hogy Nagy Ferenc nem magyar poli­tikus, hanem csak Washington árnyéka és politikai halott. Tito összefogásra szólít Tito marsall a jugoszláv Népfront 2. kongresszusán nagy beszédet mon­dott. Beszédében összefogásra szólí­totta fel a világ demokratikus erőit és népfrontot követel a világbéke megszilárdítására. Rámutatott Tito, hogy Ameriká­ban voltaképpen két egyforma párt van, mindkettőt az amerikai tőkések maroknyi csoportja irányítja. A nem­zetközi reakció, az amerikai pénz­mágnásokkal az élén, újra fel akarja éleszteni a fasizmust. Olyan a nemzetközi helyzet — állapította meg Tito —, hogy nemcsak az ország belsejében, hanem az egész világon össze kell fogniok a haladó elemeknek. ja*»­iHarcba vetették a n­azaárulókat Magyarország ellen Holnapra halasztották a döntést Magyarország UNO tag­sága ügyében . A Vatikán lapja Nagy Ferenc amerikai kapcsolatairól­­ Tito összefogásra szólította fel a világ demokratikus erőit A koalíciós pártok elfogadták tárgyalási alapnak a munkás­pártok kormányprogramját . Ma fontos minisztertanács : a minisztériumok ú­jabb csök­kentéséről és a főispáni karban történő változásokról Budapesti tudósítónk jelenti: A két munkáspárt korlrtány­­i programjának közzététele után a koalíciós pártokban megindultak a tárgyalások a végleges program létrehozása érdekében.­­Hétfőn a Nemzeti Paraszt­párt vezetősége elvi jelentőségű határozatában le­szögezte, hogy a munkáspártok közös programjával egyetért. A Parasztpárt önálló pontként kí­vánja bevenni a kormány pro­gramjába szövetkezeti életünk fej­lesztését. Ugyancsak hétfőn foglalkozott a Kisgazdapárt is a két munkás­párt által a többi koalíciós pártok elé terjesztett programmal. A párt vezetősége elfogadta tárgyalási alapul a m­unka­­programmot, amelyet már tegnapi számunkban rész­letesen ismertettünk. A kérdés végleges rendezése ügyében ma, kedden délelőtt 10 órakor ül össze Dinnyés Lajos miniszterelnöki és a koalíciós pár­tok vezetőinek értekezlete. Ezen az értekezleten döntést hoznak a programnak .az államháztartási kiadások csökkentéséről szóló pontjaiban is, így a minisztériumok szá­mának újabb csökkentése, az államtitkárok kérdése és a főispáni karban tör­­ ténő változások szerepel­nek a mai pártközi tárgya­lások anyagában. Fővárosi jólértesült politikai kö­rök véleménye szerint legfeljebb 30 államtitkára lesz a munka kor­mányénak. Az egyes törvényha­tósági városok és a hozzájuk tartozó megyék főispáni állásait ezentúl egy személlyel töltik be. £3S екзанягяшв» Ezer tiszt hazatért Szerdán vagy csütörtökön várható Máramarosszigetről egy 1048 ste- s mélyből álló tiszti szerelvény érkezé­se, az alábbi fejérmegyei volt hadi­foglyokkal : Dr. Ellinger József, Lózsa Jenő, Gelencsér Sándor, De­meter Vilmos, Farkas József és Ré­­czey István Szfehérvár. *• Bolgár miniszterek Budapestért Magyarországnak a délkeleteuró­pai demokráciákkal való szorosabb együttműködése és jóviszonya felé újabb lépés történt. A magyar-bolgár kulturális egyezmény megkötésére Budapestre érkezik Jugov bolgár bel­ügyminiszter Karaszov kultuszmi­niszter társaságában. A bolgár­ mi­niszterek budapesti látogatása és a kulturális egyezmény megkötése a két demokratikus ország kapcsola­tait és tradicionális barátságát hiva­tott szentesíteni.

Next