Fehérvári Napló, 1949. augusztus (4. évfolyam, 177-201. szám)

1949-08-02 / 177. szám

1949. augusztus 2 Nincs hajcsár többé, mégis jobban megy a munka a Darczai-féle asztalosüzemben, mert tudják a dolgozók: övék az ország — Nézzen csak l­örül elvtárs, hogy folyik itt a munka, pedig senki nem áll a hátunk mögött, hogy hajtson miniket — ezzel az egy mondattal jellemzi Kutisfai Ferenc elvtárs, szakmunkás a meg­változott helyzetet a Magasépítő NV asztalosműhelyében.­­ Százöt ember dolgozik az egy­kori Tarczal-féle asztalosműhely­ben és a vállalt építkezéseknél. Vannak köztük olyanok is, akik itt dolgoztak Tarczal idejében, így Kuli­fai elvtára is. — Össze sem lehet hasonlítani a mai helyzetet, meg azt a kínló­dást, ami akkor volt. Eleinte hu­­szonketten dolgoztunk itt, aztán Tarczal úr arra hivatkozva, hogy nősülni akar és kell majd a pénz, 19-et elbocsájtott. Bennünket az­tán megdolgoztatott, csak fizetni nem akart, utólag jöttünk rá, hogy a kollektív szerző­ lést sem tartotta be. Mikor aztán megtud­tuk, hogy a Marx-téri építkezés­nél becsapta az államot , min­denki előtt világos lett: közös az ellenség, hiszen az állam mi vagyunk. Erdélyi János a kis körfűrész­nél dolgozik. Munkája abból áll, hogy az ab­lak rámákba vág be kb. 6—8 centis vágásokat, amik az ösz­­szeállításhoz kellenek. Munkatár­saival együtt 75 százalékkal gyor­sította meg ezt az eljárást — néhány deszkahulladék segítségével. Eddig egy másik gé­pen végezték ezt a munkát. Er­délyi János ennél magyarázza az újítást: — Ide beteltük a deszkát, rá­szorítottuk a satut, ráerősítettnk egy kar segítségével, aztán az egé­szet betoltuk, most jött a gép munkája, utána pedig meg ke­lett csinálni az egészet visszafelé. Ez összesen nyolc mozdulat volt. Most visszamegyünk a kis kör­fűrészhez, amelyet ócskafcasscényt vettek meg, de kitűnő szerszámot csináltak belőle. — Itt viszont előre megcsináltuk a leszorítást, egyetlen mozdulat­tal rátesszük a ide-Sokát, egy másik­kal levesszük, ez két mozdulat* negyedannyi adék, mint ,a» másik' g­épen., — tehát négyszer annyit lehet termelni. Kun­fai elvtárs elgondolkozik: — Voltam ,én már állami üzem­ben is­­ a felszabadulás előtt a fehérvári repülőtéren. Ott nem volt senkinek szívügye a munka. Sokszor elmentünk órákig is a munkahelyről. Nem tront hozzá semmi közünk, csa­k az számított, hogy a bért megkapjuk. Most meg mindenki tudja, az üzem az övé is, meg mindnyájunké, hi­szen a nevében is benne van:­ Nemzeti Vállalat. — A munkanélküliség megszűnt teljesen — mondja Dudás Lajos elvtárs, bizalmi. — A most dolgozó 105 ember mellé még fel tud­nánk venni jónéhányat és állandó munkát is tudnánk biztosítani, de már nincs a környéken sem szak­ember. Fent az emeleten a brigád meg­szervezéséről beszélgetnek munka közben az új asztalosok- A tolna­megyei Paksról jöttek ide. A má­sik teremben ma állt munkába egy fiatal szakmunkás, Vértesbogláron lakó erdélyi telepes. Mindenfelől hozzák az embereket a vállalathoz. Sok a munka az újjáépítésnél, csak legyen hozzá elég munkaerő! Házi hangverseny A VÁJÁR LAKÁSÁN A vorosilovgrádi «Brjan­­szkogol» kultúrpalota m­azsi­­kusbrigádok segítségével sor­ra rendez házihangversenye­­ket. Többek között szép hangverseny hangzott el Szergej Iszakov vájár laká­sán. A szénfestőt abból az al­kalomból ünnepelték, hogy az ötéves terv előírását ha­táridő előtt­ teljesítette. A kultúrpalota a közeljövőben rendszeresíti a házi h­angv­er­­senyeket. LEBUKOTT két cséplési hamisító Zöld Zoltán cséplési ellenőr és Pordán János, a gép felelős ve­zetője 23 sárkeresztúri gazdával — jórészt kulákokkal — össze­játszva, közel 24 és fél mázsa búzát és 5 mázsa rozsot nem vezetett be a mázsálási könyvbe. A rendőrség mindkettőjüket őri­zetbe vette, a gazdák ellen eljá­rás indult. Meghalt Koszta József festőművész Koszta József festőművész 89 éves korában meghalt. A Kos­­suth-díjas művész képein min­dig a valóságot mutatta be. Ké­peit elsősorban az Alföld dol­gozó parasztjainak életéről ké­szítette. A realista festészet első magyar úttörői közé tartozott. Koszta Józsefet kedden temetik Budapesten díszsírhelyen. FEHÉRVÁRI N­A­P­LÓ Tordasi beszámoló a terménybegyűjtésről, ahol a Béke-termelőcsoport mutatott jó példát az egyéni gazdálkodóknak K­­ordason a III. mintájú «Béke» termelő csoport július 28-án reggel fejezte be a csép­­lést. S alighogy elhalt a csép­lőgép dugása, a termelő cso­port tagjai megállapították, hogy a súlyos aszály ellenére is, másfél mázsával nagyobb átlagtermést értek el a község egyéni gazdálkodóinál. A cso­port kocsiját fellobogózták, zöldágakkal feldíszítették, és «Terménybegyűjtéssel a szo­­cialista Magyarországért» jel­szó alatt elindultak a szövet­kezeti gabonaraktár felé. A községen áthaladó ko­csinak sok nézője akadt. A Kőbányai Sörgyárak M­ tor­­dasi üdülőjének tagjai pedig, amikor megtudták, hogy jön a termelő csoport kocsija, felkerekedtek, hogy a magtár előtt ünnepeljék a termény­begyűjtés hőseit, a munkás- paraszt szövetség eleven hor­dozóit. A magtár zászlódíszben és zöld gályákkal díszítve vár­ta a termelő csoport első ko­csiját. «Éljenek a termény­be­gyűjtés hősei, a dolgozó pa­rasztok»», «Terménybegyűj­­téssel a szocialista Magyrors szögért», «Éljen a Párt», «Él­jen Rákosi Mátyás!» — felira­tok volt­ak arédakonb­an kell tovább építenünk. A kocsi megállt. Ifj. Szu­nyi Gyula MDP titkár üdvö­zölte elsőnek a leemelő cso­portot. Rámutatott arra, hogy ez az igazi termény begy­űj­tés,­ amikor rögtön, késedelem nélkül teljesítik kötelességü­ket. Tordason a «Béke» ter­melő csoport az első, mely­ megalapozta a nagyüzemi, a szövetkezeti gazdálkodás falapjait , élő példája lett an­nak, hogy a korszerű gazdál­kodás mellett észszerűbb munkával, a gépállomással való Szoros kapcsolatban könnyebb életet és jobb meg­­élhetést biztosítottak maguk­nak. Varga elvtárs, szövőgyá­­ri munkás, üdülő, megköt szőnie a városi dolgozók ne­vében a mindennapi kenye­ret és azt a lelkesedést, amely­­lyel a «Béke» termelőcsoport tagjai a Lennél­ly begy­ú­j­t­ást teljesítették. Megígérte az is­a­­ri dolgozók nevében, hogy cserébe iparcikk­eket készí­te­nek a falusi lakosságnak! Hangoztatta, hogy mi munkás»­­paraszt érdekek azonosai« és azt jó kommunistához méltó­an tovább építsük. Német György­, a «Béke» termelő csoport intézőbizott­­sági elnöke megígérte, hogy amint most, a jövőben is be­csülettel és teljes odaadással dolgoznak azért, hogy meg­védjék a békét, teljesítsék a 3 és majd az 5 éves tervben a csoportra eső részletet és példájukkal is építői legye­nek a szocialista Magyaror­szág építésének. Szíjártó István DÉFOSz-irodavezető Milyen kötelezettségeket ró a termelőcsoportra és gépállomásra az újonnan megkötendő szerződés?­ ­ Rendkívül fontos­ értekezletre gyűltek össze vasárnap a fejér­­megyei gépállomások, termelő­csoportok és földmű­vesszövetke­­zetek vezetői. Megvitatták a gép­állomások és a termelőszövetke­zeti csoportok, illetve dolgozó parasztok közötti szerződésekről szóló rendelkezéseket.­­ Cs. Nagy János­­ elvtárs, a Mezőgazdasági Igazgatóság he­lyettes vezetőjének bevezető sza­vai után Horváth István elvtárs, a gépállomás-alközpont vezetője ismertette a rendeletet. A szer­ződések kötése politikai feladat — mondotta — szorosan össze­függ az 5 éves terv megalapo­zásával. Az új rendelet értelmé­ben a gépállomások elsősorban a termelőszövetkezeti csoporto­kat, a szocialista falu csíráit tá­mogatják.­­ A szerződések szerint 1­7 fő­terményben : búzában, rozsban, árpában, zabban, burgonyában, kukoricában és cukorrépában le­het fizetni a gépállomásoknak. A százalékos részesedés annyit jelent: a csoportnak és a gép­állomási dolgozóknak egyaránt érdekük, hogy többet, jobbat ter­meljenek. A gépállomások mező­gazdásza a gazdasági év kezdete előtt megbeszéli az egész évi munkákat a termelőcsoportok vezetőivel, beosztják a munka­nemeket, hogy a gépállomások is pontos munkatervet készít­hessenek. Minden munkát elvé­gez saját személyzetével a gép­állomás, kivéve a vetést és még néhány kisebb munkát, ahol egy-egy csoporttagot is igénybe­vesznek. Ha a traktorok nem jó munkát végeztek, kötelesek újra megcsinálni a munkát és kijavíta­ni a hibákat.­­A termelőcsoportnak­ előírja a rendelet, hogy biztosítani kell a szerződéses munkák időre elvég­zését, kötelező számára a gyom­irtás, tisztított vetőmag haszná­lata. Tűz és jégkár ellen a föl­det biztosítani kell. Ha a csoport földjének területe növekszik, 15 napon belül be kell jelenteni a gépállomásnak. Az egyes munkák díjai: Tar­lóhántásért 2.29, sekélyszántá­sért 3­85, hengerelésért 0.97, fo­gasolásért 0.97, ugartárcsázásért 2.86, vetésért 2.29, csépl­ésért ka­zalozással 4.6 százalékot fizet a termelőszövetkezeti csoport Ha nem a 7 feterményt termelik, ki­lónkénti díjszabás szerint fizet­hetnek. Legkésőbb 10 nappal a betakarítás után kell kifizetni az előző év munkáját, minden 10 nap késedelem 1 százalékkal emeli a díjakat. Az elvégzett munkákat a csoport elnöke alá-­ Írásával igazolja. — Ez a szerződés fegyverré válik kezünkben a falu kizsák­­mányolói ellen — hangsúlyozta végül Horváth elvtárs.­­ Farkas Mihály [ elvtárs, mezőgazdasági igazgató a szer­ződés politikai jelentőségéről be­szélt, kiemelte, hogy Pártunk po­litikai sikerei, a Népfront elsöprő választási győzelme tették idő­szerűvé a szerződést. Bejelen-­ tette, hogy a kormány 1 forinttal leszállította a szabad kenyér árát, ezt is a mezőgazdaságban elért eredmények indokolják.­­ A középparasztság­­ néhány kérdésben már mellettünk állt — folytatta az előadó — de újra és újra meg kell nyerni, meg kell neki mutatni, hogy a munkás­­osztály szövetsége és vezetése adja meg számára is a felemel­kedést. A falusi reakció szétvert és zilált, de ébereknek kell len­nünk, mert még komoly erőt képvisel. Az iparban 80 százalé­kon felül van a szocialista szek­tor, m­íg a mezőgazdaságban alig néhány százaléknál tartunk. — Irányt kell venni a termelőcso­­portokban a fokozott politikai nevelésre.­­ Ezután bejelentette­­ Farkas elvtárs, hogy augusztus 7-én va­lamennyi gépállomáson megala­kulnak a Gépállomási Tanácsok. Augusztus 7. és 31. között a ter­melőszövetkezeti csoportokban taggyűléseken ismertetik a szer­ződést.­­ A hozzászólások során­­ Jónás Pál elvtárs, a pusztaszabolcsi gépállomás vezetője elmondta, hogy a vezetése alatt dolgozó­ traktorosok nemcsak jó munká­val, de népneveléssel is meggyő­zik a dolgozó parasztságot. Hor­váth Lajos elvtárs, az abai gép-, állomás vezetőhelyettese ígéretet tett, hogy a szerződést végre­hajtják. Gyurczi István elvtárs, etyeki szövetkezeti ügyvezető, a gépállomás eddigi jó munkájáról­­emlékezett meg. Schóbert Zol­­tánné elvtársnő, a Földhivatal vezetője több parasztasszony be­vonásának fontosságáról beszélt a termelőcsoportokba. ­ Egy forinttal olcsóbb augusztus elsejétől a szabadkenyér A kormány határozata alapján augusztus elsejétől a kenyérellátás új rendjét léptetik életbe. A határozat értel­mében jegyre kilónként 1 forintos árban az eddiginél több­minőségű félbarna kenyeret hoznak forgalomba. A 2,60 fo­rintos szabadkenyér árát 1 forinttal csökkentik és az eddigi félbarna kenyér helyett sokkal jobb minőségű félfehér kenye­ret fognak árusítani. Dolgozók írják Az agárdi puszták ünnepe Az agárdi puszták dolgozó parasztsága bensőségesen ün­nepelte a termény begy­űj­tési felhívást. Az újjáépítet gabo­naraktár falait versenyfelhí­vások és jelszavak díszítették ezen a nagy napon. Középen Rákosi elvtárs képe tette még ünnepélyesebbé a külsősége­ket. Az agárdi dolgozó pa­rasztok tömegesen vonultak­ fel a szövetkezet gabonarak­­tára elé, ahol Rubos József, a földművesszövetkezet ügy­vezetője, majd Földes­ Lajos DÉFOSz titkár beszélt. A dol­gozó parasztok örömét fejezt­­t­e ki afölött, hogy végre a városi munkásságnak, szövet­­ségesüknek adhatják a kenye­ret, nem az uraknak. A ver­senyfelhívás napja örömün­­­nep volt az agárdi gazdák­ számára, akik most egymás­sal versenyezve adnak be mi­nél több gabonát, hogy se­gítsenek az ötéves terv meg­alapozásában az ipari mun­kásságnak. Albert József ujgazda Agárd-puszta

Next