Fehérvári Napló, 1949. szeptember (4. évfolyam, 202-227. szám)

1949-09-01 / 202. szám

2 A VIT befejeződése után a küldöttek felkeresték az ország minden vidékét. Na­gyon kedves vendégek ju­tottak nekünk is Észak- és Délam­erikából, Izraelből és Svájcból. Sajnos, egy­ik ve­nezuelai fiút kisebb baj érte Fehérváron : megbetegedett és kivizsgálásra a Szent György kórházba szállítot­ták. Az orvosok és ápolók nagy szeretettel veszik kö­rül a kórházban. Remélhe­tőleg rövidesen fel is épül —­O — A fehérvári VIT ünnepsé­gek legkedvesebb eseménye a vasárnap esti tábortűz volt. A műsor után vagy félszáz fiatal elkezdte a jókedvű „zakatolás amely a VIT specialitása lett Pesten s vi­déken egyaránt. Félsz­aba­dult, vidám éneklés, tánc és ugrándozás ez a „zakato­lás”, amely egyúttal kifejezi a fiatalság erejét és béke­­vágyát. — 0— A közelgő tanévnyitással kapcsolatban hallottuk, hogy soha olyan hatalmas érdek­lődés nem nyilvánult meg az iskolázás iránt, mint az idén. A tanfelügyelőség köz­lése szerint kénytelenek lesz­nek összehívni az iskolabi­zottságot ebben az ügyben, hogy van-e lehetőség további diákfelvételekre. — O — Az „Ismerd meg a Szov­jetuniót“ előadás keretében ifjúsági probléma kerül ezen a héten sorra. Nagy Miklós elvtárs, a MINSz megyei tit­kára tart előadást szomba­ton este a Kulturházban a szovjet ifjúságról. —o — A Népköztársaság új cí­mere egyre több helyen lát­ható Fehérváron. A legtöbb nemzeti vállalat már az új címert használja portálján. Legelőször a Fűszerértéke­­sítő Nagykereskedelmi NV fiókjára került fel címerünk — az élüzem-csillag mellé. —­— Az Ősfehérvár elé áthe­lyezett autóbuszmegálló kér­dése most is foglalkoztatja az utasokat. Több felől hall­juk azt a kívánságot, hogy a megállót tegyék vissza a régi helyére, mert a jelen­legi éppen az útvonal leg­keskenyebb, igen éles ka nyomdájánál van s még a járókelők biztonságára is veszélyes. —o— Az MNDSz helyi szerve­zete és a vasutas nők csa­ládvédelmi egyesülete ezen a héten egyesül. Az egye­sülés nagyszabású ünnepség keretében megy majd végbe, amelyen a vasutas kultur­­gárda is műsort ad. Az ün­nepség (melyen nem lesz be­lépődíj) előreláthatóan va­sárnap kerül sorra. Legkö­zelebb bővebbet közlünk ez­zel kapcsolatosan. FEHÉRVÁRI NAPLÓ 1949 szeptember 1. Fényt varázsol a faluba, erősíti a munkás-paraszt szövetséget A SÁ­R­VÁRI-BRIGÁD Mint mozdulatlan, néma kato­nák állnak a vilanypóznák az or­szágút mellett. Szürkén kanyarog a műút csíkja, dombok, kis erdők között és m­ellett le­g mindenütt az oszlopok vezetik a végtelennek látszó dróthálózatot. Egy poros kis község határában azonban megszakad a póznák tovafutó fa­la. Balatonbozsok a falu neve. Itt lehet most­­­megtalálni a fe­hérvári villanygyár Ságvári-brigád­­ját. A szélső házak)­­között, a reki­kenő hőségben derékig meztelenül dolgozik 23 ember. Egy hatal­mas «A-oszlop» veszedelmesen inog a levegőben!.­­ — Vigyázd, dől!­­• Lassan mozdul az otromba póz­na, hatalmas porfelhőt verve vá­gódik végig a főidőn. Az újgaz­­dák frissen vert falu, pirostetős házai mellett dolgozik a brigád, mint a munkás-paraszt szövetség előretolt őrszeme. — Azon dolgozunk, hogy a fal­vak népe minél előbb rendes, erős fényű világítást kapjon — fo­gad Marosdi János brigádvezető. Ez a vezeték eddig szabályta­lan, ideiglenes oszlopokon­ állt. Rosszabb volt az áramszolgáltatás, nagy az áramveszteség. Most, hogy a vas vezetéke, leszedjük, nő a teljesítőképesség­, odahaza a te­lepen a kazánok kevesebbet fo­gyasztanak. — Megy itt a munka! — nevet Steiner László csoportvezető. — Az emberek tisztában vannak azzal hogy a hároméves terv sikeres és időre való teljesítése fü­gg a munkájuktól. Óriási «A-oszlop» két végét szo­rítják be a betontalp fogai közé. Nehezen csúszik, verejtékeznek a munkások. — Majd mindjárt! — biztatja az embereket Steiner elvtárs. A brigádvezető is odajön. Talán most... Még mindig nem... — Emeld meg! Jöhet előbbre! Na még! Jó!... Egy pillanatra abbahagyják, fújnak egyet. Autó robog végig az utón, porfelhőbe bukat­ja az embereket. Fojtogató a forrróság. De nem pihennek sokáig, sürget a munka. Reggel hétkor kikap­csolják az áramot, délután né­gyig. Addigra, ha törik, ha sza­kad, a napi porciót be kell fe­jezni. Persze majd mindig jóval többet végeznek, mint amennyi ki van szabva. — Ötven napot kaptunk a munkára, de megfogadtuk, hogy negyvenöt nap­­alatt befejezzük — közli büsz­kén Marosdi elvtárs. — Most azon igyekszünk, hogy ne negyvenöt, de negyven nap alatt végezzünk! — mondja Stei­ner elvtárs. • Ha a brigád teljesítményeit néz­zük, az elhangzottaknak komoly alapjuk van, mert a szavakat min­dennél ékesebben alátámasztja a munkateljesítmény. Volt olyan nap, amikor 175 százalékot értek el, de a 140 alatt sohasem ma­radnak, amióta a brigád megala­kult. Ságvári Endre halálának év­fordulóján született a brigád és azóta azon dolgozik, hogy a mun­kás-paraszt szövetséget jó teljesít­ményével még szorosabbra fűzze. M­­ek Fognak az oszlop felállításá­nak. Kötelet kötnek a felső végé­re,­­majd kurta vezényszóra neki­feszülnek az izmok. — Hej... Aut! Hej... Aut! Megfeszül a kötél, emelkedni kezd az oszlop. Feljebb, mindig feljebb. Pár perc és már áll. Az emberek nézik, szemükben az elé­gedettség fénye lobog. Vájjon há­nyadik oszlop ez már, mely áll az országban, hirdetve az egész világnak, hogy az urak lerombol­ták, tönkretették Magyarországot, a Táncaitól megszabadult szabad magyar nép pedig felépíti! De most végre magának... Érdekes adaink a fehérvári selyemhet sikeréről és a konfekciós ruha népszerűségéről Jobb és olcsóbb gyapjúszövet őszre Legjobban igazolják a vidéki se­lyemhetek­ sikerét, hogy Székesfe­hérváron, Debrecenben, Pécsett és Békéscsabán meghosszabbították a selyemvásárt. Eddig Szegeden volt a legna­­gyobb sikere a selyem­­hétnek, itt selyem-népünnepélyt rendez­tek. A szegedi Fő­ téren, amelyet erre az alkalomra feldíszítettek­, ötezer ember nézte végig a se­lyemből készült szebbnél-szebb ru­hákat, amelyeket a szegedi gyá­rak dolgozónői és az üzletek el­­árusítónői mutattak be. A selyem­hetekben résztvevő nyolc vidéki városban már eddig is többmillió értékű selyem­­árutt vásároltak. A fogyasztóközönség a legnagyobb mértékben az impri­­méket, a sántán­got és a fehér­­neműselymeket vásárolta. A tervszerű munka és terme­lés, amely a gazdasági élet min­den­ ágazatában folyik, egyre ked­vezőbb mértékben érezteti hatá­sát a textilszakmában is. Ebben az évben legyártott gyapjtúszövetek árban ol­csóbbak lesznek, mint az előző évben voltak, és emellett minőségben jobbak lesznek a tavalyinál. A küszöbön­­álló őszi szezont a gyárak és a nemzeti vállalatok dús raktárak­kal várják és mind típus-, mind szabadárucikkekben hatalmas vá­lasztékok állnak a kereskedelem rendelkezésére. A konfekcionált ruhák anyaga a tavalyihoz képest megváltozott, lényegesen jobb lett. A konfek­­ciós ruhák ma már felveszik a versenyt a mérték után k­észíte­tt ru­­hákkal. Az állami ruhagyárak, az OKISz­­ban működő kisipari termelőszö­vetkezetek, a Ruhaipari Központ által jóváhagyott modelleket nagy mennyiségben állítják elő. Férfi, női és gyermekruhát készítenek a gyárak és az új konfekciós cik­kek minden ízlést kielégítenek. Nagy figyelmet szentelnek arra, hogy minden üzletbe olyan ruha kerüljön­,­­amely az üzlet vevőkö­­zönségének megfelel. Lőszerrejtegetőt fogtak Az iváncsai rendőrség bizalma­­bejelenté­s folytán, házkutatást tar­tott Száki István gazdálkodó házá­nál, ahol nagymennyiségű lőszert és egyveralkatrészeket talált. Szá l­etartóztatták és a mai napon átad­ták a fehérvári ügyészségnek. Film készül a béke híveinek moszkvai értekezletéről Moszkvából jelentik: Most állítják össze ,a béke híveinek­ moszkvai értekezletéről ké­szült film felvételeit. A felvé­telek megörökítik az értekez­­­let üléseit, a szovjet kikül­­­döttek és a külföldi vendégek felszólalásait. Felvételeket ké­szítettek azokról a Moszkvád­ban, Lenningrádban és Kievi-­­ben tartott nagygyűlésekről is, amelyeken a moszkvai ér­tekezlettek eredményeit össze­gezi­klő. De szerepelnek ebben a filmben más olyan gyűlések is, ahol a szovjet dolgozók k­­­ör­­e­t­len békealapa­uknak adtak kifejezést, valamint azok a nemzetközi értekezle­tek, amelyek a Szovjetunió szilárd békepolitikájának je­gyében folytak le. A filmet Szergej Geraszimov Sztálin-­­díjas filmrendező készítette. Székesfehérvár thj. város polgármesterétől. 15.743/1949. 111. szám Közlemény: 1. A belügyminiszter a népjó­léti miniszterrel egyetértésben Szé­kesfehérvár thj. város köztiszta­sági üzemének az 1949:X. t. c. 7. §-a alapján községi vállalattá alakítását elrendelte. A községi vállalat cége: Szé­kesfehérvári Köztisztasági Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehér­vár. Tárgya: A város tereinek, ut­cáinak tisztántartása, szemét össze­gyűjtése, elszál­­tása, értékesítése gépi és lovas szál­­tóeszközök tar­tása és fuvarozás válla­ásával hasz­nosítása,­ a szállítóeszközök kar­bantartása, javítása. Tartama: Ha­­tv­rnatlan idő. A községi vállalat felett a felügyeletet a belügymi­niszter gyakorolja. Az 1949:X. t. c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes mi­niszter a népjóléti miniszter. 2. A belügyminiszter a népjó­léti miniszterrel egyetértésben az 1949. évi X. t. c. 7 §-a alapján a Székesfehérvári Temetkezési Községi Vállalat alapítását elren­delte. A községi vállalat cége:Szé­kesfehérvári Temetkezési Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehér­vár. Tárgya: Temetkezési tenni­valók ellátása és köztemetők keze­lése. Tartama: H­tározatlan idő. A községi vállalat felett a felügye­letet a belügyminiszter gyakorol­ja. Az 1949 :X. t. c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter a nép­jóléti miniszter.­­ A belügyminiszter a föld­művelésügyi miniszterrel egyetér­tésben Székesfehérvár thj. város víz- és csatornaművek üzemének az 1949:X. t. c. 7. §-a alapján községi vállalattá alakítását elren­delte. A községi vállalat cége: Székesfehérvári Viz- é­s Csatorna­mű Községi Vállalat. Székhelye: Székesfehérvár. Tárgya: A város közönségének vízzel való ellát­ás­y, szenny­i­ek elvezetése, a csa a^­­csatornák és élővizek medremez« karbantartása. Tartama: '‘Határo­zatlan idő. A községi vállalat fe­lett a felügyeletet jó belügymi­niszter gyakorolja. Az 1949 :X. t. c. alkalmazása szempontjából a vállalat tárgya szerint illetékes miniszter a földművelésügyi mi­niszter, aki jogkörét az Országos­­Vízgazdálkodási Hivatal útján gya­korolja. (X) Üdvözlet a dunapentelei szakmaközi bizottságnak A közelmúltban hatalmas­­lelkesedéssel fogadta el az­ országgyűlés, valamint az egész dolgozó nép Népköztár-­­saságunk alkotmányát. En­nek 2. paragrafusa, hogy magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozók népé. A 3. paragrafusban pe­­dig benne foglaltatik, hogy megvalósul a munkásság és a dolgoz­ó, parasztság szoros szövetsége a munkásosztály vezetésével. Dunapentele dolgozói is át­­érezték és megérlelték az al­kotmányban foglaltak jelen­­­tőségét és a munkásosztályra, valamint a dolgozó paraszt­ságra háruló feladatok mara­­­déktalan elvégzése, érdeked­ben­ mind szorosabbra zárják! Soraikat. Erősitik a szakszer­­vezeti mozgalmat. Pártunk leghatalmasabb tömegbázisát* oktatják, nevel­ik­ a páronkí­­vül dolgozók, munkások és parasztok széles tömegeit* h­ogy Du­na pen­tel­én is el­eget tudjanak tenni a ránk háruló­­feladatoknak. Ezért szervezték újjá a szakmaközi bizottságot is, amely hivatva van az összes szakc­sp­ortok mozgalmát irányítani és ellenőrizni Du­­­napentelén. A szakmaközi bi­­zottságba kipróbált, harcost elvtársakat választottak. A bizottság tagjai lettek­­ Kovácz László elvtárs, DÉ­­FOSz vezetőségi tag, áld egyb­­en a Magyar Dolgozók Párti­ja dunapentetelei szervezet© vezetőségének tagja. Titkár: Lehotzky Tibor elvtárs, a Dunavidéki Rt. munkása lett, aki. Pártunk, hogy feladatait jól el tudja végezni, 28-ával iskolára hozza el Szédesfzlu­r­­vára. Távollétében Kováé® Antal látja el a titkári teen­dőket, szintén a Dunavidéki Rt. munkája. A helyi M­ag MOSz-csoport kipróbált veze­tője Vincze János elvtárs mellett részt vesz a s szakmakö­­zi bizottság munkájában a haladó értelmiséget képviselő­ Vészeli Béla pedagógus is, va­lamint Kovács Sándor zenész­­szakszervezet vezetőségi tag. Az átszervezett szakmaközi bizottság tevékenysége elé vá­­rakozsat tekint Duna penib­le ipari munkássága és dol­gozó parasztsága, mert a bi­i­zottság jó munkájától reméí­lik, hogy számos személyi és községi problémájuk megolt­­ódik, mely eddig a szaksz­er­­­vezetek szétszórtsága követ­keztében megoldatlan volt. De hatalmas feladatokat kell megoldani a szakmaközi bizottságnak a falusi osztály­­harc kiéleződő újabb szaka­­­szában, amikor Pártunk veze­t­­ésével mindinkább irányt ve­szünk falun is a szocializmus lerakására. Ebben a harcban dönt­ő támogatást kell nyúj­tania a szakmaközi bizott­ságnak a falusi kulákiparo­­soknál még számos esetben, embertelen körülmények kö­zött dolgozó tanoncoknak és, ipari munkásoknak és első­sorban a termelőszövetkezet­­eket alakító dolgozó paraszti'* Ságnak, R. Ki.

Next