Fehérvári Napló, 1949. október (4. évfolyam, 228-253. szám)

1949-10-18 / 242. szám

19­. október 18 FES­ÉRVÁRI NAPLÓ Zöldes a pusztaszabolcsi határ A kalákák rémhíreit tettekkel verték vissza a kommunisták 1948. november A pusztaszabolcsi határban­­mindenfelé kint állnak még az elszáradt kukoricaszárak, napraforgók. A dolgozó parasztok közül ugyan már sokan levágták a szárat, de a nagy táblákon még a nyári gazok is ott száradnak. Mesz­­sziről meg lehet ismerni Vá­­róczi István 57 holdas, Ta­­ligás Istvánné 85 holdas, Mi­­kuska Antal 52 holdas kulák birtokait. Ezeken a részeken­­nyoma sincs az őszi munká­inak. Sokan hallgatnak még a kisparasztok közül is ezekre a kulákokra. Van ugyan a községnek kidolgozott ütem­terve, de nincs ál, kellően ellenőrizze a betartását. Az ütemterv úgy szólt, hogy ok­tóber végéig 1597 hold búzá­inak a földben kell lenni. A népi szervek november ele­jén le is ellenőrizték, e­e mindössze 748 holdon talál­tak búza­ vetést Papíron a rozsvetésnek már régesrégen vége van. Nem így a valóság­iban. A népi bizottság csak november 9-én jelenti, hogy befejeződött a rozsvetés. Az utolsók persze ebben is­­a kulákok voltak: Váróczi, Tangásné, Mikuska, meg az «ezredes úr» Deák István, aki a katonák nyúzása után most ide telepedett, hogy a szabol­csi parasztokat nyúzza... 1949 október 15 A 13 éves terv újjáépített községházán a vezetőjeg­yző büszkén mutatja a Népfront­­bizottság legújabb jelentését: egy héttel ezelőtt befejezték a rozs vetését. A határ képe egészen más most, mint tavaly volt. Az egyik pusztán a termelőszö­vetkezeti csoport dolgozik, ott már a búzavetésnek is vé­ge. A szabolcspusztai gépál­lomás traktorai szántják most a földet a tavaszi vetés alá. Ahol a paksi és a pécsi vas­útvonal elválik egymástól a két sínpár között fekszik Ludovika-major. Itt állami gazdaság működik. A hozzá­tartozó hatalmas táblákon egyetlen talpalattnyi parlag sincsen. Az eg­ik részen már zöldes a vetés, mig a többi földeken frissen szántott ba­rázdák dicsérik a traktorigá­ták jó munkáját. A tarlóhántáskor kezdődött... Gépállomás, termelőszövet­kezet, állami gazdaság... Ez a három nyomta rá bélyegét­­az idén a pusztaszabolcsi dol­gozó parasztok munkáján­ is. A tarlóhántással kezdődött. A kitűzött határidőre minden gazda elvégezte ezt a mun­kát. Tavaly mindössze a ga­bonaföldek 15 százalékán vé­geztek tarlóhántást. A vetőszántás következett. A szabolcsi parasztok 1948- ban még összefogták párba a lovaikat, ökreiket, úgy se­­gítettek egymásnak. De ezzel sem mentek sokra. Las­san ment a szántás, nem cso­­da hát, ha a legjobb szándé­knak is elkéstek a vetéssel. A gépállomás akkor is ott volt már, közel a faluhoz. De a kulákok rémhírei még Sok embert visszatartottak a gé­pektől. Az idén már kinevetik a dolgozó parasztok azt, aki állatokkal szánk Sokszor ke­vésnek bizonyul a gépállomás traktorkészlete , olyan nagy a kereslet. í­­gy van ez a vetéssel is. Alig látni ma már olyan parasztot a szabolcsi határ­ban, aki kötényből szórja a magot. Gyorsabban, jobban megy­ az géppel,­­ felismer­­­ték ezt a puskaszabolcsiak is. Így történt, hogy nemcsak a rozsvetést végezték el, de október 7-ig a búza több mint egy­harmada a földbe került. 15.-ére a 60 százalékon is fe­lül járnak.­­ Jó népnevelő munka — jó szántás-vetés Hasonló a helyzet a szártö­réssel is — mondja Laky elv­társ vezetőjegy­ző. — Az ijtést a törés után 24 órával min­den dolgozó paraszt behordja a kukoricaszárat. Egyetlen esetben sem kellett még a gazdákat erre figyelmeztetni. A tavalyi és az idei hely­zet között óriási a különbség. Ennek oka elsősorban az, hogy Pártunk népnevelői jó felvilágosító mun­kát végez­tek a dolgozó parasztság kö­­rében. Elől jártak ebben a gépállomás dolgozói, akik gyorsan eloszlatták a trakto­rokkal szembeni bizalmatlan­ságot és tettekkel cáfolták meg a kulákok rémhíreit. Pusztaszabolcs dolgozó pa­rasztsága az őszi szántás­ ve­tési munkák jó végzésével hozzájárul az ötéves terv alapjainak­­lerajlásához. A Párt és a munkásosztály ve­zetése alatt elindult a boldo­gabb jövő felé. Köztársaság - mozi Mától szerdáig PRÉDA Kisérő műsor 1 Hiradó ! Előadások hétköznap : 6 és 8. Vasárnap: 3 5, 7 és 9 órakor Petőfi-raozi Mától szerdáig Naszreddin kalandjai Kisérő műsor 1 Hiradó ! Előadások: fél 6, fél 8. Vas­­is ünnepnap: 3, 5, 7 és 9. A tervkölcsönjegyzés végső eredménye: 752.827.600 A Pénzügyminiszter közli, hogy az ötéves terv­­kölcsönjegyzések végső eredménye az összesített ki­mutatás alapján 752.827.600 forint,­­ ami a terve­zett 500 milliós kibocsátás 50*57 százalékos tub­elje­ jelenti. Rákosi Mátyás elvtárs és Dobi István távirata a Német Demokratikus Köztársaság elnökéhez és miniszterelnökéhez Rákosi Mátyás elvtárs a következő táviratot intézte Wilhelm Pieck elvtárshoz, a Német Demokratikus Köztársaság elnökéhez: Wilhelm Pieck úrnak, a Német Demokratikus Köztársaság Elnökének. A Magyar Dolgozók Pártja és az egész magyar nép nevében forró üdvözletünket küldjük Önnek és a Német Demokratikus Köz­társaságnak. Kívánjuk, hogy mielőbb meg tudják valósítani minden német hazafi vágyát, az egységes demokratikus Németországot, mely hatalmas pillére lesz a nagy Szovjetunió vezette, az imperia­listaellenes, békéért küzdő frontnak. A magyar dolgozó nép a leg­nagyobb rokonszenvvel tekint e célkitűzések elé s a maga részé­ről tevékenyen támogat minden ténykedést, mely a célok megva­lósítását elősegíti. Koronázza teljes siker az egységes, békeszerető Német De­mokratikus Köztársaság küzdelmeit!­SA Magyar Dolgozók Pártja nevében Rákosi Mátyás. Dobi István miniszterelnök a Német Demokratikus Köztársa­ság kormányának megalakulása alkalmából a következő táviratot intézte Otto Grotewohl elvtárs, miniszterelnökhöz: Engedje meg Miniszterelnök Úr, hogy a Német Demokratikus Köztársaság ideiglenes kormányának megalakítása alkalmából a magyar kormány és a magyar nép nevében legőszintébb szeren­­csekívánataimat küldjem Önnek Meg vagyok győződve arról, hogy az Ön vezetése alatt álló kormány a fasiszta pusztítás szörnyű romjaiból fel fogja építeni az egységes, demokratikus független Né­metországot, mely erős tagjává válik a Szovjetunió vezette béke­tábornak. A magyar nép, mely szintén közelről ismeri a fasizmust és a háború pusztításait, őszintén kívánja, hogy az újjászületett, demokratikus Németország a világ szabadságszerető népei sorában küzdjön az új világháborút előkészítő, imperialista erők ellen, a népek békés fejlődésének biztosításáért. Dobi István, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának elnöke. A az MDP Központi Ellenőrző Bizottságának közleménye Simor Dénes építészmérnök a Pécsvidéki Bányamunkások Lakás­építő Szövetkezetének vezetője, majd az Országos Kislakásépítő Szövetkezet miniszteri biztosa volt. A pécskörnyéki 200 bányász-kis­lakás építkezésére rendelkezésére bocsátott mintegy 5 millió forin­tot bűnös hanyagsággal kezelte Ebből az összegből tőkés­eknek, nagykereskedőknek egyéves szállí­tási előlegeket folyósított, szabály­szerű könyvelést nem vezetett. Sa­ját használatára a szövetkezetnél luxusautót vásárolt. Tervezési költ­ségeit túlzottan 70.000 forintban álapította meg és ezen túlmenően még további 23.000 forintot vett fel jogtalanul saját részére az építkezésre szánt pénzből. A Központi Ellenőrző Bizottság megállapítja, hogy Simor Dénes a pécsvidéki bányászokat súlyo­san megkárosította. A szövetkeze­tet aljas módon saját és tőkés üzletbarátai céljaira használta, ez­zel a dolgozó nép ellensége lett. A Központi Ellenőrző Bizottság Simor Dénest a Magyar Dolgo­zók Pártjából kizárja. Skót bányászok egy moszkvai sajtóértekezleten .SUint ’hlányásyolo s 7 a lőszer vpízp+1 — ÖQZ.intpn kívánom — mnn-I I krv.an.a!Hkor a kormány npm h. Skót bányászok szakszervezeti küldöttsége járt a Szovjetunóban. A küldöttség tagjai felkeresték a Trud szerkesztőségét, ahol a szov­jet sajtó képviselőinek jelenlétében értekezletet tartottak és beszá­­moltak a Szovjetunióban szerzett tapasztaltaikról. William Pearson, a­­skót bá­nyászszakszervezet fő­titkára, a kül­döttség vezetője, elmondotta, hogy látogatást tettek a moszkvai és donyeci szénmedencékben. Alkal­muk volt megismerkedni a szov­­jet bányászok munka- és életkö­rülményeivel. — A szovjet bányászok óriási sikereket értek el a szénter­melés gépesítése következtében — mondotta Pearson. — Új bánya­kombájnokat, villamoscsilléket, fú­rógépeket láttunk és megfigyelhet­tük a legmodernebb szénszállítási és rakodási rendszert. A szovjet bányászoknak sokkal könnyebb a dolga, mint az angol, vagy skót bányászoké. Kijelenthetjük, hogy a Szovjetunió szénipara messze túl­haladta az angol szénipart. Mély hatást tettek ránk azok a munkás­­védelmi berendezések, amelyekkel a szovjet dolgozókat megóvják a balesetektől. A szovjet sajtó képviselői szá­mos kérdést intéztek a skót bá­nyászokhoz. Hugh Gaddee elra­gadtatással beszélt a donyeci me­dencékben látott üdülőkről és sza­­natóri uniókról. — Isztmen Kivavum — mon­­ dotta — hogy ilyen szanatórium­-1 mókát és üdülőket láthassak ná­lunk Skodában is, elmondotta, hogy felkereste Misin érdemrendes bányászt a lakásán. — Szekrénye tele vannak ruhá­val és fehérneművel. Láttam, hogy héttagú családjával igen jól él. A háziasszony olyan ételt tett elém, amilyent én nem engedhetek meg magamnak odahaza. Misin már több, mint 45 éve dolgozik a bá­nyában és havi 2500 rubel kere­setén kívül jó nyugdíjat is kap. Én 55 éve dolgozom már, nyug­díjam nincs és ha egyszer majd kidőlök a munkából, heti 26 schil­ling segélyt fogok kapni. Moffat, a skót bányászszakszer­vezet titkára beszélt a szénipar «államosításáról». ■ — Az összes angol bányász véleményét tolmácsolom, ha kijelentem, az államosítást Angliában nem úgy csinálják, ahogy kellene. Az államosítás a bányatulajdonosok javát szolgálja. 400 millió fontsterling kártérítést kapnak és ennek évi részösszegét 15 millió fontsterlingben szabták meg. Mi a kártérítések kifizetésé­nek megszüntetését követeljük, a­­ munkáspárti kormánytagok viszont azzal felelnek nekünk, hogy «meg­ígérték, tehát teljesíteniök kell». Ugyanakkor a kormány nem haj­landó a bányászoknak kétheti fi­zetett szabadságot nyújtani annak ellenére, hogy ez az államnak csak 4,5 millió fontjába kerülne. Az angol munkásoknak az At­lanti Szerződéshez és a Marshall­­tervhez való viszonyáról Moffat ezeket mondotta: — A bányászok túlnyomó több­sége a béke és a Szovjetunióval való barátság híve és nem akar­ják támogatni a támadószellemű politikát. Az angol munkások el­lenzik a Marshall-tervet és hived a Szovjetunióval és a népi demokrá­­ciákkal kötendő kereskedelmi kap­csolatoknak, hogy megszabadulja­nak az amerikai "függéstől. — A Szovjetunióban való tartózkodásunk alatt — fűzte ehhez Pearson — ismé­telten meggyőződtünk arról, hogy a szovjet nép és a szovjet kor­mány békében és barátságban óhajt élni az összes népekkel. Ez mindenki előtt világossá válik, akinek alkalma­ van megfordulni a Szovjetunióban. Nagyon megtetszett vidkün­k: a ti fővárostok, Moszkva szokatlanul szép és megszemélye­sítője a Szovjetunió erejének. Ami­kor utcáin végigsétáltunk, láttuk a m­osolygóarcú moszkvaiakat. Lát­tuk a moszkvaiak munkáját, más szovjet emberek munkáját is és meggyőződtünk arról, hogy az békés munka. Ha majd visszatér­tünk hazánkba, mindezt elmondjuk a mi népünknek is. Rob­ert Macach­ion öreg bányász 5 NAGY TŰZ VOLT KÁLOZON Hatalmas tűzvész pusztított Ká­lóz községben. Váratlanul láng­nyelvek csaptak fel Pál István gazdálkodó szérüskertjéből, mely hamarosan átcsapott a szomszé­dos özv. Pál Józsefné szérüs­­kertjébe is. A helyi és a kör­nyékbeli tűzoltóság azonnal ki­vonult a tűzhöz, de a vízhiány miatt nem tudták a tűz elhara­­pódzását megakadályozni. A szé­kesfehérvári tűzoltóság sietett a szorongatott község segítségére vízhordó tankkocsikkal és fecs­kendőkkel, így sikerült lokali­zálni a veszedelmes tüzet. Az eddigi megállapítás szerint gyúj­togatás történt. A kár közel 70 ezer forint. Chopin emléke Chopin halálának századik év­fordulója alkalmából a szokottnál is melegebben csendül fel világ­szerte a chopini zene. Ezt éreztük az Ál­lam­i Zenekon­­zervatórium vasárnapi emlékhang­versenyén, amelyen az intézet négy kitűnő zongoratanára: H. Szanyi Irma, S. Plattner Éva, Seregély Klára és Arányi György, az ün­nepi alkatomhoz méltó művészi előadásban tolmácsolta Chopin szebbnél-szebb műveit A zongoraszámok között dr. Hosszú Lászlónné két ritkán hall­ható Chopin dalt énekelt a tőle megszokott művészettel. A zongo­­rakíséretet Hermann László látta el. Ugyancsak ő mondta az emlék­beszédet, amelynek során közvet­lenül elevenítette fel Chopin ro­mantikus pályafutását. A hangversenyen nagy közönség, örvendetesen sok üzemi dolgozó volt jelen. Külön dicsérettel adózunk a gondos rendezésért és a városunk­ban szinte szokatlan pontos kez­désért.­­­­ . .

Next