Fehérvári Napló, 1949. november (4. évfolyam, 254-278. szám)
1949-11-22 / 271. szám
1949. november 22 FEHÉRVÁRI NAPLÓ így rabolja a Wall Street a nyugati Érdekes részletet. Anatelij Szarovnak a dollárszalets csörjéről szóló cikkéből «Mi magunk fogadtuk el a határozatot!» — csapott a mellére álszent nagyképűséggel Sir Stafford Cripps, a majdnem minden hájjal megkent angol pénzügyminiszter, egy nappal a fontsterling és húsz más valuta leértékelése után. Valamivel tompább hangon ■ dünnyögött azután néhány éppoly " álszent, mint értelmetlen szót «a terhek megosztásáról». A baj Sir Cripps szempontjából csak az, hogy többségében épeszű embereket kell meggyőznie arról, hogy a font leértékelése nem a dollármágnások fenyegetésére és hasznára, főleg pedig nem az angol dolgozók számlájára, fokozott kiuzsorázására törtált. Drágul a liszt, a kenyér, a hús A letagadhatatlan tények, a dolgozók hangja, sőt a «Daily Telegraph», a «News Chronicle» hangja" ugyanis mindennek ellenkezőjét bizonyítják. Csak néhány tényt vegyünk szemügyre. Mit bizonyít vajon, hogy Truman a fontját leértékelt Angliától vámsorompóinak a nyugati behozatal javára történő lerombolását követeli. De gyerünk tovább. Ismeretes, hogy az angol dolgozók bére a font leértékelése után nem emelkedett. Az is ismeretes — megbízható angol forrásból — hogy a liszt és a kenyér ára rövid npok alatt 30 százalékkal növekedett. A hús árának 40 százalékos emelkedését minden nap a várják. (Az argentin marhaszállítók nem igen hajlandók résztvenni a Cripps-féle «terhek megosztásában.») A «British Medical Journal» vigaszképen közli az angol dolgozókal — akiknek aligha van pénzük megvenni a lapot — hogy jelentően emelkedni fognak a gyógykezelési és a gyógyszerárak. (A gyógyszerek javarészét az USA szállítja Angliának.) Természetesen a Wall Street és szemforgató kiszolgálóinak rablása nemcsak az angol dolgozókat sújtja. A fraca «Libértation» és a «Parisien Liberé» katasztrófáról beszél a valutaleértékeléssel kapcsolatban, nem titkolva, hogy «elkerülhetetlen az árak további ermekedése.» A «Nive Haagsko Kurant» a holland véleményt morén így foglalja össze: «Hollandia népe rémülettel tekint a jövő elé.» Parkisztánban, ahol 30 százalékkal emelték valamennyi behozatali cikk árát a «Civil and Military Gazette» «szerencsétlenség»-ről beszél. A szovjet munkás háromszor olcsóbban él az angolnál igen. A ragyogó ígéretekkel beharangozott Marshall-terv egy e meztelenebb valójában mutatkozik meg a világ dolgozó népei előtt. A fokozódó nyomor, éhség, munkanélkülség, világossá ödett Sir Cripps álszent «tehermegosztására». Napról-napra egyre nyivánvalóbbá válik hogy az újabb terhek nem a tőzsdebárók, a bankárok, hanem a létminimumától megfosztott dolgozó nép vállára zuhannak. A munkások egyre sűrűbben adnak kifejezést helyzetük tarthatatlanságának. Jack Stanley az anyéplő munkások szakszervezetéek főtitkára kijelentette hogy az alacsony fizetésű munkások egyszrűen nem képesek kenyeret vásárolni. Henry Lewitt és Harry Weaver, akik mint szakszervezet vezetők az elmúlt hetekben a Szovjetunióban jártak, kiszálltották, hogy a moszkvai mukás olcsóbban él, mint a legjobban kereső londoni munkás, hogy pl. az angol kőműves háromszor anynyit dolgozik 50 cigarettáért mint a szovjet kőműves. Mindez még a font leértékelése előtt történt Értelmét veszti az összehasonlítás most a valuta leértékelés után. Hasonlítsuk össze várjon Albert Roch, a francia bányász sorsát a szovjet bányászéval? Franciaországban ismeretes volt még a frank leértékelése előtt, hogy egyetlen ember létminimuma 15.500 frank. Roch három gyermekével ma 12.500-at keres. Mit szólna szegény Roch Tyihon Gladkov 7.000, vagy Iván Mogiljin 5.277 rubeles keresetéhez? Roch azonban még dolgozik. Paris, Lyon, Leeds, Gainsborough üzemeiből azonban százszámra szórják ki naponta a munkásokat. Mit modanának ők a moszkvai autóbuszokon megszokott hirdetésekhez : «Autóbuszsoffőrökre van szükségünk. Fizetés: 1.500—2500 rubel». amiről „a kommunisták“ tehetne A Wall Street urai a terhek ilyetén «megosztása» feletti örömükben dörzsölik a kezüket Hiába dörzsölik. A dollár ugyan legyőzte valutaellenfeleit, de a nagy lendülettől saját egyensúlyát is elvesztette. Súlyos «bessz» dühöng a rew yorki tőzsdén. A Marshall terv épülete a korhadt támasztógerendák ellenére düledezőben van. A dollárhatalmasságok elégedetlenek európai szolgáik munkájával. A Lakájok is keresik a bűnbakot. A «munkáspárti» Mr. Attlee nem valami páratlan találékonyságról tesz bizonyságot, amikor «az angol kommunistákban» — amint azt Walesben leszögezte — felfedezni véli Anglia minden bajának okozóit. Mr. Attlee-nek komoly nehézségei lesznek arcátlan kijelentése bizonyításánál. A Szovjetunióban, a nem demokráciákban — mindenütt, ahol kommunisták irányítják a nép sorsát — nem fenyeget nyomor, munkanélküliség. A dolgozók életszínvonala régen túlhaladta a háború előttit, a debreceni munkások jobban élnek, mint a bristoliak, a sziléziaiak jobban, mint a walesiek. A rubel és a népi demokratikus országok pénzegységeinek értéke párhuzamosan emelkedik a Marshall-államok valutájának zuhanásával. Mindebből az óvodás gyermekek is le tudják vonni — és le is vonják — az egyetlen helyes következtetést. így fest a font és a többi Marshall-valuták leértékelése, a Wall Street «zseniális» elgondolása, a «terhek megosztása», a «válságból kivezető út» — a valóságban. Miért nem tartottak több, mint egy éve taggyűlést a sárbogárdi tejszövetkezetben? A dolgozó parasztság kérésére a SzÖVOSz napirendre tűzte a tejszövetkezetiek frontján a rendteremtést. Országos jelenség ugyanis, hogy a tejszövetkezetekben a kisparasztok munkája árán megszerzett hasznot kulákok fölözik le, akik befurakodtak a tejszövetkezeti vezetőségekbe. Fejér megyében elsősorban Sárbogárd tejszövetkezeti tagsága elégedetlen. A sárbogárdiak levelet intéztek a SzÖVOSz országos vezetőségéhez, melyben közük: »A tejszövetkezet tagságát a szövetkezet ügymenetéről a vezetők nem tájékoztatják. Taggyűléseket nem tartanak. Aeegidóbbi taggyűlés 1940. október 31-én volt. Azóta a tagság nem szerezhetett tudomásit a tejszövetkezet dolgairól.« A sárbogárdiakkérése — éppúgy, mint szerte az országban a tejszövetkezetek ügye — rövidesen megoldódik. A SzöVOSz I. országos közgyűlése határozatában segítséget igér a tejszövetkezetek demokratizálásához. — Segítségére kivárnunk lenni a tejszövetkezetek dolgos parazi tagságának abban a törekvésében — mondja ez a határozat — hogy a kulákvezetőségtől minél előbb megszabaduljon. Javasoljuk a tejszövetkezetekben tömörült dolgozó parasztságnak, hogy csatlakozzék a földművesszövetkezetekhez. Január elsejével eltűnnek az idegenhangzású cégelnevezések Még márciusban jelent meg a cégbíróságnál be kelleaz a kormányrendelet, mely szerint ez év végéig, tehát december 31-ig, minden egyes kiskereskedőnek ki kell cserélnie — át kell festenie — meg nem felelő cégtábláját. Január 1-től kezdve a cégtáblákon csak a polgári nevet és az iparigazolványban meghatározott tevékenység rövid, tárgyilagos megjelölését szabad használni a kiskereskedőnek. Akik pedig eltérő, más szöveget is ki akarnak írni cégtáblájukra, tehát üzletük megjelölésére más utalást, szöveget, elnevezést is akarnak használni, ezt január 1-ig* . flfe* a cégbíróságnál be kell jegyeztetniök. Bejegyzés hiányában az ilyen «többletet» is tartalmazó cégtáblás,vagy kiírás január 1-én már nem lehet kint a portálon. Megjegyezzük ezzel kapcsolatban, hogy a KISOSz mozgalmat indított az idegen hangzású cégtáblák, megnevezéseinek megváltoztatására. Ez a mozgalom a kiskereskedők körében rohamosan terjed és máris számos üzlet portáljáról tűntek el az idegenhangzású elnevezések, feliratok. Az ilyen elnevezések, feliratok rendezését év végéig jogszabály is előírja. Kik kaptak jutalmat a megyében jó terménybeadási munkájukért? Vasárnapi számunkban beszámoltunk arról, hogy azokat a gazdákat, akik a terménybegyűjtés soránkimagasló eredményeket értek el, népi demokratikus kormányzatunk jutalomban részesítette. 50 község 83 dolgozó parasztja a díszoklevél mellett még pénzjutalmat is kapott. 250 forintot összesen 36 gazda kapott, míg 150 forintot 47. Hét dolgozó parasztot — mint megírtuk — üdülésre visznek el az ország legszebb gyógyhelyeire. 250 forintot a következő dolgozó parasztok kaptak: Horváth Pál Nagyveleg, Takács János Bakonykuti, ifj. Fehér József Seregélyes Bőhm Ferenc Sárkeresztur, G. Szabó József Nagyveleg, Zlinszky Pál takonysárkány, Dömötör József, Tác, Szekeres Sándor Nagyveleg, Arnbach Mihály Nagyvenyim, Nagy Ferenc Alap, Szakáts István Tacó Paksi József Sárkeresztur, Deák Ferenc Sárszentmiklós, Fockmauzán István Bodajk, Talics József Ujbarok, Gergő István Soponya, Lackinger József Bakony sárkány, Hermann Imre Gárdony, Ujfalusi Józsefné Nagy vényim, Somogyi Ferenc Kislány, Varga Lajos Sárkeresztur, Deli István Seregélyes, Mikoda János Göböljárás, Mile Lajos Nagylók, Sebestyén József Aba, Bartos Imre Polgárdi, Oroszi György Hercegfalva, Herceg Lajos Alap, Csépi János Jenő, Vajda István Alsószentiván, Iéélai György Velence, Lukács József Alsószentiván,, B. Imre János Alsószentiván, Garbadi János Rácalmás, Cserfák Kápoly Pusztaszabolcs, Merszesán Imre Velence. 150 forintos jutalomban az alábbiak részesültek: Szelicsay József Szár, Pacser János Guttamási, Márkus Józsefné Cece, Junácski János Bakonykuti, Kuber Nándor Guttamási, Zvarics László Kápolnásnyék, Vizi István Felcsut, Kozlov Pál Baracs, özv. Dobok Sándorné Szár, Kiss Imre Vereb, Báli Sándor Baracska, Türsthál István Bakonykuti, Heind- K Klein György Szár, Kiss Ferencné Kisláng, Torma Ignác Felcsut, Heiden Ferenc Pákozd, Szurok János Csór, Lukács Józsefné Baracska, Szama János Seréd, Magyar Mihály Sárbogárdi, Szabó József Nagyvenyim, Horváth István Mór, B. László József Sárkeresztúr, Takács István Fehérvárcsurgó, ifj. Boldis György Előszállás, ifj. Szabó István Csákvár, Kürti József Aba, Kobonics János Pázmánd, Paulusz János Pákozd, Csik Sándor Pázmánd, Hajdú István Sárbogárd, Cs. Nagy János Szívár, Farkas József Kápolnásnyék, ifj. Toldi János Alap, Tamasek József Cece, Varja István Alsószentiván, Kracsó János Alsószentiván, Lénárd József Alsószentiván, Cakó Mátyás Herceg- Talva, Nagy Miklós Velence, Hajdú Mihály Velence, „Szente István Pusztaszabolcs, Széles Mihály Alsószentiván, Juhász György Rácalmás, Sudár János Hercegfalva, Hegedűs István Gárdony, Nagy István Polgárdi. A megjutalmazottak egytől-egyig ígéretet tettek, hogy a jövő évben, hasonló eredményeket fognak elérni a nép s az ország boldogulásának érdekében. Új üzemet avatott a Lakásépítő NV Szombaton este ünnepélyes keretek között avatták fel új üzemüket a Lakásépítő NV asztalosüzemének dolgozói. Mikor átvette a Lakásépítő NV az üzemet, egy fészerből állt, a többi műhelyrészek romokban hevertek és összesen 10 munkás dolgozott benne. Fél év alatt új üzem épült a régi helyén, ahol már a múltban 110 munkással szemben 110 dolgozik. Ez a műhely aközben épült, míg az üzemi dolgozói egész sor építkezéshez készítették el a szükséges asztalosmunkákat A Lakásépítő NV asztalosüzemei között az első helyre küzdötte fel magát a fehérvári. Az elmúlt tervnegyedben a dolgozók 125 százalékra teljesítették az előirányzatot és az NV asztalosműhelyek közötti versenyében elnyerték a vándorzászlót. Az ünnepségen Scher Antal, a famunkás szakszervezet központi küldötte átadta a Sztálin elvtárs születésnapjára indított szocialista verseny emléklapjait. Az üzemben 19 munkás tett egyéni felajánlást Sztálin elvtárs születésnapjára, 110—120 százalékos teljesítményt. Ezen kívül az üzem dolgozói hat újítást is felajánlottak. ?" A8er'be CSEPEL kerékpárt, motorkerékpárt Felvilágosításért forduljon a helybeli Földművesszövetkezethez, vagy a Népboltokhoz. ________