Fehérvári Napló, 1949 (4. évfolyam, 202-304. szám)

1949-11-22 / 271. szám

1949. nove­mber 22 FEHÉRVÁRI NAPLSő _____________________________ mi ii aitnn.iig ,- m­ar T- i-f—ti—111 Ht'HwaMff J * ’~rrt így rabolja a Wall Street a nyugati népeket Érdekes részletek Molis Szurivnak a dollázuzalon csődjére­ szóló cikkéből «Mi magunk fogadtuk el a ha­tározatot!» — csapott a mellére álszent nagyképűséggel Sir Staf­ford Cripps, a majdnem minden hájjal megkent angol pénzügymi­niszter, egy nappal a fontsterling és húsz más valuta leértékelése után. Valamivel tompább hangon dünnyögött azután néhány éppoly álszent, mint értelmetlen szót «a terhek megosztásáról». A baj Sir Cripps szempontjá­ból csak az, hogy többségében épeszű embereket kell meggyőznie arról, hogy a font leértékelése nem a dollármágnások fenyegeté­sére és hasznára, főleg pedig nem az angol dolgozók számlájára,, fo­kozott kiuzsorázására történt. Drágul a liszt, a kenyér, a hús A letagad­hatatl­a­n tények, a dol­gozók hangja, sőt a «Daily Te­legraph», a «News Chronicle» hang­ja ugyanis mindennek ellenkező­jét bizonyítják. Csak néhány tényt vegyünk szemügyre. Mit bizonyít va­jon, hogy Truman a fontját leértékelt Angliától vámsorompóinak­ a nyu­gati behozatal javára történő le­rombolását követeli. De gyerünk tovább. Ismeretes, hogy az angol dolgozók bére a font leérték­elése után nem emelke­­dett. Az is ismeretes — megbíz­ható angol forrásból — hogy a liszt és a kenyér ára rövid napok alatt 30 százalékkal növekedett. A hús árának 40 százalékos emel­kedését minden napra várják. (Az argentin marhaszállítók nem igen hajlandók résztvenni a Cripps­ f­le «terhek megosztásában.») A «Bri­tish Medical Journal» vigaszképen közli az angol dolgozókkal — akiknek aligha van pénzük meg­venni a lapot — hogy jelentő­en emelkedni fognak a gyógykezel­ési és a gyógyszerárak. (A gyógy­szerek javarészét az USA szállít­ja Angliának.) Természetesen a Wall Street és szemforgató kiszolgálóinak rablása nemcsak az angol dolgozókat sújt­ja. A francia «Libération» és a «Parision Libero» katasztrófa ól beszél a valutaleértékeléssel kap­csolatban, nem titkolva, hogy «el­kerülhetetlen az árak további emel­kedése.» A «Nive Haagsko Ku­rant» a holland véleményt tömö­ren így foglalja össze: «Hollandia népe rémülettel tekint a jövő elé.» Parkisztánban, ahol 30 százalék­kal emelték valamennyi behozatali cikk árát a «Civil and Military Gazette» «szerencsétlenség»-ről be­szél. A szovjet munkás háromszor olcsóbban él az 'ingóin'’! Igen. A ragyogó ígéretekkel be­harangozott Marshal­l­-terv egy­­ meztelenebb valójában mutatkozik meg a világ dolgozó népei előtt. A fokozódó nyomor, éhség, mun­­kanélküliség, világosságot derít Sir Cripps álszent «tehermegosz­tására». Napról-napra egyre ny­i­­vánvalóbbá válik, hogy az újabb terhek nem a tőzsdebárók, a ban­károk, hanem a létminimumától megfosztott dolgozó nép vállai­ra zuhannak. A munkások egyre sűrűbben a­d­­nak kifejezést helyzetük tarthatat­­lansá­gnak. Jack Stanley, az ango­l éli­őmunkások szakszervezeté ek főtitkára kijelentette hogy az ala­­csony fizetésű munkások egysze­rűen nem képesek kenyeret vásá­rolni. Henry Lewitt és Harry Weaver, akik mint szakszervezeti vezetők az­ elmúlt hetekben Szovjetunióban jártak, kiszállítot a rák, hogy a moszkvai munkás ol­csóbban él, mint a legjobban ke­reső londoni munkás, hogy pld az angol kőműves háromszor any­uját dolgozik 50 cigarettáért, mint a szovjet kőműves. Mindez még a font leértékelése előtt tör­tént. Értelmét veszti az összehason­lítás most a valuta leértékelés után. Hasonlítsuk össze vájjon Al­bert Roch, a francia bányász sor­sát a szovjet bányászéval? Fran­ciaországban ismeretes volt még a frank leértékelése előtt hogy egyetlen ember létminimuma 15.500 frank. Roch három gyer­mekével m­a 12.500-at keres. Mit szólna szegény Roch Tyihon Glad­kov 7.000, vagy Iván Mogiljin 5.277 rubeles keresetéhez? Roch azonban még dolgozik. Páris, Lyon, Leeds, Gainsborough üzemeiből azonban százszámra szórják ki naponta a munkásokat. Mit modanának ők a moszkvai autóbuszokon megszokott hirdeté­sekhez : «Autóbuszsoffőrökre van szükségünk. Fizetés: 1.500—2500 rubel». Imiről „a kommunisták“ teheti­k A Wall Street urai a terhek ilyetén «megosztása» feletti örö­mükben dörzsölik a kezüket. Hiá­ba dörzsölik. A dollár ugyan le­győzte valutáel­lenfeleit, de a i­a­ ry lendülettel saját egyensúlyát is el­vesztette. Súlyos «bessz» dühöng a newyorki tőzsdén. A Marschall-­ terv épülete a korhadt támasztó­gerendák ellenére düledezőbe­n van. A dollárhatalmasságok elé­gedetlenek európai szolgáik mun­kájával. A lakájok is keresik a bűnbakot. A «munkáspárti» Mr. Attlee nem valami páratlan talá­lékonyságról tesz bizonyságot, ami­kor «az angol kommunistákban» — amint azt Walesben leszögez­te — felfedezni véli Anglia min­den bajának okozóit. Mr. Attlee-nek komoly nehézsé­gei lesznek arcátlan kijelentése bizonyításánál. A Szovjetunióban, a nem­ demokráciákban — minden­ütt, ahol kommunisták irányítják a nép sorsát — nem fenyeget nyo­mor, munkanélküliség. A dolgo­zók életszínvonala régen túlhalad­ta a háború előttit, a debreceni munkások jobban élnek, mint a bristoliak, a sziléziaiak jobbak, mint a walesiek. A rubel és a népi demokratikus országok pénzegységeinek értéke párhuzamosan emelkedik a Mar­­shall-államok valutájának zuhaná­sával. Mindebből az óvodás gyer­mekek is le tudják vonni — és le is vonják — az egyetlen he­lyes következtetést. így fest a font és a többi Mar­­shall-valuták leértékelése, a Wall Street «zseniális» elgondolása, a «terhek megosztása», a «válságból kivezető út» — a valóságban. Miért nem tartottak több, mint egy éve taggyűlést a sárbogárdi tejszövetkezetben? A dolgozó parasztság kéré­sére a SzÖVOSz napirendre tűzte a tej­szövetkezetek frontján a rendteremtést. Or­szágos jelenség ugyanis, hogy a tej­szövetkezetekben a kis­­parasztok munkája árán meg­szerzett hasznot kulákok fö­lözik le, akik befurakodtak a tejszövetkezeti vezetőségek­be. Fejér megyében elsősor­ban Sárbogárd tejszövetkeze­­ti tagsága elégedetlen. A sár­bogárdiak levelet intéztek a SzöVOSz országos vezetősé­géhez, melyben közlik: »A tejszövet’ eze’ tagságú? a szövetkezet ügymenetéről a vezetők nem tájékoztat­ják. Taggy­űléseket nem tar­tanak. A legutóbbi taggyű­­lés IMS. október 31-én volt. Azóta a tagság inteni szerez­hetett tudomást a tejszövet­kezet dolgairól.« A sárbogárdiak­ikérése — éppúgy, mint szerte az or­szágban a tejsz­övet­kezetek ügye — rövidesen megoldó­dik. A SzöVOSz I. §országos közgyűlése határozatában se­gítséget ígér a tej­szövetkeze­tek demokratizálásához. — Segítségére kívánunk lenni a te­jszövetkezetek dolgo­s p ra­c­i tagságának abban a törekvésében — mondja ez a határozat — hogy a kulák-vezetőségtől minél előbb megszabadul­jon. Java­sljuk a tej­szövet­kezetekben tömörült dolgo­zó parasztságnak, hogy csatlakozzék a földműves­­szövetkezetekhez. Január elsejével eltennek az idegen hangzású cégelnevezések Még márciusban jelent meg az a kormányrendelet, mely szerint ez év végéig, tehát de­cember 31-ig, minden egyes kiskereskedőnek ki kell cse­rélnie­­— át kell festenie — meg nem felelő cégtábláját. Január 1-től kezdve a cég­táblákon csak a polgári ne­vet és az iparigazolványban meghatározott tevékenység rövid, tárgyilagos megjelölé­sét szabad használni a kis­kereskedőnek. Akik pedig eltérő, más szö­veget is ki akarnak írni cég­táblájukra, tehát üzletük megjelölésére más utalást, szöveget, elnevezést is akar­nak használni, ezt január 1-ig* a cégbíróságnál be kell je­­gyeztetniök­. Bejegyzés hiá­nyában az ilyen «többletet­» is tartalmazó cégtábla­, „vagy kiírás január 1-én már nem lehet kint a portálon. Megjegyezzük ezzel kapcso­latban, hogy a KTSOSz moz­galmat inditolt az idegen hangzású cégtáblák, megneve­zéseinek megváltoztatására. Ez a mozgalom a kiskereske­dők körében rohamosan ter­jed és máris számos üzlet portáljáról tűntek el az idegen hangzású elnevezések, feliratok. Az ilyen elnevezé­­sek, feliratok rendezését év végéig jogszabály is előírja. s Kik kaptak jutalmat a megyében jó terménybeadási munkájukért? Vasárnapi számunkban beszámol­tunk arról, hogy azokat a gazdá­kat, akik a term­énybegyűjtő so­rán­­ kimagasló eredményeket értek el, népi demokratiku­s kormányza­tunk jutalomban részesítette. 50 község 83 dolgozó parasztja a díszoklevél mellett még pénz­jutalmat is kapott. 250 forintot összesen 36 gazda kapott, míg 150 forintot 47. Hét dolgozó parasz­tot — mint megírtuk — üdülésre visznek el az ország legszebb gyógyhelyeire. 250 forintot a következő dolgozó parasztok kap­­tak: Horváth Pál Nagyveleg, Ta­kács János Bakonykuti, ifj. Fehér József Seregélyes, Bőhm Ferenc Sárkeresztur, G. Szabó József Nagyveleg, Ziinszk­y Pál Bakony­­sárkány, Dömötör József, Tác, Szekeres Sándor Nagyveleg, Arn­bach Mihály Nagyvenyim, Nagy Ferenc Alap, Szakáts István Taci Paksi József Sárkeresztur, Deák Ferenc Sárszentmiklós, Fockman­­zán István Bodajk, Talics József Ujbarok, Gergő István Soponya, Lackinger József Bakony sárkány, Hermann Imre Gárdony, Ujfalusi Józsefné Nagyvenyim, Somogyi Ferenc Kislány, Varga Lajos Sár­keresztur, Deli István Seregélyes, Mikoda János Göböljárás, Mile Lajos Na gylók, Sebestyén József Aba, Bartos Imre Polgárdi, Oro­­szi György Hercegfalva, Herceg Lajos Alap, Csépi János Jenő, Vajda István Alsószenti­ván, jtélai György Velence, Lukács József Al­­sószentiván,, B. Imre János Alsó­­szentiván, Garbach János Rácal­más, Cserták Károly Pusztasza­bolcs, Merszesán Imre Velence. 150 forintos jutalomban az alábbiak részesültek: SzeLicsay József Szár, Pacser János Guttamási, Márkus Józsefné Cece, Junácski János Bakonykuti, Kuber Nándor Guttamási, Zvarics László Kápolnásnyék, Vizi István Felcsut, Koztov Pál Baracs, özv. Dobók Sándorné Szár, Kiss Imre Vereb, Báli Sándor Baracska, Tür­­sthál István Bakonykuti, Heind­­­lein György Szár, Kiss Ferencné Kisláng, Torma­­ Ignác Heiden Ferenc Pákozd, Felcsut, Szurok János Csór, Lukács Józsefné Ba­racska, Szamna János Seréd, Ma­gyar Mihály Sárbogárd, Szabó, József Nagyvenyim, Horváth Ist­ván Mór, B. László József Sár­keresztur, Takács István Fehér­várcsurgó, ifj. Boldis György Elő­szállás, ifj. Szabó István Csákvár, Kürti József Aba, Kosconics János Pázmánd, Paulusz János Pákozd, Csík Sándor Pázmánd, Hajdú Ist­ván Sárbogárd, Cs. Nagy János Szivar, Farkas József Kápolnás­nyék, ifj. Toldi János Alap., Tama­­sek József Cece, Varja István Al­­sószentiván, Kracsó János Alsó­­szentiván, Lenárd József Alsó­­szentiván, Cakó Mátyás Herceg­ Tál va, Nagy Miklós Velence, Haj­dú Mihály Velence, „üzente István Pusztaszabolcs, Széles Mihály Al­­sószentiván, Juhász György Rác­almás, Sudár János Hercegfalva, Hegedűs István Gárdony, Nagy István Polgárdi. A megjutalmazottak egy­től-egyig­ ígéretet tettek, hogy a jövő évben hasonló eredményeket fognak elér­ni a­­ nép s az ország boldogulá­sának" érdekében. Új üzemet avatott a Lakásépítő NV Szombaton este ünnepél­yes keretek között avatták fel új üzemüket a Lakásépítő N­V asztalosüzemének dolgozói. Mikor átvette a Lakásépítő N­V az üzemet, egy fészerből­ állt, a többi műhelyrészek romokban hevertek és összesen 10 munkás dolgozott benne. Fél év alatt új üzem épült a régi helyén, ahol már a múltban­ 10 munkással szemben 110 dolgozik. Ez a műhely aközben épült, míg az üzem dolgozói egész sor építkezés­hez készítették el a szükséges asztalosmunkákat. A Lakásépítő M­­aszlatosüzemei kö­zött az első helyre küzdötte fel magát a fehérvári. Az el­múlt tervnegyedben a dolgozók 125 százalékra telj­esí­tet­ték az előirányzatot és az N­ asztalosműhelyek közötti versenyében elnyerték a vándorzászlót. Az ünnepségen Scher Antal, a famunkás szakszervezet központi küldötte átadta a Sztálin elvtárs születésnapjá­ra indított szocialista verseny emléklapjait. Az üzemben 19­ munkás tett egyéni felajánlást Sztálin elvtárs születésnap­jára, 110—120 százalékos teljesítményt. Ezen kívül az üzem dolgozói hat újítást is felajánlottak. ?I­Iletbé CSEPEL kerékpárt, motorkerékpárt Felvilágosításért forduljon a helybeli Földművesszövetkezethez, _____________ vagy a Népboltokhoz.

Next