Fejér Megyei Hirlap, 1956. december (1. évfolyam, 21-44. szám)
1956-12-01 / 21. szám
Szombat, 1956. december 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az enyingi járásban a saját elhatározásuk szerint választanak a dolgozó parasztok a szövetkezeti és az egyéni gazdálkodás között A falvakban ma az érdeklődés középpontjában a termelőszövetkezetek állnak. Figyelemmel kísérik a dolgozó parasztok, melyik szövetkezet, hogyan állja ki e napok viharát. Az enyingi járásban a nem, vagy kevésbé életképes termelőszövetkezetek felbomlottak. A 27 volt termelőszövetkezet közül 13 feloszlott, a többiből is léptek ki tagok. Az 1400 szövetkezeti tagból jelenleg mintegy 600 maradt. A tömeges kilépések a termelőszövetkezetekből a Rákosi—Gerő klikk szövetkezeti politikájának legsúlyosabb kritikája. Kiléptek azok a tagok, akik nem meggyőződésből, hanem jobbára személyi vagy gazdasági kényszer hatására léptek a szövetkezetekbe. A bennmaradó parasztok azonban továbbra is lelkes hívei a szövetkezésnek és ezt az utat követik továbbra is. Nem tántorítja el őket meggyőződésüktől sem a falun manapság megmutatkozó bizonytalanság, sem pedig a szövetkezetellenes agitáció. A kislángi Béke, a kislángi Haladás, a mezőszentgyörgyi Alkotmány, a lepsényi Kossuth, a balatonbozsoki Bástya, az enyingi Ezüstkalász, az enyingi Béke, az enyingi Új Élet, a mezőhidvégi Béke és még több termelőszövetkezet — ha kevesebb taglétszámmal is, mint ezelőtt néhány hónappal — szilárdan áll. Általában azok maradtak meg e szövetkezetekben tagoknak, akik 1949—50—51-es esztendőkben meggyőződésből lettek tagok, vagy akik alakították e szövetkezeteket. Az enyingi Béke Tsz két részre szakadt: a kustyánpusztai és a hódospusztai szövetkezetre. Felbomlottak viszont a mezőszilasi, mezőkomáromi és a mátyásföldi szövetkezetek. A mezőszilasi Új Élet Tsz „működése’“ alatt is sok kárt okozott a szövetkezeti mozgalomnak. A tagok legtöbbje nem dolgozott, hanem az államtól várta a segítséget. Az elvtelen, mindenáron való fejlesztést kívánó felsőbb vezetők évről-évre nagy mennyiségű pénzösszegekkel „injekciózták“, csupán azért, hogy ne menjen széjjel a tagság. Most miután felmérték a szövetkezet vagyonát és azt összehasonlították a hitelekkel, kitudódott, hogy az utóbbi többszázezer forinttal meghaladja a szövetkezet vagyonát. Tehát nem kár, ellenkezőleg, csak hasznot jelent a dolgozó népnek az ilyen szövetkezet felbomlása. A feloszlás mellett határozó termelőszövetkezetekben, a közös vagyon szétosztása a körülményekhez képest rendben folyik. Elismerik a kilépő dolgozó parasztok, hogy az állammal szemben fennálló tartozásaikat ki kell fizetniök. Csupán az a kérésük a kormány felé, hogy ne egyszerre, hanem több esztendő alatt kelljen a hiteleket visszafizetniük. Úgy érvelnek: Ha a szövetkezeti gazdálkodásban kaphattak 20—25 esztendőre hiteleket, most is kapjanak pár évi haladékot Néhány szövetkezetben azonban nézeteltérések vannak a tagok között az állatállomány szétosztásánál. A járási tanács mezőgazdasági osztálya azonban kevés segítséget tud nyújtani a vitás kérdések elintézéséhez, részint azért, mert nincs járművük, másrészt kevés tájékoztatást kapnak a felsőbb szervektől. Valamennyi szövetkezetben ismertették a földművelésügyi miniszter rendeletét a szövetkezetekkel kapcsolatosan. A rendelet lehetővé teszi a szövetkezetek feloszlatását, de annak módját a törvényes keretek közé szorítja. A rendelet, amely a jelenlegi és a volt szövetkezeti tagok részéről helyesléssel találkozik, több dolgozó parasztot meggondolásra késztetett a kilépéssel kapcsolatosan. Az enyingi Ady Endre Tszben több olyan tag jelentette ki, hogy szövetkezeti tag akar maradni továbbra is, akik előbbre úgy vélték, hogy elhagyják a szövetkezetét. Az enyingi Béke Tsz-be három egyéni paraszt is kérte felvételét. Ezekben a napokban még nehéz teljesen átfogó képet kapni az enyingi járás termelőszövetkezeteinek helyzetéről, de az események azt mutatják, hogy a dolgozó parasztok teljesen a saját elhatározásuk szerint választanak most az egyéni és a szövetkezeti gazdálkodás között. Szűrei után Az idei későn kezdődő szüretet éppen a derekán érte az októberi forradalom. Mindazonáltal a parasztság és a Borforgalmi Vállalat elkövetett minden telhetőt a sikeres lebonyolításért. Bár az idei rossz időjárás miatt a tavalyi bor mennyiségének csak mintegy fele termett, azonban az őszi jó idő folytán a tavalyi átlagosan 10 maligán fokos borral szemben a minőség 13 fokra javult. A sztrájkok miatt a bor tovább tudott erjedni, ami ízében és színében is jót tett. A jobb minőség ellenére sem változott a bor ára, és a szesztilalom felfüggesztése után a régi áron lehet kapni a jobb minőségű bort. Megyénk bortermő vidékei inkább minőségi borokat adnak, amelyeknek nagy részét exportra küldjük és a megyei borellátás fedezésére az Alföldről hozunk 70—80 ezer hektólitert. Ennek a folyamatos behozatala azonban a közlekedési nehézségek miatt még nincs biztosítva. Minden esetre megindult a FÖLDSZÖV- ök és vendéglátóipari vállalatok borbeszerzése, amely kormánybiztosi kiutalás alapján kapható a Borforgalmi Vállalat pincéjében. A beszolgáltatás megszüntetése lehetővé tette, hogy a termelők a bort ezentúl teljesen szabadon adják el 50— 70 filléres maligánfokos árban, illetve 30 napos szerződést köthetnek. A szerződéses ár 10 százalékkal magasabb, mint a szabadár, sőt minőségi prémium címen további 10 százalékkal magasabb árat is kaphatnak. A Borforgalmi Vállalat etyeki, móri, székesfehérvári és szabadbattyáni pincészete minden mennyiséget átvesz, sőt amelyik faluban nincs pince és nagyobb felvásárolható mennyiséget jelentenek, oda a vállalat teherautója a borért elmegy. A beszolgáltatás megszüntetése visszamenőleges hatályú az idei szüret megkezdéséig, ami azt jelenti, hogy azok a termelők, akik az idei őszön beszolgáltatásukat teljesítették, visszakapják a beszolgáltatási ár és a szabad ár közötti különbséget. Eddig már egymillió forintot fizettek vissza a termelőknek és a továbbiak számfejtése folyamatban van. Amint a kifizetésre vonatkozó utasítás a minisztériumtól megérkezik, további hét-nyolcmillió forintot fognak visszafizetni, ami jelentős anyagi segítséget nyújt a termelőknek. A Borforgalmi Vállalat is átalakul kereskedelmi vállalattá és szerződések, szabadfelvásárlás útján biztosítja a szükséges bormennyiséget megyénk részére, valamint palackozással segíti exportunkat Megkezdte tevékenységét a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa Mint az már országszerte ismeretes, az elmúlt héten a magyar értelmiség szervezeteinek, a fontos értelmiségi intézmények és az egyetemeknek képviselői megalakították a Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsát. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának alapító nyilatkozata kimondja, hogy az október 23-án kitört forradalom lényegileg haladó, hazafias jellegű mozgalom a szocializmus alapján. A forradalom szellemi előkészítésében jelentős szerepet vitt értelmiségnek az új szakaszban legfontosabb feladata, hogy hozzájáruljon a forradalom eddigi vívmányainak biztosításához, továbbfejlesztéséhez, rendjének megszilárdításához. Ezen túlmenően ki kell alakítani azokat a kereteket és formákat, amelyek legalkalmasabbak arra, hogy az új viszonyok között az országot újjáépítsük. . „Most egész társadalmi, gazdasági, politikai életünket kell új alapra helyeznünk — mondja a többi között a nyilatkozat —, ebben a munkában újból jelentős szerep vár a magyar értelmiség szervezeteire és szakembereire az állami, a gazdasági és a kulturális élet minden területén." A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsa azt a feladatot állítja tagszervezetei elé, hogy az egyes főhatóságok, gazdasági szervek, közigazgatási, kulturális és szociális intézmények, stb. mellett, illetve ezeken belül és ezekkel együttműködve dolgozzák ki az újjáépítés programját, terveit és módozatait. A Magyar Értelmiség Forradalmi Tanácsának ideiglenes elnöksége — az alapító nyilatkozat szellemében — levelet intézett a Nagybudapesti Központi Munkástanácshoz. A levélben megállapítja: „Az egész forradalmi munkásság országos képviseletének megválasztásáig e tanácsot ismeri el a munkásság képviselőjének. A magyar nemzet forradalmi, egységében változatlanul a munkásságot tartja a forradalom vívmányait megőrizni képes legfőbb tömegerőnek. Az értelmiség tehát a legszorosabb egységben kíván együttműködni a munkássággal a nagy nemzeti kérdések megoldásában.” A tanács szerdai ülésén beható vita után határozatot hozott a jövő munkájára, terveire, a szervezeti és működési kérdésekre vonatkozóan. (MTI) fiaid utózásgyemeke. Taján mi történt gyerekeinkkel, hogy most télvíz idején elhagyják a meleg családi otthont, kóborolni mennek, elhagyják szülőföldjüket? A felnőttektől kapták meg a járványos betegséget, amely átragadt a szegény kisgyerekekre is. Hiába zártuk el a rémregényeket előlük, maguk előtt látták a rémregényeket és hallották Szabad Európa hangján keresztül. Azok a kalandorok, akik a hitleri fasizmus megsemmisülése után elszöktek hazájukból, hogy szülőföldjük szidalmazásáért kapott tudáspénzen tengessék hitvány életüket, kinyújtották csábító szirén karjai- Icat legféltettebb kincsünk, a gyerek felé is. Tejjel-mézzel folyó Kánaánnak tüntették fel Nyugatot, mintha ott nem kellene dolgozni, tanulni a megélhetésért, mintha ott az érett gyümölcs az az emberek szájába potyogna, mintha ott nem volna kenyérharc. S ki tudja leírni gyerekétől megfosztott anya súlyos aggodalmait. Mi, felnőttek, akik az utolsó 15 év alatt szörnyű világégések, felfordulások, hidegháborúnak voltunk szenvedő részesei, ez alatt is fogunkat összeszorítva, kínlódva, holt fáradtan is dolgoztunk és sokszor szánktól vontuk meg a falatot, hogy kicsinyeinknek minden meglegyen. Most lesújtottan állunk gyerekeink tömeges szökése előtt. Nem, nem a gyerekeink tehetnek erről. Ők még nem tudják, hogy a Föld legnagyobb kincsénél is többet ér a szülői szeretet. Őe még nem érzik, hogy a legforróbb Napnál is jobban melegít a családi otthon és a legjobb csokoládénál is édesebb az anyai csók. Mik csak azt hallják, hogy a „Szabad Földről” üzennek a megtévesztettek ezrei, akiknek nagy része helytelen félelemérzésből, hit és bizalomhiányból, kalandvágyásból, nagyravágyóéból, elhagyták szülőföldjüket, hogy új életet kezdjenek az új országban. Még nem látják gyerekeink, hogy a felnőttek sem csalhatatlanok és nagy részük sivár táborokkal cserélte fel hosszú évekre a jól berendezett itthoni lakását, hogy a jó állása helyett angol, belga bányák mélyén keservesen kínlódó dolgozó legyen idegenben. Nekik csak szépet mondtak a felelőtlenek, a hazugok, az árulók. Gyerekek! Nézzétek gondokkal barázdált szüleitek arcát. Nézzétek nehéz, verítékes munkáját, ti értetek dolgoznak, verejtékeznek. Nektek egyengetjük az ország rögös útját, a ti eljövendő szép életetek lebeg lelki szemeink előtt, nektek akarjuk biztosítani a gondtalan, nyugodt, békés jövőt! Virága gyerekeink! Emlékeztek arra, amikor először megütöttétek magatokat, anyátok csókolta le a könnyeket síró szemeitektől, amikor betegen, forró láz verítékében feküdtetek párnáitok között, szüleitek ültek aggódva mellettetek és ápoltak éjjel-nappal? Kivel osztottátok meg az első örömeiteket, kis bánataitokat? Szerető anyátokkal, drága apátokkal. Ott, a távoli földön nem értenék panaszos hangotokat, nem lesz, aki mellettetek áll borogatást tenni lázas homlokotokra. Ismerősöket, talán barátokat is találtok ott, de szülőt nem kaptok, mert az édes szülőt nem pótolja senki és semmi. Igaz, most kínlódunk, nehéz az életünk, de magyarok vagyunk. Tatár, török, német dúlást is kihevertük és minden viharon, vészen át miénk maradt e föld, az édes anyaföld. Tanuljatok, éljetek itthon szüleitekkel. S mikor felnőttek lesztek, büszkén mondhassátok ti is gyerekeiteknek: ezt az országot mi teremtettük, mi tettük széppé, boldoggá, nektek édes gyerekeink. Visszhang , „ című kis történethez — amely a Hírlap november 25-i számában jelent meg — „vadászszemmel” néhány megjegyzést kell, hogy fűzzek. A szarvasbőgés ideje szeptember 15-től október 15-ig tart általában. Van úgy, hogy ez az időszak eltolódik. Attól függ, hogy a deres, hideg éjszakák, mikor álltak be. Ilyenkor már nincs selyemfüvű rét, élénk zöld, dús kövér fű, hanem hullik a falevél, s a növényzet elszárad, őszies külsőbe öltözik a táj. Ennek a tájnak természetesen megvan a maga őszies gyönyörűsége. Ilyenkor már esténként megderesedik a lesen álló vadász bajusza, s így nem is lehet lehasalni és aludni, ellenben dideregni lehet, őz és szarvas, két különböző állatfajta, s így ha a „patak mellé rengeteg őz érkezett", akkor onnét csak az távozhatott és nem szarvas. Kétlem azt is, hogy egy 11 éves gyerek meg tudná állapítani a szarvasok életkorát, öreg, tapasztalt vadász is — az agyancsok száma szerint —■ csupán „megsaccolni" tudja. Továbbá, ami az egészben kétes, az, hogy a hörcsög, ürge, borz, mormota a hideg beállával már általában elvermel, s csak a meleg tavaszi napokon jön újra elő. Előfordul bár, hogy a hideg őszi napokon és télen is, ha napos idő van, nappal előjön vizet inni. Egyébként, mint minden állati a hörcsög is fél, menekül az embertől, ha csak nem sebesült, nem száll szembe az emberrel, főleg kukoricát nem köpköd. Vannak azonban egész kivételes jelenségek ezen a téren is, de mégis az a véleményem, hogy a „történetet" „kontárvadász” írta. SULYOK TIBOR :Leseny S. «19«] Mozik műsora A székesfehérvári Köztársaság Filmszínházban november 29-től Látogatás a felhőkben című cseh-szlovák filmvígjátékot, a Petőfi Filmszínházban pedig a Scuderi kisasszony című svéd—német filmalkotást mutatják be. Több szenet kér az Inotai Erőmű A bányászok munkájának hiánya, azaz ma már hiányossága igen erősen érződik az Inotai Erőmű munkájában. Termelésük igen alacsony, s ha hamarosan nem javul a helyzet, bizony erősen korlátozásra szorul az energia. Németi Józseffel, a munkástanács elnökével beszéltünk telefonon, aki elmondta, Várpalotáról jelenleg olyan kevés szenet kapnak, hogy az a napi igények kielégítésére sem elég. Saját szénkészletükből élnek, s ez sem lesz sokáig. A teljes kapacitáshoz viszonyítva hétszázalékos terheléssel dolgoznak csak. S a kapott szénmennyiség még ehhez is kevés. A várpalotaiak ugyan megígérték, hogy mihamarabb e terhelést 2—2,5-szeresére növelhetik, mert biztosítanak hozzá szenet. Az október 23-a előtti napokhoz viszonyítva azonban így is 14—20 százalékos lesz az üzem munkája. Az ehhez szükséges szén mennyisége 140—150 vagon naponta. Eddig 60—70 vagonnal kaptak. Remélik, hogy teljesítik a bányászok ígéretüket, s a hét végére már dolgozhatnak 14—20 százalékos kapacitással. Hogy teljes terheléssel dolgozhassanak, ahhoz napi 400—450 vagon szén kellene, 10 tonnás vagonokat véve alapul. Ha a várpalotai bányában megindul a teljes munka, akkor nem lesz probléma a szénellátás, mert 23-a előtti átlagos napi termelésük 600- 700 vagon szén volt. Az Erőmű dolgozóinak az a kérése ezért a bányászokhoz, mihamarabb vegyék fel valamennyien a munkát, hogy fennakadás nélkül biztosítani tudják Fejér megye, s a hozzá tartozó körzetek energiaellátás