Fejér Megyei Hirlap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-01 / 26. szám

Péntek, 1957. február 1. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Kádár János elvtárs beszéde a csepeli tanácskozáson A Magyar Szocialista Munkás­párt XXI. kerületi ideiglenes in­tézőbizottsága Csepelen aktívaér­tekezletet tartott Az értekezleten résztvett és fel­szólalt Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke is. Beszédében számos fontos kér­déssel foglalkozott. Az elmúlt hónapok eseményei során — mondotta — a harc lé­nyegében a hatalomért folyt. A megvert burzsoázia a hatalom visszaszerzéséért folytatott harcot. E harc lényege, hogy kié le­gyen a gyár, a föld. A bur­zsoázia most is azon töri a fejét, hogyan árthat a mun­kások hatalmának. Ezt a kártevést, bármilyen formát öltsön, ártalmatlanná kell tenni. Ennek nagyon fontos feltétele, hogy a munkásság tisztán lásson és egységes erővel küzdjön a munkáshatalom további erősíté­séért. Ha minden munkás azon töprengene, hogy segíthetné a legjobban az országot, ha nem feledkeznének meg egyesek arról, milyen volt, amikor a hatalmat a burzsoázia gyakorolta, akkor ma sokkal előbbre lehetnénk. Te­hát a valóban forradalmi mun­kásegység fejlesztése, megszilár­dítása egyik legfőbb feladat, ami­nek megoldásáért a kommunis­táknak a volt szociáldemokraták­kal is és minden becsületes dol­gozóval együttműködve kell küz­denie. Az elmúlt években súlyos hi­bák történtek, sokszor súlyo­san megsértették a szocializ­mus elveit. Ma is előfordul­nak hibák, azonban ezeket ki lehet és ki is kell javítani. A munkásoknak nem szabad fel­ülniük az ellenforradalom mester­kedéseinek, nem szabad tűrniök, hogy , egyes hibáinkat és fogya­tékosságainkat az ellenség a mun­káshatalom elleni burkolt és nyílt támadásra használják fel, nem szabad egyetlen becsületes mun­kásnak sem a munkáshatalom el­len fordulnia — ellenkezőleg: minden erejükkel meg kell véde­niük a munkáshatalom vívmá­nyait. A kommun­ista-ellenes hangu­latkeltésről szólva megállapította: az a vád, hogy a kommunisták „sztálinisták", „rákosisták”, ma már eléggé elcsépelt szólam, ezért az ellenforradalom, a reakció, most más módszerekkel próbálja elérni céljait: különféle hazugsá­gokkal, hamis vádakkal igyekez­nek eltávolítani a kommunistá­kat. Az ilyen módszerek ellen ter­mészetesen nem ad védelmet a fegyveres erő: arra van szükség, hogy a kommunisták bátran, szemben, határozottan lépjenek fel mindenféle hazugsággal és intrikával szemben, végezzenek alapos felvilágosító munkát a dolgozók soraiban. A vallásoktatás kérdéseiről szólva Kádár János rámutatott: " A fakultatív vallásoktatást a nagy kapitalista országokban már a polgárforradalmak idején a XVIII.—XIX. században meg­valósították. Ezt a helyes elvet azonban manapság sokhelyütt furcsán alkalmazzák: a szülőket meg sem kérdezik, a gyermekeket lelki terrorral kényszerítik a je­lentkezésre. Sokhelyütt feltűntek az egykori szerzetesek, levitézlett oktatók, s néhány helyen szinte üldözik azokat, akik nem jelent­keztek vallásoktatásra. A kor­mány a szükséges rendelkezése­ket kiadja s érvényt is szerez azoknak, hogy az ilyen lelki ter­rornak véget vessen. Szükséges azonban, hogy a rendcsinálásban e téren is segítsenek a pártszer­vezetek, vegyék fel a harcot a lelkiismereti szabadság megsérté­se ellen. Az ellenforradalom először férfiakat vitt harcba, később a nőket akarta megszerezni, ma már a gyermekekre fa­nyalodik, s tapasztaljuk, hogy nem egy hitoktató, köztük számos újsütetű hit­oktató hihetetlenül szégyen­letes és szemérmetlen lélek­­mérgezést űz a gyermekek körében, hasznos és eredményes munkát, ha a kommunistákat a munkás­­osztály pártja vezeti. Ezt azonban nem lehet parancsszóval elérni. Arra van szükség, hogy a párt­tagság áldozatosan dolgozzon e cél megvalósításáért. Mielőbb helyre kell állítani a párt erejét — mondotta. Az ellenség leseket a párt erejétől, reszket attól, hogy ez az erő mielőbb teljessé válik. Tudatosítanunk kell azonban min­den munkásban, a munkásosztály ügyéért dolgozói és dolgozni akaró minden munkástanács-tagban, hogy a párt ereje a munkáshata­lom megszilárdításának, a kon­szolidációnak, a nemzet felvirá­­gozásának döntő fontosságú té­nyezője, s hogy ezt megértessük az egész munkásosztállyal, ideoló­giai harc is szükséges. Meg kell vívni az eszmei harcot is, amely napjainkban a fegyveres harc nyomán homloktérbe kerül. A párt és a kormány fő bázisa ■ hangsúlyozta Kádár János elv­­társ — a munkásosztály és a vele szövetséges dolgozó parasztság. A hatalomért folyó harcban a párt a vezető erő, a vezérkar­ párt nélkül nem juthat a munkásosz­tály hatalomra és nem is tarthat­ja meg azt. Ezt bizonyítják az október 23-i események is. Az események lényege, hogy a pártban árulás következett be, a párt ereje nem avat­kozhatott be az események menetébe s így következhet­tek be az ellenforadalmi akciók sorozatai, melyek a népi demokráciát pusztulás­­sal fenyegették. Ezután Kádár János a párt egyes kérdéseivel foglalkozott. Sokan hiányolják — mondotta — hogy nem készült még el a párt programja és szervezeti sza­bályzata. Ezek elkészítése valóban sürgős feladat. Addig is világos azonban a program két pontja, két legfőbb kérdése: egyrészt a szocialista társadalom felépítése, másrészt az ellenforradalom meg­semmisítése, a hatalom megerősí­tése. Ezeket a célokat a program részletes kidolgozása előtt is min­denki világosan látja. Felvetődik az a kérdés is, hogy tömegpárt lesz-e az MSZMP. Erre az élet vastörvénye adja meg a választ, s ha az MSZMP nem is lesz olyan tömegpárt, mint az MDP volt, biztos, hogy erős, egységes párt lesz, amely a nép érdekeit védi. A munkástanácsok a maunkásh­atalom érdekeit szolgálják A munkástanácsok kérdéseiről szólva megállapította, hogy a le­mondott csepeli központi mun­kástanács tevékenysége nem a munkáshatalom érdekeit, hanem az ellenforradalom célkitűzéseit, a Szabad Európa rádió „tanácsai­nak” megvalósítását szolgálta. Ezért mondották ki a feloszlást is. Röviddel a tanács feloszlása előtt, a kormánnyal folytatott megbeszélések során maga Nagy Elek, a tanács vezetője is elis­merte: az ilyen tett rosszabb len­ne, mint egy közvetlen provoká­ció. Röviddel e megbeszélés után azonban mégis kimodták a tanács feloszlatását, követve ezzel az el­lenség által sugalmazott kívánsá­got. A munkástanácsok az ellenfor­radalom zűrzavarában jöttek lét­re, s így beférkőzhetett számos oda nem való elem. Az ilyen ele­mek ottlét azonban nem jelenti, hogy a munkástanács egészét el kell vetni. A feladat az, hogy a munkástanácsokat, ha szük­séges, egyes tanácstagok visszahívásával, az oda nem való elemek kitételével,­­ a nép javára, a munkások j­a­­vára igazgassák, a helyes irányba térítsék. A munkástanácsok fennállása ter­mészetesen nem jelent olyan va­rázsszert, amely egy csapásra minden problémát megold, azon­ban arra kell törekedni, hogy a tanácsok helyes átformálásával mindenütt a munkáshatalom ér­dekeit szolgálják, s fontos szere­pet töltsenek be az építőmunka helyes irányú továbbfejlesztésé­ben, az életszínvonal emelkedésé­ért folyó küzdelmekben, népi de­mokratikus rendünk megerősíté­sében. A kommunisták­ egyik igen fontos feladata, hogy ezt elősegít­sék. Hangsúlyozta, hogy a mun­kástanács akkor végezhet igazán A párt politikai irányvonaláról A pártnak vigyázni kell a marxizmus—leninizmus eszméi­nek tisztaságára. Az események okozta eszmei zűrzavarban sok helyen például azt hangoztatták, hogy a nemzet vezető ereje nem a munkásosztály, hanem az értel­miség, vagy az ifjúság. Ezekkel a nézetekkel le kell számolni. A vezető erő a munkásosz­tály, amely a dolgozó pa­rasztsággal szoros szövetség­ben gyakorolja a hatalmat. A haladó értelmiség pedig segí­ti a munkásosztályt, a munkás­paraszt forradalmi szövetséget. A párt politikai irányvonalá­nak kérdésével foglalkozva rá­mutatott arra, hogy szilárdan el kell határolni magunkat a Rákosi-féle szektás politikától és nem kevésbé a Nagy Imre—Lo­­sonczy csoport osztályáruló politikájától. Vigyázni kell arra, hogy pár­tunk soraiba egységes irányvo­nal érvényesüljön és a kettős vo­nal ne bomlassza többé sorain­kat. Egységes erőként kell har­colni az ellenforradalommal szemben. Az ellenforradalom in­dult harcba — a néptömegek jo­gos elégedetlenségét kihasználva — a népi demokrácia megdönté­séért. Ezt a harcot, amely még ma is folyik, az ellenforradalom kezdte és így vele szemben a forradalom kemény fegyverével kell fellépni, mert enélkül nincs szocialista konszolidáció. A meg­tévedt embereket felvilágosítjuk, aki viszont fegyvert emel a né­pi hatalomra, annak kezéből ki­ütjük a fegyvert, aki összeeskü­vést sző államunk ellen, a prole­tárdiktatúra fegyverével találja szembe magát. Kádár János a perspektíva kérdésével is foglalkozott. El­mondotta: sokan pesszimisták napjainkban, mert felmerült munkanélküliség, mert gazdasági nehézségeink vannak. Ez a pesz­­szimizmus azonban nem indokolt csak rajtunk múlik, hogy mie­lőbb vége legyen a nehézségek­nek, úrrá legyünk bajainkon. Eh­hez azonban a kommunisták egy­séges elhatározására, összeforrott erejére van szükség. Pártunk fej­­lődő ereje immár százötvenezer tagot számláló tábora már­­ma is nagy erő, tömegerő. A kom­munistáknak meggyőződésük tu­datában, félelem nélkül kell vív­­niok harcukat. A hibákat helyre kell hozni s ehhez is az összefo­gás szükséges. Ha minden dolgozó a maga helyén minden eszközzel védi a munkáshatalmat, a végső és teljes győzelem hamarabb következik be. (Folytatot­t negyedik oldalon) i.­aldal A nemesített lenfonok gyors elszaporítását várja mezőgazdaságunktól a könnyűipar A rostlen és az olajlen fon­tos ipari növényünk, amelynek­ termesztésére a­­tövisben mind' nagyobb gondot kell fordítanunk. A Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézet ádlig kinemesí­tett egy Rosztenfajtát, amelyet már előzetesen elismert a Faj­’­nemesítő Tanács. Ecenkréul több fajtajelölt szerepel az annystooc. kísérletekben. Az ipar és a mezőgazdaság­ szakemberei február 5-én ta­nácskozásra ülnek össze Budapes­ten az Országos Novégy Fajtakí­­sérlet Intézetben­­Keleti Károly utca is, hogy a martén és az olajlen termesztésének kezdésér­­­ől tárgyaljanak. Ezen az érára­­kezdeten arról is lesz szó, hogy a nemesített fentej­ták gyors elsza­­porításával mezőgazdaságunk mi­ként segítheti minél jobban a könnyűipart. A komáromi Rost- Lenkikészítő és Lenfonó gyárban egyébként most folyik a múlt évi országos Helgyataella- kísérletek feldolgozása és értékelése. Cukorrépatermelők ! A cukorrépa árát a Munkás-Paraszt Konmány rendeste. Az új cukorrépa-ár a szerződéses cukor­répa ter­melők által átadott minden mázsa cukorrépáért a következő: a) méter mázsánként az eddigi 9,­ F* helyett 10 Ft készpénz !s) 2 kg kristálycukor helyett 3 kg kristálycukor a termelő kívánságára kristálycukor helyett 10,60 FT/KG TÉRÍTÉSI ÁRAT kell a termelő részére kifizetni. Ingyen, térítés nélkül, változatlan mennyiségben megilleti a cukorrépatermésüket az eddig biztosított melléktermékjárandóság, így 65 kg nyers répaszelet, vagy 3 kg szárított répaszelet és 0,50 kg melasz A korábban érvényben volt többtermelési prémium megszűnik. A megállapított új ár egyaránt érvényes úgy a termelő­­szövetkezetekre, mint az egyéni termelőkre. Ezek a feltételek biztosítják a cukorrépatermelés nagy jövedelmezőségét. A cukorgyárak a fenti új árakon ismét megkezdték a cukorrépatermeltetési szerződések megkötését Kérjük cukorrépa termelőinket, hogy az új és nagy jöve­delmet biztosító cukorrépa-ár alapján mielőbb egészítsék ki eddig megkötött szerződéseiket, illetve akik még nem szer­ződtek, kössék meg 1957. évre szóló cukorrépaterepelési szerződésüket a községi megbízottnál. CUKORGYÁR Elő lehet fizetni a Hírlapot FIGYELEM ! A posta február 1-től új előfizetőink részére is házhoz kézbesíti lapunkat. Előfizetni az alábbi megrendelőlap fel­­használásával a postás­ kézbesítőknél, illetve postahivatalokban le­het. Kérjük kedves olvasóinkat, ha már előfizetők, a megrendelő­­lapot juttassák el ismerőseiknek. Megrendelő­lap Megrendelem 195 év.................................... hótól a Fejér megyei Hírlapot 11.—■ Ft havi (negyedéves, fél­éves), előfizetési díj egyidejű kifizetése mellett. Név----------------------—------------... Foglalkozás Pontos cím (ahová a lapot kéri )__________ megrendelő k­iirtó

Next