Fejér Megyei Hirlap, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-08 / 235. szám

•JEejtek, m­orstso­ Vilég proletárjai egyesüljetek! hírlap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM. ARA 50 FILLÉR KEDD, 1957. OKTÓBER 8. •­­ötszssz holddal növekszik a móri borvidék Pártunnk agrárpolitikájának új tézisei a móri borvidék dolgozói között is nagy visszhangot kel­tett. Mint mindenütt az ország­ban, itt is merész tervezésre, len­dületes munkára serkenti a szak­embereket és dolgozókat a széles, párt mutatta át. Ez a nagy alko­tásvágy töltötte el a múlt hét vé­gén a móri járás mezőgazdasági szakembereit is, amikor a 15 éves mezőgazdasági fejlesztési tervet vitatták meg. Az értekezleten elhangzott terv­ismertető előadásból és a hozzá­szólásokból élénk színekkel bon­takozott ki a járás jövőjének ké­pe. A lelkesítő tervszámokból a szőlőtelepítések terve emelkedik ki, amelyre kiváló lehetőség nyí­lik Mór környékén. Tizenöt év alatt 500 holddal növelik a szőlő­területet Móron, s ezzel több mil­lió forinttal a szőlősgazdák jöve­delmét. Ugyanakkor azt is tervbe vet­ték a járás mezőgazdasági szak­emberei, hogy a kiöregedett, vagy pusztuló szőlőket felújítják. A belterjességre való határozott tö­rekvést a pillangós takarmány vetési területének bővítése mu­tatja elsősorban. Úgy tervezik, hogy tizenöt év múlva a járásszántó területének 20 százalékán ter­mesztenek pillangós virágú takar­mánynövényt. Nyilvánvaló, hogy a több és jobb minőségű takar­mány termesztésével az állatte­nyésztés fellendülésének alapjait vetik meg. A szarvasmarhate­nyésztés fellendülésével együttjá­ró istállótrágya növekedés vi­szont a növénytermesztés produk­tivitását emeli. Célul is tűzték ki, hogy a járás jelenlegi kilenc má­zsás búza átlagtermését 14 mázsá­ra emelik tizenöt év alatt. * 30 Csaknem két mázsás lucernamag termés A Vértesacsai Vörös Október Termelőszövetkezetben az idén sokat tanakodtak azon, hogy mennyi lucernát hagyjanak meg mag­nak. Előbb harminc holdon akartak lucernamagot fogni, de később meggondolták és csak 18 hold lucernán kísérleteztek. Most fejez­ték be a cséplést és bosszankodva gondolnak bátortalanságukra. A tizennyolc holdas lucernán ugyanis 34,14 mázsa mag ter­mett amelyet 3500 forintos mázsánkénti áron adhatnak el. Köny­­nyen kiszámítható, hogy összesen 119 490 forint értékű magot ho­zott a tizennyolc hold lucerna. November 7-én állami gazdaságok versenyértékelése Vértesalján A nyári aratási-cséplési mun­kákból derekasan kivették részü­ket megyénk valamennyi állami gazdaságának fizikai és szellemi dolgozói. Arattak kombájnnal, gé­pekkel hajnaltól a késő éjszakáig, hogy a lehető legkevesebb szem­veszteséggel biztos helyen a mag­tárakba várjon őrlésre a gabona. A jó munkáért jutalom jár. Így van ez minden munkaterületen. A nyári nagy munkákért és a beta­karításban elért legkiválóbb ered­ményekért november 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának ünnepén a Vértesaljai Állami Gazdaságban jutalmazza meg a megyei igazga­tóság a legjobb gazdaságokat. A nyári és a nyárutói, őszi be­takarítási munkákban legjobb eredményt elért gazdaság kapja a termelési igazgatóság várdorzász­­laját. A versenyhelyezett második gazdaság egy serleget kap, míg a harmadik egy díszoklevelet. A verseny értékelésének idő­pontjáig még több hét van hátra. Szorgalmas, jó minőségű munká­val még lehet igyekezni minden gazdaságnak, hogy a nagyünne­pen őket illesse az elsőség. Jövőre csak a konzervgyáraknak termel a Sinatelepi Állami Gazdaság A Sinatelepi Állami Gazdaság­ban minden évben többs­zá­z hol­don termelik a korai zöldségfélé­ket, a késői káposztaféléket. Va­gonszámra szállítják a spenótot, a paprikát, a paradicsomot, hogy friss, jó, olcsó áruhoz minden gazdaasszony hozzájusson akár a budapesti piacon, vagy Székesfe­hérvárott. — Hogyan zárta a nyarat a kertészet? — kérdeztük a gazda­ság igazgatójától, főkertészétől. — A paradicsom, a paprika, karfiol, káposzta, spenótfélesége­­ket számítva, áruink 50 százalé­kát szállítottuk el eddig. Karfiol­ból átlag 55 mázsás holdankénti termést várunk, igen sók ká­posztafélénk termése, amely 20— 30 százalékkal több a tervezett­nél. Nem így a paradicsom és a paprika. A szélsőséges időjárás miatt ezen áruknál a tervezett alatt maradtunk. Az elmúlt években és az idén is szabadpiacra termel a gazda­ság. Nem szerződtek az egyes konzervgyárakkal és vállalatok­kal. A jövő évben megváltozik a helyzet. Már most az őszön meg­kötik a szerződést a paksi, a kecs­keméti konzervgyárakkal és csak annyi és olyanfajta zöldségféléket állítanak elő, amire e két üzem­nek szüksége van. Így elkerülik a piaci áringadozásokat, árujukat biztos helyen értékesítik, nem veszik el egy kiló sem. A jövő évi bő termés biztosítá­sához, a földek trágyázásához már most hozzákezdtek. Még az ősszel rendbehozzák a holland­ ágyakat és a melegágyakat, hogy január­ban elkezdhessék a korai zöldség­félék hajtatását. A nyári munkákban legjobb eredményt Mérei Margit és Csok­­nyai Margit kertész-brigádjai ér­ték el, akik kora reggeltől késő estig a legnagyobb rendben tar­tották karalábé karfiol parcellá­jukat, fáradhatatlanul szedték a pirosparadicsomot, a zöldpaprikát. Gazdag szórakozási lehetőségeket nyújt a téli színházi és hangverseny-idény Sztálinvárosban A sztálinvárosi dolgozók már ■megszokták, hogy hétről-hétre változatos színházi, ritkábban, értékes hangversenyeknek, operáknak lehetnek nézői és hallgatói. A most következő színházi és hangverseny idény is különösen gazdag programot és szórakozást biztosít számuk­ra. . . . Az idei sztálinvárosi színhá­zi és hangverseny-idény októ­ber 12-én indul A Kecskeméti Színház a „Földindulás" elő­adásával nyitja meg az­­idényt. Mail a Győri Színház művé­szeinek vendégjátéka után a Rigolettó következik. Még ok­tóberben örmény együttest lát­nak vendégül Sztálinvárosban. A kecskeméti színészeken kí­vül a Petőfi Színház, a Déryné Színház művészei is tartanak az idén előadásokat Sztálinvá­rosban, de legtöbbször a győ­riek jönnek, akik az idén öt darabbal szerepelnek a sztá­­linvárosi Bartók Béla Művelő­dési Ház színháztermének színpadán. A Déryné Színház a fiataloknak külön szombati ifjúsági előadásokat rendsze­resít. A hangverseny és operaked­velők számára havonta egy­szer külön hangversenysoro­zatban tartanak előadásokat. Decemberben viszont a Fejér megyei zenei hét keretében számos színvonalas zenei műsort hallgathatnak a sztálinvárosi dolgozók, mivel a megyei ze­nei hetet Sztálinvárosban ren­dezik meg. Pósch István példamutató gazda Bicskén, Lenin út 81. szám­­ alatt lakik Pósch István 13­0 holdas középparaszt. Faluszer- | te úgy ismerik, hogy jól ért a­­ gazdálkodáshoz, földjét, háza-| | táját bárki megnézheti. Szól-! 'I galmas, példamutató magatar-j tására még a megyei tanács, mezőgazdasági szakemberei is­­ felfigyeltek és elismerésüket­ fejezték ki neki. Mi is kíváncsian érdeklőd­­­tünk Pósch István munkája iránt. Azt tapasztaltuk, hogy a­ róla terjengő jó hírek nem túl­l­­­zottak. Pósch bácsi maholnapi­a már csak gyönyörködni jár ki­­a határba, mert minden mezei­ munkát elvégzett. A zöldelő vetéseket érdemes is megnéz-­ ni, mert igazán szépen fejlőd-j­enek. Gazdájuk még szeptem­­ber 25-ig elvetette a magot,Is ,­ amely szépen ki is kelt. Pósch­­ István négy hold búzája, 1200­ öl rózsa és 1800 öl őszi árpája legszebb a bicskei határban. KISZ fiatalok tanácskozása Vasárnap délelőtt a Városi Tanács dísztermében lelkes hascnu­­latú gyűlésen tanácskoztak a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Fejér megyei szervezeteinek képviselői. Az értekezletre a KISZ szervezetek mintegy 180 képviselője jött el. Jelen volt Komócsin Zoltán elvtárs a KISZ Országos Szerve­ző Bizottságának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a politikai bizottság póttagja, Cseterki Lajos elvtárs, a MSZMP Megyei Bizottságának első titkára, valamint a társadalmi szervezetek, s a régi munkásmozgalom harcosainak képviselői. A KISZ Fejér megyei Szervező Bizottságának nevében Nagy Miklós elvtárs, megyei titkár számolt be a félév eredményé­ről. A beszámolót az értekezlet résztvevői megvitatták, a vitában felszólalt Komócsin Zoltán és Cseterki Lajos elvtárs is. A beszámoló és a határozati javaslat megvitatása és elfoga­dása után az értekezlet megválasztotta a KISZ Fejér megyei Bi­zottságát, és a KISZ I. Országos Értekezletének Fejér megyei kül­dötteit. . . Az értekezlet jelentőségét emelte az az­ ünnepi aktus, amikor 14 Fej­ér megyei fiatalnak az ellenforradalom alatt tanúsított bátor magatartásáért, és a KISZ szervezésében elért eredményeiért át­nyújtották a KISZ Ságvári Endre érmet. A KISZ megyei értekezletének részletes ismertetésére szerdai számunkban visszatérünk. • • Ülést tartott a megyei tanács Fejér megye Tanácsa október 7-én, hétfőn rendes ülést tartott a megyei tanács székházában, a nagygyűlés teremben. Az össze­gyűlt tanácstagok a tanácsülés elnökévé Bánki János tanácsta­got választották. A napirendre tűzött kérdések megtárgyalása előtt beszámolt a végrehajtó bi­zottság a tanácstagoknak a lejárt határidejű határozatok végrehaj­tásáról. A Mandátum Vizsgáló Bizott­ság jelentést tett a szeptember 22-i tanácsválasztásokról, s ezen a napon 17 új tanácstagot válasz­tottak meg. A tanácsülés ezután a megyei tanács végrehajtó bi­zottságába három új tagot vá­lasztott meg,­­ ezzel a végrehaj­tó bizottsági tagok száma 15-re emelkedett. Végül az Összeférhe­tetlenségi Bizottság személyi ügyekről tett jelentést. A napirendi javaslat elfogadá­sa után Farkas Lajos, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese „a tanácsok tö­megkapcsolatai, a tanácsappará­tus munkamódszerei” címmel tar­tott beszámolót,­­ majd ennek megvitatása után Rikassy János megyei főagronómus terjesztette a tanácsülés elé a ku­koricaszár betakarítására vonatkozó megyei rendeletet kiegészítés és jóváha­gyás végett. A rendelet megvita­tása, kiegészítése és jóváhagyása után bejelentések és a tanácsta­gok interpellációi következtek. Szovjet veteránok Sztálinvárosban A hazánkban tartózkodó szov­jet veterán elvtársak hétfőn Sztá­­linvárosba látogattak el. Legelő­ször a pártbizottság épületében a városi pártbizottság vezetőit ke­resték fel, majd a városi tanács­házán tettek rövid látogatást. Ez­után a szomszédos Bartók Béla­ Művelődési Házat tekintették meg, majd városnézésre és gyár­látogatásra indultak A gépállomások őszi versenyének hírei Az országon versenyben me­gyénk gépállomásai az ötödik he­lyen vannak. Eredményesen vég­zik őszi szántási, talajelőkészítési, vetési és betakarítási munkáju­kat. A gépállomások legfőbb törek­vése jelenleg az, hogy terveik teljesítéséhez szerződéskötésekkel biztosítsák a munkát. Szerződés­­kötésben legjobb eredményt a Lepsényi Gépállomás érte el, szer­ződéskötési tervének 80 száza­lékos teljesítésével. Eredménye­sen dolgozik még a Csákvári Gép­állomás, ahol szerződésileg a te­rület 68,4 százaléka van biztosít­va. Szerződéskötésben a leggyen­gébb a Móri Gépállomás, tervé­nek 32 százalékos és a Mezőfalva­ Gépállomás tervének 39 száza­lékos biztosításával. A gépállomások munkáját leg­utóbb október 1-én értékelte a megyei igazgatóság. Megállapí­tották, hogy az őszi vetési, talaj­előkészítési, szántási munkákat egybeszámítva legjobb a Lepsényi Gépállomás. Tervét 33 százalékra teljesítette. A gépállomás igazga­tója Berki Ferenc, főmezőgazdá­sza Angeli József elvtárs, min­dent megtesznek, hogy a gépállo­más erő és munkagépei folyama­tosan dolgozzanak, kevés legyen az üres járat, a gépállomás mi­előbb teljesítse tervét, jól keres­senek dolgozóik. 30,6 százalékos tervteljesítéssel második az Etye­­ki Gépállomás, amelynek igazga­tója Kovács László, főmezőgazdá­sza Gelszt László. Az őszi verseny utolsót a sár­bogárdi és a Mezőfalva­ Gépállo­más 16, illetve 19,4 százalékos tervteljesítéssel. A csócsároló megyeszerte nagy károkat okoz Az idén rendkívül nagymér­tékben elszaporodott a csócsáro­ló. A megye minden részéből érkeztek jelentések, amelyek szerint az őszi árpa vetéseken tapasztalható csócsároló kár. Az egyénileg dolgozó parasztok emiatt vonakodtak őszi árpát vetni, mondván, hogy az „őszi árpa megkukacosodik“. Helytelen azonban azt monda­ni, hogy az őszi árpában,, terem“ a csócsároló. Az igaz ugyan, hogy főként az őszi árpavetése­ken pusztít nagymértékben, de azért, mert az őszi árpákat túl­nyomó részben kalászosok után vetették. Mivel a csócsároló a gabonafélék kártevője, nem le­het csodálkozni azon, ha a ga­bona után vetett őszi árpában üti fel legelőbb a fejét. A megyei tanács mezőgazdasá­gi szakemberei legutóbb az ado­­nyi, móri és az enyingi járások­ban tapasztaltak nagyarányú csócsároló kártételt. Megállapí­tották, hogy szakszerű védeke­zéssel ki lehet irtani a veszedel­mes kártevőt, csak idejében közbe kell avatkozni. Azok a gazdák, akik csócsároló kárté­telt tapasztalnak, — saját érde­kükben — azonnal jelentsék a növényegészségügyi szolgálatnak.

Next