Fejér Megyei Hirlap, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-18 / 296. szám
Szerda, 1957. december 18. FEJBR megyei hírlap Egy á!-szakcsoport és ami mögötte van Dr Bobay István jogtanácsossal 1947. március 5-én találkoztak először a táciak. („Bár sohase ismertük volna meg” — mondogatják sokan.) Akkor megjelent a tanácsházán és előadta, hogy a Sárszentmiklósi Földművesszövetkezet Május 1. rizstermelő szakcsoportja részére rizstermelésre alkalmas területet kíván bérelni. Németh József, a legeltetési bizottság és a községi tanácsb. nevében föl is ajánlotta nyomban a 16,4 holdnyi rizstelepet és hozzá 5 hold megműveletlenül álló földet. Erről a haszonbérleti szerződés is elkészült, amely részletezi a beradás feltételeit. Úgy látszott, hogy eddig rendben van minden. Abban, hogy a Május 1. rizstermelő szakcsoport létezik-e egyáltalán, még csak kételkedni sem mertek. Csakjóval később ébredtek rá a valóságra, de akkor is a becsapott, félrevezetett emberek. Az történt ugyanis, hogy dr. Bobay István jogtanácsos a szerződés megkötése után megjelent jónéhányszor a községben, amikor munka adódott a bérbevett földön. Félreértés ne essék, nem azért, mintha dolgozni akart volna, hanem azért, hogy másokkal dolgoztasson. Napszámosokat vett fel és azokkal végeztette el a munkákat. Azt persze senki nem kérte számon, hogy hol vannak a szakcsoport tagjai. így került Bobay alkalmazásába Kiss Katalin, Szöllősi Margit, Huszár Mária, Pajor József és Pajor Józsefné, valamennyien táei lakosok, akik még sok társukkal együtt hiába várják a megdolgozott napszámbér kifizetését. Kiss Katalin 735, Pajor József pedig 2000 forintját siratja. De hiába várja a lakbért, a 680 forint kölcsönadott pénzét, a 12 liter bor és egyebek árát az az idős asszony is, akinél ott léte alkalmával Bobay lakott. Ha csak meg nem elágazik azzal a néhány értéktelen ruhadarabbal, amit — valószínűleg ellenértékképpen — nála hagyott az „előkelő”, nem mindennapi vendég. No, de nézzük csak: ki is ez a Bobay? Úgy hírlik, 1956-ig valamelyik minisztériumban dolgozott. Ami-ikor ott megszüntették a munkaviszonyát, más kereseti lehetőség után nézett. Olyan után, amely munka nélkül is búsás hasznot ígér. És talált is ilyet, így került Sárszentmiklósra, ahol a földművesszövetkezet keretein belül megalakította a Május 1. rizstermelő szakcsoportot, amelynek tagjai Sárszentmiklósról Deák Ferenc vb. elnökhelyettes és Szabó Károly akkori vb. titkár voltak. A többiek Boday hozzátartozói, pincehelyi lakosok. Persze, valamennyien csak papíron. Mert a valóságban dolgozó tagjai nem voltak a szakcsoportnak, de a működési engedélyt sem látta soha senki. A földművesszövetkezettel sem volt kapcsolata a szakcsoportnak. Bobay volt az egésznek az irányítója, aki bérmunkásokkal dolgoztatott és társaival együtt abból élt, hogy különböző helyekről, más és más címen pénzeket vett fel, amikről azután nem számolt el. 1956. őszén Bruzsa Kálmántól, a Sárszentmiklósi Földművesszövetkezet főkönyvelőjétől kért 3000 forintot rizselőleg fejében. Mikor a főkönyvelő megtagadta a pénz kifizetését, a felső szervhez fordult, ahol összeköttetései révén támogatásra talált, így a 3000 forintot sikerült megkaparintania. Ennek ellenében persze a földművesszövetkezet nem, hogy rizst nem kapott, de a 21 zsákját — amit Bodaynak adott át — sem látta többé. Emiatt pert is akart indítani a földművesszövetkezet, de — ugyancsak az öszszeköttetések révén — abból sem lett semmi. Időközben a Sárszentmiklósi Földművesszövetkezet megszüntette a hivatalosan nem is engedélyezett szakcsoport működését és felszólította Bobayt a bélyegző visszajuttatására. Bobay ennek ellenére megtartotta a bélyegzőt, csupán a „Sárszentmiklósi Földművesszövetkezet” felírást törölte róla. A Május 1. szakcsoport nevével pedig tovább folytatta üzelmeit, amelyek során a károkozás összege — hozzávetőlegesen — nyolcvan—százezer forintra tehető. Ezek után felvetődik a kérdés: hogyan történhetett meg mindez? Ki a felelős azért, hogy egy álszakcsoport nevében hosszú ideig garázdálkodhatott Bobay? És végül: miért késik a felelősségrevonás? (P. J.) lünk — szívesen és jó áron megvásárolják a termeltető vállalatok, mert jó éghajlati viszonyaink között kitűnő lucerna, bíborhere és egyéb fontos ipari magokat termelhetünk, s az elmúlt egy-két évben már termeltünk is. Tárnai Alajos gazdasági agronómustól például megtudtuk: —A lucerna mag termelése mellett az idén igen jó eredményeket értünk el paradicsom-mag termelésben. Paradicsomtermelésre kötöttünk szerződést a paksi konzervgyárral. Mázsáját 50 forintért adtuk át. A gyárban hideg présen nyomták át a húsos paradicsomokat, ami semmit sem ártott a magnak. Ezt visszahozva, gazdaga a gazdaság állattenyésztéséről érdeklődik valaki, Bálint Andor főállattenyésztő készséggel áll rendelkezésére. Előveszi mindentudó zsebkönyvét, végig vezet istállókon, pajtákon és csak "vezze jegyezni a kérdező a hallottakat, a látottakat. — Igen sok bajunk volt a fejőstehenekkel — meséli. — Egy rika betegség a Trihomonacesis fertőzés meddővé tette anyáinkat, amivel így a laktációs idő természetellenesen meghosszabbodott — alacsony lett a fejési átlag. .— Már túl vagyunk a betegségeken és fejési átlagunk a mai Az ésszerű irányítás mellett elsősorban az állatok gondozóit illeti dicséret a jó eredményekért. András Pál és János, a szarvasságunk kimosta, megszárította és mázsaként 20 000 forintért adtuk el. Tervünk 30 kiló volt holdanként és ezt pár kilóval túlteljesítettük. Lucerna magunk 145 mázsa termett. A napokban szállítjuk tisztítani Mezőszilasra. Vetőmagnak termeltünk 36 vagon búzát, 10 vagon tavaszi árpát, öt és fél vagon zabot, egy vagon cukorrépa magot, amit most fémzárolnak. Jövő tervünk szerint még több holdon termelünk lucerna, vöröshere magot, paradicsom, borsó és egyéb ipari magokat, olyan fajtát, ami nem túlságosan munkaigényes, de jól fizet. pon 10,6, az istállóátlag pedig 9,3 liter. Az év elején még négy forinton felül volt a tej literének önköltsége, ma 298 fillér és év végéig még csökken. — Igen jó eredményeket értünk el szarvasmarha-hizlalásban. Eladtunk 239 darab hízómarhát, amelyből 159-et extrém minőségben vettek át, a többit pedig első osztályban. A súlygyarapodási tervet 175 százalékra teljesítettük. Emellett a takarmányozási költségeket is csökkentettük, kevesebb takarmányból több húst állítottunk elő a tervezettnél. marhahízlalás mesterei — mondja róluk a főállattenyésztő. — Az ő állataik gyarapodtak havonta a legtöbbet — 28 kilót. Pontos időben etetnek, lelkiismeretesen gondozzák állataikat, ami igen jelentős az állatgondozók munkájában. Már többször részesültek dicséretben, jutalomban, s keresetük is arányos az elvégzettekkel, mert a havi 1700—1800 forintot megkapják személyenként. A legjobb sertésgondozó hírében emlegetik Roska Mihályt. Százötven anyakocát etet, legeltet, gondot kiválóan. Október havi keresete 1828 forint volt. Hasonló jó híre van Herbszt Józsi bácsinak, az idős juhásznak, aki évtizedek óta járja a környék legelőit. Először az uradalmak állataival, alig napi betevő falatért, most pedig jó fizetéssel az állami gazdaságnak. Szaktudásáért, gondos munkájáért becsülik a gazdaság vezetői. Gazdag jövedelemforrás a szarvasmarhahízlalás a jó tehenészet A gazdaság „élmunkás” állattenyésztői Székesfehérvári Köztársaság Filmszínház december 12—18: Hogyan fedezték fel Amerikát (olasz). Székesfehérvári Petőfi Filmszínház december 19—24-ig: Emberek vagy őrmesterek (olasz). Sztálinvárosi Dózsa Filmszínház december 16—18: Két anya (német). Sztálinvárosi Szabadság Filmszínház december 16—18. Hetes) egy csapásra (osztrák). 52 000 forint jutalom a termelés élenjáróinak A könyvelésben Fierpassz Péter elvtárs éppen az évi jutalmakat számolta össze, hogy kinek, mennyit fizettek ki. Közeledik az év vége és számot kell adni sáfárkodásukról. — 52 566 forint a teljes összeg, amit kifizettünk — sorolja a sűrűn egymás alá írt számoszlopok adatait. Ennek 55 százalékát a fiatalok kapták. Tokai László szerelő és Borsos Franciska növénytermelő például 700 forintot kaptak házasságkötésükkor. Ugyanennyit Kovács Ferenc és Vágási Mária gazdaságunk dolgozói. Fábián János retoros, a „Kiváló műszaki” jelvény mellé 500 forintot, Vörös József gépszerelő szintén oklevelet és 500 forintot. Kuna Margit leírókönyvelő 300, Szalai István a nyári kombájnolásért 600 forint jutalomban részesült Kulturális és művelődési célokra, segélyezésre is többezer forintot költöttünk. S. fi Tnal. Termelőszövetkezet a gyermekvárosért A zámolyi Petőfi Termelőszövetkezet tagjai szombaton közgyűlést tartottak, amelyen megtárgyalták és jóváhagyták az ezévi zárszámadást. Érdemes néhány adatot idézni ebből a zárszámadásból. A termelőszövetkezet tiszta vagyona csaknem kétmillió, az összvagyon értéke pedig több mint négymillió forint. Ebben az évben 164 ezer forintot fordítottak beruházásra, amiből befejezték az új istálló építését. A szövetkezeti alapot 11 százalékkal növelték. Külön meg kell említeni, hogy az évi tejtermelés tehenenként 500 literrel emelkedett, az egy tehénre jutó tejhozam 2634 liter. Átlagosan 386 munkaegység jut egy tagra, egy munkaegység értéke 41,10 forint. Ezek a számok arról tanúskodnak, hogy fejlődik, erősödik a termelőszövetkezet, amely egyre inkább felkelti az egyénileg dolgozó parasztok érdeklődését. A közgyűlésen is négy új tagot vettek fel, ebben az évben tizenegyet összesen. A további tervek között szerepel egy baromfitelep létesítése, amihez azonban az erdőgazdaság nem hajlandó átadni az érintett 12 holdas erdőterületet. Legalább is erre enged következtetni az a körülmény, hogy a tsz levelére még csak nem is válaszolnak. A zárszámadás elfogadása után a termelőszövetkezet vezetősége ismertette a Nőtanács és a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodájának levelét, amely a gyermekváros támogatására hívja fel a tagság figyelmét. A vezetőség javasolta, hogy erre a célra a szociális és kulturális alap terhére szavazzanak meg 1500 forintot. Javasolta továbbá a vezetőség, hogy a KISZ-fiatalok keressék fel a családokat, hogy erejükhöz mérten tegyenek felajánlásokat. A vezetőség javaslatait a tagság egyhangúlag elfogadta, Szalók József elvtárs, a tsz párttitkára pedig nyomban felajánlott 50 forintot. Szó volt még a közgyűlésen a nukleáris fegyverek használatának betiltásáról. A tagság egyöntetűen követelte e gyilkos fegyverek megsemmisítését. E tiltakozásukat távlartban szövegezték meg, amit az Országos Béketanácsnak küldtek meg. Az újító-mozgalom helyzete a Könnyűipari Szerszámgépgyárban A termelés növeléséért, a minőség javításáért, az önköltség csökkentéséért vívott harcban kimeríthetetlen erőforrás a dolgozók kezdeményező ereje, leleményessége. Milyennek látják az újító-mozgalom helyzetét a gyárban? — ezzel a kérdéssel fordultunk a Könynyűipari Szerszámgépgyár több munkásához és műszaki dolgozójához. A főmérnök Göde István, a gyár főmérnöke így nyilltkozott: — Általában gyárunk újítómozgalma jól fejlődik. Havonta 10—12, sőt ennél is több javaslatot nyújtanak be a dolgozók és az elfogadott javaslatokat rövid idő alatt be is vezetik. Az újítások komoly segítséget adnak a gyár munkájának megjavításához. Tavaly például a második negyedévben 36.750, a harmadik negyedévben 40.617 és az év utolsó negyedében 103.895 forint volt a megtakarított pénz összege. Ez év első negyedében a megtakarítás 44.457, a második negyedben 326.179 és a harmadik negyedben pedig 436.559 forint volt. Az újítások is hozzájárultak ahhoz, hogy gyárunk alig egy év leforgása alatt a veszteségesből nyereséges vállalattá fejlődött. Szép eredményeket értünk el újítások révén a minőség javításában, az anyagtakarékosságban, a gépek jobb kihasználásában. A jó eredmények mellé írhatjuk még, hogy a műszaki kollektíva időről időre feladattervet állít össze az újítók számára, hogy ezzel figyelmüket a gyár legégetőbb problémáinak megoldására terelje. Az újítók egy része követi is az útmutatást. Az újítások kezeléséről kiadott kormányrendelet hathatósan elősegíti a díjazásoknak az eddiginél magasabb összegben történő kifizetését. A villanyszerelő Ivanics János villanyszerelő ezeket mondotta: — Ebben az évben négy kisebbnagyobb újítási javaslatot adtam be. Mi, villanyszerelők tudjuk, hogy újításainkkal — amelyek időt, anyagot takarítanak meg —, hasznos szolgálatot teszünk népgazdaságunknak. Munkaterületünkön még nagyon sok lehetőség van az újításra, amerre nézünk, mindenütt találunk tökéletesíteni valót. De ahhoz, hogy erre akadjon is vállalkozó, jobban kell népszerűsíteni az újító mozgalmat. S a népszerűsítés legjobb módja, ha sz újító érzi, hogy javaslatát megbecsülik. Újítófelelősünk kifüggeszti ugyan a benyújtott javaslatokat egy táblán, de a szakszervezet nagyobb segítségét kérjük, amely plakátokon, hangoshhíradón, aktíváin keresztül mozgósítaná dolgozóinkat még nagyobb érdeklődésre az újító mozgalom iránt. A benyújtott javaslatokat aránylag rövid idő alatt elbírálják és ez megnyugtatóan hat ránk újítókra. Tapasztalatom, hogy nincs annyi huzavona az újítások döntésében, mint azelőtti A művelettervező Tarpataki Lajos művelettervező véleménye: 1 — Több, mint három éve javasoltam, hogy a köszörűgép felirattábláját, amely a korábbi gyártás szerint öntöttvasból készült, alumínium ötvözetből készítsék. Az öntöttvas esetében ugyanis a nagyfokú lyukacsosság sok selejt- nek volt az okozója. Az újítási javaslatom szerint az alumínium ,mind öntéstechnológiai szempontból, mind pedig megmunkálható vssági előnyei miatt olcsóbbnak bizonyult a régi eljárással szemben. A gyár alkalmazta ugyan javaslatomat, de annak kedvező el- intézése különböző okok miatt lefedésbe ment. Később az új újítódisi megbízott biztatására benyújtottam a javaslatomat és kaptam ki 300 forint jutalmat. Mi, művelettervezők mindig megvitatjuk a termelés problémáit; legutoljára az anyagtakarékos-ság javításáról volt szó. Gyárunk-nak nincs még külön újításokat kivitelező műhelye, de a vállalati vezetőség minden támogatást megad, hogy a szerszámműhely- ben a javaslatok kidolgozása az 1 újító útmutattásai alapján meg- 1 történjen. is. Mint a nyilatkozatokból kide-rül, a székesfehérvári Könnyűipari Szerszámgépgyárban szépen fejlődik az újító-mozgalom, job ban bánnak az újításokkal. Persze, vannak még fogyatékossá- gok és ezeket ki kell javítani éppen a jó termelés, a gazdaságosság érdekében. ► Ha még nagyobb lehetőséget • biztosítanak a dolgozók alkotói kezdeményezésének, a jövő esztendőben jobban ki tud bontakozni az újító mozgalom, további eredményeket lehet elérni. » — P. L. — 300 kicsinek ajándék karácsonyra A pártirodában a nagy asztalon hosszú sorban egymásra rakott szaloncukros dobozok, kekszes, almás, diós zsákok. — A gyerekeket ajándékozzuk meg vele karácsonyra — hallottuk Forrai Antal elvtárstól. — Több mint 300-an vannak az apróságok és fel kell készülnünk az iskolában tartandó ünnepségre, hogy mindegyiket kicsit megörvendeztessük. A gazdaság nemcsak a „kicsikről”, hanem a felnőtt dolgozóiról is gondoskodik az ünnepekre. A szakszervezet a pártszervezettel, a gazdaság vezetőivel együtt kedvezményes áron hozat almát és bort. Minden család igényelhetett 1 10 kilóig almát, kilónként 4 forrintos árban és néhány liter jól bort, 12 forintért literenként. Az idő rövidsége miatt nem „láthattunk” és „hallhattunk” meg mindent a Mezőfalvai Állami Gazdaságban. E néhány adat azonban részben megismerteti olvasóinkkal egy többezer holdas állami gazdaság évi tevékenységét dióhéjban összesűrítve. Molnár Margit