Fejér Megyei Hirlap, 1958. január (3. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

Szerda, 1958. január 1. A. I. Sesztakov gárdaőrnagy üdvözlő levele a megye dolgozóihoz RIGA F­LVTÁRSAINK ÉS BARÁTAINK! A szovjet katonák engem — a német fasizmus elleni küz­delem, a Magyarország felszabadításáért vívott harcok egy résztvevőjét — bíztak meg, köszöntsem a Fejér megyei Hír­lap hasábjain a megye dolgozóit az 1958-as év küszöbén. A megbízatást örömmel teljesítem és a szovjet emberek szívélyes üdvözletét tolmácsolva kívánok a megye dolgozó népének további sikereket a szocializmus építésében, a gaz­dasági élet felvirágoztatásában és a dolgozók anyagi jólété­nek fokozásában. Erősödjön az új esztendőben a népeink közötti barátság fonala és legyen még erősebb az a szocialista tábor,­ amelynek egyenlő tagja a Magyar Népköztársaság. Boldog újévet, drága barátaink és elvtársaink! A. I. SESZTAKOV gárdaőrnagy az 1944-45-ben Magyarország felszabadításáért vívott harcok résztvevője Boldog újévet kívánunk hű testvéreinknek, igazi barátainknak A Vas- és Fémöntöde kommunistái és dolgozói sokszor beszélnek arról a mérhetetlen nagy segítségről, amit nekünk, és hazánknak a Szovjetunió népe nyújtott. Most, hogy elmúlt egy esztendő és újat kezdünk, visszatekintünk a megtett útra. Eredményeinkhez, sikereinkhez a szovjet elvtársak is hozzájárultak anyagilag is, de számos harcos katona az életé­vel. Köszönjük barátaink, drága elvtársaink gazdag, kifogy­hatatlan segítségeteket. Mi mindent megteszünk, hogy ez az ország, amelyet ti szabadítottatok fel, virágozzék, erősödjék. Boldog újévet, sikerekben még gazdagabb esztendőit kí­vánok a Vas- és Fémöntöde dolgozói nevében városunkban állomásozó szovjet alakulatok harcosainak, tiszthelyetteseinek és tisztjeinek. ___ LANGHMÁR KÁROLY hegesztő Sztyepán Lev Spachov­­ ASZTALNÁL Ki öntött ki bort a térítőre? Nem baj, a bor úgy bor, ha folyik. Itt a tölgyfaasztalt körülülve, tartson el a jókedv hajnalig! Iszom hát a százesztendős fára, mely a tölgyesben magasra nőtt ! Iszom az asztalos iparára ! Nincs jogom tán ünnepelni őt, kinek keze arannyal felérő s nekünk ilyen asztalt készített? Igyon velem, aki borhoz értő: é­lenek a szőlőművesek! " Nem volt könnyű munka az övék sem. Jól tudják ők, mért van, hogy a bor évekig pincékben, vaksötétben, jó nehéz hordókba rejtve forr. Nem tagadják ezt a józanok sem — bár mi nem vagyunk még részegek. S bát a finom munkást ne említsem, a­ fújta ezt az üveget? Prí­­mák alatt fehér terítő, és‘"'ésétől a kezünk lehűl Ezt az abroszt szőtte egy szövőnő — negyven gépet járat egyedül, * Hogy halomba álljanak a tálon ■ hócipők és barna kenyerek, tavasszal a sárban s égve nyáron verejtékeztek az emberek. Nem vagyunk másfélék mi magunk sem. Csak azt mondom rendületlenül: semmittevő nincs a mi körünkben, asztalunkhoz naplopó nem ül. lalni, akik szívesen dolgoznának termelőszövetkezetbe. A szocializmus nemcsak azok­nak épül, akik most szövetkezetbe varrnak, hanem a dolgozó paraszt­ság össze«''áttérek. Ezen a helyze­ten is elsősorban azoknak a tsz tagoknak kell változtatni, akik szövetkezetüket megtartották vagy újraalakították. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetek mellett nem maradólnak ki a számvetésből a szövetkezés egyszerűbb formái, a termelőszö­­vet’■ti és vortok,melyekben­­ 231 tag és a szakcsoportok, melybel 1630 tag, tömörült. Az egyszerűbb szövetkezeti for­mákban­ tömörült dolgozó parasztok kezdeményezése szövetkezeti munkáját „az állam­ olyan arányban támogassa, ami­lyen arányban a közös nagyüzem A terméseredmények növeke­dése a tagok részesedésében is megmutatkozik. Az elmúlt évek­ben elért 36—38 Ft-os munkaegy­ség értékkel szemben 1957 évben így munkaegység értéke megyei átlagban 45 Ft körül lesz. Lehet­ne a számadást folytatni, de új ‘■vkor nemcsak számadást készít a termelés elemeit kifejlesztek, közös­­ beruházást végeznek”, mondja a párt agrártézise. Az egyszerűbb szövetkezeti for­­­­mákban gazdálkodó dolgozó pa­­­­rasztoknak is jobban mint eddig, fejleszteni kell a közös tevékeny­séget, közös alapot, közös vagyont kell létesíteni, mert a közös mun­­­­ka mellett a közös vagyon a ford­í­tása a magasabb jövedelemnek. Az 1957-es gazdasági évben to­vább emelkedett a termelőszövet­kezetek gazdálkodásának színvo­nala. Terméseredményeink az át­lagot tekintve is meghaladták az egyénileg dolgozó parasztokét és jóval meghaladták az elmúlt évi eredményeket is. Ezt szemlél­­­­teti a főbb növényekből a követe t­kező táblázat is: turök az elmúlt évről, hanem ter­vet is készítünk a jövőre. Ezt teszi most valamennyi ter­melőszövetkezet ezekben a na­pokban. „Jó terv, fél siker” szok­tuk mondani. Ha a számvetést jól csinálják termelőszövetkezete­ink, ha igazán őszintén elemzik a­­ működésükben, gazdálkodásuk-­­­ban az elmúlt évben előadódó hiányosságokat, akkor biztosan­­ jó tervet készítenek. Megyénkben a dolgozó parasz­tok túlnyomó többsége még egyé­nileg gazdálkodik. Nem lenne semmiképpen sem helyes, ha csak a termelőszövetkezetekre­­ gondolnánk, az ő gazdálkodásuk­ra készítenénk jó tervet. Jó dolog , ha a megyében 177 szövetkezet­­­­ben és 82 szakcsoportban az em­berek jól gazdálkodnak és tevő­legesen, ténylegesen is építik a szocialista mezőgazdaságot. Az új évben, 1958-ban nagy szükség van arra, — elsősorban a dolgozó nép, ezen belül a dolgozó parasztság érdekében,­ — hogy a szocializmus építését állásfogla­lásával, szövetkezetbe való tömö­rülésével is igenlő szövetkezeti parasztok száma szaporodjon. Csak ezen az úton tudunk lé­pést tartani a körülöttünk egyre fejlődő és a technikát, az agrár­­tudományt napról-napra jobban kihasználó mezőgazdasági terme­léssel. Az új évben nagy feladat lesz ezt bátran hirdetni és úgy dolgozni, hogy minél több s egyénileg dolgozó paraszt válas­-­­­sza a szövetkezeti gazdálkodást.­­ A célt és a feladatokat világosan­­ határozza meg a párt agrártézise: •­ „Az MSZMP egész népünk­­ egyetemes érdekét —­ beleértve a parasztság érdekét is — szem előtt tartva, a mezőgazdasági ter­melőerők állandó fejlesztésének fő feladata mellett egyik legfon­tosabb feladatának tekinti annak elősegítését, hogy mezőgazdasá­gunk fokozatosan korszerű, szo­cialista nagyüzemű mezőgazda­sággá alakuljon át.” Kettős feladat áll előttünk: 1. Meglévő szövetkezeti gazda­ságainkat valóban szocialista gaz­daságokká fejlesszük. Elérjük az új évben, hogy valamennyi tíz tag egész szívvel, mindkét lábbal­ visszavonhatatlanul a szövetkeze­ti gazdálkodás talaján álljon. 2. A szövetkezeti parasztok tá­borát szélesítsük olyképpen, hogy­, jó példával, jó szóval minél több volt szövetkezeti tagot és egyéni­leg dolgozó parasztot a szövetke-­ zeti gazdálkodás útjára segítsünk Nagy és szép feladatok ezek; elérésükhöz nagy szükség van arra, hogy a szövetkezeti parasz­tok szót értsenek az egyénileg dolgozó parasztokkal és viszont.­ Nagy szükség van arra, hogy a párt és állami szerveink valóban­ az agrártézisek alapján bátran és­ következetesen politizáljanak és dolgozzanak. Boldog új esztendőt, sok sikert.!. elvtársai:! Hajba Kálmán 1956. év 1957év tsz. egyéni tsz. egyéni Búza ' ■ 10,5mázsa 8,1mázsa 11,8 mázsa 9,2 mázsa Őszi árpa 10,0mázsa 9,4mázsa 14,3 mázsa 12,6 mázsa Kukorica 12,9mázsa 12,9mázsa 16,4 mázsa 15,7 mázsa Burgonya 70,0mázsa 55,0mázsa 81,0 mázsa 65,0 mázsa Cukorrépa 118,0 mázsa 102,0 mázsa 150,0 mázsa 140,0 mázsa FEJÉR MEGYEI HÍRLAP BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KIVÁN AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ! FEJÉR MEGYE DOLGOZÓI! ■ KEDVES ELVTÁRSAK! ! ! d­olgozó népünk gazdag, alkotó munkában f­eltelt esztendőt zár. Népünk most egy­­ olyan esztendőt tesz mérlegre, amely az országot , felforgató ellenforradalom után köszöntött ránk, s telve kétségekkel, és bizonytalansággal. Dolgozó­i népünk külső és belső ellenségeinek tevékeny­­­­sége nyomán 1957 elején még egész politikai,­­ társadalmi, gazdasági és kulturális életünk zilált­­ helyzetben volt. Ilyen körülmények között fogott­­ hozzá pártunk és kormányunk hazánk talpra-­­ állításához. Megyénk dolgozói viszonylag gyorsan, az el­­­­sők között értették meg pártunk hívó szavát és­­ áldozatos munkájukkal támogatták a kormány célkitűzéseit. Közös erővel küzdöttünk a rend­­ helyreállításáért. Pártunk politikája reménysé­­­get, biztatást adott s a tavasz nemcsak a termé- s­szetben, hanem a politikai, társadalmi és gazda­­­­sági életünkben is megújhodást hozott. 1957, az­­ élet minden területén a rend helyreállításának, a megszilárdulásnak éve lett. Dolgozó népünk * megvédte a munkásosztály hatalmát, népi demo­k­­­ráciánk szilárdabb lett. Megmaradt a munkásnak­­ a gyár, a parasztnak a föld, az értelmiségnek a lét­* biztonság, s mindezek gyermekének az iskola * Hazánk dolgozó népét még 1957 elején a­­ munkanélküliség, az infláció réme fenyegette. » Közös erővel ezt is elhárítottuk. Megszüntettük­­ a nagyfokú gazdasági anarchiát és az ipari ter­­­­melésben elértük az ellenforradalom előtti s­zín­­es­vonalat. Megyénk össziparának termelése 1957 I III. negyedévében már 4,6 százalékkal magasabb­­ volt mint 1956 hasonló időszakában. Ezen belül­­ is kiemelkedő a Gánti Bauxitbánya 35,5, a Pusz-­­­tavámi Szénbánya 6,5, a Dunai Vasmű 8,7, a * Sztálinvárosi Tűzásó Anyaggyár 13,7, a Székes­f­eehérvári Koloritgyár 18,5 százalékos többterme­­l­­ésével Hasonlóan alakultak ezek a számok a * 'h'helyiipari vállalatok eredményeiben is.­­ A mezőgazdaságban a párt és a kormány 4 ** helyes intézkedései nyomán nemcsak­­ visszatért, hanem jelentősen megnőtt a terme­­­lési kedv. A szocializmushoz hű erők megvédték­­ a termelőszövetkezeteket, amelyek tovább szilár­­­dultak, példát adva arra, hogy e mozgalmat már s­emmi sem állíthatja meg. Ez a magyar paraszt­­­ság jövője. A tsz parasztság jövedelme és terme­­­­lési eredményei is jelentősen meghaladják már­­ az egyénileg dolgozó parasztságét.­­ Mindezek az üzemek, a falvak és intézmé­­­­nyek dolgozóinak, a munkások, dolgozó parasztok , és a néphez hű értelmiség munkájának eredmé- I nyei. Nélkülük nem­ volt s nem is lesz alkotás,­­ siker sohasem. I. A szocializmust építő testvérnének, baráta­ I­­nk segítő kezet nyújtottak bajbajutott népünk- Ij nek s ime az eredmény: a nevezetes tavasz után * ,-t­"mincset érlelő nyár, majd ha nem is nagyon gazdag, de szerény, megelégedett szüret követ­kezett. Becsüljük meg ezeket az eredményeket, melyekben egész dolgozó népünk, pártunk és kor­mányunk s a testvérnépek fáradságos munkája jut kifejezésre. Igaz, nagyobb eredményeket is érhettünk volna el. De az elmúlt évnek is meg voltak a maga hibái. Még sok hiba van az élet különbö­ző területén. Voltak és vannak még munkánkban kerékkötő tényezők, amelyeket el kell hárítani az útból. Az új esztendőben előttünk álló felada­tok sem kisebbek a múlt feladatainál Melyek ezek, itt csak néhányat említünk. Elsősorban a termelés mennyiségét és minő­ségének színvonalát kell tovább emelni, reális alapot teremteni az életszínvonal emeléséhez, amely szocialista társadalmunk állandó feladata. Meg kell teremteni a népgazdaság minden terü­letén a helyes anyaggazdálkodást, a takarékos­ságot, további erőforrásokat kell feltárni. Minden erőnkkel következetes harcot kell indítani a kor­rupció, a társadalmi tulajdon fosztogatói és könnyelmű herdálói ellen. Az építésben is nagy feladatok várnak ránk. 1958-ban a Szovjetunió segítségével tovább foly­tatjuk a Dunai Vasmű építését. Székesfehérvár az alumínium-ipar jelentős bázisává fejlődik. A könnyűfémműben présművet építünk. Bányáin­kat tovább gépesítjük, hogy könnyebb legyen a bányászok munkája, tö­jéb szenet és bauxitot ad­hassanak népgazdaságunknak, t­­ovább kell növelnünk mezőgazdaságunk­­ terméshozamát, hogy gazdag szántóföl­dünkről bőségesebb legyen az aratás. Ez dolgozó parasztságunk szorgalmas munkája nyomán va­lósul meg. Tovább folytatjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését, hogy minél több egyéni­leg dolgozó paraszt találjon rá a jövő, a felemel­kedés útjára az új esztendőben. A népek békéjéért is tovább kell küzdenünk. E harcnak megyénk dolgozói tevékeny részesei voltak s lesznek a jövőben is. Számunkra sem közömbös, hogyan alakul a világ sorsa. Szava­inkkal, tetteinkkel hozzá kell járulnunk, hogy nagyszerű célunk, a dolgozók millióinak akarata, a szocializmus győzelmes felépítése biztosítva le­gyen. Háború ne zavarja alkotó munkánkat, gyermekeink tanulását, játékát, örömét. Az MSZMP Fejér megyei Bizottsága e fel­adatok megvalósítására, további sikerek elérésé­re, még nagyobb eredmények, boldogabb jövőnk kivívására harcba hívja a megye minden becsü­letes dolgozóját, munkásokat, parasztokat, értel­miségieket, fiatalokat és időseket, kommunistá­kat és pártonkívülieket. S egyben, az új év kü­szöbén az elkövetkező év munkájához békét, sok sikert, jó egészséget és boldog újévet kíván a megye valamennyi dolgozójának! AZ MSZMP FEJÉR MEGYEI BIZOTTSK­..! Ai Dunai Vasműben közel 13 milliós megtakarítás újításokkal A Dunai Vasműben 1957-ben fellendült az újítási mozgalom. Jellemzője az, hogy nemcsak több nagyértékű, de igen sok ki­­sebb-nagyobb összegű megtaka­rítást hozó újítási javaslatot tet­tek a Vasmű dolgozói. Ezek kö­zül az év során kb. 400 újítási javaslatot vezettek be. A legtöbbet a Martin Acélmű­ben és a Karbantartó Gyár üze­meiben. Az év során bevezetett és alkalmazott újításokkal a Du­nai Vasmű újítói közel 13 millió forintot takarítottak meg népgaz­daságunknak. 3. oldal Új belépők Móron, Pusztavámon A zárszámadások befejeztével egyre többen kérik felvételüket termelőszövetkezeteinkben. Új szövetkezetek alakulnak a volt kö­zös gazdaságok helyén, s olyan községekben, ahol az ellenforra­dalom előtt még ismeretlen volt a közös gazdálkodás. A móri járásban is megindult a mozgolódás november és de­cember hónapban. Előkészítő bi­zottságok alakultak, gyarapodott a tsz-tagok száma. Az elmúlt két hónapban annyian léptek be a járás termelőszövetkezeteibe, mint az elmúlt év egészében. A leg­több belépő Pusztavámon volt. A Sallai szövetkezetbe hatan kérték felvételüket. Gyarapodott a móri Vörös Csillag Tsz is a napokban három, a dózsa pedig két taggal. Vitaminnal az alkoholizmus ellen Williams, a neves amerikai biokémikus véleménye szerint az alkoholizmus olyan anyagcsere-zavar következménye, amely Vitaminhiány miatt jelentkezik Ennél­fogva az alkoholizmust fokozottabb vi­tamin-adagolással gyógyítani lehet, ha a vitaminhiányt időben pontosan megál­lapítják. Williams patkányokon végzett ilyen­irányú kísérleteket. A kutatónak sikerült vitaminmentes táplálék adagolásával iszákossá tennie a kísérleti állatokat. Ugyanakkor egyes szenvedélyes iszáko­soknak vitamindús ételeket írt elő. Ez­zel elérte, hogy a kísérleti alanyok sze­szesitaligénye csökkent, sőt egyesek tel­jesen abba is hagyták az ivást. (A ,,Dnevnik"-dír)

Next